Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Tomianyukája

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2016.03.28. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Házas társas Amikor házasságunkban minden nap egy alku a gyerekekért 2017.04.30 19:38:01
Ha a mai házasságokat vizsgáljuk, érdemes a legalább 10-15 éves, vagy annál is hosszabb ideje működő kapcsolatokat analizálnunk, mert ezekben alakul ki leginkább az együttélés sokszínű gazdagsága. A házasságoknak több fajtája is működni tud ugyanis: vannak az ideális kapcsolatok, melyek képesek…..
Tomianyukája 2017.05.01 21:26:50
Válj el, és vegyél feleségül engem!
A férjem a gyerekünk születése után élte tovább a saját életét, én örültem volna a legjobban, ha sokat dolgozik és ezzel sok pénzt keres, de csak csavargott, edzőterembe járt, és más nőkkel randizott. Amíg én otthon vártam a pici fiunkkal és friss vacsorával. Pénzünk sosem volt, legalábbis nem arra, amire kellett volna, csak az ő ruházkodására, autós vackokra, bulikra. Persze egyikünk sem lépett, én abban reménykedtem, hogy ennek vége lesz, amikor én is visszamegyek dolgozni, de nem. Amikor a gyerek nagycsoportos lett, lebukott az aktuális barátnőjével, majd közölte, hogy ő olyan szerelmes, mint még eddig sosem volt. Fél évig még küzdöttem, aztán visszaköltöztem a szüleimhez, nekem sosem volt saját ingatlanom, csak neki, amiben otthagytam az összes közösen vásárolt vagy kapott ingóságot. Ami a legfontosabb: a gyerekünk felügyeletét 50-50 %-ban gyakoroljuk, egy hétig az apjánál lakik, egy hétig nálam (azóta lett saját lakásom), a lakcímkártyájában mindkét cím szerepel, az iskolában tudják, hogy egyik héten én viszem haza, a másik héten az apja. A kisfiunk fél év alatt, de beletörődött ebbe a helyzetbe, külső segítségre nem volt szükségünk. Én egyedül vagyok, ami nagyon rossz, de még mindig jobb, mint amikor vasárnap hajnalban az összes kórházat meg a rendőrséget végighívtam, a férjemet keresve, aki kikapcsolta a telefonját, és elfelejtett hazajönni. A slusszpoén, hogy már azt a nőt is elzavarta, aki miatt elváltunk, de ez már engem egyáltalán nem érdekel. A kisfiam jól van, az apjával is elég időt tölt, amiért még hálás lesz nekem felnőtt korában.
Apakanyar Borjú, bika, marha.... állatkert egy bírói döntés nyomán 2016.03.16 18:18:55
Hmmm.... remélem, sokan láttátok ezt az összeállítást:  És akkor jöhetnek a kérdések: mi ez az állattan? Miért is háborodott fel a nagymama? Mit akar elérni? Miért természetes és a médiát nem érdeklő esemény az, amikor apákra sújt le a bírói döntés: kéthetente láthatja csak gyermekét válás…..
Tomianyukája 2016.03.28 09:24:56
Kedves Apukák, Olvasók és Írók! Nagyon sajnálom, hogy - mivel nem én vagyok a blog tulajdonosa - nem tudok ide bejegyzést írni, de ezt a kommentet most egyszerűen MUSZÁJ. Hónapok óta gondolkodom rajta, és ahányszor belefutok a facebook-on vagy máshol az apák jogaiért harcolók cikkeibe, mindig eldöntöm, hogy egyszer megfogalmazom. Pontokba szedem a mondandómat, hogy ne legyen átláthatatlan és hosszú.
1. A leendő ex-férjemnek én csak arra kellettem, hogy gyereket szüljek neki, ez a házasságunk első évében megtörtént, ezután az együttélés és a házasság köteléke már egyáltalán nem érdekelte, folyamatosan megcsalt és hazudozott.
