Adatok
Dr. Orbán József
0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Magyar Paleoasztronautika Oldal
A magyar ősvallás jelképe a boszniai Nap piramisban
2011.12.13 16:09:00
Bár a tudományos körök mindent megtettek és megtesznek annak érdekében, hogy hiteltelenítsék és nevetségessé tegyék a Visokó mellet magasodó piramisok feltárásainak eddig elért eredményeit, a Semir Osmaganic által 2005-ben elindított munka, a heves támadások kereszttüzében,…..
Egy olvasónk hívta fel figyelmünket arra a híresztelésre, hogy Boszniában, bizonyos, piramisnak látszó képződményekben magyar rovásírást találtak. Ennek kapcsán leltünk rá Brian Dunning írására, amely a Skeptoid.com oldalon jelent meg, s amelyet alább – a szerző engedélyével – Pálfi…..
Dr. Orbán József
2016.04.30 16:23:05
Tisztelt szkeptikus társak.
Tudom, hogy lemaradtam már a hozzászólások időszakáról, de azért próbálkozok, hátha mém életre lehet kelteni.
Egy olyan anyagot állítottam össze, ami az eddigiektől eltér, mivel nem csak szembe megy Osmanagic állításaival, de látványosan be is bizonyítja a témával kapcsolatos mondanivalóját.
Akik hajlandók a boszniai piramisokról mérnöki tárgyilagossággal összeállított anyagomat megismerni, azok a www.orbanjozsef.hu honlapon tehetik ezt meg.
A videó előadásban beszámolok a helyszíni bejárásom során szerzett személyes tapasztalataimról, valamint a "piramisokból" vett „betondarabok” szilikátkémiai vizsgálatainak eredményeiről. Érintem a piramisok környezetében talált kövek magyar-székely rovásírás jeleit, valamint foglalkozom a piramis-, mint energia-gép működési elvével is. Részletesen elemzem, hogy a piramis formájú hegyek mikor és milyen körülmények között keletkeztek és milyen anyagokból épülnek fel.
Az előadás megállapításaiból néhány:
1. A piramis alakú hegyek a Dinári-hegység kialakulásától kezdve formálódtak, egyes oldalaik párhuzamosak az itt található folyókkal, amelyek keletről nyugatra, illetve délről észak felé folynak. Alapvetően a folyók alakították ki a hegyek oldalait, illetve ezek határozták meg a „piramisok” tájoltságát is.
2. A helyszínen vett kőzetmintáknak a Geokémiai Kutató Intézetében végzett vizsgálati eredményei azt igazolják, hogy ezeket a hegyeket nem geopolimer betonból építették, hanem természetes képződmények, és több millió évvel ezelőtt a miocén korban keletkeztek.
3. A „piramisokat” azért sem építhették 34.000 évvel ezelőtt az őskőkorszakban, mivel térfogatuk meghaladja a 25 millió köbmétert, így napjainkban is egy jól gépesített európai építőipari vállalat csak 15 év alatt lenne képes megépíteni. Az agyagból 700°C-on égetett kötőanyag ilyen mennyiségben való előállítása pedig a mai korszerű cementgyáraknak is komoly feladatot jelentene.
4. A piramis közeli alagútban talált már megkövesedett miocén kori fadarab a 14C szénizotópos kormeghatározásra már alkalmatlan, mint ahogy ezt az Oxfordi Egyetem a jelentésében meg is írta. Így a fa korára és a „piramis” építésére vonatkozó 34.800 év megállapítása téves vizsgálati eredményen alapszik, és az ezzel kapcsolatos következtetések is tévesek, mint pl. a „piramis” közelében talált kövek rovásírásának a kora. Ugyan csak téves a piramis alakú hegy alagútjában található megalít kőnek a „piramis” csúcsán való energia-kibocsátási elmélete is, mivel az alagút több kilométer távolságra van a hegytől.
5. Leellenőrizve Osmanagic által a piramisokkal szemben felállított kritériumokat, egyértelműen megállapítható, hogy a boszniai piramisoknak mondott hegyek egyike sem teljesíti a követelményeket. Az az, nem a feltételezett építési idejüknek megfelelő É-D irányba vannak tájolódva, alapjuk nem négyzet, és az oldalaik nem csúcsban találkozó háromszög alakúak, stb.
