Adatok
anonímusz
0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A KÖNYVAz lenne az igazán fair eljárás John Ajvide Lindqvist regényével szemben, ha önmagában, elfogultságoktól mentesen ítélnénk meg. Ez az, ami sajnos lehetetlen. Tomas Alfredson adaptációjának (Engedj be!) annyira erős és autonóm világa van, hogy a könyv olvasásakor sem…..
anonímusz
2011.09.10 10:10:45
én is elöbb láttam a filmet(let me in) és csak aztán olvastam el a könyvet.rám nagyon nagy hatással volt az ártatlan oskar és a gyilkos vápírlány története bár most így utólag végig gondolva rájöttem hogy végülis Hakanal (a férfival akivel együtt élt )is hasonlóan ismerkedhetett meg aki az idők során megöregedett és aztán a korházba ahová a rendőrök vitték, meghalt.Ha nagyon távolról nézzük akkor észrevehetjük hogy oskarral is ez lesz hisz eli mindig 12 éves marad arról nem beszélve hogy eli azért maradt a férfival mert szüksége volt a segétségére,magyarul kiahsználta és lehet hogy oskart is azért mentette meg a végén meg vitte magával hogy majd most ő következik hamár az öreg meghalt.Persze ez így nagyon kegyetlenül hangzik meg én hittem is hogy őket különleges szál fűzi egymáshoz de mégis logikus ez a felvetés.
anonímusz
2011.09.10 21:33:38
Szörnyek, vér, torokszorító rettegés – és igazi, feltétel nélküli szeretet. Kedvenc karakter: Tomas Ahogy Natasha, magam is csalódtam a könyvben. Oké, alapvetően jó dolog, hogy napjaink nagy nyomi-tini-vámpírszappanopi kultusza közepette ugyanakkora rivaldafény és promó…..
A manapság tomboló vámpírlázban már igazán kezd vámpírcsömöröm lenni, és különben is, ha már vámpír, akkor Anne Rice (klasszikus, elegáns vámpírok, akik a halhatatlanság és a halál összefüggésein elmélekednek éjhosszat), vagy Laurell K. Hamilton (aki…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz