eviko 2011.09.06 13:58:14

Sziasztok! Nekem sem sikerült a nagy terv. Az edzések alapján három célom volt: 1., végigfutni életem első félmaratonját, 2., két órán belüli, lehetőleg kb. 1:55ös eredmény, 3., megmaradjon a futás öröme. Na, ebből csak az első sikerült. :-) 2:02 akárhány lett az idő, és inkább azt mondanám, hogy voltak pillanatok, amikor élveztem a futást, de inkább szenvedős volt. Nem tudom teljesen az időjárásra fogni, a felkészülés vége nem úgy sikerült, ahogy kellett volna. De nem baj, edzeni kell tovább, novemberben a Balatonnál bizonyítok (magamnak)! :-)

eviko 2011.03.28 22:09:08

@szasza75:
No igen, gondoltam, hogy nem túl vonzó az időpont. Őszintén magamat is nehezen tudom elképzelni, úgyhogy a dolog minden képzeletet felülmúló :-)

Nagyjából ez a különbség, amit leírtál. Általában azt szokták kiemelni fő különbségként, hogy a racingben vannak karhajlítások. Szerintem nem ez a legfontosabb különbség. A spinning egy teljesen "zárt rendszer", precíz szabályokkal. Megvannak a meghatározott alapmozgások, le van írva, hogy melyiket milyen pedálfordulat-tartományban, milyen kézpozícióval, hogyan hajthatsz végre. És ahogy a jogban mondják: ettől érvényesen eltérni nem lehet. :-) Elvileg. A magas pedálfordulat melletti kiállás (futás). Hmm, hát ez érdekes kérdés. A spinningben konkrétan le van írva, hogy 110 RPM pedálfordulat a max. A racingben az van leírva, hogy kerülendő magas frekvencián, ellenállás nélkül vagy nagyon kis ellenállással állva tekerni. Ez számomra ugyanezt jelenti, sőt! Soha annyit nem futottam110-en, mint spinninges kollégák óráin. A sajátomon soha. A fő különbség szerintem inkább az, hogy a spinracing kimondottan strukturált, minden körülmények között a zenéhez igazodik. (A spinning pont azt mondja, hogy a zene nem határozhatja meg a profilt, az csak eszköz, az érzelmekre hat, háttér) A racing órákon sokkal több a "koreográfia", míg a spinningben inkább hosszabb, egybefüggő síkok illetve hegyek vannak. Leszögezem, én egyiket sem tartom jobbnak, mint a másik, nagyon hasonló és mégis nagyon más. Számomra így kerek a világ. Ugyanúgy, ahogy kár lenne választani a "valódi" bringázás és a teremkerékpáros edzés között. Vagy a bringa és a futás között. Vagy a csoki és a rántott hús között. Egyiket sem szívesen tenném! Kinek-kinek beállítottsága, hangulata, céljai, edzési szokásai szerint való az egyik vagy a másik, vagy akár mindkettő. Ez egyébként kényes téma, örök harc, pedig a két dolog szép békésen megférhet egymás mellett. Még egy emberen belül is. Én pl. még egyszer sem verekedtem össze magammal, mint Jim Carrey az Én és Én, meg az Irénben. :-)
Tudom, megint hosszú voltam, de olyat kérdeztél, amit nehéz röviden megválaszolni.

eviko 2011.03.31 13:43:30

@Tepó:
Igen, szerintem is. Triatlonos szemszögből. Ezért írtam, hogy mindkettőnek van helye, és mindenki a saját edzéscélja, hangulata, felkészültsége, beállítottsága alapján választhatja egyiket vagy másikat. Egy kezdőnek, aki még most ismerkedik a kerékpáros mozgással, nagy segítség a racing óra koreográfiája, mozgalmassága, hogy egyből sikerélményt okoz neki, ha ezt követni tudja, és nem azon szenved, hogy Úristen, hány percig kell még tekerni, hanem el van foglalva azzal, hogy kövesse a történéseket. Vagy gondoljuk azokra, akik az aerobik alternatívájaként választják a teremkerékpáros edzést. Én is így kezdtem, és tudom, hogy számukra lélekölő a monoton tekerés. Azt tapasztaltam, hogy a spinningre az átlagembernek meg kell érni. Meg kell szeretni a kerékpáros mozgást annyira, hogy önmagában örömet okozzon. És akkor már nem lesz unalmas hosszú percekig ülve síkon tekerni, semmi sem lesz unalmas, mert élvezi magát a mozgást, figyel magára, a tökéletes technikára, a pulzusára, a légzésére... Ha nekem ezt anno valaki mondta volna, hogy ezt szeretni fogom, kiröhögtem volna. Ehhez kellett az a sok óra, amit a teremben, és főleg azok az órák, amiket a bringámon kint végigtekertem.
Azt viszont mindig szem előtt kell tartanunk, hogy ezek fitness termi órák, a nagyközönség, az átlagember igényeit kell szem előtt tartani. Pl. ha valaki csak ezekre a bringás órákra jár és semmit nem edz felsőtestre, akkor nem lesz meg a harmónia az izomzatának fejlődésében, nem egyenletesen terheli a gerincét, nem lesznek segítségére a hátizmok, karizmok, mellizmok a hatékony légzésben, sem a helyes testtartásban, és hát ugye esztétikailag sem a legoptimálisabb az eredmény. :-) Mint fitness szakember, én akkor vagyok elégedett, ha mindenki egészséges, fitt testet tudhat magáénak, aki az én óráimra jár. Akár a spinninggel és valami más, felsőtestet fejlesztő edzéssel, akár a racinggel. Ez a jó, hogy van választék, lehet szabadon dönteni, nem? :-)

Most már úgyis hosszú leszek megint, úh. elmesélem:
Mivel mindig azt mondjuk, hogy olyan edzést kell tartani, ami a vendégeket segíti a céljaik elérésében, csináltam egy kérdőívet, amiben megkérdeztem, hogy mik is ezek a célok. 1-től 5-ig lehetett pontozni mindenféle célokat, szempontokat. Még nem számszerűsítettem az eredményeket, de persze átnéztem a visszakapott kérdőíveket. Hát magam is meglepődtem, de a 99%-ot nem érdeklik a konkrét kondicionális képességek, versenyeredmények, fejlődés a kerékpáros mozgásban, összesen 2 olyan válasz volt, aki éves edzésperiodizáció részeként járt az órákra. A többieknek ezek voltak a fontosak: jól akarom érezni magam, fitt akarok lenni, jó társaságban akarok sportolni, esetleg a fogyás, izmosodás, az immunrendszer megerősítése. Tehát a feladat adott, ezen kell dolgozni, természetesen nem meggátolva a céljaik elérésében a versenyzőket, de ők úgyis azt csinálnak, amit ők jónak gondolnak. :-)

Összességében: egyről beszélünk, egyet gondolunk, csak más szemszögből nézzük a dolgokat.

eviko 2011.03.31 14:36:04

@szasza75: Még jó, hogy nem kell választani. :-) Mert nekem például nehéz lenne. Igen, nyilván ott van az a bizonyos 1%, és ők is nagyon fontosak, de azt hiszem, egy ilyen tudatos sportoló már egyrészt tudatosan választ órát, másrészt ott is meg tudja úgy oldani, hogy a saját céljait segítse elő az edzés. Ezek az emberkék ezt mindig nagyon jól megoldották, nem zavartak vele senkit. Engem pl. abszolút nem zavar a racing órákon, ha nem csinálja meg valaki a kargyakorlatokat, ha nem csinálja a koreográfiát, nem jumpol, stb. Ha tudom, hogy tudja, mit csinál és miért csinálja, akkor oké. Sokkal jobban zavar, ha ész nélkül, csak úgy a saját pillanatnyi elképzelései hatására csinál egész mást, mint amit kéne. De a kettő egész más!

Igen, arra én is mindig kíváncsi vagyok! Nyilván akiben benne van a versengésre való hajlam, főleg önmagával, azt ez (is) hajtja.