Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Brushy

0 bejegyzést írt és 85 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Két évvel ezelőtt, A hobbit-trilógia első részének bemutatója környékén a VOX néhány vállalkozó szellemű szerkesztőjével közösen leültünk egyhuzamban lezavarni a teljes Gyűrűk Ura-trilógiát, méghozzá a bővített változatokat. A bő félnapos esemény krónikája a…..
A sok évnyi együttélés után a közelmúltban összeházasodott hollywoodi álompár, Angelina Jolie és Brad Pitt egy egész különös módját választotta a mézeshetek eltöltésére. No, nem megyünk át bulvárba, mindössze arról van szó, hogy a páros kilenc évvel a kapcsolatuk…..
Kult a pult alól Van valami mélységesen elkeserítő abban, hogy a hatvanas-hetvenes évek európai és ázsiai kultikus műfaji klasszikusaira manapság a kutya sem kíváncsi - mármint egészen addig, amíg Hollywood elő nem ássa őket egy fejés erejéig, azaz ki nem hozzák odaát DVD-n…..
Brushy 2014.03.07 15:43:07
@Rusznyák Csaba: 1. Születnek ma is eredeti cuccok, születnek hű és értékes adaptációk, csak nem látjuk át a képet, még nem szűrte meg az idő rostája a sok mocskot, ami nap, mint nap a fejünkre zúdul. Ahogy fent is írták, régen is sok mocsok közül kellett kiválogatni az értékes dolgokat, csak 30-40 év távlatából már sokkalta szebb képet látunk, mintha mostani énünkkel akkor éltünk volna. Független filmesek és a giga-mega "gonosz" stúdiók egyaránt képesek normális alkotásokra, csak ritkán teszik ezt, mert kell az a zsebpénz nekik. Ez a sok kevés (igen, sok kevés) film majd ugyanúgy alapot fog adni 30-40 év múlva azoknak, akik majd ugyanezt a vitát fogják végigvinni.

2. Filmipar, ipar, tehát versenyszféra, nem tudom mit kell ezen meglepődni a 21. században, amikor minden kulturális és szellemi értéket kiárusít Hollywood. Érthető? Teljes mértékig, hiszen nem művészek, hanem pénzemberek ülnek a döntéshozói székekben. Jó ez a kultúrának? Nem, rohadtul nem.

Persze felháborító valahol, zavar engem is, de most még is mit tudsz tenni ellene? Nem adod nekik a pénzüket, írsz róla, beszélsz arról, ami értékes és jó, mi az, ami szar és kerülendő, lásd geekz.blog.hu. Minden más csak felesleges picsogásnak tűnik nekem, melldöngetésnek, "bezzeg régen minden jobb volt", közhelyes puffogásnak, morgolódásnak. A hitvallásotokat ismertük eddig is, de én személy szerint sokkalta jobban szeretek tőletek régi, ismeretlen alkotásokról, újdonságokról ajánlókat olvasni, mint arról, hogy.. (már leírtam, meg azért kell valahol a kattintás is, néha nem árt felkavarni az állóvizet.:) Szerintem azok az írásaitok sokkalta jobbak, értékesebbek, hasznosabbak.

Épp ezért írtam azt, hogy a fostenger ellen úgy sem lehet túl sok mindent tenni, mert a stúdiók nem vagy csak rohadt lassan és akkor is apránként fognak megváltozni, épp ezért örülök minden egyes olyan újságnak, újságírónak, blognak, bloggernek, kritikusnak, alkotásnak, amik képesek értéket felmutatni, kritikát megfogalmazni, felnyitni szemeket, elősegítve azt, amikor az az egy ember az ezerből elkezd kutakodni, érdeklődni.
Brushy 2014.03.07 16:50:27
@Rusznyák Csaba: Hanem? (A személyeskedéstől eltekintek.)
Brushy 2014.03.08 03:24:55
@Rusznyák Csaba: Elmagyarázok én minden alapfogalmat, ha igényed van rá, de nem erről szól a vita. Az már megint más kérdés, hogy "miről beszélünk?" illetve az, hogy te miről akarsz beszélni.

Persze, olvassak vissza! Ilyen betonbiztos érvrendszerrel még senki nem találkozott az internet létezése óta! Bár mintha egy leheletnyi lenézést, felsőbbrendűséget is hordozna magában ez a kijelentés, hiszen én minek is ereszkedjek le a vitapartneremhez (mit partner, pfff), olvasson vissza, nem fogok neki válaszolni, ugyan már!

