Regisztráció Blogot indítok
Adatok
rockmi

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A cserépben nyíló fokföldi ibolyát anyja halála után A. hozta el a lakásból, mint olyan örökséget, ami a maga módján folytatja az életet. A sűrű, húsos, mélyzöld levélcsomókat szétültette, szaporította. Húsz éven át a fürdőszoba mosdótáljának káváján zöldellt…..
rockmi 2010.12.13 20:54:06
Nem vagyok növényszakértő, nem szolgálhatok racionális magyarázattal, ha tehetném, se tenném, viszont öregszem; világom szűkül, „jobban figyelek”, megfigyelek, különös jelentőséget tulajdonítok ennek-annak… (én is). J. halála előtt néhány nappal behozott a kertből egy, a földből véletlen kifordult (július végén, enyhén szólva is szokatlan), zöld csomócskákban apró leveleket bontogató, furán csírázó krumplit. Egy kis üvegtálba, vízbe tette: vajon meddig hajt, mi lesz belőle? A szem krumpli szárba szökött, leveleket hozott, kivirágzott, miközben bőszen ápoltuk őt, meg J. emlékét. A legmélyebb gyász időszakában sem feledkeztünk meg róla, befőttesüvegbe tettük, J. helyett néztük, csodáltuk a konyhaablak belső párkányán élő, fejlődő növényt. A háttér-megvilágításban röntgenképszerű, áttetsző halványzöld szárakat hurkapálcikákkal karóztuk körbe, támasztottuk alá, hogy elbírják az egészséges, dús lombozatot meg minket (bennünk a fájdalmat, J. elviselhetetlen hiányát). A krumplibokor, ott az ablakban, nagyon jól érezte magát. Virágzott. Egy reggelre azután mégis megzavarosodott a vize. Nem tudta volna végignézni ezt az elmúlást? A. gondolkodás nélkül: hát ennyi volt, egyetlen határozott mozdulattal kilöttyintette a kukába. Akkor látta meg a gyökerek között megbújó kis gumókat. Döbbenten újságoltuk rokonoknak, ismerősöknek, hogy mi történt. Csak később számoltunk vissza. A krumpli pontosan 9 hónapig élt --- bevette magát egy (néhány évvel ezelőtti) versbe, s most ideül a fokföldi mellé. No komment! Ha egy növényszakértő közbe nem szól, akár még beszédbe is elegyedhetnek… az ibolya és a krumpli.