Adatok
cowardrabbit
0 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ma egy idézetet olvasva támadtak gondolataim -minthogy nem értek egyet egy egyébként ismert -és általam is elismert- emberrel.Popper Péter idézetek" ... Még el kell mondanom egy szomorú hírt. Az ´Igazi´ nem létezik. Nincsen. Sehol nem él valahol egy nő vagy egy…..
Gyorsan menni könnyű, gyorsan kanyarodni nehezebb – azonban az R1-es előtti laza ív még kanyarnak is alig nevezhető. Érthetetlen, miért nem veszi be a motoros, olyan, mintha észre sem venné: egyenesen, fék nélkül hajt le a tarlóra. Ami megmenthette a biztos zakótól, a lendület…..
Szemellenzős BMW-sek is ezt nézegetik este a paplan alatt, amikor senki sem látja. De milyen járni Monica Belluccival? Vélemények az azonos című írásunkról...
cowardrabbit
2011.04.27 20:51:27
@gigabursch: "hogy 10000 autósból talán egyet érdekel az, hogy mekkorát lehet gyorsulni egy kocsival álló helyzetből"
De 10000 bpesti autósból 9999-et nagyjából csak ez érdekel. És én vagyok az az egy, aki a 160 le-s autómból csak pislogok a piros lámpától piros lámpáig gyorsulgató majmok tömegére - ezres szuzitól kiarijón át e30-as béjemvéig bezárólagossan.
ÉN a 159 sw-ra akkor figyeltem fel, amikor a januári zimában volt egy napsütéses reggel és a halomnyi retkes tucatautó között parkolt ragyogó fekete fényben, sárga francia rendszámmal. Épp akkor huppant be a bőrbe az elégedettek arckifejezését viselő jónő. Szóval a flash megvolt. Írigylem erősen a gall faszit, akié a kocsi meg a csaj...
A magyarnál esztétikusabb (francia, brit, német) rendszámtáblával sokkal jobban mutat ez a gép is.
Rendszámtábla dizájnban románia és ukrajna mögött kullogunk.
De 10000 bpesti autósból 9999-et nagyjából csak ez érdekel. És én vagyok az az egy, aki a 160 le-s autómból csak pislogok a piros lámpától piros lámpáig gyorsulgató majmok tömegére - ezres szuzitól kiarijón át e30-as béjemvéig bezárólagossan.
ÉN a 159 sw-ra akkor figyeltem fel, amikor a januári zimában volt egy napsütéses reggel és a halomnyi retkes tucatautó között parkolt ragyogó fekete fényben, sárga francia rendszámmal. Épp akkor huppant be a bőrbe az elégedettek arckifejezését viselő jónő. Szóval a flash megvolt. Írigylem erősen a gall faszit, akié a kocsi meg a csaj...
A magyarnál esztétikusabb (francia, brit, német) rendszámtáblával sokkal jobban mutat ez a gép is.
Rendszámtábla dizájnban románia és ukrajna mögött kullogunk.
Lélekben készülünk arra az időre, amikor a TotalCar stencilezett fanzinként, esetleg kódexek formájában él majd tovább - akkor mivel járunk majd, ha épp nem gyalog? Vélemények az azonos című írásunkról...
cowardrabbit
2011.04.20 19:20:34
@Kopi3.14: OFF A kuvaszt én álságos lénynek ismertem meg, idegenekkel nem valami egyenes jellem. Ezek után valahogy gazdi se akartam már lenni. De ugyanolyan jó lehet a szakmájában, mint a komondor mert a "felszabadulást" ebből is alig néhány példány élte túl.
Pedig de. Valami elkezdődött. Valami jó. És mi ott voltunk. ..
cowardrabbit
2011.04.19 02:25:43
@streetsta: Igazad van. Egyébként majd kinőheti magát ez a velodromos dolog is. A sznobsággal kapcsolatban viszont nekem van igazam: van egy válfaja ennek, a veterános sznob. Aki attól tudja magát előkelőbbnek érezni, hogy különb a járműje. Legalábbis meg van róla győződve. Ez nekem nem ellenszenves, mert ambíció húzódik mögötte, csak ne lógjon ki a traktorkulcs, mint a kínai nájlonharisnyagyárosnak. És ez a majdnem teljesíthetetlen része a dolognak.
cowardrabbit
2011.04.15 19:53:23
@Psyman: És én még bántam, hogy mikor más éppen vért savazva húzza az igát, én nem lébecolok urizáló sznobok között. . .
A beharangozó riportokból nagyon ez jött le: bugáttik, aranyderes versenyparipák, csak maskarában stb. stb.
Bár ez utóbbi inkább csinált volna jelmezbáli, mint veterános hangulatot. Asszem a rendezők szívesebben írtak volna olyat, hogy "illő öltözetben", de ezt a posztkádárista Mo.-on nem sokan értik, egyelőre még a veterános miliőben sem. Kevesen tudják mi az a zeleganzia, stílszerű megjelenés és azok se nagyon veteránolnak.
Igazából még a totalcaros srácok is úgy festenek, mint a máltaiaktól frissen felöltözött csöves, nem úgy, mint akik sejtik, mit hordtak a boldog(talan) korábbi időkben.
Én leginkább ezért nem mentem ki, télleg azt hittem, hogy a jelen lévőknek ki kell tenniük magukért. Hogy a negyedliteres lemezvázas zündappom majd alulról lóg ki a sorból, a sportzakós tweedmellényes breeches csizmával meg nem lesz elég korhűnek találva. Erre ott megy a skoda, meg mittoménmik. Igazából annyi értékes veterán jelenhetett volna meg csak itthonról, hogy a nem létező közönség be se fért volna.
Ebben gondolkodva nehéz szívvel (és elnyúzott térdekkel) csináltam négy órás lovastúrámat pomáz környékén, de szerencsére kár volt a nyeregből elvágyódni.
A beharangozó riportokból nagyon ez jött le: bugáttik, aranyderes versenyparipák, csak maskarában stb. stb.
Bár ez utóbbi inkább csinált volna jelmezbáli, mint veterános hangulatot. Asszem a rendezők szívesebben írtak volna olyat, hogy "illő öltözetben", de ezt a posztkádárista Mo.-on nem sokan értik, egyelőre még a veterános miliőben sem. Kevesen tudják mi az a zeleganzia, stílszerű megjelenés és azok se nagyon veteránolnak.
Igazából még a totalcaros srácok is úgy festenek, mint a máltaiaktól frissen felöltözött csöves, nem úgy, mint akik sejtik, mit hordtak a boldog(talan) korábbi időkben.
Én leginkább ezért nem mentem ki, télleg azt hittem, hogy a jelen lévőknek ki kell tenniük magukért. Hogy a negyedliteres lemezvázas zündappom majd alulról lóg ki a sorból, a sportzakós tweedmellényes breeches csizmával meg nem lesz elég korhűnek találva. Erre ott megy a skoda, meg mittoménmik. Igazából annyi értékes veterán jelenhetett volna meg csak itthonról, hogy a nem létező közönség be se fért volna.
Ebben gondolkodva nehéz szívvel (és elnyúzott térdekkel) csináltam négy órás lovastúrámat pomáz környékén, de szerencsére kár volt a nyeregből elvágyódni.
Miért nem lessük el a szomszédoktól a jó megoldásokat? Senkinek nem fájna a csererendszám vagy a szezonforgalmi. Vélemények az azonos című írásunkról...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Persze lehettél gyáva is - mint én 2010 decemberében.
Ezzel a szemcsillogással egyébként is vigyázni kell. Az én végzetem szempárja is csillogott, de ez nem csak nekem tűnt fel. Voltunk a kultúrcenterben legalább hatan a közvetlen közelében, mint tehetetlenül vonzerejébe került (égi)testek és vibrált, meg forrt a levegő minden decemberség dacára. Én csak félénken pillogtam rá, mert éreztem a mindent megtöltő, átható, felforgató, megbabonázó energiái végzetes voltát
, de a többi (egyébként abszolút kultúr jellegű) hím is épp eszét vesztette az érzéstől, mindenki azt élhette meg, amit én; ketten - nagyjából ismeretlenül - hozzámfordulva sóvárogva meg is jegyezték, hogy majd megvesznek érte.
De a mélybarna szemek, az érzékien spanyolos akcentus, az ébenfekete haj csillogása nem nekik üzentek...
Hanem egy idiótának, aki úgy könyvelte el álmai nője vonzalmát, mint az elérhetetlen röpke és annál égetőbb érintését és nem pedig a megélhető, az elképzelhetetlenül, az eszméletlenül jó valóságot. Pedig se előtte, se utána nem éreztem igazán azt, amit vele, h ne legyen reggel, ne legyen munka, ne legyen semmi és senki ami miatt ki kellene bontakoznunk egymásból. Hogy az ágyunk, az intimitásunk, a szuszogása, az álmában is olyan erős ölelése, a könnyed hajnali szófoszlányok, a halk chillout, a gyertyák fénye a világ. Semmi több, de tényleg-tényleg semmidesemmi több. Hogy amit az életben egyáltalán kaphatok, azt csak tőle, csakis tőle és más nem is kell, csak Ő.
Ez a nettó heroinizmus. Héroine: fr- hősnő.Ennél találóbban nem lehet megfogalmazni az érzést.
Féltem a hétköznapoktól, a különbözőségünktől, a külvilágtól, hogy egyszer majd kecses pá-t int: szóval otthagytam az elején és az hittem pár hónap múltán, hogy sikerült túllendülni. Hát nem sikerült pár év múltán se, nem is sikerülhet, innen (is) tudhatjuk, hogy ki -lett volna- az igazi...és reméljük, hogy egyszer majd talán...
De ennyi erővel inkább szeretnék még egyszer mondjuk 2010.10.03.-ánál tartani! Vagy azt, hogy bárcsak elolvastam volna azon a napon ezt az ismeretlen bejegyzést. Nem tudom kinek és mit kellene megígérni, de megígérem és odaadom. Hogy megadhassam magam neki, legyen bármi is a vége