Szóval. Kezded azzal, hogy régen minden jobb volt. (Ezt ügyesen letagadod, gondolom el akartad kerülni picsogó puncinak tűnj, de erről szól az első bekezdés.) Aztán beszélsz arról, hogy az ipar és főleg Hollywood inkább választotta az egyszerűbb utat és még annyi energiát sem akar/akart belefektetni a filmekbe, amit azelőtt. Aztán jön egy hipszter "before it was cool" sajnálkozás, persze itt is szépen tagadod, de azért a nagyi főztje kicsi mennyiségben volt jó, iparosítva már szar. Mi ez, ha nem a tipikus hipszter sirám? "Fasza volt az XY zenekar, de aztán kijött a második album és kurva sokan elkezdték hallgatni, elkurvultak, már nem azok, mint régen.. Aztán jöttek a gigakoncertek minden nyáron, bezzeg, amikor évtizedenként egyszer jöttek ide! Meg, amikor csak egy fesztivál volt! Meg, amikor vadásztuk a zenéket, most meg unjuk már a ma kijött újdonságokat is, már ha meghallgatjuk egyáltalán." Vagy mint a tipikusan sarkított black metal körökben népszerű mindset: "Ha már van egy hallgatótok, akkor mainstream vagytok." Aztán persze ott az elitista hozzáállás is, nem akarod, hogy a nagyközönség is megismerje a legelborultabb geek faszságokat, mert az csak miénk, mert ők nem lehetnek "igazzy rajongók". Ahogy fent már írták, ez a mostani "fake geek girl" utálat egy tipikus példája.

Az írás második fele meg arra akar rámutatni szerintem, hogy az exploitation ma már egyszerű pornó, semmi más. Robot, cápa, cgi, robbanás, akció, kínzás pornó. Az ipar már nem akar semmit, csak kiszolgálni alantas ösztöneinket, nekünk alantas ösztönlényeknek.

Én így látom az írásod és ezekre reagáltam saját meglátásaimmal. Én kérek elnézést, hogy megpróbáltam gondolatban előremenni és pozitív képet vetíteni a jövőre, hogy hiába az elkurvulás az iparban, de attól még születnek jó és értékes alkotások (legyen szó bármiről). Ami most fullasztó fostenger, az le fog tisztulni szépen lassan az évek során, majd akkor úgy is rosszabb lesz, hiszen most minden jobb. És arra is megpróbáltam rámutatni, hogy teljesen felesleges olyan dolgokon merengeni, amik mindig is így voltak, csak akkor még nem láttunk rá, nem voltunk benne a folyamatokban, nem volt ennyire felpörgetve az ipar. A videó játékos hasonlat meg eléggé mellément, mert bár annak a médiumnak baromi fontos a vizualitása, nem arra épít, mint a film, így semmi keresnivalója itt. Max annyi, hogy ott kórosan másolni akarják a filmek nyelvezetét, ami megint egy fail a stúdiók és a fejlesztők részéről. A játék szórakoztató interaktivitás, nem cutscene, gameplay, cutscene, gameplay.

Szóval biztos van még valami rejtett szemantika a nem is annyira sikerült gonzósan tagolatlan mondataid mögött, de ahhoz már kérek megoldókulcsot is. Kérlek legyél olyan elnéző velem, ereszkedj le a szintemre és magyarázd meg már nekem, hogy miről is akarsz beszélni, mert úgy látom a fentiek értelmezésében valahogy tényleg semmi köze nincs annak, hogy ez az egész csak egy kibaszott üzlet, ahol semmi nem számít, főleg nem a filmek és a folyamatosan átvert néző.
Épp az imént fejeztem be a The Last of Us nem rég megjelent egyjátékos kiegészítőjét, a Left Behindot (tudom, laza péntek), és épp tegnap futott be a hír, hogy az Underworld- és Resident Evil-filmekről elhíresült(?) Screen Gems adaptálja vászonra Sam Raimi produkciós…..
Brushy 2014.03.07 15:10:36
Ott a megoldás az utolsó bekezdésben. Nem erőlködni kell, hanem filmet készíteni és persze az sem árt, ha némi tehetség szorult a stábba.

