Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Naivka

0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2010.12.02. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Sógorom, a zugügyvéd Beszól az ügyvédi kamara 2010.11.02 16:19:00
Egy törvényjavaslat szerint aki nem tud egy évnyi jelöltséget igazolni, az egy évig alkalmazott ügyvédként, korlátozott jogkörrel végezhet ügyvédi munkát, de például önálló praxist nem nyithat. A Népszabadság cikke szerint a javaslattal a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is…..
Naivka 2010.12.02 18:24:49
" Lehet, hogy nem ez a legjobb ötlet a megoldásra, de a kitűnő javaslatokat -ha van valakinek-, nem hiszem, hogy nem fontolná meg az a fránya vezetés… ...."

A 123/2006-os EU-s irányelv szabályozza azon államok elleni eljárás módját, akik a szakmai kamarák kötelező tagságának eltörlésére 2010. dec.31.-ig adott határidőt nem tartják be. /A megtévesztő megnevezés ellenére az uniós irányelvben foglaltak betartása kötelező a tagállamok részére/ Kínos, nagyon kínos lesz jövőre, ha az Unió soros elnöki posztját betöltő Magyarország ellen is eljárást kell indítani a kötelező uniós előírás be nem tartása miatt. Azon csodálkozom, hogy milyen érdeke füzödik ahhoz a jelenlegi magyar kormánynak, hogy megkockáztassa az unió Magyarország elleni eljárását ? Természetesen, amennyiben 2010. december 31. napjával megszünteti a kötelező szakmai kamarai tagságra kötelezést a kormány, akkor mentesül a Magyarország elleni uniós eljárás következményeitől. Amint megszűnik a kötelező ügyvédi kamarai tagság, a kamarai tagok száma nagyságrenddel fog csökkeni...........Az ügyvédi kamara hiányában egy tisztulási folyamat fog az ügyvédtársadalomban történni, illetve megszünnek a kamarai tisztségekhez kötödő kiváltságok-előjogok.

Álláspontom szerint nem egy jogellenesen a hatalmat megukhoz ragadó csoportosulásnak-un. ügyvédi kamarának, hanem a piacnak kell szelektálni az ügyvédtársadalmat..........hasznos lenne az összeférhetetlenségi szabályok lényeges szigorítása is. (pld.: abban a megyében ne járhasson el ügyvéd, amely megyében a Ptk 685.§-a szerinti hozzátartozója rendőrségnél,ügyészségnél, bíróságnál, vagy a közigazgatásban dolgozik. Igy a hitelességünk is nagyságrenddel nővekedhetne.(Ezzel együtt az igazságszolgáltatás és a közighazgatás hitelessége is növekedhetne és nem kellene az összefonodások ellen harcolnunk....)
Naivka 2011.03.07 12:11:39
Szakmailag mi a véleményetek erről a kérelemről?

Fővárosi Bíróság

1055 Budapest, Markó u. 27.

Kérem, a Fővárosi Bíróságon a társadalmi szervezetek nyilvántartásából a Magyar Ügyvédi Kamarát visszamenőleges hatállyal, a jogszabályba ütköző bejegyzés dátumával törölni szíveskedjenek .

I n d o k l á s

A társadalmi szervezetek, egyesületek nyilvántartása a székhelyük szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságok által vezetett nyilvántartásban történik. A nyilvántartásba vételre a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumának (KK 1) döntése alapján csak akkor kerülhet sor, ha az adott társadalmi szervezet, egyesület megalakulása-létrehozása, a rá irányadó jogszabályoknak megfelel. A köztestületekre, amennyiben eltérő speciális szabályozás nincs, az egyesületekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. speciális szabályozásnak minősül a Magyar Ügyvédi Kamara megalakulása szempontjából. Az ügyvédekről szóló és 1998. 07.01-én hatályba lépő, 1998. évi XI.törvény 127. §.-a szerint:
„…..127. § (1) A kamarának az alapszabályát és a Magyar Ügyvédi Kamarának az Alapszabályát 6 hónapon belül kell megalkotnia.
(2) A kamarának és a Magyar Ügyvédi Kamarának 6 hónapon belül felül kell vizsgálnia a szabályzatait és iránymutatásait, és ennek eredményeként e törvénynek megfelelően módosítania kell, szükség esetén újat kell alkotnia…..”

Az a jogellenesen működő csoportosulás, amely önmagát jogszabályi felhatalmazás nélkül Magyar Ügyvédi Kamarának titulálja, jogvesztő határidőn túl 1999. március 08.-án, (más források szerint 1999. március 06.-án) visszamenőlegesen 1999. március 01.-i hatállyal(???) fogadta el az Alapszabályát. Az ügyvédi kamara pedig az Alapszabálya elfogadásával alakul meg, jön létre. A jogvesztő határidőn túli Alapszabály elfogadás semmis, vagyis a speciális jogszabályban meghatározott megalakulási feltétel teljesítése hiányában jogszerűn nem lehetett volna bejegyezni a Fővárosi Bíróság által vezetett nyilvántartásba a Magyar Ügyvédi Kamarának nevezett csoportosulást. A jogszabály megsértésével történő nyilvántartásba vétel ezért semmis. Semmiség megállapítása esetén pedig a bejegyzés időpontjára visszamenőleges hatállyal (ex tunc) történik a bírósági nyilvántartásból történő törlés.

Megjegyezni kívánom, hogy az ügyvédi kamara Fegyelmi Szabályzata 1998. 06.27.-én, míg Etikai Szabályzata 1999.03.22.-én került elfogadásra. 1998.06.27.-én még nem létezhetett Magyar Ügyvédi Kamara, mivel majd csak három nap múlva fog az a jogszabály hatályba lépni, amely alapján megalakulhatna a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabálya elfogadásával. Egy szervezet pedig amíg meg nem alakul, addig nem tudja belső szabályzatát elfogadni. Az Etikai Szabályzat elfogadására pedig törvényi szintű jogszabályban meghatározott jogvesztő határidő után került sor.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. csak azokra vonatkozik, akik az abban foglaltak szerint jártak el, fogadták el Alapszabályukat.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. szerint maximum 1998.12.31.-ig létezhetett az Országos Ügyvédi Kamara. A Magyar Ügyvédi Kamara jogilag semmis Alapszabálya szerint 1999.03.08.-án,(más forrás szerint 1999.03.06.-án) visszamenőleges hatállyal 1999.03.01.-én alakult volna meg. Arra azonban senki sem tud magyarázatot adni, hogy 1998.12.31 és 1999.03.08. között milyen szervezet létezett, mivel már Országos Ügyvédi Kamara nem létezett, de Magyar Ügyvédi Kamara még jogellenesen sem alakult meg.

A Miniszterelnöki Hivatalhoz többször írásban megküldött észrevételem alapján a jogalkotó saját hivatali mulasztásuk eltitkolása és a szakmai hírnevük megőrzése céljából –félrevezetve 386 magyar országgyűlési képviselőt- egy „salátatörvényben” az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 2.§. –ával 2007. év, július 01.-től hatályon kívül helyezte az 1998. évi törvény 127.§.-t. Ettől nem vált visszamenőleges hatállyal jogszerűvé az ügyvédi kamara működése, mivel a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is kifejtette, hogy a jogszabály megsértésével alakult szervezet később sem válik jogszerűvé. A jogszerűséget nem lehet „elbirtoklással” vagy hosszabb időn keresztül történő működéssel megszerezni. Az ügyvédi kamarának, a megalakulásakor érvényben lévő jogszabályoknak kellett volna maradéktalanul megfelelnie. Attól nem válik utólagosan törvényessé-jogszerűvé egy szervezet, hogy a jogvesztő határidőn túli megalakulását követő tíz év után módosítják a jogszabályt.

A jogvesztő határidő után alakult ezért semmis ügyvédi kamara a felvetésekre eddig az alábbi válaszokat adta:

- először arra hivatkozott, hogy már hatályon kívül helyezésre került az 1998. évi XI.tv.127.§.-a. (Alapvető jogelv, hogy nem működhet jogszerűen az a szervezet, amely létrejöttekor-megalakulásakor az akkor érvényben lévő jogszabályok szerint jogsértően alakult meg)
- másodszorra a történelmi hagyományokra hivatkoztak, hogy az ügyvédi kamara jogelődje (???) 1870-es években alakult meg. (Szép dolog, hogy honnan eredeztetik magukat, de ez nem azonos a jogutódlás jogtechnikai feltételeivel. Ezenkívül minden működő szervezetnek meg kell felelnie a megalakulásukkor érvényben lévő jogszabályoknak.)
- harmadszorra azzal védekeztek, hogy bár igaz a jogvesztő határidőn túli megalakulás, de a jogalkotó ilyen esetre nem rendelkezett szankcióval, mint ahogy azt megtette az üfgyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. 128.§.-ban. (Az ügyvédi irodák korábban működő szervezetek voltak, ezért amennyiben határidőben nem tesznek eleget az ügyvédi iroda alapító okirataik felülvizsgálatára, meg lehetett tiltani a további ügyvédi irodaként történő működésüket. Magyar Ügyvédi Kamara korábban nem létezett. A jogvesztő határidőn túl jogi értelemben létre sem jöhetett. Egy jogi értelemben létre sem jött szervezet további működését pedig értelmetlen lenne megtiltani. Ezért nincs szankció külön nevesítve, mivel a jogvesztő határidő túllépése miatt egyszerűen létre sem jött a Magyar Ügyvédi Kamara. Jogilag nem létező, korábban létre sem jött szervezet működését nem lehet betiltani, mivel ami még nem jött létre, ami még nem létezik, annak sem elvileg, sem fizikailag nem lehet a további működését megtiltani. A Magyar Ügyvédi Kamara a jogvesztő határidő túllépésével egyszerűen nem jött létre, ezért nem volt szüksége jogalkotónak a 128.§.-hoz hasonló szankciót alkalmazni a jogvesztő határidő elmulasztása esetére.

A fenti részletesen kifejtett okok miatt, a „Magyar Ügyvédi Kamara” bejegyzése jogsértő, ezért kérem a Fővárosi Bíróságnál vezetett nyilvántartásból történő ex tunc, a bejegyzés időpontjára visszaható hatállyal történő törlését.

Tájékoztatom tisztelt címet, hogy jelen beadványomat mind e-mailben, mind ajánlott levélben megküldöm címzett részére. Jelen beadványomat és az arra kapott választ/válaszokat fel kívánom tenni az internetre, illetve a magyar igazságszolgáltatásról jelenleg szerkesztés alatt lévő könyvemben meg kívánom jelentetni.

2011. február hónap 10. napján.
Naivka 2011.03.07 12:14:33
Szakmailag mi erről a véleményetek?

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

B u d a p e s t

A korrupció elleni fellépésem során az elmúlt 5 (öt) évben volt szerencsém megismerni a magyar igazságügyi területen dolgozók szakmai ismereteit-alaposságát-felfogását. Az általam megismert válaszlevelek alapján úgy vélem, elkerülhetetlen a részletes szakmai szájbarágás, a további félreértések-félremagyarázások elkerülése érdekében:

1./ A Ptk. VI. fejezet, 8. alcíme az egyesületről és köztestületről rendelkezik. Ezen alfejezeten belül, a 65.§. (6) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza: „A köztestületre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

A 62. § (1) „…Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell az egyesület nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről.
(2) Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre….”

