Adatok
Mesterházi Márton
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Böröcz István, a MTVA vezérigazgatója intézménye becsületességétől és saját emberségétől meghatottan óvta munkavállalóit, hogy ha belépnek majd főnökük irodájába, és ott sok-sok borítékot látnak előkészítve, „ne kapjanak mindjárt szívbajt”, s ne a…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Mesterházi Márton.
A célközönségnek a demagógia azt mondja: kicsit kiegyeljük azokat a rádiós-tévés újságírókat, szerkesztőket, zenei összeállítókat, röviden és összefoglalóan izéket: ne keressék magukat gennyesre az adófizetők forintjaiból. Mit tudja az a másfél milliós masszívum, mit csinál egy ilyen izé: nyilván lopja a napot, nagyképűsködik, és gennyesre keresi magát.
Mármost ahhoz, hogy megtudjuk, mit csinál, meg lehetne hallgatni azokat a műsorokat, amiket az évek, évtizedek során csinált; de – mert ez sokszor csakugyan lehetetlen – legalább a műsorok szerző és cím szerinti jegyzékét végig lehetne böngészni. Igenám, de ki az a Webster, ki az a Marivaux, ki az a Vigny? Azok is csak afféle izék.
Hasonlóképpen ahhoz, hogy megtudjuk, milyenre kereste magát az izé, meg lehetne nézni a fizetési plusz utalási jegyzékét évekre, évtizedekre visszamenően. Igenám, de ha kiderülne, hogy a többség – különösen a Rádiónál – tisztes-szerényen vitt haza az adófizetők forintjaiból?
Tehát ne tudjuk meg, mit csinált, ne tudjuk meg, mennyit keresett az izé. Nem kell vastagon rágalmazni, elég sejtetni, amit a célközönség elvár. Amire a célközönség elégedetten rábólint.
Arról viszont hallgatni kell, hogy a borítékok kiosztását előkészítendő, lett „elég ok előkotorni” az 1993-94 óta szorgalmasan gyűjtött kartotékokat. Hogy ki mit tett, mit írt, mit írt alá a mai győztesek (és jogelődjeik) ellen.
A szolidaritás-féle, amit az izék a facebook-on vagy más módon megkapnak, tiszteletreméltó. De megképződik – ha közhírré nem is tétetik – a szolidaritással szemben egy kis kör öröme. Amint az öreg bírók kényszernyugdíjazását örömmel üdvözlik az előléptetendő fiatalok, az izék elbocsátását (egyelőre halk) örömmel üdvözli az a párszáz fő, aki büszkén lesz újságíró, szerkesztő, műsorvezető az újmódi, gleichschaltolt rádióban-tévében. Ők már nem lesznek izék, hisz nekik a Hőn Szeretett Vezető az Ő kötcsei beszédében megígérte, hogy ők az Új Elit részei lesznek.
Az adófizetők forintjaiból nem sokkal többet visznek majd haza. De Websteren és társain nem kell törniük a fejüket.
Pontosan meg lesz mondva, hogy mi legyen gondolva.