Ki kell ragadni a lényeges elemeket, amiért az emberek szerették a játékot és át is ültethető a filmek nyelvezetére. Interaktivitás és választási lehetőségek ugye alapból kilőve, de sok remek karakter, történet, világ született már, amik nagyon jó alapot adhatnának egy filmnek. Lásd Max Payne játék és film. A történet adott volt, csak egy kicsit vágni kellett volna rajta, nem fenekestül felforgatni. A helyszín, a hangulat adott. New york, tél, film noir sok sok belső monológ, árulás, végzet asszonya. És persze tömény akció, kurva látványos belassulásokkal, mocskos város, horror elemek néhol, főhősünk szenved, kiégett, már csak a bosszúért él.

Erre kaptunk egy Marky Markot egy rémgyenge adaptációban, kb egyetlen egy értékelhető akciójelenettel, egy iszonyat gyenge filmet. És ez még egy viszonylag jól sikerült adaptáció...

De ott van a Mortal Kombat websorozat. Na az MK az tipikusan az a játék, aminek "van története, de minek" kategória, nem számít. Karaktereknek minimális háttere, 2d-s (az első részekben szó szerint) figurák, semmi más, egy az egyben a gameplayre épít az MK sorozat. Erre ott a websorozat, ami már a második évadnál tart és azt kell mondjam kurva jó. Nem tudom miért, de működik, élvezetes, nem ragaszkodik görcsösen a játékhoz, nem is nagyon akar eltérni, de sikeresen átültette az egészet a filmek világába.
aeon flux csillagok, csillagok 2013.12.11 08:00:00
Kellett már a reform. Világéletemben tízes skálán osztályoztam (mióta osztályozom), és jól is éreztem magamat ezen az intervallumon mozogva, még úgy is, hogy a "tíz-per-hét" és tsai leírás matematikailag messzemenőkig helytelen volt. Aztán az elmúlt 1-2 évben valami…..
Gondolom, többen láttátok már, de azért maradjon nyoma itt is: a Call of Duty legújabb, Ghosts alcímű része nyúlt egy kicsit a sorozat egy korábbi részéből, a Modern Warfare 2-ből. Tessék megnézni a lenti videót, jobbra a Ghosts, balra az MW2, ugyanaz az animáció és…..
1982 nevezetes év volt a hollywoodi filmgyártás történetében: ekkor került mozikba a Rambo, az E.T., a Tron, a Szárnyas fejvadász, a 48 óra, a Star Trek 2, a Rocky 3, A dolog, A vadak ura és Schwarzenegger első igazi nagy filmje, a Conan, a barbár. Az osztrák testépítőből lett…..
Brushy 2013.11.03 14:28:30
@Wind Callman tér: Akkor rossz novellákat olvastunk. Pont a napokban olvastam újra ki a gyűjteményes kiadást és ismét csak megerősített abban a véleményemben (amivel valószínűleg kurvára egyedül vagyok az interneten), hogy az Schwarzenegger féle Conan filmek kurvára messze állnak Robert E. Howard Conan figurájától. A 2009-es Jason Momoa féle film bár szar volt, de sokkalta hűbb volt az eredeti novellákhoz.

Conan egy vadállat, nem egy hős. Még csak nem is antihős. Egy barbár ösztönlény, egy vadállat, szerencsevadász, aki a háborúért, az öldöklésért, az ivászatért, a mulatságért és a nőkért él. Mindig csak saját ösztönei és érdekei vezérlik, bár nem önző, de semmiféle civilizált morális vezérlőelv nem működik benne. Pl. a lehető legnyugodtabban lemészárol bárkit, aki egy kicsit is ártott neki (de az is elég, ha csak megfizetik) és volt nem egy történet, amiben nem azért nem erőszakolt meg egy nőt, mert az nem tisztességes vagy erkölcsös és morálisan teljesen elítélendő dolog, hanem mert 1. nem volt lehetősége, 2. nem volt kedve.

Szóval mondhat bárki bármit, de a Schwarzenegger féle Conan filmek lehetnek bármilyen jók, elég távol állnak a Robert E. Howard által megteremtett figurához.
A tévés szórakoztatás világában elvileg baromi nehéz komoly sikert elérni, mert szemben egy mozifilmmel, nem csak egyszer kell leültetni a nézőt, hanem minden héten, éveken át. Az ember azt hinné, itt nincsen pardon, nincs marketinges gimmick, ehhez tényleg baszott jónak kell lenni.…..
Brushy 2013.10.29 11:51:56
Big Bang: A színvonal maradt végig, ahogy fent is írták, de személy szerint nem szeretem. Próbálkoztam vele, mert alapvetően egy kedves szubkultúrával foglakozik (magamat is geeknek tartom, már ha ezt így lehet (: ), de annyira erőltetett, annyira lövésük nincsen az íróknak, hogy igazság szerint ez miről is szól. Felszínes, összehányt utalás mindenhol, teljesen fogalmatlan az egész.

Family guy: Simpsons néhány évtizeddel később, egy új generációnak. Az öncélú baromkodással nekem sosem volt bajom és azt is el kell ismerni, hogy a sorozat nem ismer semmiféle szabályt, tabut. Egy kurva nagy FU a pollkorrektségnek. Ezt én értékelem.

South Park: Valami olyasmi, mint a Family guy, minden hibája ellenére megbocsátom neki, hogy megpróbál élesen reflektálni aktuális és örök kérdésekre, tabukra.

Lost: Én egyben néztem meg a sorozatot, miután véget ért és teljesen egyben volt. Persze, már a sorozat nézésekor engem is húzott rendesen, de minden kérdésemre választ kaptam, a sorozat lezárt minden szálat. Persze sokszor nem a "hogyanra" kapunk választ, hanem a "miértre". Aki ezt belátja, az szerintem elégedett lesz minden válasszal. Azzal meg nem lehet mit kezdeni, ha "túlírtnak" tartja valaki a karaktereket, az ellenkezőjére van ezernyi példa, én kifejezetten hálás voltam, hogy baromi részletes életutakat ismerhettünk meg. :)

Ahogy fent is írták, jó kis troll/csalogató poszt! Kevés mostanában a unique visitor vagy mi?:)
aeon flux teaser: stranger (?) 2013.08.19 18:56:00
Jeffrey Jacob, hát ez meg mi a csuda akar lenni? Ezt a Stranger (azazhogy Idegen) című találós kérdést dobta a postaládába nemrég a Bad Robot, mi meg törhetjük rajta a koponyánkat. A sokak által hőn epedve várt Lost-mozifilm? Újabb házivideó a Cloverfield főszereplőjéről?…..
Brushy 2013.08.19 22:45:29
@Kovács Erzsébet: Hát igen, főleg, ha a sorozat végén azt mondják, hogy a megoldás az egy konkrét alma és nem hagyma. Ja, hogy nem ezt vártad? Ja, hogy ez a sorozat nem csak neked szólt egyes egyedül? Elnézést az alkotók nevében.:)
Brushy 2013.08.20 02:58:41
@Kovács Erzsébet: Nekem semennyire nem fájt a Twin Peaks, élveztem annak, aminek én azt gondoltam.:) A Lostra reagáltam.:)
Szinte látom magam előtt a random sci-fi fps szerencsétlen takarítóját, akinek egy-egy kiadós deathmatch után el kell tüntetnie a sok mocskot és szemetet az űrállomásról. Nagy sóhajtással gumikesztyűt húz, összeszedegeti a töltényhüvelyeket, no meg a shotgunok által a falakra…..
Brushy 2013.08.02 00:47:12
@Androsz: Játékot nem is, de véleményem szerint egy Unreal 3-as motorral futó játék elég jól lefedi az igényeidet. Pl Gears of War első része pc-re. Nem mai történet, de elég jól skálázható, gyenge gépen is szép látványt nyújt és tűrhető teljesítményt, míg csúcskategóriában is van egy határ, aminél még meg tudja izzasztani a gépeket. Én elég sok UE3-as játékkal játszottam, játszom és amióta egyre jobb a masinám folyamatosan látom a fejlődést és hogy mit lehet még kihozni a konfigomból és mi az amire érzékeny még.
Brushy 2013.08.02 02:55:17
@Androsz: Ja értem már (azt hiszem, vagy nem:)). Hát, ami mostanában a legdurvább gépigényű játék az azt hiszem a Metro: Last Light és talán a Far Cry 3, esetleg a Crysis 3. Most lusta vagyok guglizni van-e belőlük demo, de azt tudom, hogy ezek azok, amik ma a csúcskategóriás gépeket is képesek megfingatni extrém magas beállításokon. De ahogy írtad egy középkategóriás gépet szeretnél összeállítani, akkor lehet egy nem mai, de azért még mindig releváns játékot kellene alapul venni, mint mondjuk a Battlefield 3.
A Bioshock Infinite legelején, kb. a játék 1 százalékánál van egy rész, ahol a főhőst, Booker DeWittet megkeresztelik, amint megérkezik Columbia lebegő városába. Ezt a jelenetet nem lehet átugrani vagy megkerülni, a játékosnak csak egy választása van: a „nyomd meg az X-et, hogy…..
Brushy 2013.04.24 21:28:49
@ezanicknevem: Öröm olvasni, hogy ilyen szépen általánosítasz a muszlimokról. Nem védem az elvakult, elmebeteg fanatikusokat, de azért na..

A következő szvsz, meg akinek nem inge nem vegye magára, meg ilyesmi.

A másik meg, ami felmerült bennem, hogy mennyire eltorzult sok ember értékítélete, ha a vallás kerül a szóba. Ha valakiről kiderül, hogy vallásos ember, akkor egyre inkább lenézőek az emberek velük. Nem akarok én sem általánosítani, de sokszor ezt tapasztalom.

Főleg a keresztények esetén figyelhető ez meg. Most ne menjünk bele abba, hogy rászolgáltak, mert ott is van ezernyi "egyház", felekezet, irányzat, idióta, fanatikus, mindenféle rációra és toleranciára képtelen véglény. Persze, vannak. De akkor se általánosítsunk.

Szóval miért nem foghatnánk fel a történetet úgy, hogy volt egy játékos, akinél egy momentum a játékban kiütötte a biztosítékot és visszakérte a pénzét.

Érdekes, hogy milyen jókat szórakozunk azokon az embereken, akik tiltakoznak a játékokban látható erőszak miatt (más kérdés, hogy ez vajon mennyire őszinte a tiltakozók részéről), de meg lehet nézni a legtöbb kommentet, meg magát blogbejegyzést is, hogy mennyire elutasítja a vallást. Ennyire toleránsak lennénk a legtöbbször parttalan erőszakkal szemben, míg egy szimbolikus vallási szertartásra ennyire fújunk?

Felhozhatnánk még azt is érvként, hogy ez csak játék, ez csak fikció, de ez azért valahol csak önámítás, sarkított példa: vajon mennyire lenne sikeres egy olyan fps, amiben egy pedo stalkert lehetne "játszani", becserkészni gyerekeket, elrabolni őket, aztán hadd ne folytassam.. "Ez csak játék!"

Szóval arra akarok kilyukadni, hogy ha már ennyire elfogadott a játékokban az erőszak és legtöbbünk ingerküszöbe olyan magas már, hogy alig van, ami azt megütné, akkor ne legyünk már ennyire ellenségesek egy olyan játékossal, akinek egy vallásos szertartást nem fért bele a játékélményébe (ami szintén érthetetlen valahol, mivel megint egy FPS-ről beszélünk, benne megkerülhetetlen erőszakkal).
A fantasztikus, fiktív tájak és országok már az ókortól kezdve megmozgatták az emberiség fantáziáját, Platón Atlantiszát hamarosan korabeli térképeken is feltüntették, a középkorban keresztes hadjáratokat szerveztek János pap mesebeli országába, Swift Gulliverje eljutott…..
Brushy 2013.03.26 15:37:48
@Chavez: Bocs, de meg kell kérdeznem, miért is mondható szegényesnek? Végigolvasol mondjuk egy Benedek Elek népmesegyűjteményt és az agyad eldobod mennyi témát érintenek a mesék, megtalálhatóak bennük az élőholtaktól kezdve, a beszélő állatokon, tündérországon, boszorkányok, óriásokon keresztül minden szar, amit csak az ember kitalálhatott itthon, Európában és a világon. És ezek a mesék mind a népi hiedelmekből alakultak ki. Egyáltalán nem szegényes ez, semmi szégyenkeznivalónk nincsen a többi népekhez képest, sőt még viszonylag jobban is állunk, mint más európai népek, mert még "időben" kezdtük el lejegyezni, összegyűjteni a régi korok tudását. És bár a mai életben szinte már alig él valami a régi hagyományokból, ha az ember utánanéz, akkor hatalmas mennyiségű információra találhat, ami anno csak szájhagyomány útján terjedt, öröklődött.
Játéktörténelmi esemény volt a napokban: a Grammy-díjakért felelős akadémia nyilvánosságra hozta az 55. Grammy-díj jelöltjeit, és egy videojátékhoz komponált zene is bekerült a jelöltek közé. Tavaly már volt ilyesmi, sőt a Civilization IV főcímzenéje, a Baba Yetu nyert is,…..
Brushy 2012.12.14 20:49:34
Outcast néhol Csillagkaput idéző monumentalitása a legjobb filmzenei élményt adja, ekkor éreztem először azt egy játéknál, hogy mennyire sokat tud adni a jó zene a történethez, a hangulathoz.

Jeremy Soule munkássága szinte egy az egyben, akiben azt becsülöm, hogy baromira ért a megkapó főtémákhoz (Dungeon Siege, Newerwinter Nights, Morrowind illetve most már az Elder Scrolls főtéma, stb), de a többi játék alatt hallható zenéje tökéletes iskolapéldája annak a fajta aláfestő zenének, amiből egy taktust nem tudsz felidézni, de a játék közben elvarázsol, beszippant és egy percre sem vonja el a figyelmed a történésektől.
(Ha rosszindulatú akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy ez csak azért van, mert egy jellegtelen, ötlettelen, jó munkás iparos, aki megbízhatóan dolgozik.)

A legújabb Rayman Origins vicces, bohókás zenéjét, amiben a világzenétől, a klasszikus gyerekdalokig minden benne van.

Deus Ex Human Revolution elektronikával, keleties énekeivel kevert szimfonikusai kicsit hatásvadászok, de mindenképpen említésre méltóak.

Heart of Darkness meg mintha egy az egyben egy Alan Silvestri szerű Back to the future OST lenne. Tökéletes Hollywood-i minőség, a jó értelemben véve.

Gothic 3 a maga főtémájával és a csodálatos ambient zenéivel máig etalon nálam. Főleg az északi, havas tájon hallható dallamok, a tót fujarával kísérve.

Splinter Cell 3 Chaos Theory, Amon Tobin félelmetesen jó zenéjével úgy szól, mint egy hetvenes évekbeli olasz krimibe oltottak volna egy jó nagy adag LSD trippes német, kísérleti zajzenét Stockhausentől. Tökéletes.

A végére meg egy kicsit kicsit kakukktojás, a Botanicula. Egyrészt eszméletlenül egyedi és ötletes a hangszerelés, másrészt nem csak a játék zenéje, de a hangeffektek legtöbbje is szinte csak emberi hangból van összerakva. Esküszöm, a játék felénél vettem csak észre, hogy szinte az összes effekt emberi hang, annyira természetes, mondhatni szerves volt.:)
Brushy 2012.12.14 21:27:41
@filk: Uhh, ezt hogyan is felejthettem el! Ezt amikor először meghallottam egy háztetős üldözés közben...
Úgy tűnik, eldől a vita, hogy a videojáték művészetnek tekinthető-e. Pár éve még olyan nevek ostorozták a videojátékokat, mint a neves filmkritikus Roger Ebert, de később Ebert is kisebb arcvesztéssel jött ki szerencsétlen nyilatkozataiból (kijelentette, hogy a videojáték soha…..
Brushy 2012.12.03 19:25:46
A szubjektív listámat aszerint írtam össze, ahogy én a művészetet definiálom magamban. A műélvezet során egy olyan katartikus élménnyel legyek gazdagabb, ami nem csak rövidtávon marad velem, de életem végéig formál, gazdagodom tőle. De mivel iparról beszélünk és a filmekkel, zenékkel, stb ellentétben a JÁTÉKipar alapvetően a szórakoztatásra megy rá - még akkor is, ha ez a médium tulajdonképpen a főbb művészeti ágak egy érdekes egyvelege - , szóval ezek ellenére elég nehéz megítélni mi is az, ami igazán érték.
És akkor még nem is vettem figyelembe azt, hogy itt szinte évek, hónap alatt cserélődik a technika, amire készülnek ezek az alkotások. Más művészeti ágak nem függnek ennyire a jelen kor technikájától.

Szóval akkor a szubjektív lista, ami véleményem szerint valami olyat tudott adni a játékosoknak, ami az elavuló technika ellenére is örökké megmarad bennem és még nagyon sok más játékosnak.

Fallout - A világ, a hangulat, az alternatív 50es évekből kiindult jövőkép

Shadow of the Colossus - A környezet, a kolosszusok méretei és egyedi jellegük. A történet mélysége.

Heart of Darkness - A szinte storyboard szintű látvány és egységes mesevilág, alatta a zene, mintha egy steven spielberg produkciót látnánk a nyolcvanas évekből.

Portal 1,2 - A környezet, a hangulat, az alternatív történetmesélés, amikoris a környezeten keresztül ismerjük meg a történetet. Az első rész vége.

Assassin's Creed 2 - Szinte mi vagyunk Desmond, akit teljesen beszippant a reneszánsz Olaszország. A zene, a profi háttértörténet, a történelem és fikció nagyszerű keveredése.

Sim City 2000 - Egy teljesen megismétetlhetetlen sandbox érzés, élmény.

Machinarium - Gyerekkorunk szovjet meséit idéző kedvesen nyomasztó egyedi világával, zenéjével, élő karaktereivel.

Eden (Pixeljunk Eden) - Absztrak formákra építeni a lehető legegyszerűbb játékötletet.

Syberia 1 - A steampunkos alternatív világ teljesen, ami a hideg, rideg, modern világ mellett létezik párhuzamosan. A karakter jellemfejlődése és pálfordulása.

GTA Vice City - A tökéletes múltidézés, illetve annak görbe tükre, paródiája. Ha valakinek meg akarjuk mutatni miről is szólt a nyolcvanas évek, akkor üljön le Vice City-zni.

Tetris - A legjobb ötlet, sosem lehet kiismerni, megunni és mindig szórakoztató tud maradni. A lehető leghardcore-abb arcok is ugyanúgy el tudnak benne mélyülni, mint az abszolút casual játékosok. És mindez csak az alapötlet miatt, amire épül.

Limbo - Minden alárendelve a hangulatnak, az atmoszférának.

Neverhood - Nuff said, az egyediség, nem mindig azt jelenti, hogy valami értékes és maradandó. A Neverhood az.

Eve Online - A virtuális valóság. Nem a legtöbben játszott, nem a legnépszerűbb és még nem is a legjobb, de ez az, ahol tényleg online létezel. Ott vagy, ott élsz. Másképp nem is lehet. Az EVE-et nem játszod, hanem átéled, tapasztalod.

Planescape: Torment - Ennyire egyedi fantasy világot, ilyen részletességgel sehol nem fogsz találni.

A legeslegeslegebb pedig:

Outcast - Van szebb, van összetettebb, van fordulatosabb, van újabb, de egy játék sincsen, ami ennyire eltalálta volna az összhangot az alkotóelemei közt, aminek ennyire kikezdhetetlen lenne minden egyes alkotóeleme még az évek múltával is.

Egy kis "majdnem a listán van, de aztán mégsem" lista:

Bioshock - Fantasztikusan egyedi, hangulatos környezet.

Deus Ex - Human revolution - A környezet, a morális kérdések, a zene, a történet.

Guitar Hero - A legegyszerűbb ötletek mintapéldája.

Left 4 Dead - A popkultúra egyik ékköve, másrészt ismét megmutatta, hogy a coopnál nincs jobb multi játékmód.

Silent Hill sorozat, azon belül is a 2. rész. Valami hiányzik, pedig évekig kísértett a befejezés.

Red Dead Redemption - Lásd GTA Vice City, de a Vice CItyben még volt valami kis plusz, ami miatt a RDR nem került fel a listámra.

Defcon - Az alapötlet, a minimalista és teljesen reális élmény.
Brushy 2012.12.07 12:13:52
@algi: No ezzel azért vitatkoznék. Azt leszögezném, hogy általános művészet definíció nincsen. De van néhány dolog, ami be lehet lőni mi manapság a művészet. 1. A művészet mindig az, amit az adott társadalom annak fogad el. 2. A művészet egy önkifejező alkotó tevékenység. (Vagy nem, mert nem mindig van köze a tudatossághoz.) 3. A művészet törekszik a műélvezetre, tehát a katarzisra. A mű és a műélvező közti "kommunikációra", de legalább is észlelésre. 4. És hogy csavarjunk a dolgon. A művészet az, amit annak kiáltanak ki, amit abban a kontextusban helyeznek el. Lásd Andy Warhol, vagy pl a fennmaradt görög vázák újraértékelése a modern korban.

ötödiknek még írhatnék olyat, hogy mögöttes tartalom, több, mint aminek látszik, stb, de ezek annyira megfoghatatlan dolgok és annyira szubjektívek, hogy nem erőltetem. Mások már megtették helyettem több könyvtárnyi irodalommal.:) A legfontosabb, hogy mindig az adott kor és társadalom által elfogadott értékek szerint van meghatározva, hogy mi az, ami művészet és mi az, ami nem.

Szóval nem ilyen egyszerű ez a dolog. Nem függvénye az "igényességnek" (Mi az igényesség?:P) és nem is köthető a "szépséghez". Lehet a pornó is művészet, ahogyan a videó játékok is.
Természetéből adódóan nehéznek tűnik megválaszolni a „miféle film a Felhőatlasz?” kérdést, minthogy a válaszadó sorolhatja a jelzőket, műfajokat, hogyizé, dráma, antiutópia, sci-fi, thriller, vígjáték, és ebből még mindig nehéz lesz összerakni a képet – de hé, no…..
Brushy 2012.12.07 10:01:02
@Rusznyák Csaba: Hát amennyire a rajongók, meg a kritikusok, meg az egyszeri moziba járó, meg mindenki ajnározta.. "Az évtized, az évszázad, az évezred legjelentősebb, legfontosabb, legeredetibb filmje!" Legleg blablabla, nem egy helyen olvastam. Szóval már akkor simán túlnőtt a "látványos akciófilm, gondolkodni valóval megspékelve" skatulyán. Helyén kéne kezelni azt a filmet, de nagyon. Kiváló példa mennyire be lehet szopatni az embereket. Nem rossz film, szórakoztató nyári blockbuster, lehet rajta csámcsogni, de azért ami még máig is tart körülötte..

Felhőatlaszt (még) nem láttam, de trailer alapján egy az egyben a fenti kritika fogalmazódott meg bennem is.

Az idézetre meg nem tudok mit mondani.:) Kb az lesz ebből a párosból, mint Lucasból. Kibekkelnek egy trilógiával egy egész életet, írnak néhány jó sztorit, jogdíjból meg jöjjön csak a pénz, amíg el nem adják az egészet a Disney-nek.:)
Brushy 2012.12.07 11:21:41
@algi: Pacsi! :)
Kedves Szülők! Anyukák, apukák, miért..? Megannyi elhibázott élet, mennyi eltékozolt tehetség, a napi robot és a sikertelenség kalodájába zárt sas lélek, melyet aztán a szerencsétlen gyermekben próbálnak maguk helyett életre kelteni, sikerre vinni. -Mi már negyvenévesen nem…..
Itt élnek közöttünk, szinte észrevétlenül. Annyira megszoktuk őket, hogy fel se tűnnek, bele se gondolunk létezésükbe. Pedig ahogy élt itt egy kis generáció, úgy élnek velünk együtt, de inkább mellettünk a párhuzamos társadalmak a saját szokásjogaik, saját…..
Több tucat játékhőst zsúfolt egy képre egy ismeretlen grafikus – hogy ki, azt nem tudom, mert sajnos a kép eredeti forrását nem tudtam kinyomozni (a képet innen szedtem, de a cirill betűs feliratokból ítélve orosz lehet az elkövető). A karikatúraszerűen megrajzolt karakterek…..
Hosszú még az út, amíg a videojáték-sajtót tényleg újságírásnak lehet tekinteni - a zsákszámra osztogatott ingyen játékok, a kiadó által fizetett stúdiótúrák, a szinte kizárólag pozitív előzetesek és a jövőbeni hozzáféréssel sarokba szorított írók nem éppen…..
Brushy 2012.06.09 03:56:14
@különvélemény: Na az volt az egyetlen olyan FPS, ami szvsz tökéletes egyensúlyt talált a realitás és a szórakoztatás közt. Aki nem játszott vele, annak annyi, hogy minden küldetésen volt (ha jól emlékszem 7) korlátozott számú mentési lehetőséged. A sebzés is érdekes volt, mert ha bekaptál egy lövést, akkor egyrészt vesztettél HP-t, másrészt a maximum HP-d is folyamatosan csökkent, egészen az aktuális értékig. Na olyankor kellett az, hogy fedezékbe vonulsz, majd ellátod a sebeidet. Ha az osztag medicje kötözött be, akkor fullra visszaállt a max HP-d. (Igen, jól gondolod, a játékszopatós pályáin sokszor egyedül voltál.:) Ez a rendszer mindig is tetszett.

A fenti videót még nem néztem és bár lehet a fickó fizetett, de én nekem látatlanban az a bajom a felvetett problémával, hogy nem illik egy játékban a kettőt összehozni. Tehát egy realisztikus környezetben, félig valós eseményeken alapuló háborús fps szerintem egy olyan stílus, ami valahol azért komolyan veszi magát. Míg a headshot counter meg multiba, meg bevallottan ökörködős játékokba való. Nekem ez így a problémám. Már amennyire lehet ma már egy Mohát, codot, battlefieldet komolyan venni.:)