Regisztráció Blogot indítok
Adatok
pataijulia

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
      Kurva jó buli ez a "rideforéppenaktuálisáldozat" játék...! Itt ki lehet nyilvánítani az együttérzésünket (amivel természetesen egyetértek), a lovas közösség összetart, lám már világszerte faszom tudja hány millióan éreznek együtt Olíviával, és alig kellett egy hetet várni, máris itt van az…..
pataijulia 2016.03.18 20:58:19
Nagyjából 25 éve vagyok lovak körül. Hol aktívan, hol kevésbé és sokat láttam asszem. :) Mesélni nagyon sokat tudnék én is, mégis kiemelném a legdurvábbat, ami velem történt. "Természetesen" kobak és minden egyéb nélkül terepre mentem egyik hipergyors anglo-arab kancánkkal kötőfékkel. Korábban is mentem kf-kel vele terepre, hiszen egy "suttogóraképzett" érzékeny lóval boldogan hazardíroztam, és hát korábban sem volt semmi baj. Egy folyó töltésének 2 nyomvonalos tetején léptünk egy barátnőmmel, mikor felhívott egy ismerősöm, hogy lát minket messziről, várjuk be, ő is jön a frissen herélt lován utánunk. A parti őr háza előtt álltunk meg a töltés tetején (nem szeretek a töltés alján lovagolni a láthatatlan nyúl- és pocok üregek miatt) legelni, mikor beért minket a herélt (és lovasa). A kanca alattam teljesen kontrollt vesztve ágaskodott-bakolt felváltva, mindennemű szünet nélkül. Olyan kényelmes volt a "hintaló-feeling", hogy csak nevettem rajta, meg persze el is voltam telve a saját ügyességemtől, valljuk be, mi lovasok, elég magamutogató népség vagyunk. Meg se próbáltam leállítani. Aztán mikor úgy döntöttem elég a showból, megpróbáltam levezetni a kisasszonyt a töltésen. Ő persze tojt rám, tette magát a mén szagú heréltnek (be is sárlott azonnal) és egyik ágaskodása során lelépett a töltés tetejéről, egyenesen a lankára. Ez a szitu már nem tartott meg minket, lovastól dőltünk el, mint egy szalmabála. A Gondviselés itt is jelen volt és bár a ló rám esett, csak a bal lábam zúzódott (hetekig "színes" volt), ill. agyrázkódást kaptam (rövidtávú memóriavesztéssel: "Julcsi, jól vagy? - Persze. Különben hol vagyunk?"), a ló pedig minden komolyabb nélkül megúszta a lejtőn fejjel lefelé való esést, utólag megtudtam, hogy két karó közé estünk, ahová a partőr a kecskéit szokta (amúgy) kikötni. A gátőr különben végignézte az esetet, a felesége bevitt a kórházba, a lovat pedig egyik társam hazavezette lábon, a másik pedig intézkedett, hogy a karókat a partról kihúzzák (mindet)... Már tudom, hogy lehet kf-kel terepezni, de legyen ott a kantár is a ló fején, hogy legyen hova nyúlni; hogy az ágaskodást semmilyen szín alatt ne hagyjuk és oldalra lefele határozottan nyomjuk le a ló fejét; avagy pattanjunk le időben, amíg még valamilyen szinten kontrolláljuk az eseményeket; és persze hogy védőfelszerelés nélkül sehova (!) se menjünk, hiszen nemcsak rajtunk múlhat a tragédia... sőt... általában rajtunk múlik a legkevesebb.
Köszönöm, hogy végigolvastad.