Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Minnie Black

0 bejegyzést írt és 18 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2015.07.20. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Potter Kihívás ...és itt a vége! 2015.08.26 18:00:00
Kedves olvasók, írók!  Elérkezett a pillanat, ami az I. Potter Kihívás végét jelenti. Nem volt könnyű ez a pár hét, de mindenkinek hálásak vagyunk, akik velünk tartottak. Jövőre talán újra megpróbálkozunk, csak kissé tapasztaltabban állunk majd neki, ami valljuk be, nem lesz…..
Minnie Black 2015.08.28 09:27:25
Potter Kihívás Tizedik történet 2015.08.04 18:00:00
Sziasztok!  Ma este újfent James Potter az, aki lefoglal benneteket egy történet erejéig.  Cím: Behegedő sebeinkCsapat: James PotterKategória: GyógyítóKulcs: „Bármerre menekültem is, mindenütt…..
Minnie Black 2015.08.23 16:52:12
Szia!

Megrendítő és érdekes lett a történeted, megpróbálok valami értelmes véleményt összeguberálni hosszá.:)

Csapat: James volt a főszereplő, abszolút megfelelt.:)

Kategória: Szerintem teljesen jól illeszkedett az egész történethez, és végig jelen volt. Tetszett, ahogy bemutattad, hogy működik James munkája, hogyan deríti fel mások elméjét. :)5 pont

Kulcs: James érezhetően nem tudott szabadulni Lily gondolatától, belekeveredett egy ilyen se veled, se nélküled érzésbe. Visszatérő motívum volt az idézet, de lehetett volna picivel hangsúlyosabb.:) 4 pont
Az a szegény titkos kulcs viszont nagyon elbújt a történetben. Nem is nagyon láttam, hogy a cselekmény szempontjából mi jelentősége van. Talán ha ez a Jonathan fontos szereplő lett volna, akkor esetleg… 2 pont

Karakterek: Nem tudom, miért Jamest választottad ehhez a történethez, mert (de ez teljesen személyes vélemény:)) hozzá valahogy nagyon nem illik. Alapjáraton Tekergő volt, de hogy mi történt vele, mitől lett ilyen élettelen, azt nem nagyon magyaráztad. Először arra gondoltam, hogy a szülei halála miatt, de utána már ebben se voltam biztos. Tudom, írtad, hogy OOC, de a karaktered egyszerűen halványan se emlékeztetett arra a James Potterre, akit megismerhettünk a könyvekben.
A többiek nagyon keveset szerepeltek, úgyhogy róluk nem nagyon tudok mit mondani. Peter és Remus szinte meg se jelent. 4 pont

Cselekmény: Az alapötlet jó, és nagyon érdekes történetet lehet belőle kihozni.:) Az elején még nagyjából követhető és logikus volt, utána viszont sajnálom, hogy ezt kell írnom, de zavaros lett. Nyilván nagyon sajátos ez a szürrealista stílus, egészen vad dolgokat lehet vele ábrázolni, viszont fontos, hogy azért érthető maradjon.:) Olvastam már ilyet, és teljesen rendben is lett volna, ha végül megmagyarázod, hogy pontosan mi is történt. Félreértés ne essék, szeretem a homályos fogalmazást, a rejtélyes utalásokat, de van egy határ. Szinte végig abban hitben voltam, hogy az egész tárgyalás csak James fejében történik.
Aztán nem találtam magyarázatot, hogy James miért nem tudta megkérni Lily kezét, mi volt az a bizonyos gát. Az érzelmeket, a vívódást nagyon hatékonyan és átérezhetően boncolgattad, az indok viszont hiányzott. Arra se kaptam magyarázatot, hogy miért lett gyógyító, vagy hogy miért távolodott el a barátaitól. És Lily hogy kötött ki Jonathan mellett?
Leginkább olyan a műved, mintha egy nagyon hosszú történetnek a befejezése lenne. 3 pont

Helyesírás, stílus: Nagyon szépen fogalmazol, hihetetlenül választékosan és érzékletesen.:) Tetszettek a leírások, és a komorság is tökéletesen megragadható a stílusoddal. Személy szerint jobban szeretem a múlt időt, de ez egyéni probléma.:) 5 pont

Egyéni vélemény: Nem szeretném még jobban lehúzni a történeted, mert amit alapvetően kigondoltál, az nagyszerű, és igazán agyalós-merengős írást lehet belőle kihozni.:) Viszont szerintem nem ezekkel a szereplőkkel. Esetleg Dracóval vagy akár az új generáció valamelyik tagjával. Sajnálom, hogy így pontoztalak, ne haragudj érte. Mindazonáltal egyáltalán nem bánom, hogy olvashattam a novelládat.:) 3 pont
Potter Kihívás Ötödik történet 2015.07.30 18:00:00
Sziasztok!  Elérkeztünk az ötödik történethez is. Hogy miért ismét Harry James Potter a főszereplője, arról hamarosan szót ejtünk. Addig is remélem senki nem bánja, ha ma estére egy édes kis fluffos történetet kap, ami talán ezen a borongós napon jól is fog esni.    CÍM:…..
Minnie Black 2015.08.23 14:53:51
Szia!

A sok szomorkás történet után már nagyon hiányzott egy könnyed, humoros írás, és az elrettentő figyelmeztetéseid szinte garantálták, hogy a történeted megfelel ezeknek a jellemzőknek.:D Nem is csalódtam, olvasás közben végig vigyorogtam és nevettem.:D

Csapat: Harry mellett elég sok szerepet kapott Draco, sőt, a történet az ő szemszögével kezdődött. Ha nem Harry lett volna a dominánsabb, akkor azt mondanám, hogy nem felelt meg, de így azért még belefér.

Kategória: Nagy vonalakban megfelelt a kategóriának, de nekem személy szerint hiányérzetet okozott, hogy nem láthattuk, miként valósul meg a gyakorlatban. Bemutathattál volna pár tanórát, mert így inkább azon volt a hangsúly, hogy Harryék a rendezvény miatt vannak az iskolában, és végül az is hozta őket össze. 3 pont

Kulcsok: Többször megjelent az idézet, és tetszett, hogy összekötötted a régi versengéssel.:) Viszont inkább Draco szempontjából volt jelentős, holott Harry kapta a főszerepet. 4 pont
Hű, a titkos kulcsod nagyon elveszett. Amikor megjelent, jól éreztette a Draco iránti általános ellenszenvet, de ezen kívül nem sok szerepet szántál neki. 2 pont

Karakterek: Kitetted az OOC figyelmeztetést, úgyhogy nem nagyon tudok belekötni. A lényeges jellemzőket azért meghagytad, Draco hozta a formáját (nagyokat vigyorogtam a beszólásain:D), és Harrynél is megőrizted a tettre kész küzdhetnéket. Azért nem semmi elképzelni azt a vágykeltő táncotXD – ezt a részt amúgy jól megoldottad az alkoholproblémával. Tetszett, hogy Blaise és Pansy kapták a komikus háttérszerepet, illetőleg Narcissa klasszul alakította az aggódó anyát. Valamint jól illeszkedett Dracóhoz a hermionés precizitás.:) 5 pont

Cselekmény: Jópofa, amit kitaláltál, logikus és ötletes.:D Nem kapkodtad el, lassan alakítottad a romantikus szálat, mindig annyit haladt előre, ami egy ilyen rövid és könnyed írásnál abszolút elfogadható. Nem igényelt csavaros cselekményt. Viszont kifejthetted volna, hogy jött Dracónál a tanítás, és egyáltalán mi lett Binns professzorral. Tényleg nehéz őt elképzelni a katedrán, és arról se tudok, hogy különösebben rajongott volna a mágiatörténetért. Illetve azt is megmagyarázhattad volna, miért alakult ki ilyen tolerancia Dracóban a muglik iránt – elég modern körülmények között élt, igencsak muglis helyen. Ami önmagában nem baj, hisz OOC, de hiányzott az indoklás.:)
Esetleg a terveket is részletezhetted volna, valamint a temetést, mert ezekből se láthattunk sokat. 4 pont

Helyesírás, stílus: Nagyon jól írsz, jó érzés olvasni.:) Választékos, humoros és gúnyos egyben. Tetszettek a jellemzések, rövid kis leírások (különösen Draco házáról). 5 pont

Egyéni vélemény: Nem vagyok oda a vegytiszta romantikáért, de igazán szórakoztató a műved, és dacára annak, hogy a slash nagyon távol áll tőlem, élveztem.:) Tetszett például a Roxfort kibővítése, aztán a párhuzam, amit a rumlis ház és Harry zavarodottsága között vontál, illetőleg a hatodéves koslatást is jól összekötötted a jelenlegivel. Jól felszínre hoztad Harry mardekáros vonásait, szépen illeszkedett a cselekményhez ez a megkerülés. És volt Dracónak egy mondata, amit különösen frappánsnak találtam: „És ha az embernek ilyen barátai vannak, akkor minek neki ellenség?” A stílusodat pedig újfent dicsérni tudom. Örülök, hogy a fenntartások ellenére elolvastam.:) 4 pont
Potter Kihívás Hetedik történet 2015.08.01 18:00:00
Sziasztok! Soron következő főszereplőnk nem más, mint kacifántos névvel megáldott Albus Perselus Potter.   CÍM: Végzetes szerelemCSAPAT: Albus Perselus PotterKULCS: "Bármerre menekültem is, mindenütt téged láttalak magam előtt."TITKOS KULCS: GringottsJOGOK: Minden jog JKR-t…..
Minnie Black 2015.08.22 21:59:53
Szia!

Szép és szomorú a történeted, jól illik egy esős délutánhoz.:) Egyébként tiéd a sokadik komor hangvételű mű, amibe belefutottam ezen a kihíváson, és most már gyanús, hogy talán ez is kikötés volt.:D

Csapat: Abszolút megfelelt, végig Albust tartottad a középpontban.:)

Kategória: Szépen kifejtetted, milyen volt Albus karrierjének kezdete, a siker, amit a kemény munkával elért, és azt is jól bemutattad, milyen éles változáson mert keresztül a veszteség után.:) Éreztem benne azt az apatikus hangulatot, ami olyan jellegzetes ilyen esetekben. Viszont a történetedben inkább a romantikán volt a hangsúly, így kisebb szerepet kapott, hogy Albus itt tulajdonképpen auror. 4 pont

Kulcsok: Az idézet nagyon jó, teljesen passzol a történethez.:) Burkoltan, de folyamatosan megjelenik, és minden jelenetben emlékezteti Albust a tragédiára. Külön tetszett, hogy milyen ötletesen csempészted mindig bele – egy nő képében vagy éppen a húga eljegyzésével. 5 pont
A titkos kulcsot is jól sütötted el, volt alapja, többször felbukkant, de talán egy kicsivel kaphatott volna komolyabb jelentőséget.:) 4 pont

Karakterek: Az elején tetszett, hogy megindokoltad, milyen tulajdonságok sarkallták a Süveget arra, hogy Albust a Mardekárba ossza, de utána a gyakorlatban nem igazán éreztem nála ezeket a jellemzőket. Lehet, hogy csak azért, mert munka közben nem láttuk őt, mégis hiányzott. És ugyanez a helyzet Kate esetében is – a visszafogott, kedves stílusával őt speciel jobban el tudtam volna képzelni hugrabugosként.
A karaktereidről leginkább külső leírást adtál (azt viszont nagyon szépen:)), de például Lily jellemzésénél kíváncsi lettem volna, hogy azon kívül, hogy gyönyörű, valójában milyen.:) Elvégre mégiscsak Albus testvére. És a Weasley-család többi tagjából is olyan keveset láthattunk, pedig az a jelenet fontos volt (James teljesen kimaradt, pedig Ginny levele alapján ott kellett lennie). Lehet, hogy ez részben annak tudható be, hogy egy hosszú időintervallumból ragadtál ki pillanatokat, de ez akkor is hiányérzetet okoz. Kate-ről azon kívül, hogy szép, kedves és göndör a haja, más jellemzőt nem tudnék elmondani.
Ettől függetlenül nem volt problémám senkivel, és Albus lelki változását, szenvedését jól ábrázoltad.:) 4 pont

Cselekmény: Nem bonyolódtál bele semmi csavaros dologba, egyszerű és nagyszerű a cselekmény. Szépen részekre bontottad, és nem keveredtek össze az idősíkok, logikus volt az egész.:) A múlt és jelen váltakozását is jól időzítetted, mindig csak annyit vetített előre a végéből, amennyi kellett. Mégis volt pár jelenet, amit bővebben is kifejthettél volna. Ilyen például az a bizonyos ebéd és Kate halála. Úgy érzem, ezeket túl gyorsan zártad le. Logikusak voltak, de hiányzott belőlük valami.
Aztán szívesen olvastam volna bővebben is Kate és Albus diákéveiről, illetve azokról a beszélgetésekről, amik annyira összekovácsolták őket. Így nem volt számomra teljesen tiszta, hogy valójában miért szerettek egymásba, mi tartotta őket össze. Természetesen az összeköltözés után érződött köztük a kötelék, és minden mozdulatuk igazán beszédes volt, de számomra hiányzott a mögöttes tartalom.
Amit hiányoltam a cselekményből az a magyarázat, hogy a varázsló miért támadta meg Albusékat. Lehet, hogy csak nagyon figyelmetlen vagyok, de erre egyszerűen nem találtam a választ. Illetőleg (bár ez személyes rigolya:)) hogy kerül egy varázslók lakta házba mikró? Ha van mellette indoklás, elfogadom, de nem találtam. Végül pedig még kíváncsi lettem volna, hogy pontosan milyen átok miatt halt meg Kate. 4 pont

Helyesírás, stílus: Alapjaiban jól fogalmaztad meg, érthető volt, viszont rettentően sokszor használtad a „lány”, „fiú” és „férfi” szavakat, és ez egy idő után zavaróvá vált. Különösen az ebédes párbeszédeknél és a támadásnál. Hiányoltam a bővebb leírásokat is – például a Gringottsról vagy a Weasley-házról. 3 pont

Egyéni vélemény: Elég lehúzó lett a kritikám, amit sajnálok, mert a történeted egyáltalán nem lett rossz. Inkább csak egy ilyen élethelyzet bővebb kifejtést igényelne.:) Az érzelmeket hevesen és jól ábrázoltad, teljesen átérezhető volt Albus fájdalma, és a vége is kellően drámai lett.:) Tetszett például, hogy Kate maga akarta kifesteni a házat, és Albus figyelmes szeretete egészen megkapóra sikerült. Remélem, nem orrolsz meg rám a pontok miatt, és hidd el, a piszkálódás ellenére azért örülök, hogy olvashattam a műved. 3 pont
Potter Kihívás Negyedik történet 2015.07.29 18:00:00
Sziasztok!  Ezúttal az egyetlen és utánozhatatlan Lily Luna Potter történetét olvashatjátok el.    CÍM: Sorsunk HatáraiCSAPAT: Lily Luna PotterKATEGÓRIA: professzorKULCS: „Vannak dolgok, amik nemcsak meghatározzák a sorsokat, hanem be is határolják, és ezen nem segítenek az…..
Minnie Black 2015.08.21 22:45:28
Szia!

Megrendítő egy történet, az már biztos. Érdekes ez az alternatív jövő, amit felvetettél, és a megoldás sem mindennapi.:)

Csapat: Nem találok kivetnivalót, Lily volt a főszereplő, megfelelt a csapatnak.:)

Kategória: Az eleje megfelelt, a történet többi része már kevésbé. Tulajdonképpen csak annak szolgáltatott indokot, hogy Lily hogy került a Roxfortba, és miért folytathatta ott a keresést, de az időutazást követően nem sok jelentőségét láttam. 3 pont

Kulcsok: Nagyon jól használtad fel az idézetet, abszolút mintázza Lily folyamatos küzdelmét és kilátástalanságát.:) Hiába akar boszorkány lenni, a fantáziájában és a valóságban egyaránt kvibli. Az egész élete egy lehetetlen harcra épül, de a sorsát még a képzeletében se kerülheti el. 5 pont
A titkos kulccsal sincs különösebb problémát, jelentőséget kapott, viszont egészen a történet legvégéig vártam, hátha lesz még valamilyen szerepe az események alakulásában. 4 pont

Karakterek: Lily kiaknázatlan lehetőség, úgy alakítod a személyiségét, ahogy akarod.:) Számomra egy megfáradt nőnek tűnt, aki egész életében elégedetlen volt a sorsával, és foggal-körömmel küzdött, hogy kitörhessen a kvibliség börtönéből. Nagyon szépen bemutattad rajta keresztül, milyen ha valakinek megadatik a varázsvilág ismerete, mégsem tud élni a mágiával, és ezért folyamatosan szenved. Már gyermekként is sokszor áldozatául esett mindennek, és nyilván annál rosszabb volt a helyzete, hogy ő a híres Harry Potter gyereke. Teljesen érthető, hogy kialakult nála egyfajta megszállottság, ami a történet legvégéig jelen volt nála.
Piton karakterét alapvetően eltaláltad, erősen megragadtad a fanyar-gúnyos stílusát.:D Mégis párszor azt éreztem, hogy átestél a ló másik oldalára. Ő ugye kém, az életében fontos szerepet játszik a folytonos gyanakvás, hazudozás, áskálódás, így úgy érzem, hogy ehhez képest az elején nem volt valami óvatos Lilyvel. És néha a gúnyolódását is soknak találtam, hisz a lány egyrészt mégiscsak megmentette őt, másrészt mert segítségért jött hozzá (ráadásul olyan ügyben, amiben felelősnek érezte magát). Azt se igazán értem, miért tett úgy, mintha nem tudná, miről beszél Lily, ha egyszer ő maga csinálta meg a bájitalt. Illetőleg tudom, hogy ez amolyan degradáló jelző, mégis nagyon fura volt tőle, hogy „kislánynak” hívta Lilyt. Valahogy ez a magázással sem fér össze. Nyilván írtad is, hogy van benne OOC, és alapból arra helyezted a hangsúlyt, hogy az az ember, akit Lily elképzelt, idealizált, mennyire más, mint a valódi, de ezt talán lehetett volna finomabban is. 4 pont

Cselekmény: Igazán ötletes, amit kitaláltál, az alapgondolat tetszik.:) Hiteles, hogy olyan szereplőt választottál, aki maga is kvibli, mert az ő szemén keresztül látva még kifejezőbb, hogy mekkora bajban van a varázsvilág. Jó alapot adtál, hogy mi szükség volt a bájital megalkotására, és az is jó gondolat, hogy a csata közben mérgezi meg a diákokat. Illetve az is tetszett, ahogy a Szükség Szobája adta a megoldást. Viszont maradt pár kérdésem. Például nem egészen értem, hogy Lily miért nem beszélt a lányáról, és miért kapta fel annyira a vizet, mikor Piton szóba hozta. Értem én, hogy abban a pillanatban feszült volt, de korábban miért kerülte a témát? Aztán hogy lehet, hogy egy egyszerű kis bezoár hatástalanítja egy olyan kígyó mérgét, mint Nagini? Számomra hihetőbb lett volna, ha valami erős bájitalt ad Lilynek a szoba. És ha Lucius szerint a Szükség Szobája nem szereti a kvibliket, akkor Lilynek miért segített? A tükörrel hogyan tudott visszamenni a múltba? Valamint (de ez már nagyon bagatell dolog) hogy kerültek Pitonhoz női ruhák?:D Ettől függetlenül azért szuper, amit kigondoltál, a történet vége pedig egészen nagyot üt. 4 pont

Helyesírás, stílus: Szépen írsz, az érzelmeket is jól átadtad.:) Esetleg szívesen olvastam volna bővebb jellemzést Piton házáról. Láttam pár apróbb hibát, és volt egy-két nagyon hosszú mondatod, de amúgy rendben van.:) 4 pont

Egyéni vélemény: Sajnálom, hogy ilyen sokat kötözködtem, és azt is, hogy így lepontoztalak, mert ennek dacára azért tetszett a műved.:) A vége egyenesen elkeserített (bizonyára mindenki mást is), és igazán jól közvetítetted Lily küzdelmét, megszakadt érte a szívem. Egyéni problémám, hogy nem szeretem, ha mugli dolgok kerülnek bele egy ilyen ficbe, de nálad még ezeket is elfogadtam, mert volt alapja. Örülök, hogy olvashattam a történeted.:) 4 pont
Potter Kihívás Tizenkettedik történet 2015.08.06 18:00:00
Sziasztok! Harry James Potter jó szokásához híven ismét kalamajkába keveredik. Érdekel, hogy hogyan? Csak el kell olvasd el a történetét.   CÍM: Gyilkosság a RoxfortbanCSAPAT: HarryKATEGÓRIA:…..
Minnie Black 2015.08.21 14:12:30
Szia!

Imádom a krimiket, így mivel „megígérted”, hogy csak egészen minimális slash lesz benne, nagy reményekkel kezdtem bele a történetedbe. És mit ne mondjak, nagyon tetszett, sőt, imádtam!:D

Csapat: Harry volt megjelölve, ehhez tartottad is magad, megfelelt hát a csapatnak.

Kategória: Ebbe se tudok belekötni, és külön tetszett, hogy nem csak Harry, hanem a többiek részéről is megjelent. Illetőleg az eredeti célhoz is hozzáköthető, amiért Harryék a Roxfortba mentek. 5 pont

Kulcsok: Ügyesen használtad fel az idézetet, és ötletes is, hogy pont a levélben tűnt fel, azonban úgy érzem, kulcsként ennél jelentőségteljesebb szerepet is kaphatott volna. 3 pont
A titkos kulcsot viszont ennél hatékonyabban fel se lehetett volna használni. Alapjául szolgált az egész történetnek, illetőleg végig szerves részét képezte.:) 5 pont

Karakterek: Mindenkit zseniálisan eltaláltál. Mindenkinél érezhető, hogy eltelt az a harminc év, változtak a karakterek, mégis a lényeges jellemzők megmaradtak. Harrynél tökéletesen hoztad az parancsnokot, aki ura a helyzetnek, képzett, tudja, mit kell csinálni, ugyanakkor megvolt benne a sportoló, aki kihasználja a lehetőséget, hogy repüljön. Tetszett, hogy nem valami sznobnak állítottad be, hanem olyannak, aki ezért még ragaszkodik a kényelemhez és a három számmal nagyobb ruhákhoz.:D Érdekes volt, ahogy még mindig ilyen erősen jelen van benne a lélekdarab, tetszett, hogy ezt ilyen részletesen kifejtetted. Ezek szerint teljesen kipusztíthatatlan lenne? Azért sajnáltam szegény Harryt a végtelen magányért, rémes lehet így élni, ilyen szörnyű titokkal.
Dracóval jól hoztad azt az idegesítő alakot, akit ki nem állhatok, mégis egész jól el tudtam őt viselni.:D Talán egyrészt azért, mert sosem üresen beszélt, hanem tényleg szakértővé, képzett mágussá érett, illetőleg a piszkálódásaiban is több volt a humor, mint a tisztán rosszindulatú gúnyolódás. Nála is durva, amit a sötét jegy okozott, legalább annyira sajnáltam, mint Harryt, hisz őt éppúgy megfosztja az élet egy normális család lehetőségétől. Ugyanakkor jól megőrizted nála az ápoltság iránti igényességet – azért őt nehéz lenne elképzelni három számmal nagyobb talárokban.:)

Ron igazi professzor-apuka volt, és bár nála is érződött az évek tapasztalata, azért ez Harryhez és Dracóhoz képest alaposan ki is ütközött rajta. Tetszett, hogy nála ilyen élénken megmaradt a gyermeki én, és külön érdekes, hogy Gabrielle lett a felsége. Ilyen párosról még nem olvastam, de nem is rossz ötlet.:D Örülök, hogy nem egy szánalmas pancserként ábrázoltad (többször is találkoztam már ilyennel), mert azért őt alapvetően szeretem, a sértődésre való hajlamával mégis ott volt benne a „régi Ron”. Arra azért kíváncsi lennék, miért kérte fel Piton tanárnak.
És ezzel el is érkeztünk Perselushoz, akit megközelítőleg annyira szeretek, mint Dracót.:D Nála pontosan azt tapasztaltam, mint Malfoynál: maradt, aki volt, de elviselhetőbb kiadásban. Nála is többször éreztem humort a gúnyolódásai mögött, mint rosszindulatot. Nem vett részt a nyomozásban, mégis legalább akkora szerepet kapott, mint Harryék.
Aki még mindenképp említést érdemel az a vámpírféléd, Cirill Dragan. Elsőre egy hihetetlenül visszataszító szereplőnek tűnt, aki a maga módján azért mégis lebilincselő karakter. Annyira emlékeztett valakire, csak lövésem sincs, kire. Zseniális vámpírt csináltál belőle, akinek minden szavában ott van a vámpírság, azon pedig nagyokat vigyorogtam, hogy kikezdett Dracóval.:D
Na, ez bő lére ment (komolyan mondom, már jegyzetelek, hogy mit kell megemlítenem, de így is tuti, lesz olyan, amit kifelejtek), lényeg a lényeg: mindenkit nagyon jól eltaláltál.:) 5 pont

Cselekmény: Fantasztikusan van kitalálva, kidolgozva és részletezve a történeted.:) Fordulatos és lebilincselő, a krimik jellegzetes hangulatával, és abba se bírtam hagyni az olvasást, amíg ki nem derült, hogy ki a gyilkos. Az egészet jól megtervezted, tetszett a nyomozás menete, az összefüggések feltárása, és az olyan részletek, mint Sinistra professzor esete. És érdekes, ahogy összekötötted a vámpírokkal, illetőleg kitértél arra, hogyan is működik a társadalmuk. A bizonyítékokat szintén szépen kidolgoztad, minden érthető, jól megmagyarázott. 5 pont

Helyesírás, stílus: Hibákkal nem találkoztam, a fogalmazásod pedig gördülékeny, jó olvasni. Amit kellett, az jól kifejtetted, részletes leírásokat adtál, filmszerű lett az egész. Egyetlen aprócska problémám akadt a szöveggel (de ez teljesen egyéni panasz, pontot nem vonok le érte), mégpedig, hogy kevésszer törted meg. Egy-egy hosszabb leírásnál elvesztem a sorok között, viszont ez tényleg magánügy.:) 5 pont
Minnie Black 2015.08.21 14:13:10
Potter Kihívás Második történet 2015.07.27 18:00:00
Sziasztok!  Máris itt vagyunk a második történettel, amely ezúttal az új generációt vette célba, pontosabban a legidősebb Potter gyereket, James Siriust, aki bebizonyítja, hogy hű névadóihoz.    CÍM: Amikor egy csínyen múlikCSAPAT: James Sirius PotterKATEGÓRIA: Gyógyító…..
Minnie Black 2015.08.15 12:43:19
Szia!
Sikerült meglepned, ugyanis a leírás alapján nem teljesen ilyen történetre számítottam. A könnyed, humoros cselekmény után elég megrendítő a vége, de gondolom, ez volt vele a célod.:) Nem egyszerű két év eseményeit belesűríteni egyetlen novellába, viszont ehhez képest jól megoldottad, hogy a lényeges dolgokat összekötve ne tűnjön szaggatottnak.:)
A karaktereket alapvetően ügyesen eltaláltad, a gyerekek aranyosak lettek, egyedül a szülők voltak számomra furák. Sokkal jobban is kezelhették volna, hogy Albus mardekáros lett, hozzájuk valahogy nem illik ez a tartózkodás. Pont az ellenkezőjére számítottam, így bennük csalódtam. Illetőleg nem értettem, hogy Albus egyáltalán miért lett mardekáros. Nyilván a saját problémám, hogy őt sehogy se tudnám ott elképzelni, de ha adtál volna erre valami magyarázatot, akkor könnyebben el tudtam volna fogadni. Így viszont nekem az jött le, hogy szegény nem akart abba a házba kerülni, és később is csak gondja volt ebből.
Találkoztam néhány igazán aranyos és ötletes dologgal a történetedben, ilyen volt például a beszélő bagoly (Furi jóhuhó :D), James különleges vonzalma a gyümölcsökhöz (kifejezetten tetszett az a gyűjtögetős történet), a klotyóba rejtett újságok :D, illetőleg Trelawney megjelenése, szerepe.
Tetszett, hogy így kihangsúlyoztad, mennyire fontos volt Jamesnek a sport, mert így üt igazán nagyot a vége, viszont arról szívesen olvastam volna bővebben is, hogy hogyan élte meg ezt a tragédiát. Hiszen örökre elvesztette azt, amit a legjobban szeretett. És pontosan hogy tudott ilyen sérüléssel visszamenni a Roxfortba? Valamint mi volt a szerepe Ginny és a gyógyító veszekedésének? Az a rész egy kicsit zavaros volt számomra.
Bár elszomorított a történeted, és szörnyen sajnáltam Jamest, hogy egy buta döntés miatt gyakorlatilag tönkrement az élete, örülök, hogy olvashattam a novelládat.:)
Minnie Black 2015.08.20 15:36:04
Szia!

Mivel belevágtam a pontozásba, nem lenne szép kihagyni a történeted.:) Remélem, nem veszed zokon, ha nem kezdek újfent részletezésbe, elvégre már tudod, mi tetszett, és mivel volt icipici gondom.:)

Csapat: Nem árultál zsákbamacskát, James volt a központi szereplő, megfelelt.:)

Kategória: Fogalmam sincs, hogy a kategóriát magadtól választottad, vagy csak ezt osztották ki neked, de a történetedben egyszerűen elveszett. Gondolom, ez olyan dolog, aminek komoly jelentőséget kell kapnia, de itt a végétől eltekintve szinte szó se esett róla. Talán ha többet írtál volna James lábadozásáról, akkor esetleg megfelel, de így sajnos… 2 pont

Kulcsok: Szép ez az idézet, és magad is szépen használtad fel, tökéletesen illeszkedett a helyzethez. Kifejezi azt a komoly veszteséget, ami Jamest éri, és előrevetíti, hogy milyen megtört ezután az élete. Ugyanakkor a történet egészhez képest csak a legvégén kapott igazán jelentőséget. 4 pont
A titkos kulcsot ellenben kifejezetten klasszul használtad fel, ez tényleg nagyon tetszett.:) Végig ott lappangott a cselekmény hátterében, mint a Nagy Terv kulcsszava, végül pedig közvetett okozója volt a tragédiának. 5 pont

Karakterek: Jamesről nem sokat tudunk, így az írók kedvükre alakíthatják a jellemét. Abszolút megfelelt annak az eleven gyereknek, akit a könyvben megismerhettünk, és kifejezetten tetszett a toleranciája Albus felé.:) Nem tudom, hogy Darwyn mennyire saját szereplő (az új generációt annyira nem ismerem), de ő is aranyos lett, pontosan olyan karakter, aki illik James mellé. Csak Harry és Ginny hozzáállásával nem értek egyet. 4 pont

Cselekmény: Alapvetően jól kigondolt és megalapozott.:) Nagy hangsúlyt fektettél a sportos részekre, a végén pedig kiderült, hogy miért. A balesetig teljesen átlátható és kidolgozott, utána viszont kicsit gyors a vége. Írhattál volna bővebben a Mungós részről, illetőleg a Ginny-gyógyító veszekedést se találtam túl megalapozottnak. 4 pont

Helyesírás, stílus: Jól írsz, gördülékenyen, hibákat pedig nem láttam. Kifejezetten tetszett a válogatás és a meccs részletessége. 5 pont

Egyéni vélemény: Sok jó ötlettel és számtalan aranyos jelenettel találkoztam, a végét pedig sikerült úgy alakítanod, hogy szíven üsse az olvasót.:) Sajnálom, hogy lepontoztalak, mert alapvetően jó a történeted, remélem hát, hogy nem haragszol meg érte.:) 4 pont
Potter Kihívás Nyolcadik történet 2015.08.02 18:00:00
Sziasztok!  Ma ismételten a legkisebb Potter kerül a főszerepbe, vagyis Lily Luna. CÍM: Wrong place, wrong timeCSAPAT: Lily Luna PotterKATEGÓRIA: ProfesszorKULCS: "Bármerre menekültem is, mindenütt téged láttalak magam előtt."TITKOS KULCS: Grimmauld tér 12JOGOK: J. K. RowlingMŰFAJ:…..
Minnie Black 2015.08.19 16:29:07
Szia!

Töredelmesen bevallom, hogy nem szeretem Draco és Piton karakterét (sőt, a könyvekben kifejezetten utáltam őket), azonban a történeted olyan szuper, hogy még ezt is feledtette velem.:)

Csapat: Sok jelentős szereplőt vonultattál fel, de egyikük sem „csapta agyon” Lilyt, úgyhogy a csapatnak maradéktalanul megfelelt.:)

Kategória: Szerintem zseniálisan illeszkedik a történethez.:) Mind Lily, mind Piton részéről megjelent, és a történet lényegéhez abszolút hozzáköthető. Érdekes Lilyt elképzelni tanárként, de bebizonyította, hogy megállja majd a helyét, illetőleg egész küzdelmének céljaként lebegett előtte ez a munkakör. 5 pont

Kulcsok: Szép, érzelmes helyzetben használtad fel az idézetet, és ez megint csak az a helyzet, hogy burkoltan ott van az egész történetben. Összekapcsolódik Lily időutazásával, és illeszkedik a másik három szereplőhöz, hiszen számukra is olyan fontos a lány, illetőleg valamilyen szinten ők is összekapcsolódnak Lily által. (Tudom, ez kissé/nagyon kusza lett, és csak remélni merem, hogy érted, mire gondoltam.:D) 5 pont
A titkos kulcsot is olyan jól használtad fel, szorosan kapcsolódik Lily családjához és Siriushoz, akiről annyit hallott, mindemellett pedig a bájitalhoz, ami nagyban meghatározza a jövőjét és a lehetőségeit.:) 5 pont

Karakterek: Imádtam Lilyt, igazi eleven, belevaló lány, aki kitart a céljai mellett, ha kell, foggal-körömmel küzd értük, ugyanakkor van benne valami bájos pimaszság, ami számomra kicsit a nagyapját idézte. Néha nem értettem, hogy kerülhetett a Mardekárba, néha igen, de mindenképpen kidolgozott jellem, pont olyan, akit az ember el tud képzelni Harry és Ginny gyerekeként.:)
Tetszett, amit Perselus karakterével csináltál, és bár nem szerettem meg őt, jópofa volt az az enyhe OOC behatás, amivel megfűszerezted.:D Az ő viselkedése is változott, alkalmazkodott Lilyhez, mégis megőrizted azt a lényeges dolgot, ami Pitont Pitonná teszi. Egyre inkább hajlandó volt partner lenni a gúnyolódásban, kedves piszkálódásban, és megtanulta, hogyan dolgozzon együtt a lánnyal.
Scorpiust kifejezetten kedveltem. Ő az igazi gyerekkori barátot testesítette meg, aki egyenrangú partnere Lilynek. Érett, értelmes ember benyomását keltette, úgyhogy őt könnyű gyógyítóként elképzelni.:) Dracót már kevésbé, de nála nagyon tetszett a vezeklés. Eléggé OOC lett a karaktere, ám pont ezért szimpatikussá tetted őt.:D Kedves és figyelmes volt, illetőleg szépen kifejtetted azt a finom különbséget közte és Scorpius között. 5 pont

Cselekmény: Csak ismételni tudom: zseniális!:D Az egész csavaros, fordulatos, és úgy szuper, ahogy van. Már maga az ötlet is, ahogy Pitont megmented, fantasztikus, nem beszélve Lily folytonos időutazásáról. Tetszettek a visszaemlékezések, főleg mikor Lily éjjel bájitalt főzött, Piton pedig rajtakapta. És a végén is annyira szuper volt, ahogy Lilynek bűntudata lett Scorpius miatt, és végiggondolta, hogy mit tesz. Nehéz, ha az ember több idősíkkal dolgozik, de nagyon ügyesen kezelted őket.:) 5 pont

Helyesírás, stílus: Igazán kellemesen olvastatja magát a történet, szépen fogalmazol, és hibákkal se találkoztam. Jól kifejted, amit kell, a párbeszédek pedig frappánsak.:) 5 pont

Egyéni vélemény: Nagyon, nagyon tetszett, és hidd el, ritkán mondok ilyet olyan történetre, amiben Pitonnak és Dracónak ilyen kardinális szerepe van. Az érzelmek mellett megvolt a maga története, és nem nyomták el egymást. Szépen kifejtetted a szereplők közötti kapcsolatokat, mindegyiknek volt oka, jelentősége, és az egész történet ötletesen kidolgozott elemekkel van tele. Gratulálok hozzá!:) 5 pont
Potter Kihívás Kilencedik történet 2015.08.03 18:00:00
Sziasztok!  A mai történetünkben a mindenki által bohókásnak gondolt James Potterrel találkozhattok.    CÍM: A legnagyobb kincsCSAPAT: JamesKATEGÓRIA: AurorKULCS: "Vannak dolgok, amik nemcsak meghatározzák a sorsokat, hanem be is határolják, és ezen nem segítenek az…..
Minnie Black 2015.08.18 13:49:24
Szia!

Nem sok olyan történetet olvastam, ami erről az időszakról szólna, de ügyesen bemutattad, hogyan élhettek Jamesék a Roxfort után.:)

Csapat: Nincs kifogásom, James volt a főszereplő, ahogy azt megjelölted. Abszolút megfelelt.:)

Kategória: Az az igazság, hogy az elején még volt jelentősége, utána viszont úgy érzem, hogy annyira már nem. Ugye az alapgondolat az, hogy James gyötrődik, amiért aurorként bezárva él, nem lehet hasznára a varázsvilágnak. És ez így jó is, csakhogy szerintem ez nála sokkal inkább a jelleméhez köthető, nem pedig a munkájából adódó szerepvállaláshoz. Megállja a helyét, de lehetett volna hangsúlyosabb is. 3 pont

Kulcsok: Ez a második történet, amit elolvastam, és amiben ez az idézet szerepelt kulcsként, és rájöttem, hogy ezért ez egy nehéz mondat. Mármint nehéz úgy elhelyezni, hogy az a kontextusnak megfeleljen, és ne keltsen erőltetett hatást. Sikerült is, és bár csak egyszer találkoztam vele (lehet, hogy többször is szerepelt, csak rém figyelmetlen vagyok), számomra az idézet jelentése összefonódott James fogságával is.:) 5 pont
A titkos kulcsnál viszont már nem éreztem ezt, mert ugyan megjelent, jelképes szerepet nem nagyon kapott. De ez saját vélemény. 3 pont

Karakterek: Alapjaiban mindenkit jól eltaláltál, sőt, Lilynél különösen tetszett, ahogy megalkottad az aggódó, végtelenül szeretetteljes anya képét, mert őt pontosan így képzelném el.:) Kihozza a legjobbat az adott helyzetből, nem nyafog, és igazi édesanyaként viselkedik. Jamest is jól visszaadtad, de belőle nekem hiányzott valami. Talán az a valami, ami őt Tekergővé teszi. Tudom, hogy itt már felnőtt, mégis hiányzott a bohókás énje. Persze ez egy komorabb hangvételű történet, de mégis… Másrészt szerintem ő nem az a típus, aki ennyire begubózik. Nyilván rosszul éli meg a bezártságot, viszont őt ennél erősebb jellemnek képzelem, aki szívósan viseli még az ilyen helyzeteket is (pont úgy, ahogy Lily). 4 pont

Cselekmény: Nem tudok belekötni. Érthető, jól megmagyaráztál mindent, és egy szépen összefoglalt képet adtál arról az időszakról, amit szegények bezárva töltöttek.:) Kifejezetten tetszett, hogy ennyi magyarázatot fűztél a Fidelius-bűbájhoz, mert ezzel jól kiemelted, hogy milyen fontos szerepe van. Jellemfejlődésre építettél, ami meg is történt, és az egész jól illeszkedik a könyvekhez.:) 5 pont

Helyesírás, stílus: Talán egy-két hibával találkoztam, de semmi szörnyűvel.:) Esetleg bővebben is jellemezhetted volna a Három Seprűt és Potter-házat, elvégre cselekmény nagyrészt ott zajlott. 4 pont

Egyéni vélemény: Jó történet, szomorú ugyan, de egy szépen bemutatott verziója annak a lelki folyamatnak, amit James kénytelen volt végigszenvedni a bezártsága alatt.:) Nagyon tetszett, amit a szülői gondviselésről írtál, mert az annyira igaz, és annyira megváltoztatja az embert – még az olyanokat is, mint a Tekergők. Lily szeretetteljes, gondoskodó ábrázolásával is nagyon meg voltam elégedve, illetőleg ezt a mondatot kiváltképp szerettem: „Lily az időközben nyugtalanná váló kisbabát csitította a kanapén ülve, a Harry fülébe suttogott édes, anyai szavak alig voltak hangosabbak egy légy zümmögésénél.” Igazán szép és beszédes megfogalmazás (ha érted, mire gondolok). Örülök, hogy olvashattam.:) 4 pont
Hobbitnyi Kalandok Középföldén I. történet 2015.07.01 19:00:00
I. TÖRTÉNET Cím: Túl téren és időnKulcsok: Fő: „Ae boe i le eliathon, im tulithon.” („Ha bármikor a segítségem kellene, eljövök.”) Szereplő: Gandalf Tulajdonság: útmutatás Titkos: mágusbot Jelentősebb szereplők: Gandalf (Mithrandir), Galadriel, Szarumán,…..
Minnie Black 2015.07.30 14:09:18
Szia!

Hű, elég meredek párost választottál (legalábbis az én ízlésemnek), ezért pedig máris elismerés illet.:) Bevallom, sokáig agyaltam, hogy elkezdjem-e a történeted, de végül a kíváncsiság győzött.:) Azért érdekelne, honnan jött az ötlet, mert nekem soha az életben nem jutott volna eszembe.:D

Eredethűség: Nincs kifogásom, elvégre a meglévő jeleneteket egészítetted ki. Ha jól gondolom, leginkább a filmek alapján dolgoztál, de ügyesen megtoldottad olyan információkkal, amiket csak azt tud, aki a könyveket is olvasta.:) 5 pont

Kulcsok: Az idézeted nagyon szépen és sokszor visszaköszönt a történet folyamán, igazán jól választottad meg. Illik a szereplőkhöz is.:) 4 pont
Gandalf szemszöge rendben volt, és ugyan Galadriel is sokszor megjelent, azért nem tiporta el a mágus mondanivalóját. 3 pont
A tulajdonság is klasszul illeszkedik a történethez, mert tényleg azokat a szituációkat választottad ki, ahol Gandalfnak támogatás kellett. 2 pont
A titkos kulcsod is teljesen rendben volt, tetszett, hogy egy mallorn fából faragták a botot. Nem tudom, hogy ez tényleg így volt, vagy kitaláltad, de nagyon jó ötlet.:) 1 pont

Karakterek: Galadrielt jól eltaláltad, bár számomra leginkább a filmbeli karaktert képviselte – már csak a jelenetek miatt is. Megvolt benne a szende kedvesség és alkalomadtán az erő, de azt egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy elhagyja Celebornt. Az ő szilárd jelleméhez ez nem illik, éppen azért volt számomra Celeborn is kicsit furcsa.
Aztán ott van Gandalf, aki teljesen elveszettnek tűnt. Ő mindig olyan kedélyes, kissé morgolódó és alapvetően karakán varázslónak tűnt, de a történetedben ezt nem nagyon éreztem. Csak sodródott az árral. Persze lehet, hogy csak azért, mert tényleg azokat a jeleneteket választottad ki többnyire, ahol valamiért segítségre szorult, ám akkor is hiányzott belőle úgymond „a mágus”. 3 pont

Cselekmény: Nehéz feladatot választottál, hisz ez alapvetően egy nagyon hosszú történet lenne. Minthogy novelláról van szó, meg volt kötve a kezed, de ha így nézzük, akkor végül is jól megoldottad, hogy ilyen kiragadott pillanatokból álljon a történet. Viszont az elejét kicsit hiányosnak éreztem. Örültem volna valami magyarázatnak, ami alátámasztja ezt a románcot – mikor kezdődött, miért. Illetőleg néhány jelenetet kicsit bővebben is kifejthettél volna, például mikor Galadriel megmenti Gandalfot Dol Guldurban. Azt a részt elég gyorsan lezártad. Nyilván ez megint csak oda vezethető vissza, hogy a novellának vannak keretei.:) 3 pont

Stílus és stilisztika: Tetszett, ahogy fogalmaztál, és hibákat se láttam. Jól leírtad Gandalf mérgelődését, amiért nem veszik komolyan a lehetséges veszélyt, illetőleg ügyesen „papírra vetetted” a filmek jeleneteit. A cím és a leírás is ötletes.:) 5 pont

Szubjektív vélemény: Nem tudom eléggé kiemelni, hogy szerintem mennyire nehéz munkát vállaltál. Maguk a karakterek is bonyolult jellemek, főleg Galadriel. Talán egy ilyen kapcsolathoz jobban illett volna, ha csak plátói marad, de mindennek ellenére csodálom a bátorságod, amiért belevágtál.:) Mindenképpen meg szeretném még említeni, hogy tetszett, mikor Faramir is megjelent, mert ő mindenképpen a kedvenc karaktereim közé tartozik. Sajnálom, hogy így lepontoztalak, elnézést érte, de ennek ellenére örülök, hogy olvashattam a műved.:) 3 pont
Hobbitnyi Kalandok Középföldén VII. történet 2015.07.09 19:00:00
VII. TÖRTÉNET Cím: Láss mögé!Kulcsok: Fő: „Azt hallottam, hogy a tündéktől dőreség tanácsot kérni, mert egyszerre mondanak igent, vagy nemet.” Szereplő: Thranduil Tulajdonság: kevélység Titkos: athelas Jelentősebb szereplők: ThranduilPáros: Nincs, viszont a…..
Minnie Black 2015.07.25 21:52:27
Szia!

Érdekes lett a történeted, számomra valahogy Tolkien meséinek hangulatát idézte.:) Elismerésem a főszereplő kiválasztása miatt is, nagy bátorságra vall, mert Thranduil bonyolult jellem, és hát valljuk be: kissé „nehéz eset”.:D

Eredethűség: Teljesen rendben volt, a történeted szépen beleilleszkedik a könyv világába, és a holfényszirmot is ötletesen csempészted bele – kifejezetten tetszett, sőt, nagyon.:) Tolkien műveiben gyakran szerepelnek olyan rejtélyes alakok, mint amelyen a varázslód is volt, úgyhogy ellene se tudok mit felhozni.:) 5 pont

Kulcsok: Nagyon szeretem ezt az idézetet (valószínűleg azért, mert annyira igaz:D), ezért is sajnáltam, hogy kicsit elveszett a novelládban. Jó helyzetben sütötted el, de főkulcsként úgy érzem, annyira nem remekelt, nem volt elég hangsúlyos. 2 pont
A szereplőnél nem találtam hibát. 3 pont
A kevélységet is ügyesen hoztad. 2 pont
Tetszett, hogy a titkos tárgy ilyen jelképes szerepet kapott, jó helyre illesztetted be.:) 1 pont

Karakterek: Thranduilt szerintem alapvetően klasszul eltaláltad, pedig tényleg egy nehéz karakter, azonban egyszer-kétszer nem egészen értettem egyet a viselkedésével. Például nehezen tudom elképzelni, hogy ne segített volna a betegen, akit odavittek hozzá, ha egyszer tényleg nagy bajban volt. Azért ő alapvetően nem gonosz, és valószínűleg uralkodónak se olyan rossz.:) Nekem az jött le, hogy sokat megélt már, tudja, hogy egy-egy döntésével mit kockáztat, és egyszerűen csak óvatos. Azt hiszem, ez a bölcsesség egyik mellékhatása lehet.:) A másik, hogy tünde létére elég hevesen reagált a varázsló piszkálódásaira, néha hiányzott belőle az uralkodói emelkedettség. Úgy hiszem, ő előbb veszi semmibe az embert, minthogy rangon aluli módon ráförmedjen. Ugyanakkor ott van a varázslód, akit nagyon jól megalkottál, kifejezetten tetszett.:) Szeretem az ilyen rejtélyes karaktereket, még akkor is, ha idegesít, hogy nem tudom, mit hogyan csinálnak.:D Sajnálom, hogy róla nem tudtunk meg többet. 4 pont

Cselekmény: Erre is azt tudom mondani, hogy alapvetően jó volt, érdekes, ötletes elemekkel egészítetted ki, és a jellemfejlődésre építetted, ami szép gondolat.:) Az elején kicsit hiányoltam valami bevezetést, esetleg az első találkozásuk leírását, valamint nem egészen értettem, hogy egyáltalán minek fogták el a varázslót. Nyilván nem ártó szándékkal ment az erdőbe (legalábbis számomra ez derült ki), illetőleg ha annyira idegesítette Thranduilt, akkor miért nem adta ki az útját már korábban, még a köves incidens előtt?
Tetszett a rejtélyes üzengetés és a drágaköves trükk is, mert ez tényleg olyan, amivel meg lehet ragadni egy gazdag, büszke tünde figyelmét. Viszont sajnáltam, hogy nem derült ki, ki volt a varázsló. Esetleg azt tudom elképzelni, hogy valamelyik régi ellensége küldte. Mindenesetre ügyesen játszott a tündével, mert azért nem egyszerű, ha ilyen nyíltan tükröt tartanak valakinek a gyengeségeire – pláne egy uralkodó esetében.:) 4 pont

Stílus és stilisztika: Nem találkoztam hibákkal, és a fogalmazásod is szép, gördülékeny, könnyen olvasható.:) A holdfényszirmos jelenetet különösen érzékletesen írtad meg, viszont nekem személy szerint kicsit hiányzott a palota bővebb jellemzése. A cím és a leírás nagyon találó, megmozgatja az olvasó fantáziáját.:) 5 pont

Szubjektív vélemény: Összességében tetszett, mert megvolt a maga sajátos hangulata, ami szerintem nagyon is kapcsolódik a könyvek világához.:) Ötletes módot találtál ki Thranduil megleckéztetésére, ami nem is maradt eredmény nélkül. Nem szerettem volna ilyen szőrös szívű lenni a pontok ügyében, úgyhogy remélem, azért nem haragszol meg nagyon. Örülök, hogy olvashattam.:) 4 pont
Hobbitnyi Kalandok Középföldén IX. történet 2015.07.11 19:00:00
IX. TÖRTÉNET ~A kép DarqueJackal munkája~ Cím: ArkenszívKulcsok: Fő: „A halál csak egy másik ösvény, melyre mind rálépünk. Amikor a világ szürke esőfüggönye felgördül és minden ezüstös tükörré válik, akkor meglátod.” Szereplő: Thrór Tulajdonság:…..
Minnie Black 2015.07.24 18:11:53
Szia!

Sajnos kétlem, hogy elég jól ki tudom majd fejezni, mennyire imádtam a novelládat, de az biztos, hogy „Nagyon tetszett”-kifejezés ide édes kevés.:) Az egész hihetetlenül fantasztikus, borzongató, durva és kegyetlenül jó.:D A hangulatában is végig ott motoszkált Thrór betegsége, az emlékek pedig olyan érzékletesen rideg-valóságosak voltak, hogy csak lestem.:D

Eredethűség: Mivel AU történet, szabad kezet kaptál, de így se éreztem, hogy bármi olyan lett volna benne, ami nagyon elütne a könyv világától. A kísérős dolog ugyan valóban egyéni, viszont sikerült úgy kialakítanod, hogy illeszkedjen egy ilyen jellegű íráshoz.:) 5 pont

Kulcsok: Az idézetet csodásan építetted bele a történetbe, érezhetően megkapta azt a szerepet, amit főkulcsként megérdemel. Mindemellett alakítottál a jelentésén, és vizuális szinten is megjelent.:) 4 pont
A kulcsszereplő is rendben volt, nem nyomta el őt a kísérő. 3 pont
A tulajdonság szépen kiemelte a betegség hatásait, ahogy eltorzult az elméje és a családban betöltött szerepe. 2 pont
Mindenképpen azok közé tartozol, akik a lehető legötletesebben használták fel a titkos kulcsot.:) Valódi, kegyetlen jelenőséget kapott. 1 pont

Karakterek: Thrór ugyan nem kapott túl sok szót se a könyvben, se a filmben, ennek ellenére ügyesen hoztad a jellemét. Éreztem benne a királyi büszkeséget, rátartiságot, a merev ragaszkodást az Arkenkőhöz, mely szintúgy jelképe a betegségének. Tetszett, hogy ilyen mély érzések fűzték a feleségéhez, és kíváncsi lennék, hogy a nő valójában miért csalta meg őt. A fiatal Thorint is nagyon jól eltaláltad, nála is éreztem a méltóságos büszkeséget, a bátorságot, és mindazt, ami felnőttként jellemezte őt. De a kísérő is tetszett, mert annyira beleillett ebbe az elvont, földöntúli helyzetbe. Kíváncsi lennék, ki is volt ő pontosan. Esetleg egy teljesen saját karakter? 5 pont

Cselekmény: Tökéletes, izgalmas, csattanós. Imádtam az egésznek a megjelenését, hogy pocsolyákban rögzülnek az emlékek (mint holmi kis merengőkben:D). Az alapgondolat is érdekes, hogy egy ilyen köztes helyre kerül, aki meghal, illetve lehetőséget kap a hibák kijavítására. Zseniális, ahogy mindezt beleépítetted a történetbe, komolyan mondom, minden elismerésem. És a vége is annyira mellbevágóan tökéletes.:) 5 pont

Stílus és stilisztika: Nem találkoztam hibákkal, a szofisztikált fogalmazásodat pedig imádtam.:) Tetszett a részletesség, a gördülékenység és a rengeteg válogatott jelző, amiktől annyira éltek a jelenetek. Élvezet volt olvasni, és külön örültem, hogy bekezdésenként beiktattál egy-egy üres sort. A címet és leírást is nagyon eltaláltad.:) 5 pont

Szubjektív vélemény: Csak ismételni tudom, hogy mennyire fantasztikus a novellád. Elejétől a végéig imádtam, és annyira ütős lett, hogy utána ilyen „Hű”, „Hú” és „Jujj” érzésem volt.:D Tudom, ezt most nem sikerült értelmesen megfogalmaznom, de akkor is ilyen volt. Biztos vagyok benne, hogy kiemelkedő helyezést fogsz elérni. Örülök, hogy olvashattam, igazi élményt jelentett.:) 5 pont
Hobbitnyi Kalandok Középföldén V. történet 2015.07.05 19:00:00
V. TÖRTÉNET Cím: Elendil csillagaKulcsok: Fő: „Én nem állok senki oldalán, mert az én oldalamon sem áll senki.” Szereplő: Legolas Tulajdonság: állhatatosság Titkos: Elendil fénye Jelentősebb szereplők: Legolas, Aragorn legidősebb leánya, AragornPáros:…..
Minnie Black 2015.07.23 18:04:29
Szia!

Legolast mindig is nagyon szerettem, sőt, talán ő volt az első kedvencem, úgyhogy nagy reményekkel kezdtem neki a novelládnak.:) Kicsit furcsa volt őt romantikus történetben látni, mert valamiért úgy érzem, hogy felette áll az ilyesminek, de mindenképpen érdekes ez a megközelítés.:)

Eredethűség: Tökéletesen illeszkedett a könyvhöz, és olyan kifejezéseket használtál, amikkel elhitetted velem, hogy tényleg jól ismered ezt a világot. A megfogalmazás is azt éreztette, hogy nem csak a film alapján dolgoztál. Képtelenség belekötni.:) 5 pont

Kulcsok: Sajnálom, hogy ezt kell írnom, de az idézettel nem voltam megelégedve. Mármint szép kontextusban helyezted el, viszont úgy érzem, hogy főkulcsként itt nem igazán állja meg a helyét, nem kapott elég hangsúlyt. 2 pont
A kulcsszereplő teljesen rendben volt. 3 pont
A tulajdonságot is jól választottad meg, bár inkább a lány részéről éreztem állhatatos ragaszkodást. 2 pont
Ha lehetne, a titkos tárgyra legalább 4 pontot adnék, mert annyira jól sikerült beleillesztened a történetbe. Nagyon tetszett!:) 1 pont

Karakterek: Legolas karakterét igazán jól eltaláltad, láttam benne a tündékre jellemző visszafogott tartózkodást, és a gondolatait, érzéseit is sikerült ügyesen ábrázolnod.:) Aragorn lánya is karakterhű volt (legalábbis pontosan ilyennek tudnám elképzelni a könyvben), talpraesett, erős nőnek tűnt, azért is lepett meg annyira az öngyilkossága. Úgy érzem, hogy ez valahogy hozzá nem passzolt annyira, illetve azt se tudom elképzelni, hogy valaki, aki ennyire makacs, rábólintson egy olyan házasságra, amiben nem hisz. Alapvetően Aragorn karakterével is elégedett voltam, csak furcsálltam ezt „a nő csak sepregessen otthon”-hozzáállást. 4 pont

Cselekmény: Szép, kerek történetet alkottál, és tetszett, hogy nem csak romantikát, hanem orkokat is belecsempésztél.:D Alapjaiban logikus és jól kigondolt. Ugyanakkor kicsit gyorsnak éreztem, hogy Legolas pár nap leforgása alatt annyira beleszeressen egy lányba, hogy végül ilyen drasztikus döntést hozzon. Hisz alig ismerték egymást, és mindketten azt hitték, hogy ebből csak plátói kapcsolat lehet. Valamint Aragorn esetében sokkal mélyebb gyászra számítottam, elvégre elveszítette a lányát. De ettől függetlenül nagyon is rendben volt.:) 4 pont

Stílus és stilisztika: Megint csak olyan helyzet, hogy több pontot adnék, mint amennyit lehet. A fogalmazásod csodásan illeszkedett a könyvhöz, és nem voltak megingások, végig tartottad a szintet.:) A cím és a leírás is kapcsolódik a cselekményhez, az egész gördülékeny és szépen kivitelezett.:) Az orkos-gyilkolászós rész is tetszett, nem húztad el feleslegesen hosszúra, és a lényeg benne volt. Itt 10 pontot adnék egy elismerő biccentés kíséretében.:) 5 pont

Szubjektív vélemény: Sajnálom, hogy ennyit levontam, és ha lehetne, legszívesebben átcsoportosítanám a pontokat a stílushoz, eredethűséghez és titkos kulcshoz. Bizonyára ez nem vigasztal, de tudd, hogy elismeréssel gondolok a történetedre, mert ami tetszett benne, az tényleg nagyon szuper volt, egyenesen kiemelkedő.:) A párosítás is ötletes, és számomra egyedi is, mert még egy műben se találkoztam Aragorn lányával. Örülök, hogy olvashattam, és remélem, nem fogsz haragudni a pontok miatt.:) 4 pont
Hobbitnyi Kalandok Középföldén X. történet 2015.07.12 19:00:00
X. TÖRTÉNET Cím: Dicső tettek krónikásaKulcsok: Fő: „A tett attól, hogy nincs ki dicsőítse, éppolyan vitéz tett marad.” Szereplő: Zsákos Bilbó Tulajdonság: bölcsesség Titkos: tündeköpeny Jelentősebb szereplők: Zsákos Bilbó, Csavardi Bódi (Samu apja)Páros:…..
Minnie Black 2015.07.22 13:43:44
Szia!

Bilbó karakterét igazán megszerettem a könyvben és a filmben is, a novellád pedig nagyon tetszett.:) Annyira élethű és elképzelhető volt, ügyesen visszaadtad Bilbó érzéseit, ahogy nem találja a helyét.

Eredethűség: Tökéletesen illeszkedik a könyv világába a megyei hétköznap és a szereplők ábrázolása is. Láttam magam előtt az egészet.:) Jól bemutattad, hogyan képzelik el az egyszerű kis hobbitok a tündéket, és Cövek Bódi is olyan… olyan igazán hobbitos lett.:D 5 pont

Kulcsok: Tetszett, ahogy felhasználtad az idézetet, finom rávezetést adott Bilbónak, hogy rájöjjön, mi a feladata, és külön jó, hogy ezt Bódival mondattad ki. Bizonyítja, hogy az is előrukkolhat valami bölcsességgel, akit egyébként „egyszerűnek” nézne az olvasó.:) 4 pont
A szereplő szemszöge is helyén volt. 3 pont
Szívem szerint 3 pontot adnék a tulajdonság kulcsra, amiért mindkét szereplő részéről megvillantottad.:) Ez tényleg nagyon tetszett. 2 pont
Aranyos volt, ahogy Bódi a tündeköpenyről fantáziált, egyfajta misztikus-szimbolikus jelentést adva a ruhadarabnak. Ez is jól jellemzi, hogyan képzeli el olyasvalaki a tündéket, aki csak könyvekben látta őket. 1 pont

Karakterek: Tökéletesek voltak.:) Bilbó megőrizte a kényelemhez való ragaszkodását, kiállt a jogaiért, és visszaszerezte a házát. Mégis megvolt benne, hogy mennyire megváltoztatták az átélt kalandok. Kissé magának való lett, aki már nem törődik annyira mások kicsinyes véleményével és piszkálódásával, felülemelkedett ezeken. Bódi viselkedése, beszéde pedig iskolapéldája lehet a tipikus hobbitnak.:D 5 pont

Cselekmény: Megint csak nem találtam hibákat. Ez a kis kiragadott pillanat a maga egyszerűségével és tömörségével úgy jó, ahogy van, szerintem ennél bővebb részletezést nem igényel, mert akkor az már túlmutatna egy novella keretein.:) 5 pont

Stílus és stilisztika: Mivel hobbitokról írtál, elfogadható a könnyed stílus, nem igényelt bonyolult-kacifántos kifejezéseket. Kifejezetten tetszett a fogalmazásmódod, halovány szarkazmust éreztem benne. Számomra ez párhuzamot mutatott Bilbó lelki változásával (bár ezt már valószínűleg csak én látom bele:D). Ismételni tudom, de nagyon tetszett Bódi ábrázolása és beszéde, teljesen láttam magam előtt. A leírás és a cím is megfelelően tükrözte a mondanivalódat, nem számítottam se többre, se kevesebbre.:) 5 pont

Szubjektív vélemény: Könnyed és egyszerű mű, ami jól megmutatja, mennyire kevés már Bilbó számára a megyei élet, ennek ellenére mégis rájön, hogyan teheti magát hasznossá. Talán az tetszett a legjobban, hogy annyira beleillett a könyv világába, de vége is igazán szép volt. Örülök, hogy megírtad.:) 5 pont
Hobbitnyi Kalandok Középföldén III. történet 2015.07.03 19:00:00
III. TÖRTÉNET Cím: Kegyetlen emlékekKulcsok: Fő: „(Hogyan fonjuk újra a régi élet fonalát? Hogyan folytatod tovább, ha a szíved mélyén kezded megérteni, hogy nincs már visszaút?) Vannak dolgok, amiket az idő sem képes helyrehozni, olyan túlságosan mély sebek, amelyek…..
Minnie Black 2015.07.21 15:24:23
Szia!

Alapvetően vegyes érzelmekkel viseltetek Tauriel karaktere iránt, mert nem szeretem, ha egy filmet olyan szereplőkkel toldanak meg, akik nem voltak benne a könyvben. A Kilivel való kapcsolata pedig számomra végképp abszurd, de ez egyéni rigolya.:) Ezektől most próbáltam eltekinteni, illetve egy konzekvens véleményt összeguberálni.:)

Eredethűség: Mivel AU történet, nehéz belekötni, és még így se találkoztam olyan dolgokkal, amik nagyon elütöttek volna.:) Meglátásom szerint leginkább a filmek alapján dolgoztál, illetőleg a Tükröt is megtoldottad egy új funkcióval (bár talán csak én nem emlékszem rá, hogy ilyet is tud), amit így, hogy AU történetről van szó, igazán ötletesnek találtam.:) 5 pont

Kulcsok: Az idézet teljesen rendben volt, egy fájdalmakkal teli novelláról van szó, amibe tökéletesen illeszkedett, és kiemelte a lényeget. Szép pillanatban használtad fel.:) 4 pont
A főszereplő az volt, akit bejelöltél, szinte végig az ő érzelmeit követhettük nyomon, és még megtoldottad Bilbó gondolataival is. 3 pont
A tulajdonság kulcsnál viszont már nem éreztem, hogy tökéletesen illene a helyzethez. Ha arra gondoltál, hogy az élet kegyetlen Tauriellel, akkor esetleg igen, de ezt a jelzőt személy szerint jobban el tudnám képzelni valami más kontextusban. 1 pont
Bevallom, nem tudom, hogy a titkos tárgynak mennyire kell jelentőségteljesnek lennie, viszont a történetedben nem úgy vettem észre, hogy különösebben nagy szerepet kapott volna. De végül is benne volt, rendben volt.:) 1 pont

Karakterek: Nem szeretnék háklis hárpiának tűnni, de itt már akadtak problémáim. Mikor a könyveket olvastam, nekem az tűnt ki, hogy a tündék méltóságteljesek, tekintélyt parancsolók, mértékletesek és visszafogottan fejezik ki az érzelmeiket. Van bennük egyfajta tartózkodás. Taurielnél ezeket egyáltalán nem éreztem, egyszerűen olyannak tűnt, mint egy vad tini, aki a gyásza miatt képtelen uralkodni magán, és a szavai se voltak éppen tündések. A filmből is az derült ki számomra, hogy ő olyasvalaki, aki a végsőkig kitart és küzd, így jobban el tudtam volna képzelni, hogy egy kíméletlen harcossá válik (vagy valami hasonlóvá). Nem azt állítom, hogy nem érintett meg a fájdalma, csak belőle ennél többet néztem ki. Bilbó és Galadriel esetében nem volt különösebb gondom, sőt, a hobbit kedvességét kifejezetten jól hoztad.:) 3 pont

Cselekmény: Magát a tükrös ötletet szépnek találtam, és jól is valósítottad meg.:) Kihoztad belőle a lényeget, az utazás pedig egyfajta lelki fejlődést is szimbolizált számomra. Minthogy AU történet, tetszett, hogy Bilbó is elment Tauriellel, mert ha azt nézzük, mindketten komoly megpróbáltatásokon mentek keresztül, lelkileg és fizikailag egyaránt. Nem tudom, pontosan hogy gondoltad a párosítást, de leginkább úgy képzelem, hogy amolyan sorsközösség volt köztük. Nem könnyű belesűríteni egy ilyen hosszú utazást egyetlen novellába, de szerintem jól oldottad meg.:) 5 pont

Stílus és stilisztika: Kezdeném azzal, ami tetszett: szépen fogalmaztál, és hibákat se találtam. Ugyanakkor szívesen olvastam volna bővebb jellemzést Lothlórienről és a kikötőről, esetleg a hajóról. Tudom, egy novella keretei közé ezek talán már nem fértek volna bele, mégis hiányoltam kicsit. 4 pont

Szubjektív vélemény: Tetszett, amit kigondoltál, még úgy is, hogy nem rajongok a párosért, de Tauriel stílusa számomra sokszor megakasztó volt. Nem egyszerű egy ilyen történetet ilyen röviden jól megalkotni, és a tünde végső döntésével se értettem egyet, viszont látszik, hogy sokat dolgoztál vele. Remélem, nem fogsz neheztelni rám a pontok miatt, de őszinte szerettem volna lenni. Mindenesetre örülök, hogy olvashattam.:) 3 pont
Hobbitnyi Kalandok Középföldén VIII. történet 2015.07.10 19:00:00
VIII. TÖRTÉNET Cím: Egy nap ZsáklakbanKulcsok: Fő: „Ha többen becsülnék inkább az otthont az arany helyett, a világ sokkal derűsebb hely lenne.” Szereplő: Zsákos Frodó Tulajdonság: rejtőzködés Titkos: Bilbó zsebkendője Jelentősebb szereplők: Zsákos Frodó,…..
Minnie Black 2015.07.20 16:14:30
Szia!

Nagyon, nagyon, nagyon aranyos lett a történeted, egyszerűen imádtam.:D Nem találkoztam még olyan művel, ami Frodó gyermekkoráról szólt volna, így számomra ez már önmagában is egyedi, és bár ő alapvetően számomra mindig is kicsit semleges volt, bűbájos karaktert alkottál vele.:)

Eredethűség: Teljesen rendben volt, szerintem egy abszolút elképzelhető jelenetet mutattál be, ami tökéletesen illeszkedik a könyv világába. A hobbitok szokásait is jól megragadtad, és nagyon tetszett a piacos rész, mert annyira láttam magam előtt az egészet.:) 5 pont

Kulcsok: Nagyon jól használtad fel az idézetet – ami egyébként már önmagában is szép –, tényleg volt jelentősége, mondanivalója, és nem csak elsütötted valamikor a történet sűrűjében.:) Közvetíti Bilbó jellemfejlődését is, ahogy megtanulta más szemmel nézni mindazt, amin keresztülment, illetve értékelni azt, ami alapvető érték. Mindemellett pedig megtalálta a megfelelő pillanatot, amikor Frodó felkészült erre az üzenetre. 4 pont
A szereplőkkel minden rendben volt, Frodó gondolatai, érzései átjöttek, ugyanakkor tetszett, hogy Bilbó is ennyire fontos részét képezte a történetnek. 3 pont
A tulajdonságkulcsot is ötletesen csempészted bele az eseményekbe, ráadásul többször is megjelent. Édes volt, ahogy Frodó viaskodott a saját érzéseivel, és végül a becsvágyat legyőzte a bűntudat.:) 2 pont
A titkos kulcsot szintén ügyesen használtad fel, érzelmes pillanatban, és nagyon tetszett, hogy bele voltak hímezve a kezdőbetűk – az olyan bilbós.:D 1 pont

Karakterek: Mindenki teljesen karakterhű lett, senkinél nem találkoztam kivetnivalóval. Bilbó esetében ügyesen megőrizted a kalandvágy mellett a kényelem iránti igényt, és egyben megalkottad vele a bolondos nagybácsit, aki ugyan őrzi a maga titkait, de a megfelelő pillanatban előrukkol velük. Ugyanakkor tetszett, hogy volt benne féltő szándék is. Frodó tökéletesen mintázta a kalandvágyó gyermeket, aki fel akarja fedezni a világot, és áhítozik a nagybátyja expedíciói után. Nem csodáltam, hogy a sok fantasztikus, varázslatos történet után maga is felkerekedett, ugyanakkor a nagybátyja iránti szeretet mégis visszatartotta. Gandalf kedélyes-rejtélyes karakterét is klasszul visszaadtad.:) 5 pont

Cselekmény: Kerek történet alkottál, olyat ami egy novellának tökéletesen megfelel. Nem találtam benne túlboncolt vagy kifejtetlen részeket, és az alapvető elképzelést: a két hobbit kapcsolatát maradandóan visszaadtad. Maga az élethelyzet nem túl bonyolult, így az érzelmek megfelelően nagy szerepet kaphattak.:) 5 pont

Stílus és stilisztika: Megint csak olyan dolog, amibe nem tudok belekötni. Minthogy hobbitokról írtál, elfogadható a könnyed stílus, és nem találkoztam olyan szavakkal/kifejezésekkel, amik ne illettek volna bele. A cím és a leírás jól összefoglalja a cselekményt, épp csak annyit vetít előre, amennyi kell. A párbeszédek könnyedek, és a fogalmazásod is szép, gördülékeny.:) 5 pont

Szubjektív vélemény: Csak ismételni tudom: imádtam.:) Egy édes történetet mutattál be, megfűszerezve a megyei élettel. Szépen felvázoltad Frodó és Bilbó különleges kapcsolatát, és végül egy tündéri momentummal zártad. Örülök, hogy olvashattam.:) 5 pont
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása