Regisztráció Blogot indítok
Adatok
mgpx

0 bejegyzést írt és 16 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
MKK-blog Legyen-e villany Füreden? 2019.01.09 08:25:00
Úgy néz ki, hogy a Balaton-körüli vasútfejlesztés következő üteme az északi part vasútjának villamosítása lesz. A fejlesztés szokatlanul nagy vihart kavart szakmai körökben, sokan támadták, sokan védték, ráadásul a vita egyre inkább érzelmi jellegűvé vált. Több - jellemzően negatív - írást is…..
mgpx 2019.02.19 21:30:08
Kapacitás szűk keresztmetszete:
Ez jelenleg a Kenese - Csajág szakasz. Részben a löszfal instabilitása miatt itt állandó lassújelek érvényesek, részben a nyári menetrendben itt torlódnak a vonatok. A Csajág-Polgárdi szakasszal szemben itt a terepviszonyok sem nagyon engedik forgalmi kitérő létesítését.

Lepsényi kiágaztatás:
Nem elfelejtendő, hogy Lepsény felé kerülve nagyobb lenne a távolság Füred felé, mint a mai kanyargósabb vonalon. Nem sokkal, csak pont annyival, hogy a mai pályasebesség mellett menetidőben már ne érje meg. Bár van fantázia ebben a nyomvonalban, de az utasok csakis akkor nyernének vele, ha nagysebességű pályaként járható lenne a 30-as.

Fűzfői és Aligai átkötések:
Minden ilyennél érdemes átgondolni, hogy valóban lenne-e ezen viszonylatokon akkora utasforgalom, ami vasutat indokolna. Az Aligai átkötés irányában nem számítanék számottevő hivatásforgalomra, Fűzfő felől pedig buszokkal jóval rövidebb nyomvonalon el lehet jutni Veszprémbe, mint vasúton. Hivatásforgalom hiányában pedig kérdéses, mi értelme vasutat építeni.

Ami kimaradt:
Egy tókerülgető vonatnak reális alternatívája a hajó: légvonalban közlekedik, elmegy pályakarbantartás nélkül, és még keresztre sem kell várnia. A hajózás lehetőségei még nincsenek igazán kihasználva, nem utolsó sorban a pocsék csatlakozások miatt. A Balaton régióban jelenleg 4 különböző cég szállít utasokat (MÁV-Start, KNYKK, DNYKK, BAHART), és ez a széttagoltság nagyon nem segíti a menetrendek összehangolását.
MKK-blog Háromból kettő? 2018.12.21 09:00:00
Amikor Homolya Róbert a MÁV vezérigazgatója lett, első interjúiban az volt az egyik fő üzenete, hogy a magyar vasút kihasználatlan, mivel átlagosan háromból két ülőhely üres. Ezt aztán számos médium is átvette, és ők is nagyot sopánkodtak a MÁV járatainak állítólagos kihasználatlanságán. Mindeközben…..
mgpx 2018.12.22 19:37:27
@Beer Monster: "Ahol busz jár párhuzamosan a vasúttal, az azt jelzi, hogy valami nagyon nincs rendben."

Ez így túl általános állítás. A busz megállási rendje lehet eltérő a vasútétól, és feltárhat olyan településrészeket, amelyek távolabb esnek a vasútállomásoktól. Viszonylatonként külön-külön kell vizsgálni, hogy van-e értelme. Viszont rendkívül szerencsétlen, hogy külön bérletrendszer van vasútra és buszra, így a rendszeres utazóknak eleve hó elején el kell dönteniük, melyiket válasszák (és melyiket nem fogják használni).

"Ugyanakkor eszükben sincs a tákolás helyett olyanra költeni a pénzt, ami versenyképes szolgáltatást eredményez"

Ez így megint túl általános kijelentés. Pl. egyes budapesti elővárosi viszonylatokon rendkívül sokat fejlődötta vasút, mind menetidőben, mind színvonalban. Ott az utasszám-növekedés egyértelmű bizonyíték a versenyképességre. Egy kihasznált 600 fős elővárosi vonat legalább 300 bejáró autótól tehermentesíti a belvárost, melynek előnyeit azok is élvezik, akik amúgy nem vonatoznak (kisebb zsúfoltság az utakon, alacsonyabb légszennyezés).

Sajnos valóban nagyon sok olyan viszonylat van, ahol évtizedekkel korábbi állapot konzerválódott.
mgpx 2018.12.22 22:33:47
@Beer Monster: A legtöbb vidéki harántirányú viszonylatra lehetne mutatni elborzasztó menetidőket. Nehéz erre bíztatót mondani, a vasúti fejlesztések a főáramlási irányokra koncentrálnak, nem a harántirányokra. A 29-es (észak-balatoni) vonal még így is szerencsésebbek közé tartozik a turisztikai jelentőségének köszönhetően.
mgpx 2018.12.23 16:49:03
Én úgy gondolom, hogy ezek döntően gazdaságossági kérdések.

Az Aliga-Akarattya átkötéshez kb. 9km új pálya kellene, ennek költsége a mai viszonyok mellett kb. 45 mrd Ft lenne. A Füred-Siófok távolság így körbe 61km lenne, a menetidő a mai menetrendből kiindulva 70 perc körül alakulna, gyorsvonattal kicsit kevesebb. Összevetve, ma hajóval átkelve ugyanez 55 perc, gyorshajóval 25 perc, a hajók főszezonban kétóránként járnak. Miért akarnának a turisták egy lassabb kerülővel menni, mint élményhajózást választani?

A környékről a hivatásforgalom (munka, iskola, bevásárlás, ügyintézés) a két központ, Veszprém és Fehérvár felé irányul. Füred 13 ezres, Siófok 25 ezres kisváros, egyik sem bőséges munkahely-kínálatáról neves, köztük számottevő hivatásforgalom nincs. A forgalmat tehát szinte kizárólag a turistaforgalom adná. A főidény 60 napján napi párszáz turistával számolva, évi kb 20.000 fizető utas lenne - ez kevesebb, mint az M3 metró 1 órányi utasforgalma. Ekkora utasforgalom bőségesen kiszolgálható a hajókkal, esetleg a komppal átkelő buszokkal - miért kellene vasutat építeni ehhez ?

A sármelléki reptér esetleges bekötésénél érdemes kicsit belegondolni, miért nincs még gyorsvasút a Liszt Ferenc repülőtérhez. Még a Liszt Ferenc forgalma is kevés ahhoz, hogy egy vasutat piaci alapon eltartson, az önköltséges jegyár egy akkora forgalmú repülőtéren is összemérhető lenne a taxi árával. (Emiatt ott a megoldás egy elővárosi vasútvonal bekanyarintása, így a vasút közforgalmat is ellát és nem tisztán a reptér utasainak kell eltartaniuk). Sármellék méretű reptéren a buszos kiszolgálás is bőségesen elegendő, napi pár, menetrendhez igazított járattal.

Badacsonytördemic - Balatonederics átkötés kb 7km pályával megoldható lenne, a lápos talaj (volt Balaton-meder) miatt várhatóan a szokásosnál magasabb fajlagos költséggel. A kérdés megint az, hogy amíg az utasforgalom napi pár busszal kiszolgálható, addig miért érné meg sok 10 mrd Ft-ot invesztálni vaspálya lefektetésébe ?

Természetesen a kalkulációk változnának, ha netán az utasforgalom megnőne. Van-e bármi okunk feltételezni, hogy önmagában a vasúti fejlesztések miatt lenne akkora növekedés az utasforgalomban, hogy a beruházás rentábilissé válna ?
Friss konkrét esetek nyomán talán nem árt újra megnézni, mi jár és mi nem az utasnak, aki nagyon megszívta. És mit kell tenni, ha ráfáztunk?  Pár nap alatt három olasz reptéren hagytak ott hazafelé készülő magyar utasokat is az ultrafapadosok, közös bennünk, hogy nem gondoskodtak az…..
Akik első pillantásra azt hitték, lakberendezési tanácsokat fognak kapni, tévedtek. A blog címe a mérvadó, a cikkben pedig az Balaton északi partjának villamosításáról lesz szó. Kijött a várva várt (?) eredmény a tenderről, minden akadályt elhárult, kezdődhet végre a…..
mgpx 2018.11.11 17:47:16
@McKay: Egy üdülési zóna télies forgalmával érvelni kicsit olyan, mint a síliftek nyári forgalmát mérni... Tény, hogy a nyaralóingatlanok vagy egyáltalán nem téliesítettek, vagy gazdaságtalan lenne kifűteni őket, emiatt a fűtési szezonban valóban jóval alacsonyabb a forgalom.
mgpx 2018.11.11 20:58:16
@McKay: kb .2 évvel ezelőttig évközben munkanapokon az összes Szfvár - Tapolca személyt Bz-val adták ki, szóval itt semmi meglepi. Bár Esztergom villamosítása után valamennyi Desiro lekerült, az egyik személyvonati forda még mindig Bz-s.

Vasárnapi közlekedési rend szerint este a hétvégére "kikölcsönzött" Desirok mennek haza Budapestre. Sokáig csak Szfvárig volt meghirdetve a menetrendben, ott kirakta az utasokat, és szerelvénymenetben ment tovább, az utas meg várhatott a csatlakozásra. Már az is eredmény, hogy most már legalább utasokat is szállít.
mgpx 2018.11.11 22:54:18
@humorpalanta: Akarni mindent lehet, de a földrajzi környezet adott. A nyomvonal a hegyek lábánál, a part vonalát követve vezet, a parti részek ráadásul erősen belakottak, és a nyomvonal egy része a Nemzeti Parki területen visz. Így a nyomvonal-korrekció lehetőségei a parti részen erősen behatároltak. Komolyabb változtatásra reális esély csak a Csajág-Szabadbattyán szakaszon lenne, ahol a vonal a szántóföldek között fut.
Gyakran merül fel a kérdés: busz vagy vonat? Az ország sok részében az elmúlt években a vasúti menetidők növekedése a vasúttól a busz irányába terelt számos olyan utast, akik korábban vonatoztak. Ez főleg olyan viszonylatokon történhetett meg, ahol bizonyos úti célokat illetően mindkét fajta…..
mgpx 2017.12.07 19:02:08
Meglátásom szerint a poszt két eltérő szolgáltatási kategóriát tüntet fel párhuzamosságként, és ez nagyon zavaró. Én a problémát két alkérdésre bontanám:
1, Indokolt-e a vonalon kétszintű szolgáltatást nyújtani: egy sebesvonati jellegűt, ami a regionális közlekedés mellett a kisebb településeknek is közvetlen budapesti kapcsolatot ad, és egy IC/expressz jellegűt, amely a térség kisvárosainak biztosít közvetlen és gyors budapesti kapcsolatot? Vagy a vonalhoz elegendő egyszintű, sok helyen megálló sebesvonati jellegű kapcsolat?
2, Milyen közlekedési nemmel indokolt ezeket a kapcsolatokat kialakítani? Amennyiben a kétszintű rendszernek létjogosultsága van, érdemes mindent vasútra terelni, vagy jobb a feladatokat megosztani a vasút és a közút között?
Ami az első kérdést illeti, Keszthelyről a gyorsvonatként meghirdetett (de Siófokig 70km alatt 12-szer megálló, tehát sebesvonati jellegű) járat 25 perccel lassabban ér Budapestre, mint az expresszbusz. Összevetve, ez pontosan annyi, mint amennyivel a Miskolc-Budapest IC-k gyorsabbak a pár perc eltéréssel azonos vonalon közlekedő sebesvonatoknál. Jogosan fel lehet tenni a kérdést, hogy ha az előbbi városnak takarékosság okán "nem jár" IC szolgáltatás, akkor az utóbbi esetében mi indokolja a párhuzamosságot, miért nem terelünk mindenkit egységesen sebesvonatra...? Nyilván olcsóbb lenne, mint két külön szerelvényt leközlekedtetni...

A vasúttal párhuzamos autópálya mindkét esetben adottság, a nagysebességű egyéni közlekedés lehetősége adott. Ha tehát a közösségi közlekedés versenyezni szeretne az utasokért, akkor kénytelen időben összevethető (expressz) alternatívát kínáli, egyébként a szociálisan kedvezményezett csoportok kivételével az egyéni közlekedés felé terelné az utasokat. Nem gondolnám, hogy ez szerencsés lenne.

Ami a második kérdést illeti, a kisvárosok mérete miatt nyilván itt 1-2 kocsis IC-k jönnének szóba vasúti megoldás esetén. A 30-as vonal kapacitáshatárai adottak: a külső szakaszon az egyvágányos rendszer, a belső szakaszon a budapesti agglomeriációs járatokkal közös pályahasználat, a budapesti fejállomáson a kevés bekötő vágány ad komoly kapacitáshatárokat. Amit hiányolok a cikkből, hogy lenne-e olyan vasúti megoldás, amivel legalább a mostani (kétszintű) szolgáltatási színvonal megmaradna, netán növekedne, és mindezt a pályakapacitás is elbírná?

Átszállós ill. menetidő-növekedéssel járó megoldások nem érnek, mindkettőt szolgáltatási-szint esésnek éreznék az utasok. Azt pedig elég nehéz lenne megindokolni, ha egy sokmilliárdos beruházás bizonyos csoportok számára végül miért hoz szolgáltatási-szint esést...
Miután megismertük a Liszt Ferenc repülőteret és a hozzá rendelt tömegközlekedési kapcsolatokat, elemeztük a reptér adottságait, lássunk néhány példát arra, hogyan szolgálják ki más európai nagyvárosok a saját légikikötőiket. A példaként felhozott repülőterek között…..