Tamás Schreiter 2019.02.17 05:13:25

@Alternatív:
Ezt a tankönyvet nem ismerem, de ha figyelmes vagy, akkor elkülönítheted a dugaszoló aljzat (30 cm) és a csatlakozó doboz (20 cm) kifejezéseket, de az általad idézett összehasonlításban, amire rákérdeztél, a konyhában a dugaszoló aljzat 150 cm-en helyezendő el. Csak az érthetőség kedvéért írom, hogy a villamos tűzhelyeket fixen kell bekötni, nem dugaszoló aljzatba. Ebből adódik a csatlakozó doboz kifejezés. Egyébként szerintem ez egy jó régi leírás lehet, ami még az "átkosban" készült, és a lakótelepi telepítéseket tartalmazó leiratokat jegyzi.
Javaslom a :MSZ 2364/MSZ HD 60364 szabvány olvasását az említett könyv helyett.
Hogy a dugaljak miért vannak Szegeden a padló szinten, azt nem tudom, gondolom így volt egyszerű odavinni a villanyt, ez semmikor nem volt és remélhetőleg nem is lesz szabványos.

Tamás Schreiter 2019.02.17 05:16:01

Kétszer ment el, kétszer ment el, ami többnyire nem gond, sőt többször is, de itt zavaró lehet. Nem annyira fontos, hogy kétszer legyen olvasható.

Tamás Schreiter 2019.02.17 06:53:35

Nem akarom dominálni ezt a blogot, mert nem innen indult az egész, és nem is erről kellene hogy szóljon, de ide fajult. Ez már csak ennek a műfajnak a sajátossága. Azt gondolom, itt a hozzászólásokból, meg az életből is leszűrve, hogy a villamosság dolgában nagyon nagy bajok vannak. Alapvető oktatási és felhasználói gondok. Ha már valaki ezt elolvassa, akkor is tettem a világért. Szóval a lényeg az, hogy a hálózati villamosság az nem játék. Ezt szakképzett embernek kell telepíteni és felhasználói szinten felvilágosultan kell üzemeltetni. A felvilágosultsággal is baj van, meg a szakképzett telepítéssel is. Belementünk itt forrasztóónos erősáramú vezetékvégbe, meg 20 vagy 30 vagy 150 cm-be, nem ez a lényeg.
Sok éves tervezés után is félve nyúlok némely problémához, van olyan is, hogy vissza is utasítom a megkeresést, mert nem vállalom információ hiánya miatt (egy korábbi bejegyzésben a mögöttes hálózatra utalva pont volt egy ilyen felvetés). Vannak, akik bátran megcsinálják, de az nem az én felelősségem lesz. Persze túlfesz levezetővel, hibaáramvédő kapcsolóval meg olvadóbiztosítóval minden megoldható, ezt tudjuk, de számításokkal is alá kell tudni támasztani, ha megkeres a hatóság. Vannak alapelvek, amiket egyértelműen be kell tartani, Vannak szokások, amik az alapelvekből a szokásokba átmentek, de vannak olyan szokások, amiket a szabványok változtatásai felül kell, hogy írjanak. Ilyen például a vezetékek és kábelezések méretezése. Erre volt Kádár Abának, - voltam olyan szerencsés, hogy tanított, és vizsgáztam is nála érintésvédelemből ötösre-, volt egy táblázata, amit minden villanyszerelő használ a mai napig. Na ez a táblázat a mai szabványok szerint nem felel meg. Nem azért, mert Kádár Aba hülye volt és szar táblázatot csinált, hanem két okból. Az egyik a gyártói slendriánság (sok és oco), vagy inkább nem olyan szintű megfelelőség, ami korábban volt (megbízható magyar vagy KGST gyártó, akik a minőségre figyeltek és adtak, de tényleg!) , a másik az elektronikus eszközök használatának elterjedése. Most itt nem a mobiltelefon töltőkre gondolok, amik 5W teljesítményt vesznek fel, hanem más eszközökre.
Csak egy példát említve, ami elég nagy teljesítményt vesz fel és frekvenciaváltós hajtással rendelkezik, az mondjuk egy mobil-klíma, amit bármelyik dugajlba be lehet dugni és olyan felharmonikusokkal terheli a hálózatot, amit egységsugarú villanyszerelő nem is látott, persze más sem, csak mérni tudja, ha van műszere. Ez meg melegedést csinál a drótban. Ugyanilyen az indukciós főzőlap, amit szintén egy tanárom, nevezett Koller László (Heródes) talált ki, az ipari indukciós fűtőberendezések után-gondolásával...nem tudom mennyi haszna lett belőle, remélem sok, de ez nem az én gondom. Szóval a villamos szabványok változnak, az eddigi méretezési feladataimból, ha a jelenlegiek szerint szabványos telepítést szeretnénk csinálni, márpedig miért ne ezt tennénk, akkor Kádár Aba táblázatából vagy eggyel nagyobb keresztmetszetet kell választanunk, vagy egyel kisebb biztosítást ( régebben a biztosítások egységekben ugrottak, 6, 10, 16, 20, 25...) ma már ez nem igaz, mert léteznek olyan kismegszakítók, amik pl 12, 13..stb Amper áramerősségűek. Na ez az új vezetékvédelmi szabvány miatt lett. Baszott bonyolult, és többszörös után-tervezést igényel, de ha valaki gondolja nézzen utána...vezetés módja (falban, szabadon, kábelcsatornában, kábaltálcában..), hány vezeték fut együtt, kábel-e, vagy egyerű vezeték, mennyi a maximális környezeti hőmérséklet...stb.
Lebecsülik az olvadóbiztosítót, mert cserélni kell a betétet. Csak szólok, hogy sokkal, de sokkal biztonságosabb védelmi eszköz, mint bármilyen kismegszakító. Igaz, hogy cserélni kell a betétet, de a legolcsóbb olvadóbetét is képes 20kA-es zárlati áramot megszakítani, 300-Ft-ért, miközben a legdrágább kismegszakító, ami erre képes, az megfizethetetlen áron van.
Szerencsések a magyar felhasználók, mert a magyar villamosipari korábbi szabványok az Eu szabványokkal szemben sok esetben szigorúbbak voltak. Például abban, hogy kötelező érvényű volt, ma ez már áthidalható megfelelő alátámasztással, de ez más téma. A vezetékvédelemmel kapcsolatban a jelenlegi szabványok viszont sok esetben, inkább többé mint kevésbé, szigorúbbak a fent említettek miatt. Erre érdemes odafigyelni, mert a szabványt írók amúgy nem hülyék.