Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Tinka binka

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
  Miért szeretünk olyanokat, akik nem viszonozzák az érzéseinket? Az ilyen szerelmek sokszor megalázóak, örökké kielégítetlenek, mégis nagyon sokan vonzódnak olyan emberekhez, akik valamiért elérhetetlenek, vagy hidegek hozzánk. Hiába tudjuk ilyenkor, hogy az eszünkre kéne…..
Tinka binka 2015.07.23 23:27:20
Reménytelenül szeretés témában, nekem is van egy történetem. Van egy férfi akiről több, mint 20 éve álmodozok, de még soha nem történt semmi. Amikor először találkoztunk már akkor láttam, hogy milyen jól néz ki, nagyon csinos volt egy igazi sármőr, azóta szinte semmit nem változott, csak egy kicsit öregebb lett. Sajnos csak a köszönésig juttottunk el. Tudtam már az elején, hogy nem szabad beleszeretnem, de sajnos nem tudtam ellenállni neki. Akárhol találkozom vele, szinte mindig úgy néz rám, hogy a szívemig hatol. Nem értem miért nézz így rám, ha nem szeret és nem érdeklem. Még soha de soha nem fordult elő vele kapcsolatban, hogy nem tudta ki vagyok. Mindig láttom a szemében, hogy megismer, és nem vagyok közönbös neki. Régebben én mindig zavarba jöttem és ő ezt nagyon élvezte, de most már ő jön szinte zavarba, hogy állom a tekintettét. Egyszer próbáltam el állni azt útját, akkor egyik alkalommal kitért másszor meg azt várja, hogy szóljak neki. Néha úgy érzem, hogy oda van értem. Sajnos eddig még nem tudtam elfelejteni, de ha sokáig nem jön akkor már majdnem sikerül, erre megjelenik, mintha érezné, hogy el akarom felejteni és kezdődik minden elölről. Nem értem, hogy mit akar miért nem mondd le róla. Amikor először találkoztunk ő elvált volt,
egyedül élt, és 16 év a korkülönbség
köztünk. Mindig úgy éreztem, hogy mintha kellenék neki csak nem merte elhinni, hogy boldoggá tudna tenni. Tudom, hogy soha nem lesz
közöttünk semmi, de még sem
tudom elfelejteni. Nekem van férjem,
de a házasságunk szinte az elejétől
nem úgy alakult ahogy kellett, magyarul rossz volt. Mert egy házasság két emberen múlik, de nagyon sokszor úgy érzem, hogy egyedül vagyok. Én mindent
megpróbáltam, de őneki soha
semmi nem jó. Mindig a másikban
keresi a hibát. Így nagyon nehéz megtalálni a közös lassan úgy érzem jobb lenne egyedül. Van két gyerekünk is de igazán nem tud az apjukként viselkedni velük. Sokszor vagyok magányos, mert ugyan van férjem, de amikor szükségem van rá nem áll mellettem.
Pedig nem kértem semmit, csak éljünk boldogan, de ez úgy látom nekem soha nem fog sikerülni, marad az álmodozás. Sajnos az életemet beárnyékolja két tragédia, de én talán pont ezért kerestem annyira a boldogságot. Minndig úgy éreztem, hogy nem szabad senkit sem annyira szeretnem, mint ahogy én szerettem a bátyámat. Ő volt a legjobb tesó. 6. éves voltam amikor őt elvesztettem. Sajnos már azóta
az édesapámat is elveszítettem.
Az a mottóm, hogy soha senkiért nem szabad feladni bízni kell abban, hogy valaki vár ránk, hogy boldoggá tegyen, és addig kell keresni amíg meg nem találjuk.
Tinka binka 2015.07.24 00:00:47
Reménytelenül szeretés témában, nekem is van egy történetem. Van egy férfi akiről több, mint 20 éve álmodozok, de még soha nem történt semmi. Amikor először találkoztunk már akkor láttam, hogy milyen jól néz ki, nagyon csinos volt
Ő egy igazi sármőr, azóta szinte
semmit nem változott, csak egy
kicsit öregebb lett. Sajnos csak a
köszönésig juttottunk el. Tudtam
már a legelején, hogy nem szabad
beleszeretnem, de sajnos nem
tudtam ellenállni neki. Akárhol találkozom vele, szinte mindig úgy
nézz rám, hogy a szívemig hatol.
Nem értem miért nézz így rám, ha nem kellek neki, nem szeret és nem
érdeklem. Még soha de soha nem
fordult elő vele kapcsolatban, hogy
nem tudta ki vagyok. Mindig láttom
a szemében, hogy megismer, és
hogy nem vagyok közönbös neki. Fiatalabb koromban én mindig zavarba jöttem és ő ezt nagyon élvezte, de most már hogy idősebb
lettem ő jön szinte zavarba, hogy
állom a tekintettét. Egyszer
próbáltam el állni azt útját, de akkor
egyik alkalommal kitért, másszor
meg azt várta, hogy szóljak neki.
Néha úgy érzem, hogy teljesen oda
van értem. Sajnos eddig még nem
tudtam elfelejteni, de ha sokáig nem
jön akkor már majdnem sikerül,
erre megjelenik, mintha érezné,
hogy el akarom felejteni és kezdődik
minden elölről. Nem értem, hogy mit
akar, miért nem mondd le róla.
Amikor először találkoztunk ő akkor már elvált volt és egyedül élt. 16 év
a korkülönbség közöttünk, engem ez soha sem zavart, mert én mindig úgy éreztem, hogy nekem a kicsit idősebb pasik jönnek be. Nagyon sokszor úgy éreztem, hogy mintha kellenék neki csak nem merte elhinni, hogy boldoggá tudna tenni.
Úgy érzem félt az érzéseitől.Tudom,
hogy soha nem lesz közöttünk semmi, de még így is várok rá és
tudom elfelejteni. Mindig itt van a szívemben, a lelkemben. Én csak egyet akarok meg tudni tőle, miért nem kellettem neki. Nekem van
férjem, de a házaságunk szinte az elejétől nem működött. Mert egy házasság két emberen múlik, de nagyon sokszor úgy érzem, hogy
jobb lenne egyedül. Én mindent
megpróbáltam, de őneki soha
semmi nem jó. Mindig a másikban
keresi a hibát. Így nagyon nehéz
megtalálni a közös nevezőt. Van két gyerekünk is de igazán nem tud az
apjukként viselkedni velük.
Sokszor vagyok magányos, mert
ugyan van férjem, de amikor szükségem van rá nem áll
mellettem. Nem kértem tőle semmit csak éljünk boldogan, de ez úgy
látom nekem soha nem fog sikerülni, marad az álmodozás.
Az a mottóm, hogy soha senkiért nem szabad feladni bízni kell abban, hogy valahol valaki vár ránk, és arról álmodik ő is, hogy boldoggá tegyen, nekünk pedig addig kell keresni amig rá nem találunk.