Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Istvan Danka

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A trollokról azt szokás gondolni, hogy a neten zajló vitákhoz kizárólag megtévesztő, romboló és bomlasztó módon járulnak hozzá. Azonban a troll nem feltétlenül szadista vagy pszichopata hajlamait éli ki. Sőt, még ha így is van: indítékaitól függetlenül lehetnek a trollkodásának hasznos…..
Istvan Danka 2016.04.06 22:49:56
@nem várt fordulat: Köszönjük a hozzászólást.

Igen, egy jól ismert stratégia az, ha nem foglalkozunk a trollal. Azonban ahhoz, hogy ez tényleg a troll "halálához" is vezessen, soha senkinek nem lenne szabad foglalkoznia vele, és ettől nagyon messze vagyunk (sőt, befolyásunk sincs rá, hogy mások foglalkoznak-e vele). A poszt egy másik stratégiát ajánl: azt, hogy ne foglalkozzunk azzal, hogy foglalkozunk-e a trollal. Ha jól is kijöhetünk belőle, miért kellene érdekeljen minket, hogy ő közben élvezi?
Istvan Danka 2016.04.07 19:17:31
@nem várt fordulat: "mert pont a posztban van leírva, hogy így végül is az ő akarata érvényesül" - nem, a poszt igazából éppen arról szól, hogy a troll akarata (amennyire tudni lehet) a vita rombolása, tehát amíg etetjük, addig folyamatosan vesztésre áll. A lényeg az, hogy tudnunk kell közben, hogy a vita csak látszat, és akkor nem ő ver át minket, hanem fordítva.

"Ugye az alapfeltételezés az, hogy amikor két ember eszmét cserél, vitatkozik, és jóhiszeműek vagyunk, akkor ha az egyik fél megtámadhatatlan érveket hoz fel, és a másik ember azt nem tudja tényszerűen bizonyítani, nincsenek erősebb ellenérvei, tehát normális vita, akkor valaki meghajol, és beismeri, hogy a másiknak igaza van."

Igen, ez az alapfeltételezés akkor, ha két ember eszmét cserél, vitatkozik, és jóhiszeműek vagyunk. Amikor trollokkal vitatkozunk, nem erről van szó, mert a troll biztosan nem jóhiszemű és biztosan nem eszmét cserél, ha éppen vitatkozik is. A helyzet gyakran akkor sem ez, amikor nem troll a vitapartnerünk, csak elszaladt vele (vagy épp velünk) a ló.

"Egy troll, ezt soha nem fogja megtenni. Aki úgy érvel, hogy "CSAK", azzal nincs értelme vitázni, beszélgetni, semmit, még akkor sem, ha nem is troll."

Maximálisan egyetértek: nincs értelme vitázni vele a vita klasszikus értelmében, amikor érvek csapnak össze, és a cél az, hogy dűlőre jussunk. A trollok épp azt mutatják meg, hogy milyen az, amikor egy vita nem ilyen természetű, és igen: olyankor is gyakran nem az, amikor nem trollokkal vitatkozunk. Közéleti, politikai fórumokat véve referenciaalapul: hány olyan esettel találkoztál, amikor az egyik fél ténylegesen meghajolt a másik érveinek súlya alatt? Az én tapasztalataim szerint egy átlagkommentelőt semmivel sem könnyebb érdemi vitára kényszeríteni, amikor már ő is érzi, hogy vesztésre áll, mint egy trollt.

Ha tetszik, a troll az elfogult, vitaképtelen kommentelő karikatúráját adja (a kommentelők elsöprő többségéről lehet szó, de persze erről nincsenek statisztikáim). Viszont mivel karikatúra, a vele való vita segít abban, hogy legközelebb azt is pillanatok alatt kiszűrjük, aki jószándékkal, de elvakultan érvel, mert látjuk magunk előtt gyenge érvelése felnagyított, kikarikírozott változatát. Ehhez képest szerintem az, hogy ő szórakozott egy jót, max. "döntetlen", de nem az ő akaratának érvényesülése a mi kárunkra.
Istvan Danka 2016.04.07 19:28:45
@nem várt fordulat: De vegyük a konkrét példát, aztán nem akarom tovább nyújtani a válaszomat, mert sokkal kevesebb a vita közöttünk, mint az elsőre tűnhet:

"A link nem tény . Nekem tökéletes a helyesírásom ."

Szerinted a troll itt nem tudja, hogy központozási hibákat vét? Nyilván tudja. Amit ezzel deklarál, az az, hogy rá nem érvényesek azok a szabályok, amelyek betartását mástól elvárja. Ezzel vajon érvelési hibát vét? A fórumokon többé-kevésbé általánosan elfogadottnak tekinthető vitaszabályok szerint igen, a trollkodás szabályai szerint viszont nem. Ha csak az előbbi világában szeretnél mozogni, természetesen szíved joga a trollt ignorálni; mindössze annyi fog történni, hogy nem ismersz meg egy másik, egyre növekvő vitakultúrát, amely ráadásul belülről sokkal kevésbé tűnhet esetleg idegennek a valódi, racionális érvekre _törekvő_ (és azok szabályait rendre felrúgó) viták nagy részétől.