Az előadásban számos bizonyíték kerül még bemutatásra és részletes elemzésre, melyek kivétel nélkül alátámasztják, hogy Boszniában nincsenek piramisok. A Visoko melletti piramis formájú hegyek természetes képződmények, és nem ember építette őket.
Tudom, hogy lemaradtam már a hozzászólások időszakáról, de azért próbálkozok, hátha mém életre lehet kelteni.
Egy olyan anyagot állítottam össze, ami az eddigiektől eltér, mivel nem csak szembe megy Osmanagic állításaival, de látványosan be is bizonyítja a témával kapcsolatos mondanivalóját.
Akik hajlandók a boszniai piramisokról mérnöki tárgyilagossággal összeállított anyagomat megismerni, azok a www.orbanjozsef.hu honlapon tehetik ezt meg.
A videó előadásban beszámolok a helyszíni bejárásom során szerzett személyes tapasztalataimról, valamint a "piramisokból" vett „betondarabok” szilikátkémiai vizsgálatainak eredményeiről. Érintem a piramisok környezetében talált kövek magyar-székely rovásírás jeleit, valamint foglalkozom a piramis-, mint energia-gép működési elvével is. Részletesen elemzem, hogy a piramis formájú hegyek mikor és milyen körülmények között keletkeztek és milyen anyagokból épülnek fel.
Az előadás megállapításaiból néhány:
1. A piramis alakú hegyek a Dinári-hegység kialakulásától kezdve formálódtak, egyes oldalaik párhuzamosak az itt található folyókkal, amelyek keletről nyugatra, illetve délről észak felé folynak. Alapvetően a folyók alakították ki a hegyek oldalait, illetve ezek határozták meg a „piramisok” tájoltságát is.
2. A helyszínen vett kőzetmintáknak a Geokémiai Kutató Intézetében végzett vizsgálati eredményei azt igazolják, hogy ezeket a hegyeket nem geopolimer betonból építették, hanem természetes képződmények, és több millió évvel ezelőtt a miocén korban keletkeztek.
3. A „piramisokat” azért sem építhették 34.000 évvel ezelőtt az őskőkorszakban, mivel térfogatuk meghaladja a 25 millió köbmétert, így napjainkban is egy jól gépesített európai építőipari vállalat csak 15 év alatt lenne képes megépíteni. Az agyagból 700°C-on égetett kötőanyag ilyen mennyiségben való előállítása pedig a mai korszerű cementgyáraknak is komoly feladatot jelentene.
4. A piramis közeli alagútban talált már megkövesedett miocén kori fadarab a 14C szénizotópos kormeghatározásra már alkalmatlan, mint ahogy ezt az Oxfordi Egyetem a jelentésében meg is írta. Így a fa korára és a „piramis” építésére vonatkozó 34.800 év megállapítása téves vizsgálati eredményen alapszik, és az ezzel kapcsolatos következtetések is tévesek, mint pl. a „piramis” közelében talált kövek rovásírásának a kora. Ugyan csak téves a piramis alakú hegy alagútjában található megalít kőnek a „piramis” csúcsán való energia-kibocsátási elmélete is, mivel az alagút több kilométer távolságra van a hegytől.
5. Leellenőrizve Osmanagic által a piramisokkal szemben felállított kritériumokat, egyértelműen megállapítható, hogy a boszniai piramisoknak mondott hegyek egyike sem teljesíti a követelményeket. Az az, nem a feltételezett építési idejüknek megfelelő É-D irányba vannak tájolódva, alapjuk nem négyzet, és az oldalaik nem csúcsban találkozó háromszög alakúak, stb.
Az előadásban számos bizonyíték kerül még bemutatásra és részletes elemzésre, melyek kivétel nélkül alátámasztják, hogy Boszniában nincsenek piramisok. A Visoko melletti piramis formájú hegyek természetes képződmények, és nem ember építette őket.
Semir Osmanagić nem adja fel. Hiába tartja sarlatánnak gyakorlatilag az egész tudományos világ, hiába nem veszi már komolyan senki Bosznia-Hercegovinán és Szarajevón kívül, ő rendületlenül folytatja az „ásatásait”, újra és újra megtalálva Visočika hegyét. Korábban már megjelent egy erről…..
Dr. Orbán József
2016.04.18 16:51:38
Dr. Orbán József
2016.04.28 17:36:04
A piramisokkal kapcsolatos kommenteket szeretném egy kicsit felélénkíteni, ezért egy igen részletes és tudományos igényességgel összeállított anyagot javasolok megismerésre.
Az összeállítás igen kritikus és szembe megy Osmanagic állításaival. Az én állításaim bizonyítva vannak és több nyilvános fórumon és előadáson is elhangzott már.
A videó előadásban beszámolok a helyszíni bejárás során szerzett személyes tapasztalataimról, valamint a "piramisokból" vett „betondarabok” szilikátkémiai vizsgálatainak eredményeiről. Érintem a piramisok környezetében talált kövek magyar-székely rovásírás jeleit, valamint foglalkozom a piramis-, mint energia-gép működési elvével is.
Részletesen elemzem, hogy a piramis formájú hegyek mikor és milyen körülmények között keletkeztek és milyen anyagokból épülnek fel.
Az előadás megállapításaiból néhány:
1. A piramis alakú hegyek a Dinári-hegység kialakulásától kezdve formálódtak, egyes oldalaik párhuzamosak az itt található folyókkal, amelyek keletről nyugatra, illetve délről észak felé folynak. Alapvetően a folyók alakították ki a hegyek oldalait, illetve ezek határozták meg a „piramisok” tájoltságát is.
2. A helyszínen vett kőzetmintáknak az MTA Geokémiai Kutató Intézetében végzett vizsgálati eredményei azt igazolják, hogy ezeket a hegyeket nem geopolimer betonból építették, hanem természetes képződmények, és több millió évvel ezelőtt a miocén korban keletkeztek.
3. A „piramisokat” azért sem építhették 34.000 évvel ezelőtt az őskőkorszakban, mivel térfogatuk meghaladja a 25 millió köbmétert, így napjainkban is egy jól gépesített európai építőipari vállalat csak 15 év alatt lenne képes megépíteni. Az agyagból 700°C-on égetett kötőanyag ilyen mennyiségben való előállítása pedig a mai korszerű cementgyáraknak is komoly feladatot jelentene.
4. A piramis közeli alagútban talált már megkövesedett miocén kori fadarab a 14C szénizotópos kormeghatározásra már alkalmatlan, mint ahogy ezt az Oxfordi Egyetem a jelentésében meg is írta. Így a fa korára és a „piramis” építésére vonatkozó 34.800 év megállapítása téves vizsgálati eredményen alapszik, és az ezzel kapcsolatos következtetések is tévesek, mint pl. a „piramis” közelében talált kövek rovásírásának a kora. Ugyan csak téves a piramis alakú hegy alagútjában található megalít kőnek a „piramis” csúcsán való energia-kibocsátási elmélete is, mivel az alagút több kilométer távolságra van a hegytől.
5. Leellenőrizve Osmanagic által a piramisokkal szemben felállított kritériumokat, egyértelműen megállapítható, hogy a boszniai piramisoknak mondott hegyek egyike sem teljesíti a követelményeket. Az az, nem a feltételezett építési idejüknek megfelelő É-D irányba vannak tájolódva, alapjuk nem négyzet, és az oldalaik nem csúcsban találkozó háromszög alakúak, stb.
Az előadásban számos bizonyíték kerül még bemutatásra és részletes elemzésre, melyek kivétel nélkül alátámasztják, hogy Boszniában nincsenek piramisok. A Visoko melletti piramis formájú hegyek természetes képződmények, és nem ember építette őket.
Akik szívesen olvasnának és hallanának mérnöki tárgyilagossággal a boszniai „piramisokról”, azok megtekinthetik az összeállítást a www.orbanjozsef.hu honlapon. A film elég hosszú (1ó 17p) de érdemes türelemmel végignézni.
Oszmanagicot már sokan kritizálták és támadták, de ilyen ellenérvekkel alátámasztva még nem.
