Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Váradi István László

0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
JogÁsz Kutyavilág 2015.08.10 20:07:01
A XIII. Kerületi Közterület-felügyelet - mintegy két évi kutyás-nem kutyás békés egymás mellett élés után új erőre kapva -  ismét „razziázni” kezdett a…..
Váradi István László 2015.08.12 10:35:18
Kedves dr. Sándor Zsuzsa!

Meglepett írásának pökhendi, arrogáns stílusa. Azt is különösnek találtam, hogy Ön, aki korábban bíróként dolgozott, nyíltan buzdít hatályos jogszabályok figyelmen kívül hagyására. Nem kétséges, hogy a póráz kötelező használatára vonatkozó előírás a legtöbb uniós országban élő norma. Nálunk a jogalkotás minősíthetetlen színvonala miatt ilyen zagyva a szabályozás: a pórázra vonatkozó előírásnak nem az Ön által idézett kormányrendeletben, hanem a szabálysértési törvényben lenne a helye. A helyi önkormányzati rendelet a kerületben élő emberek többségének véleményét tükrözi, ezért nem világos számomra az Ön által kifejtett lebecsülő, kioktató hangnem jogosultsága. Az önkormányzat honlapján megtalálható a közterület-felügyelet 2014. évi munkájáról szóló beszámoló. E szerint tavaly két súlyos kutyatámadás történt a XIII. kerületben, mindkettő a Futár utcai iskola környezetében. Az áldozatok mindkét esetben kisgyermekek voltak, mindkét esetben kistestű, póráz nélkül szaladgáló kutya okozott sérülést. Gyakorló nagyszülőként naponta szembesülök azzal, hogy az Országbíró sétányon, az óvoda előtt különböző kutyák rohangálnak, gazdáik az Önéhez hasonló stílusban válaszolnak a kutya megkötésére vonatkozó kérésre. Nincs olyan utca kerületünkben, amit ne borítana kutyaürülék. Ön is tisztában van azzal, hogy ilyen esetben szinte lehetetlen tetten érni a kutyát és gazdáját, különösen, ha a kutya szabadon futkározhat. Az önkormányzat jelentős költséggel tartja fenn a kerület 19 kutyafuttatóját. Az ezzel kapcsolatos kritikai észrevételeit is sajátosnak tartom: miért nem maguk a tudatos kutyatartók takarítják, gondozzák ezeket a kényelmi területeket? Írásából egyértelmű, hogy Ön semmiféle szabályt nem tart magára nézve kötelezőnek, és másokat is erre buzdít. Véleményem szerint ez méltatlan Önhöz, és a kerületben élő kutyás és kutya nélküli polgárokhoz is. Másokkal együtt nagyon szeretem az állatokat, a kutyákat is. De az Ön felfogását ellenszenvesnek, elfogadhatatlannak érzem. Becslések szerint több, mint hatezer kutya él a XIII. kerületben. Hogy gazdáik mit gondolnak a közösségi együttélésről, azt elárulja, hogy alig több, mint háromezer kutyát írattak össze. Ennyit a konstruktív együttműködésről. Ön arra lenne kíváncsi, hogy az önkormányzathoz hány bejelentés érkezett a kutyákkal kapcsolatos panaszok miatt. Engem az is érdekelne, hogy a hatályos jogszabályok alapján a helyi rendelet életbe lépése óta pontosan hány szabályszegővel szemben alkalmazták a közigazgatási bírság lehetőségét? Végezetül néhány mondatban reagálni szeretnék arra, amit a hajléktalanokkal kapcsolatban szíveskedett írni. Ön, mint jogvégzett, tájékozott ember, bizonyára tisztában van azzal, hogy a hajléktalansággal kapcsolatos feladatokat az egészségügyi törvény, és a fővárosi törvény a Fővárosi Önkormányzathoz telepítette. Fontos, hogy a végrehajtásukhoz szükséges forrásokkal együtt! Benyomásom szerint a fővárost a legkevésbé sem érdekli a XIII. kerületi hajléktalanok helyzete, sorsuk alakulása. Mindazt, amit érdekükben az önkormányzat tesz, a kerületi lakosság által befizetett pénzből teszi. A magam részéről elismeréssel adózom ezért az önkormányzat egész vezetésének, és minden jóakaratú embernek, aki a maga módján segíti az elesetteket. Egy, az Ön intellektuális szintjén álló kerületi lakostól, szomszédomtól, joggal várnám el, hogy ha már tollat ragad, tudatosítsa másokban is: a hajléktalanság súlyos szociális-társadalmi probléma, amit rendészeti eszközökkel nem lehet megoldani. Ez többet érne, mint a rosszindulatú hangulatkeltés. Végezetül szeretném remélni, hogy Ön is felismeri: a kutyatartással kapcsolatos problémák tekintetében rossz ügyet szolgál. Kérem, emelkedjen felül szerepzavarán, és próbálja a többség szempontjából vizsgálni a kérdést. Az alkalmat megragadva, mint a Vasárnapi Hírek rendszeres olvasója gratulálok gyakran érdekes, és többnyire fontos ügyekben írott publicisztikáihoz. Bár a levelemre okot adó dolgozatát olvasva egy kicsit elbizonytalanított: Ön valóban azonos az általam is kedvelt publicistával?