Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Rátonyi Gábor Tamás

152 bejegyzést írt és 448 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A De ki volt az a pancamári? után itt az ideje egy másik legendát is körüljárni: ki volt Rädda Barnen? Merthogy sokan azt hiszik, egy személyről kapta az utca a nevét, holott Rädda Barnen nem ember, hanem egy svéd gyermekmentő szervezet neve. Mindamellett nem ciki, ha valaki eddig azt…..
Rátonyi Gábor Tamás 2013.08.02 09:58:50
@prognosys: Örülök, ha tetszett :)
Rátonyi Gábor Tamás 2018.12.21 16:00:52
@Katalin Forrás: Hogy működik, az túlzás, bár vannak terveim. De én itt vagyok :)

A blog szerkesztője
Rákosváros - mai és korábbi nevén: Zugló - 1935-ben született, amikor a XIV. kerület létrejött. Budapest ugyanis 1873-as egyesítésekor csak tíz kerületből állt, de lakosságszám növekedése és a közigazgatás aránytalan leterheltsége miatt 1931 és 1940 között kialakították a XI., XII., XIII. és XIV.…..
Rátonyi Gábor Tamás 2018.03.04 11:40:08
@Bála Mis: A Zuglói lexikon tolmácsolásában az egyik elmélet a "Szuglyó" szóból eredezteti, ami sarkot, kuckót, zugot jelent, a magyarázat szerint "a pesti határ egy kis sarka (zuga)", a másik a német "mocsárlyukból" származtatja (nem tudok németül, de a szótár a Sumpf és Loch/Lucht szavakat adja ki)
Rátonyi Gábor Tamás 2018.03.06 18:51:47
@Csipyke: Nem, nincs Budapesten Rákosmező nevű városrész, Rákosfalva és Alsórákos van a XIV. kerületben (meg a többi Rákos- előtagú település a külső városrészekben)., Felsőrákos a X. kerületben. A Rákos-mező (mint terület), elképesztően nagy volt, bár pontos határvonalait talán soha senki nem húzta meg, de az egész Kelet-pesti síkság oda tartozott. Volt viszont Rákosmezei repülőtér, ez a mai Felsőrákos területén volt, a Fehér út mellett.
Az Urbanista blog Facebook oldalán még 2015-ben jelent meg egy kérdés arról, hogy ismernek-e az olvasók az Astoriához hasonló olyan területet, aminek sajátos népi elnevezése van, de nem számít hivatalos közterületnek. Jobbnál jobb tippek érkeztek, ugyanakkor az is kiderült, hogy sokan félreértették…..
Rátonyi Gábor Tamás 2017.04.04 10:44:30
@risso: Beleírtam az EMKE nevet. Kösz, hoyg szóltál, egész triviális, mégis kimaradt valahogyan
Rátonyi Gábor Tamás 2017.12.06 18:20:29
@Ancsin Gergely (törölt): Nem tudom látod-e még a hozzászólásokról szóló üzeneteket: szóval teljesen igazad volt. Megtaláltuk az éles sarkot képző ház helyrajzi számát (1908-ban 8394 volt), és az alapján tényleg pont úgy van, ahogy Te írtad. Mai helyrajzi száma nincs, hiszen lebontották az épületet és ma kb. egy út vezet a helyén.
Rátonyi Gábor Tamás 2018.03.06 18:41:14
@Gáspár Norbert Pál: Sose hallottam... Pedig valami lehet, mert a taxisfórumon említik:
www.hallotaxi.hu/users/profile/id/1596/page/353

De ez az egy forrás van hozzá.
  Tényleg fordítva mennek a házszámok Palotán? Valóban, Pesttel ellentétben nem a várostól kifelé emelkednek a számok, hanem Palota központjától kezdődnek és Pest felé nőnek. Ugyanakkor régi állatkerti vicc, hogy ki van a rács mögött: a majomház lakói, vagy az őket fürkésző emberek?…..
Rátonyi Gábor Tamás 2016.02.04 22:04:22
@aMegmondóEmber: A szoomorú helyzet az, hogy ma sincs olyan térképünk, ahol ezek a telekszámok leolvashatók lennének. A telekszámok ugyanis nem azonosak a helyrajzi számokkal - ez utóbbiakról vannak térképek, de telekszámosat nem ismerek :(
Rátonyi Gábor Tamás 2017.12.27 14:28:55
@Antik vár: Hát, ez tényleg becsapós, most megnéztem az értelmező szótárban és igazad van. Melléknévként azonban pont az ellenkezőjét jelenti. Fura.
Kösz, hogy szóltál.
A címbeli lelkesedés csupán szarkazmus, valójában nem tartom szépnek a számozott utcaneveket, de ma már vannak olyanok, amelyeket hagyományőrzésből nem bántunk, és ezzel egyet tudok érteni. A fővárosban sok számozott utca volt és van, olyanok, mint például az I. utca, vagy az 525. tér. Ma már jóval…..
Rátonyi Gábor Tamás 2017.12.24 09:30:59
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Kösz! Ezeket láttam mai térképeken, de nem jutottam dűlőre a keletkezésüket illetően, ezért kihagytam a felsorolásból (szerintem egyébként lakatlan terület, de nem vagyok arra ismerős). Volt ugyan egy feltevésem, hogy ezek 1990 utáni (szám)nevek, de most, hogy küldted ezt az 1988-as térképet, megdőlt az elméletem.
Rátonyi Gábor Tamás 2017.12.24 09:33:32
@tompus: Igen, a Kétújfalu volt a 638. utca az utcanévlexikon szerint. Ezt a Babosst észre se vettem, vicces :)
Már csak a képviselőtestületnek kell megszavaznia a 2013-as kerületi költségvetést, és végleg eltűnik a kerület utolsó sárga keramitos útburkolata. A pestújhelyi Gergő utcával foglalkozott már korábban az Urbanista is, illetve az Életképek című helyi lap 2012 július 2-i…..
Rátonyi Gábor Tamás 2017.03.04 13:02:49
@mertezműanyag: Szia, olvasom, persze, de sajnos ebben nem nagyon tudok segíteni, nem értek hozzá, csak krónikás vagyok :)
Úgy keress rá a Google-ben, hogy asszem "alépítmény"-nek nevezik ami az útburkolat alatt van.
Rátonyi Gábor Tamás 2017.12.10 09:27:58
@trafikuty: Igen, a Gergely utcánál valóban ez volt érv a Gergőre keresztelésnél, de nagyon sok más utcánál is. kb. 1960 és 1990 között az volt a koncepció, hogy a többes utcaneveket felszámolják - ami mint cél támogatható, de sok új név elég átgondolatlan volt.

A XIV. kerületben egyébként nincs két Csömöri út, csak egy. A másik ismert Csömöri út a XVI. kerületben van. Pont az ilyeneket akarták felszámolni.
Bár a barcelonaiak jellegzetesnek tartják a maguk utcanévtábláit, és tényleg vannak sajátosságok, azért bevallom, az egyszerű fehér márványtáblák legfeljebb a tartósságukkal nyűgöztek le. Barcelona utcanévtáblái márványból, vagy - legalábbis szemre - valamilyen hasonló, tartós anyagból, vagyis…..
Egy igen rég, 104 évvel ezelőtt készült színes képsorozatot sikerült "elcsípni" a minap. Munkácsy Gyula, a Rákospalota Anno Képei oldalon hívta fel a figyelmet a fotókra, aztán kicsit utánakutatva a képek és elkészültük történetének, arra a megállapításra jutottam, hogy ezekről a fotókról igen…..
Bár Palota ipartörténetében szinte jelentéktelen szerepet játszott, meglepődve vettem észre, hogy mégis többen még ma is számontartják a híres pécsi Angster orgonagyár palotai üzemét. Az igazság az, hogy itt egyetlen orgonát sem gyártottak, és a pécsi gyár fióktelepe 1942 és 1950 között, mindössze…..
Rátonyi Gábor Tamás 2017.01.12 23:51:14
@Judit1951: Örülök, köszönöm a visszajelzést :)
Rátonyi Gábor Tamás 2017.01.13 12:14:19
@factchecker: Köszönöm, javítottam is
Rátonyi Gábor Tamás 2017.10.18 12:45:26
@Orgonák: Ezt elküldted levélben is, ott is válaszoltam, de akkor itt is leírom:

Szia!

Kösz a visszajelzést, de én nem érzek tévedést (pláne nem "minden
vonatkozásban").

te ezt írod:

"Angsternek csak fiók üzlete volt, (...) ott Angster néven orgona nem
épült."

Én ezt írtam a blogbejegyzés legelején:

"Az igazság az, hogy itt egyetlen orgonát sem gyártottak, és a pécsi
gyár fióktelepe (...) volt"

Ha a fenti megállapításom téves volna, az azt jelentené, hogy MÉGIS
gyártottak orgonát, és ez NEM CSAK fióktelep volt :)

Te ezt írod:

"melyet Barakovits János orgonaépítőtől vásárolt meg"

Én ezt írtam:

"megvásárolták (...) Barankovits János orgonaépítő felszerelését, és
kibérelték a Pázmány Péter utca 72. szám alatti műhelyét"

Te ezt írtad:

"ott Angster néven orgona nem épült"

Én ezt írtam:

"Bár orgonát nem gyártottak Palotán"

Biztos, hogy ugyanazt az írást olvastuk? :) Én nagyon úgy érzem, hogy
mindkettőnk ugyanazt mondja, csak Benned valamiért az a benyomás
alakult ki, hogy ugyanaz az én megfogalmazásomban már tévedés... Kérlek
részletezd nekem, hogy melyek azok a tévedések minden vonatkozásban,
amikre rábukkantál?

Egyébként érdekel a munkátok a bibliográfiával, írj róla kérlek
bővebben, kik vagytok, mikor lesz kész stb. Én szerkesztem a kerület
helytörténeti folyóiratát is, érdekel minden, ami Rákospalota
múltjával kapcsolatos.
A pestújhelyi vendéglős-kávéházas Szabó-család története nem ismeretlen azok előtt, akik olvasták Buza Péter pestújhelyi könyvét. A família tagjainak három vendéglőjük-kávéházuk volt a településen, s a család egyik ágának tagjai személyes ismeretségben voltak Kádár Jánossal, másik ága pedig Horthy…..
Rátonyi Gábor Tamás 2016.02.02 08:36:48
@fifibá55: @...elmúlik...: Köszönöm szépen!
Rátonyi Gábor Tamás 2017.09.16 10:58:45
@doremifa: Örülök, ha tetszett (bár megélni valószínűleg nyögvenyelősebb volt :(

Igen, az is igaz, amit írsz, de van még egy közös vonás: együk sem emlékezett szívesen Pestújhelyre. Nem olvastam el minden életrajzi és önéletrajzi könyvet, de ami a kezem ügyében volt, azt átolvastam, és feltűnt, hogy alig említik, vagy egyáltalán nem említik Pestújhelyt. Fura.
A városfallal körülölelt Pest - vagyis a mai Belváros - utcaneveiből kevés maradt mára. De ez nem csak az átnevezgetések miatt történt így: ha ilyen távolságra merészkedünk az időben, akkor nem csak azt kell figyelni, hogy az utcák nevei hogy változtak, hanem azt is, hogy maguk az utcák, vagyis az…..
Rátonyi Gábor Tamás 2017.07.31 08:33:38
@hhh.: A Bástya utcában. Kimaradt a képaláírásból, beleírom mindjárt.
Pestújhely "alapító atyái" közül Gerecze Péter nevét nem őrzi utca, de néhány éve felavatták emléktábláját a Pestújhelyi úti iskola falán. Gerecze nem egyszerűen csak az elsők között volt, aki telket vett, majd házat épített Pestújhelyen, de a település közéletének meghatározó alakjaként…..
Rátonyi Gábor Tamás 2013.07.16 01:21:32
@bloggerman77: 1914 júniusi Rákospalota újság, mely az ásatásról tudósít (idézi Buza).
Rátonyi Gábor Tamás 2017.06.01 13:08:37
@bloggerman77: Ha még olvasod, melyik ez a szakirodalom, amelyik az Őrjáró térre teszi az ásatás helyszínét?
1915-ben ezen a napon indult először menetrend szerinti buszjárat a fővárosban, így ma száz éves a buszközlekedés Budapesten. Erről budapesti bloggereknél jelent meg emlékező cikk, melyeket az Urbanista blog gyűjtött össze. Az évforduló kapcsán érdemes felidézni, hogy a főváros legrégebb óta (85…..
Rátonyi Gábor Tamás 2017.05.24 23:46:26
@Darryl 77: Lesz, lesz, bár az előbb úgy tűnik nyomtatásban fog megjelenni, és majd valamivel később olvashatod itt a blogon. De még csak íródik, szóval nem holnap lesz kész :)
Bár mozibarátok már korábban közreadták kutatásaik eredményét, a palotaiak közül még mindig kevesen tudják, hogy két Palota nevű mozi is volt a kerületben (de Budán a Tabán mozi is Palota néven futott 1944-ig). A két palotai mozi azért keveredhet össze a fejekben, mert mindkettő az Arany János utca…..
Rákospalota feledésbe merült, ám a maguk korában jelentős személyiségeiről régóta gyűjtök adatokat. Feith Gábor, és fia, Feith Mihály életéről azonban csak töredékek kerültek elő az évek során. Mivel teljeskörű életrajzzal, munkásságukat mélységében feltáró írással nem szolgálhatok, ezért csak…..
Mi, a főváros iránt elkötelezett bloggerek úgy gondoljuk, hogy a Közép-Európai Egyetem fontos szerepet tölt be Budapest életében, ezért tiltakozunk a CEU ellehetetlenítését célzó törvénymódosítás ellen.  Bayer Árpád BarosssBlogErdős Zoltán: Városi metamorfózisok blog Fonyódi Anita Kép-Tér…..
A Pestújhelyi temetőt mint bizonyára sokan tudjátok azért kellett felszámolni, mert részben a helyére építették az Újpalotai lakótelepet. A fentrol.hu oldalán korabeli légifotókat tesznek közzé, és most egy megrázó erejű kép is felkerült: épül a lakótelep, és igen pontosan kirajzolódik az alatta…..
Van is, meg nincs is. Tér is, meg nem is. Rengeteg ember fordul meg itt nap mint nap, még sincs tele üzletekkel. (Pedig már 1988-ban annyi ember járt erre egy nap alatt, mint Győr lakossága!) Budapest egyik legfurább pontjának még neve sincs. Úgy beszélünk csak róla: Árpád híd,…..
Korábban olvashattatok már egy általános leírást az ipartestületek működéséről, egy másik bejegyzésben pedig összegyűjtöttem egy 1930-as kiadványában megjelent pestújhelyi iparosokat. Most a Pestújhelyi Általános Ipartestület székházáról olvashattok, ami aztán később művelődési házként működött, ma…..
    Melyik az a buszjárat, amelyik a Bosnyák térről indul, érinti a Thököly utat, a Rákóczi utat, mégsem jut el soha a belvárosba? Hát a 277-es! Mert persze a XVI. kerületi Thököly-Rákóczi utakról van szó... Mint az esetlen találós kérdésemből is kiderül, a járatnak ma már nagyobb…..
Rátonyi Gábor Tamás 2016.12.18 14:33:42
@múltidéző: Szia, a legvitatottabb részre reagálok egyelőre: honnan van ez a november 30-i dátum? Én nagyon hiszen a decemberi indulásban, majd összegyűjtöm a forrásaimat hozzá.
Rátonyi Gábor Tamás 2016.12.18 15:04:09
@múltidéző: Hát, lehet, hogy igazad lesz öregem. Én MTI-s híreket böngésztem, ahol még csak jósolták az indulást, de megnéztem én is több lapot, és elég alátámasztottnak látszik a november 30. szombat
Rátonyi Gábor Tamás 2017.02.15 10:12:25
@múltidéző: Most jutottam oda, hogy a 24-es leírását kijavítottam a pontos dátummal. Sokat tanakodtam, hogy rögtön a cikkben szereplő módon bement-e a Városligetbe, vagy az Öv utcánál volt a végállomása? Ez a bizonyos Öv utcai végállomás híresebb és gyakrabban idézett volt, mint egy betétjárati visszafordítóhely, de végül a háromkötetesre hallgatva (ami a 24-esről nem ír, csak a 25-ösről) úgy írtam, hogy bement az Ajtósi Dürer sorig. Kösz mégegyszer a cikket! A többivel is foglalkozom majd...
Rendszeres olvasóim tudják, mennyire vonzódom a feliratokhoz, különösen, ha azok megfejtése némi nehézségbe ütközik. Komolyan gondolkozom azon is, hogy egy külön blogot indítsak a feliratoknak, de hát kinek lenne arra ideje! Így aztán továbbra is itt közlöm őket, s őszintén…..
Rátonyi Gábor Tamás 2017.01.20 14:01:47
@payerkároly: Kedves Károly! Talán eléri ez az üzenet, bár ez csak egy marginális részletre vonatkozik. Ennek a Bécsi kapu tér 8. sz. alatti háznak a bejárati kapuja fölött látható egy 30-as szám, így néz ki:

m.cdn.blog.hu/ut/utcakterek/image/kepek/01_becsi_kapu_ter_8.jpg

Kis nyomozás után kiderült, hogy ez eredetileg egy évszám volt, 1930-nak írták:

m.cdn.blog.hu/ut/utcakterek/image/kepek/01_becsi_kapu_ter_8_1930.jpg

Van esetleg valami információ arról, hogy mi lett a 19-cel?

Régi házszámok után nyomozva bukkantam erre az apróságra, és itt azt találtam, hogy 2013-ban nyúltak utoljára az épülethez:

www.facebook.com/Magyar-Nemzeti-M%C3%BAzeum-Nemzeti-%C3%96r%C3%B6ks%C3%A9gv%C3%A9delmi-K%C3%B6zpont-147727445371855/photos/?tab=album&album_id=315297901948141

De az nem derül ki, hogy a 19 mikor tűnt el onnan (gyanúm szerint a világháborúban, de nem tudom)
A Potzner Ferenc építész által jegyzett „Koncepcióvázlat a Budai Várnegyed jövőjéről” munkában jól látható a budai Duna-part egykori palotasorának részleges helyreállítási terve. Az egykor műemléknek számító palotákat nem világháború, hanem a kommunisták semmisítették meg. Az elpusztult budai…..
A már többször emlegetett XV. kerületi adattár, ami 1969-ben jelent meg, tartalmaz egy pársoros összesítést a kerület zenés szórakozóhelyeiről. Négy vendéglő szerepel a listában, szerintem a legtöbb olvasónak van ezekhez kapcsolódóan valamilyen nosztalgikus emléke - akiknek pedig nincs, azok…..