Adatok
Skraginar
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Vége hát, nincs tovább… A kedvenc boszorkányaink meséi véget értek, ezzel pedig az American Horror Story megint elköszön tőlünk néhány hónapra. Hosszabb hangvételű bejegyzés következik, benne gondolatok az utolsó részről, a végén pedig megfűszerezve egy kis…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Az első évad összességében tetszett, bár nekem kissé "steril" volt, nem elég vagány- de egy komoly(nak szánt), horrorral operáló sorozat szárnypróbálgatásától (azaz "ha ez nem lesz elég népszerű, akkor nem kérünk többet") többet nem is vártam.
"A beugró megvolt, sikerült, folytathatja a vizsgát"
A második évad, hát... Szívem szerint a 3 évad közül az utolsó helyre tenném. Megfogott az elmegyógyintézet/kísérletek téma, de idővel túl sokat akartak belegyömöszölni: legyen benne sorozatgyilkos (jó, értem én, rendben), legyen benne náci múlttal rendelkező orvos (hát...ok...ez is lehet érdekes), legyen Halál Angyala (de minek?...), legyenek idegenek ("fuck dat shit"). Az egészet egy remek szendvicshez tudnám hasonlítani, amibe élvezet beleharapni, azonban csak étkezés közben derül ki, hogy túl sok mindennel akarták megpakolni, s így a fele kiesik, majd azon tűnődsz, érdemes volt-e erre egyáltalán beruházni, ha képtelen vagy kiélvezni teljesen.
"Kiegészíti még valamivel?"
A 3. évadot korrektnek tartom. Szerintem fordulatos volt a történet és érdekesek a karakterek, a szórakozáshoz többet nem szoktam elvárni. Ami miatt közepesnél jobbat nem adnék rá, az a logikátlanság. Véleményem szerint (és itt javítsanak ki, ha tévednék) abszolút nem játszották ki ezt a "boszorkány-kártyát". Olyan hatalomnak tűnt ez a boszorkányság, ami ellen nem lehet hatásosan fellépni, de ez az erő kimerült egymás (már bocsánat) baszogatásában. A boszorkányvadászok likvidálása egy vicc volt, egy varázslatra (az üzlet "rontása") és az azzal elért találkozóra meg egy nyomorult fejszére volt szükség az egész bagázs eltüntetésére. Nonszensz.
Nem vettem észre utalást arra, hogy az erők használatának lenne akármilyen hátulütője (az, hogy Cordelia elájul Zoe feltámasztása után, nekem édeskevés), így azoknak a "nem-használata" a mindennapi életben (ajtónyitástól kezdve pénzszerzésen át akármiig) számomra felfoghatatlan. Szinte csettintésre képesek valakit feltámasztani (aki nem porlad el), vagy kitörni a nyakát, irányítani az elméjét, teleportálni, stb. Ráadásul, mint kiderült, személyenként a hétből több erővel is rendelkeznek egyszerre, így mindegyikük kisebbfajta terminátor kéne, hogy legyen, mindezek ellenére a gátlástalanabbak (pl. Fiona, Madison) és szerényebbek (pl. Myrtle, Zoe) nem lépnek fel kellő eréllyel a másik ellen, pedig egy tüsszentésnyi erőfeszítésbe kerülne eltenni akárkit láb alól (persze minek, mert kb. annyiba is kerülne feltámasztani...mert levágni a fejét/elhamvasztani a testet amint lehetséges, főleg pirokinézissel, valamiért nem megy).
Értem én, hogy erről kell szólni az évadnak, a belső cívódásról, miközben külső "fenyegetés" (a boszorkányvadászok? 1 varázslat+ 1 fejsze = konyec; Laveau-ra meg lazán rádózerolhatná a házat valaki) is jelen van, de könyörgöm, nem állok neki bicskával a beteg testrészt levágni, ha van mellettem egy sebész a megfelelő eszközökkel.
"Jó tanuló maga, megfelelt, de ennél többet várok magától"
Összességében ennyit tudnék mondani az évadról. Tetszett, élveztem, de az ilyen számomra felfoghatatlan részletektől hülyét kapok (hisz pl. hogy hogyan szaltózott egyet a busz, vagy a keresztény anyuka utáni rendőrségi nyomozásról, ha egyáltalán volt, semmi szó sem esik- minek is, ha már a rendőrök elméjét is úgy irányíthatják, ahogy akarják...).
Ha azonban valaki meg tudja mondani, hol a hiba a gondolkodásomban, azt örömmel veszem, mert vannak olyan sorozatok, mint ez is, ahol szívesen veszem, ha tévedek.