2. 7 évig bírtam, össze akartam tartani a családot, a tavalyi évem arról szólt, hogy először harcoltam a házasságunk megmentéséért, miközben ő már rég mással volt, míg az utolsó pár hónapban arról, hogy a szüleimmel küzdöttem, mert hozzájuk kellett visszaköltöznöm. A férjem kidobott a házából.
3. A válópert 2015. őszén adtuk be, közös megegyezéssel, és a férjem kifejezett kérésére a kisfiunk váltott elhelyezését foglaltuk bele. Szeptember óta, mióta elköltöztem, a most 7 éves kisfiunk egy hetet nálam, egy hetet az apjánál tölt.
4. Hivatalosan még nem vagyunk elválva, a második tárgyalásra még nem került sor, tehát nincs még papírom sem a közös, váltott elhelyezésről, így tulajdonképpen nem lenne muszáj ehhez ragaszkodnom, de a kisfiam miatt belementem. Őt minden héten megkérdezem, akar-e visszamenni apához, szeret-e nála lenni, és nincs-e semmi probléma? Ő mindig azt válaszolja, hogy igen, ott is szeret lenni, és vágyik vissza a házba, ahol felnőtt, ahol kisbaba volt, és ahol egy darabig együtt éltünk. Velem most albérletben lakik, egy belvárosi lakásban, ami szintén tetszik neki, de nyilván nem ugyanaz.
5. Az utóbbi időben egyre többet mesél a kisfiam arról, miket csinálnak az apukájával, ezekből az elbeszélésekből a következőket szűröm le: az apukájával csajozni járnak, függetlenül attól, hogy ugyebár van barátnője, aki miatt engem elhagyott. Hétvégente sokszor késő éjszakáig fennmarad, tévét, filmet néz a 7 (!) éves gyerekem, ráadásul olyan filmeket, mint pl. az Alkonyat, meg horrorfilmek, amik nem neki valók, és mivel későn alszik el, de korán kel, másnap hulla fáradt, kedvetlen. Kaptam már vissza úgy vasárnap délben, hogy a délutáni gyerekprogramon, amin részt vettünk, nem érdekelte semmi, és fájt a feje.
6. A kisfiam mostanában olyanokat mondogat, hogy: az én életem a pénz, sok-sok pénzt akarok, és csak ezért élek, meg hasonlók.
Kérdezem én: az ilyen apuka, aki egy nőt csak tenyész-tehénnek tekint, majd megfenyegeti, hogy elveszi tőle a gyereket, ha nem megy bele a váltott elhelyezésbe, és amikor a gyerek nála van, akkor így "neveli", megérdemli egyáltalán azt, hogy bármennyi időt nála töltsön a fia? Az én gyönyörű, értelmes, okos gyerekem ezt kell, hogy lássa? Hogy így kell bánni a nőkkel, csajozni, miközben van párkapcsolata, fenyegetőzni, és anyagias életet élni érzelmek nélkül? Nem hinném.
Tudjátok mit, egyáltalán nem érzek együtt azokkal az apukákkal, akiktől "elvették" a gyereküket, és csak kéthetente láthatják őket. Biztosan megvolt az oka annak, hogy anyuka és a bíróság így döntött. Mint ahogy megvan az oka annak is, hogy egy apukának ítéli a bíróság a gyereket. Ismerőseim körében egyébként olyan apukák vannak többségben, akik válás után minden héten legalább három napra elviszik magukkal haza a gyereküket, náluk alszik, és ők ezzel nem is élnek vissza.
Rettegek attól, hogy a gyerekem olyan lesz, mint az apja, én nem így nevelem, neveltem, és nem is azt a jövőt szánom neki, amit az apja biztosíthat. A második bírósági tárgyaláson mindent el fogok követni azért, hogy nálam legyen elhelyezve a kisfiam.
Tomianyukája 2016.03.28 18:31:33
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása