Adatok
Bocsa
1 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Sziasztok!
A Bodorcompó új oldalra költözött. Régi és új írásaim ezentúl a https://bodorcompo.hu/ címen lesznek olvashatók...
Kevés hasonló jó élményben lehet részünk, mint amikor saját készítésű etetőanyaggal fogunk halat. Kísérletező kedvű horgászok számára összeszedtem néhány adalékanyagot, alkotóelemet, amikkel vagy a gyári etetőt turbósíthatjuk fel vagy saját készítésű etetőanyagot állíthatunk össze.
Az etetőanyagok…..
A mostani írásomat inkább azoknak szánom, akik még nem vagy csak kevés alkalommal horgásztak a Ráckevei Dunán. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy hol vannak szabadon megközelíthető helyek. Ha biciklire pattanunk vagy autóba ülünk vagy csak egyszerűen a gugli térképet követve megyünk végig az RSD-n,…..
Idén a tél nagyon nehezen adta meg magát. A zord januárt egy havas február követte és hiába merészkedtünk ki többször a Duna partjára halfogás reményében, a húsunkba maró jeges szél pár óra alatt felőrölte ellenálló képességünket és zsákmány nélküli megfutamodásra…..
Bocsa
2017.03.11 14:06:11
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Örülök, hogy tetszik a blog. Készülőben van egy íromány az etetőanyag választással kapcsolatban is. Már nem sok hiányzik, de még nem jártam körül teljesen azokat a témákat, amiket szeretnék. De kérdéseidre válaszolva: közhely, de ma már rengeteg féle csalogatóanyag közül választhatunk. De ezeknek nagy része a horgászoknak készül, nem pedig a halaknak. Egy-egy etetőanyagot a forgalomba hozatal előtt tesztelik a teszthorgászok olyan helyeken, amit vagy jól ismernek vagy nagy a halsűrűség. Vagy mindkettő. Az alapelv az, ami nálam is, ha új módszert, csalit akarnak kipróbálni: ha olyan helyen nem fogok halat, ahol tudom, hogy biztos van, akkor máshol sem fogok. Ha sikerül, halat fogni, akkor rendben, legközelebb jöhet a stáb, a fotós, a filmes és el lehet adni a terméket. Hogy valami tudomány áll-e egy keverék kifejlesztésében, azt nem tudom. Egyszer olvastam egy könyvet a halakról, ami inkább biológiai, mint horgászati és abból azt szűrtem le, hogy sokféle kísérletet végeznek, de az etetőanyag gyártás inkább sok-sok vízparton eltöltött idő alapján működik. Bár nem minden etető alkalmazható mindenhol. Másképp kell kezelni a természetes vizeket és másképp a kockatavakat. Ez utóbbiaknál nincs vagy csak kevés a természetes szaporulat. A halgazdaságokban nevelt pontyok már nem (csak) takarmánykukoricán élnek, hanem annál tartalmasabb falatokat is kapnak. Nem véletlen, hogy egy háromnyaras ponty már a két kilót is meghaladhatja. Hozzászoktak a magas tápértékű kajához. Természetes vizeken pedig még mindig a kenyér, csonti, giliszta, szúnyog és kukorica a nyerők. Etetőanyagból meg a legegyszerűbb. A ponty mindenevő, ugyanúgy ahogy mi. Nem baj, ha a saját ízlésed alapján választasz. Ha pl. rádobsz egy kagylópad szélére, akkor szinte tökmindegy mi van a kosárban, gombócban vagy épp a horgon. Sokkal fontosabbnak tartom inkább a a helyválasztást. Ha az sikerül, akkor bátran választhatunk saját ízlésünknek megfelelően csalogatóanyagot.
A színeknek én nem tulajdonítok jelentőséget, persze érdemes próbálkozni, ha nincs kapás. De ugyanúgy meg lehet magyarázni a sötét vagy fakó színű csalik fogósságát, mint a rikító színűekét,
Ha matchbotos horgászat érdekel, akkor Walter mester vidóit ajánlanám.
Üdv.: Bocsa