De még úgy sem, hogy ellen előadásban széles hallgatóság előtt hangzott volna el a kritikus vélemény.
Az összeállítás igen kritikus és szembe megy Osmanagic állításaival. Az én állításaim bizonyítva vannak és több nyilvános fórumon és előadáson is elhangzott már.
A videó előadásban beszámolok a helyszíni bejárás során szerzett személyes tapasztalataimról, valamint a "piramisokból" vett „betondarabok” szilikátkémiai vizsgálatainak eredményeiről. Érintem a piramisok környezetében talált kövek magyar-székely rovásírás jeleit, valamint foglalkozom a piramis-, mint energia-gép működési elvével is.
Részletesen elemzem, hogy a piramis formájú hegyek mikor és milyen körülmények között keletkeztek és milyen anyagokból épülnek fel.
Az előadás megállapításaiból néhány:
1. A piramis alakú hegyek a Dinári-hegység kialakulásától kezdve formálódtak, egyes oldalaik párhuzamosak az itt található folyókkal, amelyek keletről nyugatra, illetve délről észak felé folynak. Alapvetően a folyók alakították ki a hegyek oldalait, illetve ezek határozták meg a „piramisok” tájoltságát is.
2. A helyszínen vett kőzetmintáknak az MTA Geokémiai Kutató Intézetében végzett vizsgálati eredményei azt igazolják, hogy ezeket a hegyeket nem geopolimer betonból építették, hanem természetes képződmények, és több millió évvel ezelőtt a miocén korban keletkeztek.
3. A „piramisokat” azért sem építhették 34.000 évvel ezelőtt az őskőkorszakban, mivel térfogatuk meghaladja a 25 millió köbmétert, így napjainkban is egy jól gépesített európai építőipari vállalat csak 15 év alatt lenne képes megépíteni. Az agyagból 700°C-on égetett kötőanyag ilyen mennyiségben való előállítása pedig a mai korszerű cementgyáraknak is komoly feladatot jelentene.
4. A piramis közeli alagútban talált már megkövesedett miocén kori fadarab a 14C szénizotópos kormeghatározásra már alkalmatlan, mint ahogy ezt az Oxfordi Egyetem a jelentésében meg is írta. Így a fa korára és a „piramis” építésére vonatkozó 34.800 év megállapítása téves vizsgálati eredményen alapszik, és az ezzel kapcsolatos következtetések is tévesek, mint pl. a „piramis” közelében talált kövek rovásírásának a kora. Ugyan csak téves a piramis alakú hegy alagútjában található megalít kőnek a „piramis” csúcsán való energia-kibocsátási elmélete is, mivel az alagút több kilométer távolságra van a hegytől.
5. Leellenőrizve Osmanagic által a piramisokkal szemben felállított kritériumokat, egyértelműen megállapítható, hogy a boszniai piramisoknak mondott hegyek egyike sem teljesíti a követelményeket. Az az, nem a feltételezett építési idejüknek megfelelő É-D irányba vannak tájolódva, alapjuk nem négyzet, és az oldalaik nem csúcsban találkozó háromszög alakúak, stb.
Az előadásban számos bizonyíték kerül még bemutatásra és részletes elemzésre, melyek kivétel nélkül alátámasztják, hogy Boszniában nincsenek piramisok. A Visoko melletti piramis formájú hegyek természetes képződmények, és nem ember építette őket.
Akik szívesen olvasnának és hallanának mérnöki tárgyilagossággal a boszniai „piramisokról”, azok megtekinthetik az összeállítást a www.orbanjozsef.hu honlapon. A film elég hosszú (1ó 17p) de érdemes türelemmel végignézni.
Oszmanagicot már sokan kritizálták és támadták, de ilyen ellenérvekkel alátámasztva még nem.
De még úgy sem, hogy ellen előadásban széles hallgatóság előtt hangzott volna el a kritikus vélemény.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
www.orbanjozsef.hu honlapon. Ebből kiderül, hogy a boszniai hegyek természetes képződmények és nem ember alkotta építmények. Tehát, nincs piramis, nincs rovásírás, és nekünk magyaroknak ehhez az Osmanagich féle meséhez semmi közünk.
Pedig, milyen szép is lenne, ha igaz lenne.