Adatok
Artúrs
8 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Kezünkbe került az új Várkert Bazárt népszerűsítő kiadvány. Nyilatkoznak benne politikusok és a 3 vezető építész is 1-1 oldalban. Elmentünk tehát még egyszer a hejszínre, a Várbazár lépcsőin elolvasni az újságot.
Eredetileg azt gondoltuk, hogy amint a Kossuth térről,…..
Utolsó írásunkban még arról számoltunk be, hogy jó, ha néhányan dolgoztak a téren és hiába volt hónapokig elzárva a tér, gyakorlatilag nem történt semmi. Azóta felgyorsultak az események. Rájöttek, hogy minek megvárni vele az április végét, ráadásul úgyis átadáscunami…..
Budapesten terjed egy alattomos fertőzés, a Nemzeti Gödör Kór (továbbiakban NGK).
Nevének eredete
NGK a rendszerváltás utáni első és eddigi legbrutálisabb pusztításáról kapta a nevét. Az Erzsébet téren létrehozott egy sebet, Nemzeti Gödörnek hívják.
Előfordulás
A…..
Az észtországi professzor, számítógéptudós és programozó, Tanel Tammet elemezte a Google fotómegosztó oldalának a Panoramionak az adatait. Az eredményeket az általa létrehozott Sightsmap oldalon tette közzé. A városok rangját, az adott városról közzétett képek száma…..
A Felső piactér (ma Battyhány tér) közepén az 1724-es a pestisjárványt követően még azévben Mária-oszlopot állítottak fogadalomból. A szoborcsoportot Hörger Antal szobrász készítette. Az oszlopon álló Mária alakját Nepomuki Szent János és Sziénai Szent Katalin szobrai…..
Január elején "zajos sikert" aratott a tér egyik felének felújítása. Január 8-án lezárták a másik felét, hogy ott fojtassák a munkát. Azóta pont két hónap telt el. Lássuk mire jutottak:
Ha csak ennyit akarnak leburkolni, akkor itt is lesz mit kerülgetni. Nem tudjuk a…..
Egyik kedvenc blogunk az Örökségfigyelő, amej legújabb írásában a romépületekhez való viszonyról elmélkedik. Nem meglepő, hisz a nyers vasbetonnal agyonöntött romos diósgyőri várat a magyar várhejreállítások iskolapéldájának tartja. Ismerjük azt a logikai bukfenc-sort…..
Vasárnapi sétánk a Nagykörútra kapcsolódó nyolcadik kerületi Rákóczi téren át vezetett. A tér túloldalát a főváros másodikként felépített vásárcsarnoka uralja. Két oldalról nívós épületek határolják a kellemes léptékű, egykor sűrűn fásított…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Habár biztosít arról, hogy érti álláspontukat, ezen válasza az ellenkezőjét bizonyítja. Már csak azért is, mert ojan állításokat tulajdonít nekünk múlthoz való viszony, történeti tények, kortárs építészet kapcsán, amit mi nem osztunk.
Azt a történelemszemlélet vitatjuk, amejet úgy foglalt össze, hogy a 20. század első évtizedeire a modernizmus beköszöntével a világ annyira megváltozott volna, hogy a műemlékvédelemben is új világ jött. Ezzel szemben szerencsésebb vidékeken nem ez volt a kizárólagos gyakorlat. Nem volt kötelező kényszer elkülönülni a múlttól, mivel nem is szakítottak vele. Nem született “új ember”, akinek új építészet kell, aki számára minden, ami előtte volt elzárt “múzeumi tárgy”-ak sokasága. Ezért - például a második világégés után is, ahogy utaltunk rá - visszaépítették, tovább építették, belakták örökségük: így több műemlékük “maradt”
.
“Napjaink igényei pedig aligha kielégíthetőek a korábbi századok válaszaival.”
“... akkor azt csakis a ma nyelvén érdemes megfogalmazni.”
Ez pontosan az a múlttal harcoló gondolkodás, ami mára hazánkban is lecsengett. “Az írás arról akar szólni, hogy a didaktikus kiegészítés a műemlékek részleges visszaépítésével elfogadható, sőt gyakorlandó eszköz...” - összegzi utóbbi válaszában.
Emlékeztetnénk, hogy a modernizmus kifulladásával ezen didaktikus hozzáálláson például hivatalosan már a Krakkói Karta is túllépett, amej történeti kataklizmák esetén elfogadja az épületek rekonstrukciójának mindig is volt gyakorlatát. Igaz, megszorításnak még hozzáteszik, hogy csak abban az esetben, ha kiemelt jelentőséggel bír egy közösség identitására nézve. Ez a tagmondat viszont már elgyengült utóvedharcnak tűnik, hisz csak lépték kérdése, mekkora az a közösség, mejik az az identitás, mejik az a balsors, amit elfogad.
A kulcs az elfogadáson túl meglátni a falakban a templomot, kastéjt, várat, a festményekben az ikont. A múltunk tele van csodálatos teljesítményekkel, amejek eredeti értelmének megértése, bemutatása nem hogy nem áll szemben azok történetiségével, hanem annak feltétele.
Diósgyőr. Iskolapéldája volt a múlttal való militáns szakításra épülő modernkedésnek. Ezzel a fő probléma nem az, hogy a rengeteg beton fizikailag-kémiailag, hanem esztétikailag károsította a várat.
Összefoglalva. Ön úgy véli, azt kifogásoljuk, hogy Ön a “20. század második felének műemléki gyakorlatát igyekszik valamilyen módon áttoloncolni a 21. századba”. Félreért. Azt gondoljuk, hogy írása nem a 20. század gyakorlatának, hanem gondolkodásának fojtatója. Magára veszi és kikéri magának a “múltat végképp eltörölni” állításunk, lehagyván a gondolat második felét. („A múltat végképp eltörölni. Amit meg nem sikerül, azt meg a múltban, magunktól minél távolabb tartani.”) Pedig ez utóbbi, amej a modernista örökségvédelem jellemzője volt és önnél is ezt a hozzáállást vitattuk.