Regisztráció Blogot indítok
Adatok
antiszoc

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2008.02.25. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Tékozló Homár Molylepkés müzlivel a jó emésztésért 2008.02.25 07:00:00
Amióta az ausztrál nagynénitől kapott valódi szőrmés koalamacim magától megmozdult a több száz beleköltözött molylepkéktől, különösen érzékeny vagyok a kis rohadékokra. Gourmand levelét, milyen véletlen, a szombat reggeli müzlizésem közben kezdtem el olvasni és mire…..
antiszoc 2008.02.25 22:29:16
Alátámasztom a készletforgásos elméletet, életem két bogaras kajáját kisboltban láttam. Őzike kétszersült, közepén ropogósra pirított, lapos csótánnyal, illetve vidáman hemzsegő aszalt füge, talán Kalifa típusú. Utóbbi esetet jeleztem a pénztárosnak, aki meg sem lepődött a kukacok jelenlétén, lereagálta annyival, hogy "jaj, ne, már megint?!"
Kiürült befőttes üveget, zárható, átlátszó műanyag dobozt sosem dobunk ki, minden kaja karanténba kerül, míg nem bizonyítja (ko)molytalanságát. De tényleg MINDEN, a múltkor nagybátyám által termelt hihhhetetlenül méregerős darált paprika molyosodott meg. Ott virgonckodtak benne, nekem meg a szagától is könnyezik a szemem...
Ha már röpködnek, feromoncsapda hatásos.
Lepke elzavarás, megevés pártiaknak: a kis rohadék ilyen pókháló szerű gusztustalanságot szőnek bele, a seggükből jön sztem, már elnézést, én nem enném meg...
Tékozló Homár Mínusz egy ajtó? Az plusz húszmillió és egy hónap csúszás lesz. Még valamit? 2008.02.22 00:20:00
Dóra újépítésű lakást akar venni, a történet innen már ismerős: hónapokat késő átadás, kritikán aluli minőség, pofátlan kivitelező, végtelen hosszú hibalista és be nem tartott határidők. A Quantum Lakásépítő Ingatlanforgalmazó Kft. Mediterrán Lakóparkjának…..
antiszoc 2008.02.25 21:19:26
antiszoc 2008.02.25 21:24:32
antiszoc 2008.02.25 21:17:03
Kedves Bástya!
Azt én sem hiszem, hogy beleszegényednek, a beruházó és a generál legalábbis biztos nem, sőt, meg merem kockáztatni, hogy megéri nekik, különben nem csinálnák. Furcsállom is, hogy rínak, így nincs pénz, úgy nincs pénz, de a vége úgyis az, hogy az alvállalkozón, meg az alkalmazottakon csattan az ostor. Hogy hová lesz a pénz, vagy volt-e valaha, azt nem tudom. Nem láttam bele ilyen szinten, mikor nagy beruházásnál dolgoztam.
Viszont a jelenlegi munkahelyemen a számlák nagy része is az én kezemen megy át, és valami ordenáré összegeket fizetünk kamatra... Amíg nincs használatbavételi engedély. Aztán kicsit kevesebbet.
És itt van a kutya elesve :) legalábbis a mi házaink esetén (4-6-8 lakásos, kicsike házak) a lakók eléggé szabad kezet kapnak, csak előfordul, hogy már kész, bevezetékelt falakat kiveretnek, átépítjük a lakást, és csúszunk a használatba vétellel. Tehát bukunk egy havi kamatot legalább. Asszem a vevőknek is csak akkor folyósít a bank, ha megvan a használatbavétel. Szóval addig kell valahogy kibírni.
Azt hiszem, az a megoldás, hogy aki igényes lakást szeretne, kis társasházban vásároljon, mert ott azért emberközelibb minden, napi kapcsolat alakul ki a vevőkkel, bejárhatnak az építkezésre, mert nem tudnak észrevétlenül beleesni a meszesgödörbe :)
De tényleg, egy ekkora beruházás nagyüzem, toronydaruk meg minden fene van, nem lehet kísérő nélkül téblábolni, annyi embere meg nincs se a beruházónak, se a kivitelezőnek, hogy 130 vevőt a bejárásra elkísérjen (legalábbis mellém nem vettek föl senkit, hogy segítse azt az időszakot, mikor a vevők bemehetnek) Egyébként az építési terület ugyanúgy gyár, mint teszem azt egy mosógépet vagy fröccsöntött műanyagkacsát gyártó, csak itt a termék a ház. Ezért kell a kísérő. Szóval a lakóparki lakás nem BMW, legfeljebb akciós Suzuki :)
Sajnálom, hogy Dórának ilyen csalódást okozott, és elhiszem, hogy nem vigasz, hogy sokkal rosszabbak is vannak. De aki még nem ült bele így a tutiba, mint ő (bocs :) annak azt javaslom, hogy keressen kisebb társasházat, mostanában divat családiházas környékre egészen piciket is építeni (4 lakás) Igaz, hogy magasabbak a m2 árak, de végül az igényeinek megfelelő lakást kapja mindenki, és nagyobb az esély az egyéni megállapodásra a kivitelezővel.
Ha meg nem fussa rá... hát nemtom... akkor az illúziókat érdemes elfelejteni... lelket megedzeni... és mindvégig rendületlenül mosolyogni. Ha nem reagálnak telefonra, emailre, annak az is lehet az oka, hogy az 1 azaz egy darab ügyintézőnek nincs rá kapacitása, meg kell próbálkozni a személyes betoppanással. Minimum annyit el lehet vele érni, hogy az ugyintéző kénytelen egy időpontot egyeztetni, amikor ránk ér. (ez személyes tapasztalat, ha valaki váratlanul beesett, akkor nagyon kiborultam, de nem lehet a vevőt elhajtani, tehát mosolyogva foglakozni kell vele. Azért kérek mindenkit, legyen emberséges, és először a telefonnal próbálkozzon, rajtaütéssel csak akkor, ha nagyon nem reagálnak)
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása