Fekete Reni 2015.07.18 19:18:59

Számomra döbbenetes, hogy az itt kommentelő, vallásos embereket mennyire megosztja a menekültkérdés.
Komolyan vannak köztetek, akik otthon az íróasztaluk mögött ülve rettegnek a kárhozattól, mert talán nem ismerték fel a médiában, a menekültekről készült képeken a jövő lehetséges bűnelkövetőit?
Hát én bizony nem nyomom meg a vészcsengőt, és egyáltalán nem gondolom azt, hogy amikor elmegyek a pécsi pályaudvarra és vizet viszek a menekülteknek, akkor attól kellene félnem, hogy éppen az üdvösségem elvesztése a tét.
Igen, a fő kérdés, hogy miért kell elhagynia ennyi embernek a hazáját, miért válik embertelenné számukra az otthon maradás? De szerintetek közülük nagyon sokan nem teszik fel saját maguknak is százezerszer és teljesen jogosan ezt a kérdést? Azt gondolom, hogy csupán ezen elmélkedve nem lehet jó keresztényi életet élni, és nem is ezt várja tőlünk a Jóisten. Úgy írtok sokan erről a problémáról, minha a passzivitás és az elutasítás lenne a megoldás. Azon elmélkedtek, hogy melyik nagyhatalom, melyik csúnya politikusa okozta nyugalmatok és általában egész Európa össze-vissza zavarását. Önigazolást vártok attól, hogyha távol tartjátok magatokat a segítségnyújtástól, akkor minden rendben lesz? Vajon Assisi Szent Ferenc és Kalkuttai Boldog Teréz megkérdezték bárkitől is, hogy ha segítek neked, meggyógyítalak, akkor következő nap majd jól fejbe vágsz és kirabolsz?
Szerintem csak a félrevezethető embereket lehet azzal riogatni, hogy a menekültek közül mennyi a bajkeverő. Miért? Az itteni állampolgárok közül senki sem az? Ez egyszerűen képmutatás és mérhetetlen butaság! És tájékozatlanságra is vall. Él olyan gyermek a Szent Ágotában, akit egyedül küldtek el a szülei Szíriából , 2 évig tartott az útja idáig, 1,5 év alatt megtanulta a nyelvünket. Lehet, hogy egyszer majd ő gyógyítja a mi gyerekeinket? Vagy ő fogja a buszt vezetni amire felülünk? Miért félnék tőle?
Igen, a legtöbben férfiak érkeznek, mert nők (lányok) egyedül nem indulhatnak el. Viszont nagyon sok a család is, anya-apa-gyerekek, vagy apa-gyerekkel. És szeretik a nápolyit, meg a buborékfújót például. Rengetegen beszélik az angolt, a saját anyanyalvükön kívül.Én nem tudok és nem is akarok bennük ellenséget látni. És senki ne jöjjön nekem azzal, hogy akkor fogadd be az otthonodba, mert messze nem erről van szó. És ők sem erre vágynak, hanem elfogadásra és bármilyen hihetetlen, békés megoldásra.
Vajon tényleg nekünk, átlag keresztény embereknek kell feltennünk azt a kérdést, hogy jöjjenek-e vagy sem? Tényleg az ezen való elmélkedésben merül ki a kereszténység némelyeknél? A segítségre szoruló emberek itt vannak és ki-ki döntse el, hogy elég-e az üdvösségre az, hogy a vállukat veregetve vézscsengőket nyomogatnak és démonokat vizuálnak, vagy esetleg a kezébe nyom egy Balaton szeletet és egy fél literes mentes vizet, ha szembe jön vele egy menekült. Egyébként meg fogja köszönni!

Ki így, ki úgy cselekszik, a végén majd kiderül, mire volt elég.

Fekete Reni 2015.07.20 00:24:53

@A Menhely gondnoknője:
Két szervezet egészen biztosan nagyon sokat tesz most a menekültekért, és szívesen veszik bárki segítségét:
-Migration Aid: ők a budapesti pályaudvarokon vannak napközben,
- MigSzol Csoport: nekik például Szegeden és Pécsen vannak önkéteseik, szintén a pályaudvarokon.
Én az utóbbiakkal kerültem kapcsolatba, újságcikkben olvastam róluk, de nyilván rajtuk kívül sokan mások is segítenek. A facebook-on mindegyiküket megtalálod.

Ha vásárolsz némi mentes vizet, kenyeret, vajkrémet vagy almát, netán szappant vagy nedves törlőkendőt, egyszerűen elviheted és átadhatod a menekülteknek saját magad is. Vagy átadhatod az önkénteseknek. A facebook-on naponta próbálják leírni, hogy mire van éppen a legnagyobb szükségük. Pécsen eddig így műkődött.
Úgy tudom Budapesten raktárakban gyűjtik és próbálják szervezetten kiszállítani a pályaudvarokra.

Azt tapasztalom, hogyha nem szólítod meg őket, maguktól nem jönnek oda hozzád. Ők is sokfélék. Vannak köztük szegényebbek, szomorúbbak, elgyötörtebbek, és vannak szebb ruhába öltözöttek és vidámabbak. A gyerekek ugyanolyanok, mint nálunk: szeretnek játszani, élénkek, és könnyen barátkoznak, már ha nincs semmi bajuk. (Pécsen szükség volt például infúzióra kiszáradás miatt.)

Hogy mit gondolnak rólunk, nem tudom. De az biztos, hogy jól esik nekik a segítség és elfogadják. Főleg azért is, mert a tájékoztató papír , amit a kezükbe nyomnak a regisztrációkor, magyar nyelven van írva és nem értik. Kapnak karszalagot is. Azt biztosan ki merem jelenteni, hogyha az önkéntesek nem segítenének nekik, fogalmuk sem lenne, hogy merre-hova. Én eddig senki mást nem láttam, aki segített volna nekik a pécsi vasútállomáson, csakis civileket!

Az utolsó kérdésedhez pedig: nem gondolom, hogy szerényebb anyagi szintre kényszerülne bárki is amiatt, mert vizet vagy vajas kenyeret adott a menekülteknek, netán megsimogatta egy kisgyermek fejét. A legtöbb önkéntesegyébként, akiket én megismertem családos ember. Jómagam is az vagyok.