Regisztráció Blogot indítok
Adatok
inthenameoftheking

0 bejegyzést írt és 48 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A kocsmát még nem láttátok reggel, csak este. Fura is, mert nincs az a nagy nyüzsgés, ami este megszokott. Pár vendég van csak, a kemény mag, aki a reggeli lélekerősítőért futott be. Leo reggelije is vigyorra húzza a kék farkas száját, - mivel Ő készíti -, de összeüt egy…..
inthenameoftheking 2015.11.19 06:33:45
- Azért te kis féreg, mert így biztosan igazat mondasz és nem versz át minket! - ordítom a dilernek, majd hátralépve előrántom a fénykardot (beindul a baljóslatú zene, fények, egyéb effektek) - Most pedig kérészéletű, készülj a legrosszabbra! - hörgöm az arcába, majd meglendítem a fénykardot...
... és azzal a mozdulattal le is kapcsolom. Röhögve segítem fel a remegő áldozatunkat a földről.
- Bocsi, de ezt már nagyon régen ki akartam próbálni - kacsintok rá - kösz az infókat, nesze itt van 50 kredit igyál egyet az egészségünkre, és elnézést a kellemetlenségekért - a faszikám úgy szalad el, mintha fenékbe billentették volna.
Közben azt látom, hogy Tuforszri táncoló léptekkel közeledik a sikátor végéről.
- A köldök az basszus, tudhattam volna! - mondja a kiborg Buksi hangján - Leo, te vén köcsög, elég lett volna, ha a dereka köré csavarsz, ott van a mozgató interfész csatlakozója! - villámgyorsan bemutat két karaterúgást és egy hátraszaltót. - Na milyen vagyok? Kész harcigép! MIközben a rendszerét próbáltam feltörni, leszedtem egy-két harcművészeti alapprogramot, de tudok ám már helikoptert is vezetni! - mondja lelkesen, majd az égre nézve egy kicsit elbizonytalanodik: - Nem mintha itt az űrbázison ilyesmire sor kerülhetne, de sebaj, jó móka! - na, gondolom, ilyen életvidámnak sem láttam még a kiborgot.
- Egyelőre hívjatok Ash-243/B-nek, a B a Buksit jelenti. A Tuforszri-Bi tökéletesen megteszi. Most elszaladok venni egy-két kismegszakítót, aztán agyat műtünk, és utána jobb lesz a barátotok mint újkorában!
- A kiborg elsasszézik valami régi virágokról és pillangókról szóló nótát fütyörészve. Fejcsóválva nézek a dokira: - Akkor most mi legyen? Castro Fiber, vagy van még valami elintéznivalónk előbb?
Az utazást semmi nem zavarja meg, a zene üvölt, ahogy áthajtotok az erdőn.  @StupidEarthMonkeY:A világ mintha átváltana képregényszerűvé vagy a zene vagy a sok frissítés miatt nem tudod, az út mentén fura alakok jelennek meg .Apró midgetek nagy puskával, azt üvöltve,hogy: -…..
inthenameoftheking 2015.11.03 17:45:29
- Hát, ööö, és amondó volnék hogy előbb térjünk vissza a faluba Józsi kománkhoz, mert ez a questes bigyó már nagyon bekékült - mondom - meg aztán nem árt az a kis jutalom, meg némi infó sem, amit a Felkent biztosíthat számunkra, az XP-ről már nem is beszélve... gondolj bele, úgy néz ki, hogy kettőnké lesz az egész - mondom, némi hunyorítás kíséretében a kiborgnak.
Látom hogy a komám nagyon éli az új verdát. Megsimogatja a középkonzolt, mielőtt beindítaná, aztán neki az erdőnek - elég szigorúan nézek rá, így aztán még az első fa előtt fékez, és inkább a csapást választja, Földanyánkat, az élő természetet kerülgetve. Aztán amikor a polisztirol részhez érünk, megsajnálom és kegyesen bólintok neki, hogy nyomjad ecsém... az igazi erdőtől a köves útig kifejezetten szép, szabályos, műanyag ágcsonkokkal és üvegcserepekkel körülhatárolt ösvényt vágunk. A rhino baromira megy (és nem büdös, némi modellfesték- és ragasztószag árad csak belőle), bevallom, még én is élvezem a díbolást...
