PeteRob 2017.01.03 13:07:06

1. Ha nem annak adtad oda, akinek kellett volna, akkor levonhatják, ha tudják bizonyítani, hogy nekik kellett volna visszaadnod.
2. Ha nem tudják bizonyítani, hogy náluk kellett volna leadnod és te bizonyítod, hogy leadtad a kölcsönbe vevőnél, akkor nem verhetik rád.

De az 1. esetben még elmehetsz a kölcsönbe vevőhöz és visszakéred. Ha pedig nem adja és leadod ott ahol kell. Vagy B: a kölcsönbe vevőnek is tudnia kellett volna, hogy nem nekik kellett volna leadnod, így ők a megbízás nélkül ügyvitel szabályai miatt felelnek, ha nem juttatták vissza a kölcsönbe adónak a dolgokat. Ha pedig visszajuttatták, akkor a kölcsönbevevő suttyó módon csak le akar húzni, amit nyilván nem tehetne meg, hiszen nem érte kár, a dolgokat visszakapta.

PeteRob 2017.01.03 12:49:23

A MSZ, mint szerződés egyoldalúan nem módosítható, akkor sem, ha beleírják, hogy a munkáltató módosíthatja. Lesz kettő, aki nem fogadja el a MSZ módosítást (a munkakör ugye abban van), aki meg elfogadta ott szerencséjük volt, mivel az új munkakörülmények gázosak a balekok el fognak menni maguktól és így nem kell végkielégítést fizetni. És emiatt a multi be fog próbálkozni, akkor is, ha tudja, hogy nincs igaza. Legfeljebb nem mindenki fogadja el.
Ezt persze tisztességesen is le lehetett volna játszani, hogy eddig voltatok négyen, kettőt el kell küldenünk, mert akármi (munkáltató belső működésére visszavezethető ok. Kifizetjük a végkielégítést és kész.
Így ha az átszervezés olyan volt, kettő maradhat, kettőnek mennie kell, még igazat is mondhat a multi, hogy a ti munkakörötök megmaradt, de ebben a munkakörben nincs szükség többre, ergó nincs felvétel. Feltéve persze, hogy ez volt az eredeti elképzelés, mert ha utólag találták ki akkor gáz, de soha sem bizonyítjátok be, kivéve, ha egyeztetett a szakszervezettel, ami még tökös is.

De ha a multi azzal állt elő, hogy ha most nem írják alá, akkor mehetnek pénz nélkül, akkor behazudott, tévedésbe ejtette a munkavállalót, így az elmentek akár be is perelhetnék a munkáltatót, ha tudnák ezt bizonyítani. Szerintem nem fogják tudni. Kivéve, ha a veletek is ezt csinálták és melléjük álltok.

Kényszer/fenyegetés itt nem áll meg, mivel csak a közvetlen, testi épség elleni fenyegetést fogadja el a bíróság, fogták a kezét, kapott két sallert, vagy két szekus beállt az ajtóba és ropogtatta az öklét, esetleg lefogták és vezették a kezét az aláírásnál stb. De ez már bűncselekmény lenne.

A multi van annyira dörzsölt, hogy bemegy a szürke zónába egy kicsit. Ld. fentebb, de ekkora hülyeséget nemigen csinál.

Online Távmunkás: valóban egy osztályvezetőnek aligha van munkáltatói jogköre, de sajnos az új Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója utólag utólag azt mondhatja, hogy a nem munkáltatói jogkor gyakorlója az ő akarata szerint cselekedett. Ennek ott van jelentősége, ha mondjuk a jogellenes felmondás ezzel jogszerűvé tehető és így a cégnek nem kell kártérítést, elmaradt bért fizetnie, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója ezt az elismerő nyilatkozatot meg is fogja tenni. Max megmossa a fejét az illetőnek, hogy többet ilyet ne csináljon. Szerintem ez is gáz rendelkezés az új MT-ben, de ez van.

PeteRob 2016.01.30 17:20:08

@ariskerase: Amikor, ahogyan te írod "tudományos igényességgel" hivatkozol valamire, akkor be kell az idézés szabályait. Ez némileg részletesebb meghatározást igényel, mint amit adtál: MSZ ISO 690:1991 Sajnos a Szabó Ervin Könyvtár nekem kiesik, de biztosan egy olyan "elmaradott helyen", mint Debrencen is találok valamit.

Tehát, ami az általad felhozott tényeket alátámasztja: Szerző, cím, kiadó, kiadás éve, kiadás, oldalszám.

Az ebben a könyvben van "valahol" az nem hiteles forrás.

PeteRob 2016.01.30 17:38:33

@ariskerase: Nem követeltem rajtad semmit, annyit kértem, hogy ha tudományos igényességgel állítasz valamit, akkor tartsd be a tudományos igényességnek legalább az írott szabályait.

@Sörömpőőr kolléga egy rövid, behatárolható terjedelmű anyagra hivatkozott. Te viszont tudományos igényességgel semmire sem tudtál. A menj be a könyvtárba nem hivatkozás. Ha a hivatkozás fenti szabályait nem tartod be, akkor a szakdolgozat védésig sem jutsz el, legalábbis Debrecenben biztosan nem.

Attól, hogy közöltél egy véleményt, mindenki tudomásul vette, hogy ez a véleményed. Akkor is a véleményed, ha nem tudod semmivel alátámasztani. De véleményed közlését, kultúráltan is megteheted, anélkül, hogy nemlétező forrásokra hivatkoznál, vagy felsorolnál néhány általad ismert könyvcímet.

PeteRob 2016.01.31 19:43:44

@ariskerase: Hivatkozni úgy kell, hogy: MSZ ISO 690:1991
De szerintem írj fel mindenkit a hungarista oldaladon fuggetlenseg.blog.hu/ a "Lista azokról, akik vitában alul maradtak velem szemben:" tulajdonképpen itt mindenki az ellenséged, de titokban mindenki fel szeretne kerülni a listádra. Komolyan.

PeteRob 2016.01.30 21:22:06

@tff: Ha nézed, a 2016.01.27. 22:54:02-i kommentemet, akkor én sem állítottam mást. Az a törvényhely, amit hivatkozol arról szól, hogy az iskola által a *végzettséget* igazoló bizonyítvány közpokirat és csak az.

De jelen esetben nem a végzettséget igazoló bizonyítványról van szó, hanem egy az előmenetelt igazoló eredményről, amely csak előfeltétele a záróvizsgának, amely előfeltétele a végzettséget igazoló bizonyítvány kiállításának. A záróvizsga lehetőségétől fosztották meg a tanulókat a gyakorlat hiánya miatt.

A végzettséget igazoló bizonyítvány kiállításának, viszont a záróvizsga az előfeltétele. Ha a záróvizsgán történt volna az elírás vagy szándékos érdemjegy hamisítás és a szakképzettséget igazoló bizonyítványt ki is állították volna róla, akkor megvalósult volna a közokirat hamisítás (ld. a nyelvvizsga bunda ügy a közelmúltban)

Jelen esetben több okból is kizárt ez a bűncselekmény.
1. a tanulmányi előmenetelt igazoló okirat nem közokirat
2. nem szolgál a szakképzettséget igazoló bizonyítvány alapjául.
3. a cselekmény nem szándékos volt, gondatlan alakzatnak pedig nincs kísérlete.

Egyértelmű, hogy a bűncselekmény akkor befejezett, ha szk. igazoló bizonyítványt kiállították.

Kísérlet, ha SZÁNDÉKOS bűncselekmény elkövetését megkezdik, de nem fejezik be. (Btk. 10.§)

Magyarázhatnám, de józan paraszti ész, hogy gondatlan magatartást nem lehet megkísérelni, mert a gondatlanság abból áll, hogy valaki nem tanúsítja a tőle elvárható körültekintést. (Btk. 8.§) Ha valaki tisztában lenne a magatartása következményeivel és ennek ellenére is kifejtené a magatartást, akkor az már szándékosság lenne (Btk. 7.§)

Összességében:
1. Tudjuk, hogy a szk. igazoló bizonyítványt nem állították ki, sőt záróvizsga sem volt.
2. Tudjuk, hogy az iskolatitkár a rendelkezésünkre álló adatok alapján legfeljebb gondatlan lehetett, nem pedig szándékosan manipulálta a gyakorlati adatokat.

Mivel itt legfeljebb "gondatlan kísérlet" valósulhatott volna meg, amely a fentiek alapján fogalmilag kizárt. Ezért nem történt közokirat hamisítás. Tehát bűncselekmény hiányában az eljárást meg kellene szüntetni.

Ettől még lehet olyan tény, amiről mi nem tudunk, mert a poster nem írta le.

PeteRob 2016.01.31 10:30:11

@tff: Nekem a köznevelési törvényhez nincsen kommentárom, de elhiszem, hogy ez van benne.

Sajnos a törvényhelyhez nincsen egy fia bírói gyakorlat sem. De azért vagy szkeptikus ezzel kapcsolatban, mert lényegében kifelé nem tanúsít semmit. Sőt, ha megnézed a törvény 9.§ (5)-(6) bekezdését, akkor joghatást is csak a befejező évfolyam elvégézéséhez fűz.

Tehát a gondolatmenetedet továbbvive, ha a bizonyítvány a befejező évfolyam elvégzéséről lett kiállítva, akkor közokirat, mivel kifelé teljes hitelességgel kell tanúsítani valamilyen tényt.

Ellenben mondjuk a felsőfokú oktatásban használatban (volt) leckekönnyvel, amely teljes egészében közokirat, mivel a kreditrendszernek köszönhetően, az egyes intézményeknek (elvileg) el kellene ismerniük a tantárgyak máshol történt teljesítését, amely a leckekönyv alapján történik.

PeteRob 2016.01.31 19:37:13

@ariskerase: Nézd meg a 2016.01.30. 13:41:59-kor készült bejegyzésedet. Idézlek: "Mert nem magánszemély készíti!"

Szóval válaszolhatsz bátran, hogy mi a "magánszemély". Mindig szeretek tanulni. Hozzáteszem amíg nem voltál itt addig eléggé értelmesen és lényegre törően ki tudtuk fejteni az álláspontunkat. Természetesen csatlakozhatsz te is.

PeteRob 2016.01.28 10:19:57

@Balt: A felszámoló egy másik cég, akinek az a tevékenysége, hogy "felszámoló". Tehát nem a felszámolás alatt álló céggel szemben bocsátják ki a meghagyást, hanem a felszámoló ellen, az pedig nincs felszámolás alatt.

A fizetési meghagyás pedig nem felszámolási kérelem. Lehet belőle, egy hosszabb folyamat után, ha az adós nem fizet és nem is vitatja, vagy a bíróság megállapította, hogy fizetni kell, de akkor sem teszi.

PeteRob 2016.01.28 17:49:34

@Advanced Flight: Számomra nem derült ki, hogy bérgarancia alap a munkavállaló számára adta az elutasító határozatot vagy a felszámolás alatt álló munkáltatónak. Ha a bérgarancia alappal a munkavállaló ilyen módon közvetlenül van kapcsolatban, akkor velük is meg kell küzdenie.

PeteRob 2016.01.28 17:52:50

@Balt: Valóban a munkáltató a felszámolás alatt álló cég, de a felszámoló cég ha jogsértően járt el, szándékosan vagy gondatlanul, mindegy a felszámolás során, akkor felelősséggel tartozik az általa okozott kárért. Ha például nem vehetett volna fel senkit, de ennek ellenére felvett, akkor felelős az ebből fakadó károkért. A munkavállaló felé is és a hitelezők felé is adott esetben, ha ezzel indokolatlanul csökkentette felszámolás alatt álló cég vagyonát.