Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Levente Richárd Kovács

0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Nem régiben áttekintettük a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és tömegközlekedési kapcsolatainak történetét, megvizsgáltuk milyen adottságokkal rendelkezik hazánk első számú reptere, majd kirándultunk egy kicsit Európában, hogy megnézzük hogyan szolgálnak ki más légikikötőket. Azt megállapítottuk,…..
Levente Richárd Kovács 2016.02.25 22:31:10
Tudom, hogy a tömegközlegedés fejlesztése az elsődleges szempont, de ne felejtsük el a teherforgalmat sem. A reptér jelenleg nem alakalmas tömeges vasúti teherforgalom fogadására pedig a 100a és a 120-as vasútvonal valamint az M0-ás közelsége csupa ajándék. Nem egy világi nagy költség kialakitani egy trimodális logisztikai központot. Otthon tanakodtunk rendesen, mitől lehetne költséghatékony a beruházás illetve mik a kritikus pontok.

A távlati terv a 100a és 120 összekötése Liszt Ferenc Aiport-Keleti express/gyors/személy kialakitása illetve a Cargo City megépitése. Első ütem a repteret elérő vágány illetve a delta megépitése a Cargo Cityhez. Második ütem vasutat bekötni a 120-ba.
www.google.com/maps/d/edit?mid=zL9wrEeTAT5E.kRXZlNHb-ij0&usp=sharing

1.Általános hiba: Mindenki a régi iparvágányt preferálja ami Ferihegy vasútállomás előtt leágazik. Ha a D porta magasságában ágazik le Belvárosból érkező vonat akkor 2 dolgot nyerünk.( Alapfeltétel hogy a 4-es úton csak különszintű kereszteződés kell, tehát mindegy, hogy hol keresztezem.) Sokkal rövidebb vonalon kell új sint fektetnem illetve villamositanom ami ugye költségmegtakaritás. A másik, hogy ,igy érintem Ferihegy vasútálomást tehát a hivatásforgalom képes használni az expresst.
2. Megépültek az kerozintartályok. Sajnos egy igen friss fejlesztésről beszélhetünk amit elbontani butaság lenne (nem költséghatékony). Igy meg kell sajnos kerülni. Az iv amit épiteni kell szinte tökéletes egy expressnek de a rákanyaritás a Cargo Cityhez picit komolyabb (nem vagyok vasútépitő mérnök igy a kimatekozást másra bizom).
3. Köki és Ferihegy között a szűk kersztmetszetet fel kell oldani.
4. Delta a Hizlalónál és létrejött egy parlagon heverő kapcsolat melynek megvan a nyomvonala de senki se használja ki. Ma Köki-Keleti metroval 35 perc átszállással ezt lényegesen verné a vonat.
5. Ha megépül az átkötés akkor terelhetjük a tehert a 120-asra (km-ben nem sokkal több a tehernek meg nem kell 160-as pályasebesség se) értelemszerűen kapacitás szabadul fel a 100a-n amit nem kell magyarázni.
Levente Richárd Kovács 2016.02.26 10:41:32
@totii: Javitottuk a hibát köszi, hogy szóltál.

kifelejtettem pár tételt az előző kommentemből:

6. Kisajátitások: Próbáltunk úgy összeállitani a tervet, hogy minél kevesebb területet keljen kisajátitani. A reptér területén vezetett vonal végig a Budapest Airporté igy kvázi csak meg kell tervezni és lefektetni a vágányokat nem lesz hosszan elnyúló jogi vita. A hizlalónál a vágyányok nyomvonala továbbra is MÁV terület.

7. Reptéri kerités: A nyomvonalunk végig elkerüli a reptéri biztonsági területét nincs belépés se kilépés ami ugye csökkenti a biztonsági kockázatokat.

8. M4 autóút/pálya: A cikk irói által feltételezett zöld vonalnak kereszteznie kell majd a z M4-est vagy az M4 nek a sineket. Ez ismét költségnövelő tétel.
Levente Richárd Kovács 2016.03.06 17:30:51
@sncf: Sajnos sosem lehet olyan megoldást találni ami mindenkinek jó és meg is valósítható. Az én elképzelésem szerint megoldható hogy Maglód felől beköthetőek járatok ami kiszolgálja az agglomerációt is. (Tudom, hogy a mostani reptéri dolgozók nem Maglód és környékén laknak, de ez nem is egy rövid távú fejlesztés. Ha valaki majd ezután vállal munkát lehet Üllő helyett Maglódot fogja választani.)