Adatok
Isand
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
MENETSZÉL2016
314 méter, 280 tonna, két születésnap- 70 éve épült újjá a Lakihegyi adótorony
2016.12.13 11:02:59
A három nővér a gerincútról nézve
A Csepel-sziget nagy látványossága, a világrekorder Lakihegyi adótorony, hetven éve, 1946.12.14-én épült újjá. Ugyanis 1944-ben a háborús cselekmények során felrobbantották.
Az adótorony építését a korabeli rádiótechnika fejlődése, és a műsorszolgáltatás terjedése…..
Velencei hosszú hétvégénk során egy rövid kirándulás erejéig átugrottunk a közelben található Padovába is, hogy kipróbáljuk az ottani gumikerekű villamost is (na meg egyúttal az FS regionális vonatait).
Gumikerekű villamos Padovában
A Translohr rendszerű, sínen futó, de mégis gumikerekű jármű…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
- Az adóállomást a Standard gyár tervezte, megépítése komoly sikert és referenciát jelentett. Későbbiekben a szivar alakú antenna képe a gyár emblémája, sőt a magyar rádiózás jelképe lett.
- Az adótorony magassága nem véletlen: ez a hossz kell ahhoz, hogy a sugárzási tulajdonságok optimálisak legyenek. A neve is erre utal: "anti-fading" antenna. Ezzel elérhető volt, hogy a zavartalan vételi határ elérje, sőt helyenként meghaladja az ország határait. A jelenlegi, működő solti antenna is lényegében ilyen megoldású (kifejezetten erre a hullámhosszra építették ezeket).
- Az eredeti, 1933-ban épített antenna mind a négy oldalán végigfutott egy vörösréz szalag (a laposvas szó mintájára: "laposréz"). Tulajdonképpen ez volt a sugárzó, az acélszerkezet csak tartotta ezt. A ledöntést követően, a harcok során ez eltűnt, valószínűleg a német vagy szovjet csapatok "lenyúlták". Az újjáépített antennán ez már hiányzik, így a sugárzási paraméterek az eredetihez képest kissé rosszabbak.
- Az újjáépítéskor az említett kerámia szigetelőket valószínűleg a pécsi Zsolnay gyárban készítették (Balás B. Dénes elmondása alapján).
- A képen a szigetelőktől jobbra látható nagy, két egymásba fonódó sötétszürke "láncszem" egy transzformátor. Ez biztosítja sugárzás közben is a torony tetején lévő világítás áramellátását.
- A szemlélődő nem láthatja, de az antenna a földben is folytatódik. Szerves része ugyanis a pókhálószerűen a földbe ásott földhálózat, amely elektromos "tükör"-ként viselkedik. Enélkül a hatásfok szintén gyöngébb lenne.
- Érdekesség: a Magyar Rádió középhullámon a kezdetektől fogva (1923...25) - pici eltérésektől eltekintve - ugyanezen a hullámhosszon sugároz (most 540 kHz).
- Elgondolkodtató, és mi lehet az oka, hogy az 1920-as évek elején a frekvenciákat elosztó nemzetközi fórumokon Magyarország a középhullámú sávnak talán a legjobb csatornáját kapta meg, amelyet azóta is használ? Tippem van, de nem tudom...
Köszönöm, hogy elolvastad. Üdvözlettel: Irházi Sándor