Vissza a faluig eseménytelen az utunk, és valahogy gyorsabban megjárjuk, legalábbis a navigátor kényelemes fotelében üldögélve rövidebbnek tűnik az út. Érdekes módon a szemétváros lakói sem tisztelnek meg minket a konyhai és egyéb háztartási hulladékaikkal, a járművünk tekintélyes külseje és hangja a valamilyen oknál fogva otthonmaradásra készteti őket. Ki tudja, mélázok el magamban, lehet hogy jártak már errefelé mostanában hasonló járművel mindenféle alakok, akik nem fogták vissza úgy magukat, mint mi most... hisz sietünk, így alig egy-két házat rombolunk porig, amik valahogy a jármű elé kerültek.
- Upssz - mondja az elsőnél a kiborg, a többit már említésre méltónak sem tartja.
Tibi kocsmája előtt azért rászólok, hogy parkoljunk szabályosan, nem kéne az ork sorsára jutni. Mindenféle jó dolgokra szeretném költeni a kinkeservvel megszerzett kreditjeimet, nem büntetésekre.
inthenameoftheking 2015.11.04 09:48:25
- Szerintem vegyük ki a ma estét, szórakozzunk egy kicsit, aztán holnap majd ránézünk arra az inkvizítori megbízásra - javaslom a kiborgnak, akit mostantól csak TuForSzri-nek fogok nevezni. - Akár le is dolgozhatod az első napodat, mint kidobó, sok szerencsét hozzá! - kacsintok rá, és kilépek a külső helyiségbe.
Kissé még mindig másnaposan és a nagy tömegtől zúgó fejjel lépek a pulthoz az ingyen gyömbérsörért. Régen minden jobb volt, mint ahogy ez a csehó is, nyugis hely volt az idevalósiaknak, most meg minden tele van külföldivel - morgok magamban, miközben a poharammal szabad helyet keresek.
A szokásos leosztás van itt is, mint minden buliban: a sztárok középen villognak, hetvenkednek az éppen aktuális világmegmentésükkel, és mindenféle trükköket mutogatnak. Az egyik asztalt egy zöld lámpás teríti be baljós földöntúli fénnyel, a másiknál meg egy piros köpenyes tag éppen a szeméből kicsapó vörös sugárral melegíti fel a forralt borát. A hangulat jó, fények és látványosságok mindenfelé, bár azért némi feszültséget is érzek az estében. A Marveles csókák úgy csinálnak, mintha ott sem lennének a DC-s hősök és viszont. Superman úgy megy el Pókember mellett, hogy még csak rá sem néz, de ez még a jobbik eset, a Macskanő kifejezetten ellenséges tekintettel bámulja a tejeskorsója felett a Skarlát Boszorkányt.
- Lehet hogy újra kéne kalibrálni a kapudat, hogy minden este csak egy univerzumból jöhessenek a vendégek - mondom Tibinek még a pultnál - nem jó az, ha ennyi kakas kukorékol egy szemétdombon (már megbocsáss, tudod, ez csak afféle szólás, nem a helyre értettem...). Ha ezek táncba kezdenek, akkor nem lesz elég TuForSzri bionikus karja, és a kár sem a szokásos 100 kredit lesz.
Na mindegy, nem az én dolgom, csak az ücsimet akarom elfogyasztani, és aztán lepihenni az előzőleg lefoglalt szobácskámban.
Most látom csak, hogy a fal mellett, az árnyékban is üldögélnek: egy csomó kibic, olyan "hősök", akiknek nincs szuperképességük, persze ők is kiadónként szétválogatva. Irigykedve bámulják a középen hetvenkedőket, miközben búsan kortyolgatják a sörüket. Kiszúrom a zöld íjászt, és lecsüccsenek melléje a szabad helyre. Hamarosan örült szakmai diskurzusba kezdünk a különböző íjak és nyílfajták hasznosságáról és szerepéről a monsterhuntering gyakorlatában. Egészen jól össze is pacsizunk, még a face-n is bejelölöm, ha kell majd hívjuk egymást. A végén még egy kis deal is összejön: az egyik hőkövetős rakétahajtóműves nyílvesszőmért ("Ezzel egy TIE-fightert is leszedhetsz, még a légkörben!") ad kettőt, egy mászókampósat, amit belelőve egy falba simán fel lehet húzni magamat, illetve egy olyat, aminek az injekciós tűként valamilyen folyadékot juttat meglőtt delikvensbe. Most épp nincs benne semmi, de bármivel megtölthető, és instant, nagy távolságról beadható lesz az ellenszer.
Sóhajtva gondolok a dokira, az ő főzeteivel micsoda kombó lehetne ebből!
Nem sokat maradok, mert eléggé elálmosodtam. Felsétálok a szobámba, ahol egy kis forró vizet engedek egy pohárba, majd a Józsitól kapott levelet összetörve, egy kis cukorral és citromlével egész kis fincsi teát kotyvasztok belőle. Miközben iszom, azon gondolkodok, vajh milyen képességet válasszak magamnak: cool legyen vagy inkább hasznos? Na, ezt ma már nem fogom eldönteni, gondolom félálomban, majd csak holnap reggel...
A „templom” elhagyása előkészületet igényel. Tekintve, hogy az egyik társatok polisztirol gólemmé változott. Így teljes csapatmunkával is egy jó órát vesz igénybe míg helyre állítjátok. Mindent eszközt felhasználva (lézer, balta..) egész pofás robotot faragtok. A régi…..
inthenameoftheking 2015.10.22 21:39:54
Ahogy telik az este, úgy fogy egyre inkább az ork által abszolvált szeszesital. A harmadik sör után halványan felrémlik, hogy nem kéne több korsóval benyomnom az aragóniaiból, ha csak nem akarom, hogy mindenki számára világossá váljon a fogyatékosságom. Van ugyanis egy ritka betegségem, a wizardris drunkitis, vagy közismertebb nevén a "részeges varázslómester": minél többet iszom, annál inkább előtörik belőlem a rejtett varázserő. És hát annak aztán senki és semmi nem szabhatja útját, ugye ahogy a dédapám szokta volt mondani úgy kb. ezer évvel ezelőtt, hogy aminek ki kell jönnie, az ki is fog jönni.
És már kezdődik is: ujjaim automatikusan a Feather fall mozdulatsorába fognak bele, és már ugrom is, hogy aztán falevélként vihogva hulljak alá kb. öt méter magasból. Még kétszer sikerül a mutatvány az egyre növekvő közönségem örömére, harmadjára viszont a varázslat hatóideje lejártával üstökösként csapódok a körülöttem állók közé.
- A fene - kelek fel - bocs kicsi Elvis, hogy tönkretettem a szép ruhádat - kacsintok rá újdonatúj kisnövésű barátomra, majd a füle mögül egy féltenyérnyi aranypénzt varázsolok elő. - Remélem ennyi elég lesz a tisztítóra - adom oda neki, bár feldereng, hogy a bolondok aranya varázslat sem permanens hatóidejű.
Újabb sört szerzek valahonnan, húha, ez már második szintű varázslat lesz. Be is nyomok egy láthatatlanságot, majd jó poénnak tartva észrevétlenül kezdek bele Elvisék vegzálásába: a pajeszhúzogatás elég bunkó dolog, bár számomra akkor nagyon viccesnek tűnik. Amikor megunom, még mindig láthatatlanul az űrhajó felé indulok. Simán átslisszolok az ajtó mellett állók mellett, hogy megnézzem, milyen is a királyok otthona...
Később arra még emlékszem, hogy Yankov valamilyen import vodkával itat. Ajajj, ez már harmadik szint, csak nehogy a tűzlabda jöjjön, azzal a fél erdőt felgyújthatnám... és itt filmszakadás, az ájulás jótékony köde mögé vésznek az este további történései.
inthenameoftheking 2015.10.23 14:17:58
Másnap reggel...
egy kicsi egy helyiséges házikóban ébredek, két hortyogó Elvissel és a sarokban halkan zümmögő kiborggal. Leomund Tiny Hut - vagy Leomund Ócska Viskója, - hála minden elf istennek, csak harmadik szintű cucc. Nem jutottam el a hatodik szintű Space Teleportig, és nem a saját ágyamban ébredtem a Kardashianon, a családi birtokon. Nézett volna nagyot a birodalmi alkormányzó, aki mostanában oda beköltözött...
Lerugdosom magamról az elviseket, és kilépek az ajtón. Mögöttem nyomban káromkodás hangzik fel, a viskó eltünik, új barátaim pedig vacogva ülnek fel a harmatos fűben. Ja bocs, ez csak addig működik, amíg a caster bent tartózkodik - gondolom kajánul, de nem sokáig mosolygok, beüt a macskajaj.
Elég nyomorultul érzem magam. Minden tagom fáj, a fejem zúg, ráadásul most, hogy már nem vagyok ittas, egyetlen kis kavicsot nem tudnék felemelni az akaratommal. Pedig milyen jó érzés volt a hatalom, és most sem kellene mást csinálnom, mint egy-két kortyot inni... felülkerekedek az érzésen, nem szabad, soha többet nem iszom, fogadom meg persze ki tudja hányadjára. A wizardris drunkitis sokszor jár együtt alkoholizmussal, de én erős vagyok, nem fog uralkodni rajtam a szesz, erős vagyok, nem fog uralkodni rajtam a szesz...
A mantra és a hányinger segít, de a macskajajjal kezdeni kell valamit. Van is egy tuti ezeréves receptem, de ahhoz találnom kell mantikor-karom virágot. Elvileg itt az erdőben van ilyesmi, bár nem tudom, a polisztirol levelű fák alatt megél-e... mindegy, ha találok, és sikerül belőle teát főzni, akkor én leszek a (más)nap császára, mindenki nekem fog kezet csókolni.
Az egyik sarokban megtalálom az íjamat és a tegezt, azt felkapva elindulok az erdőbe. Ahogy azt sejtettem, az úttól kb. 150 méterre már normális növényzet van, a műanyag-üveg flóra csak turistacsalogató dekoráció. Így már több esélyem lesz - gondolom, ahogy behatolok a normális, ismerős fák közé.
Menet közben a jó levegőn azon gondolkodom, vajon mi is történhetett az éjszaka. Szerencsére általában nem kötekedőre iszom magam, inkább mókamesterré, szóval talán senki nem sérült meg, de azért kíváncsi vagyok. Na mindegy, hátha útközben beugrik majd valami emlék...
A foggate-en átlépve furcsa látvány fogad titeket. A belső rész gyakorlatilag csak egy terem, amiben félhomály uralkodik. Levegőben temetőszag keveredik a rothadó hús, bőr szagával. A bejárat mellett egy koponyahalom van amiből egy kard áll ki, nagyot lobbanva gyullad meg ahogy a…..
inthenameoftheking 2015.10.20 06:34:22
Szomorúan nézek körbe a rombadöntött játékgyáron, közben azon tűnődöm, hogy íly nagyhatalmú lények mégis hogyan lehetnek ennyire ostobák. Mégis mit gondolt az zöldruhás kis idióta, amikor azzal próbálta elleplezni tevékenységét, hogy zombikat ereszt a környékre? Jó, persze a sok gyerek biztos nem jött erre kíváncsiskodni, de nem jutott eszébe egy pillanatra sem, hogy mi lesz a szomszédok reakciója? Persze nap mint nap látunk ilyet kicsiben, amikor hajnal hatkor támad valakinek kedve ütvefúrni a harmadikon a panelbe, vagy amikor a másik meg még éjfél után sem csavarja le az ilyen öldmeganyád zenéket, mint amik itt is szóltak.
Ez van, gondolom mélabúsan, ha az alvállakozók a munka elvállaltakor nem kapnak megfelelő információt a körülményekről. Tudtuk mi, hogy mire szerződtünk? És az a kis gnóm? Hát persze hogy nem tudta ő sem. Na mindegy, egy istenséget magunkra haragítottunk (még jó hogy csak a Mikulás az), de egynek meg szívességet tettünk. A kérdés csak az, vajon melyik talál meg hamarabb?
Elment a kedvem az egésztől, még kincsek után sincs kedvem turkálni (varázskard? Itt? Ugyanmár). Lesöpröm magamról a habszivacs darabokat, és kivonulok a Nivához. Gondolom a srácok még tartanak egy afterpartyt a legyőzött plüssállat-tetemek felett, de nem gond, most már ráérünk, rágyújtok az elektromos cigimre és elpöfékelek addig idekint a jólevegőn...
A városból egy bő fél óra alatt keveredtek ki és hagyjátok magatok mögött, dacára a frissített térképalkalmazásnak. A perem részen elhelyezkedő polimer,cellulóz panelekből kíváncsi tekintetek követik az autótok útját. Az ott lakók a kezük ügyébe keveredő szemet…..
A Intergalaktikus szolgáltató szerint új kétes elemek jelentek meg a rendszerben. Ön és közveszélyesek, így mindenki arra intünk, hogy kerülje őket el messziről. Szerencsére egy szemfüles ork festő művész résen volt, és meg örökítette őket az 5 perces hírnév…..
inthenameoftheking 2015.10.15 17:21:06
A pult melletti ajtó mögött meglepően nagy helységet rejt. Az egész terem neonzöld színben úszik , ami egy idő után zavarja a szemet, a falon poszterek hétvégenként Ravebuli szokott itt lenni. Bevonultok, ki-ki a maga módján, elhelyezkedtek a hosszú asztal körül Józsué az…..
inthenameoftheking 2015.10.14 10:58:30
A pulthoz járulok én is, némi élelmiszert vásárolni a Felkent számlájára, közben azon morgolódom magamban, hogy még mindig a nevemen viccelődik. Kétszer még elment, harmadjára már inkább kínos volt, na mindegy. Amikor sorra kerülök kérek Tibitől olyan kis energiaszeleteket egy pár napra, amilyet a biciklisták és az űrhajósok szoktak rágcsálni, majd szólok neki, hogy küldjön már a hátsó asztalhoz egy-egy italt mindenkinek (nekem gyömbérsört, végre!). Intek a többieknek, hogy üljünk már le egy kicsit, mielőtt elindulunk, amolyan alakuló meetingre.
- Üdvözlök mindenkit, ahogy hallottátok, engem Leonidasnak hívnak, és hát Józsi kománk engem bízott meg az akció vezetésével. Félreértések elkerülése végett, már most szívesen lemondok e megtiszteltetésről, ha van köztetek olyan, akinek egója nem veszi ezt be, annak szívesen átadom a vezéri pálcát - mutatok a Quest feliratra a kezemben, azon gondolkodva vajon összehajthatom-e. Próba csersznye, négyrét hajtom (hál istennek nem változott a színe se pirosra se feketére), és a farzsebembe süllyesztem. Bízom benne hogy nem világít át a gatyámom, hülyén néznék ki benne. Hm, mégiscsak jobb helye lesz zekém belső zsebében, majd átteszem, ha éppen senki nem figyel oda...
- Szóval egy csapat lettünk, hurrá! Már nagyon várom a közös munkát, remélem ti is - kezdem a csapatépítő szöveggel - most az következne, hogy mindenki meséljen magáról pontosan egy percig, vagy három olyan dolgot, amit senki nem tud róla, de ettől eltekinthetünk, majd megismerjük egymást útközben. A taktikát viszont nem ártana átbeszélni, ha már az életünket bízzuk egymás kezébe. - végignézek rajtuk, úgy döntök, a melákkal kezdem. - Ork barátunk igazi gyilkológép, szerintem az elsős sorban a helye, mint ahogy a gépkezűnek is (bocs, de nem értettem a nevedet...), a doki meg én tipikus supporter karakterek vagyunk, hátul a helyünk, én elég jól írtom az ellent, amíg közel nem ér, a doki meg majd foltoz. És te szöszi, mit kell tudnunk rólad? Komálod-e a napfényt? Vannak-e olyan periódusaid, amikor nem lehet veled bírni, és kibírsz-e pár napot úgy, hogy nem ugrassz a a legközelebbi melegvérűre? Bocsi, hogy ezekre így nyíltan rákérdezek, de tisztában kell lennünk a kockázattal.
inthenameoftheking 2015.10.14 18:49:27
@IvanYakovRambovitch: áll az alku! Bár lenne egy még egy szerény megjegyzésem: az első ülésen navigátorként kiborg barátunk jobban teljesítene a beépített maps alkalmazásával, majd legfeljebb jól letörölgetjük a beszállás előtt valami zsíroldóval a külső burkolatát. Én meg elzötyögök hátul a többiekkel...
Ezen az átlagos estén is mint minden este Tibi bácsi kocsmájában történik valami. A városban terjed a hír hogy jó kis bunyó van kialakulóban a csehóban. A fogadások kettő az egyhez a robotemberre, hisz neki keze is zenélt. A hős szerelemes nem annyira kapós úgy fest, pláne hogy…..
Valahol egy távoli galaxisban ahol vannak sárkányok és Ufók, ahol Az Erdők Fekete Kecskéje együtt poharazik Odinnal, ahol a kommunista mutánsok csempészik a rumot át a Falon, na ez a történet valahol ott játszódik. Természetesen mint minden kaland ez is egy kocsmában kezdődik,…..
inthenameoftheking 2015.10.10 07:29:34
Jozsua, a Felkent? Hová kenték fel? - göcögök magamban, de nem mondom ki, mégiscsak tisztességben megörgedett istenszolgájáról van szó, nekem meg volt gyerekszobám, bár lehet hogy egyetlen vagyok ezzel itt ebben a csehóban. Most hogy jobban megnézem, valahonnan ismerős a tag. Tán csak nem valami tévés imákolós lelkipásztorba botlottam bele? Vidám vasárnap meg ilyesmi? Na mindegy, egyelőre nem kezdett el téríteni, de addig jó neki, mi erdei legények nem csípjük az ilyesmit.
- Hm, Józsikám, értem én a viccet, még ha nem is csípem mindig - vetem oda neki, mert egy csöppet azért felhúzott. - Attól hogy az erdőből jöttem, még nem kéne a szokásos rasszista sztereotípiákat elsütögetni. Elefántot még csak állatkertben láttam és a nevem, mégcsak véletlenül sem Legolas, hanem LEONIDAS. Javiccsa csak szépen ki a kis jegyzeteit.
- A munka mindenesetre érdekel, messze a van a legközelebbi erdő ahol tudnék bogyókat gyűjtögetni meg vadászni, enni meg kell nekem is. De mielőtt elfogadnám, azért szeretnék tudni róla egysmást, mert mindent azért én sem vállalnék el. Ja, és a fizetség témán sem kéne csak így átugranunk. Ha leszerződök magához, mint alvállalkozó, akkor rendes szerződést kell kötnünk, fizetési határidőkkel, számlákkal, különleges esetekre vonatkozó apróbetűs kiegészítésekkel, miegyebekkel.
A bort azért elfogadom az atyától, bár nem iszok belőle. Várom a gyömbérsörömet, már mindjárt itt is van a szőrös kis pincércsaj, bár mintha egy kicsit túl nagy árnyéka lenne...