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. , mint speciális jogszabály nem rendelkezik arról, hogy sem a kamarának, sem a Magyar Ügyvédi Kamarának nem kell bírósági nyilvántartásba vételét kérni. (A rendelkezés aktív tevékenység, valaminek az elrendelése, meghatározása, nem pedig jogalkotói hallgatást jelent.) Ezért a fentiek alapján, mivel 1994. január 01.-e után történt a magát jogellenesen Magyar Ügyvédi Kamarának nevező csoportosulás állítólagos megalakulása, a Ptk. 62.§(2) bekezdése alapján, -figyelemmel a Ptk. 65.§.(6) bekezdésére és a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzést tiltó, vagy elengedő 1998. évi XI.tv.-i rendelkezés hiányára- mind a kamarának, mind a Magyar Ügyvédi Kamarának kérni kellett volna a bírósági nyilvántartásba vételét ahhoz, hogy a hatályos magyar jogi szabályozás szerint létrejöhessen.
A mindenkori jogalkotó kizárólagos és vitathatatlan joga, hogy a bírósági nyilvántartásba vételi kötelezettséget a speciális jogszabályban (esetünkben az 1998.évi XI. tv.) vagy az általános szabályozásban (esetünkben az 1959. évi IV.tv., vagy más néven Ptk.) teszi kötelezővé, illetve a létre jövés törvényi feltételévé. (Mindegyik megoldásra van példa a magyar jogban)
Megjegyzem, nem tudok olyan jogi szabályozásról, amely szerint a Magyar Ügyvédi Kamarára nem vonatkozna sem az Alkotmány, sem a Ptk. azaz a magyar jogi szabályozáson felüli szervezet lenne.

Határozott szakmai álláspontom szerint, a jogvesztő határidő után alakult és azóta is jogellenesen működő, önmagát Magyar Ügyvédi Kamarának nevező csoportosulás azért nem kérte a nyilvántartásba vételét, mivel az ilyen kérelmet a bíróság az 1998. évi XI.tv. 127.§.(1) bekezdésében meghatározott határidő túllépése miatt jogszerűen megtagadta volna. (A KK1 szerint csak azon egyesület-köztestület jegyezhető be a bírósági nyilvántartásba, amely létre jöttekor mindenben megfelelt a rá vonatkozó jogi szabályozásnak. Arra nem volt lehetőség, hogy az 1998. évi XI.tv módosításra kerüljön, ezért egyszerűen nem is kérték a bírósági nyilvántartásba vételüket. Azt a néhány szakembert, aki annak idején felvetette a jogellenes helyzet tarthatatlanságát lehurrogták, illetve agyonhallgatták a témát. 2006-ban, amikor ismét felmerült a téma, akkor már mind az igazságügyi tárcának, mind az ügyészségeknek, mind a bíróságoknak rendkívül kényelmetlenné-kínossá vált a jogellenesség észlelése, mivel mulasztásuk miatt közmegítélésük rendkívüli mértékű csökkenésétől féltek. Ezért utólagosan törölték az 1998. évi XI.tv.127. és 128.§.-it, egy „saláta törvényben” hogy senkinek se szúrjon szemet a jogellenes helyzet létrejötte.)

A fenti okfejtés alapján a Magyar Ügyvédi Kamara nem csak azért nem létezik, mert az Alapszabályát az akkor hatályos jogszabályban előírt 6 (hat) hónapon túl alkotta meg, vagyis az érvénytelen-semmis, hanem azért is mert a bírósági nyilvántartásba vétel hiányában létre sem jött jogszerűen. (Ezért kérdeztem meg olyan sokszor a különböző beadványokban, hogy tulajdonképpen kicsodák azok a személyek, akik magukat kamarai tisztségviselőknek adják ki. A magukat jogellenesen kamarai tisztségviselőknek tartó személyek magatartása jogtalan haszon megszerzése érdekében mind a társadalmat, mind az igazságszolgáltatás szervezeteit tévedésbe ejtő, tévedésbe tartó és ezzel másoknak kárt okozónak minősül. Nagyon kínos lesz előbb-utóbb arra a kérdésre is válaszolni, hogy a jogi értelemben létre sem jött szervezet nevében jogellenesen fellépő csoportosulás, milyen jogcímen szedett, illetve szed a mai napig tagdíjat évente kb. 1 000 000 000,-Ft, azaz egymilliárd forint értékben ? Arra is rendkívül nehéz lesz szakmai választ adni, hogy miként jöhetett létre a MÜBSE, ha az ügyvédi kamara megalakulása semmis.)

Arra nem tudok választ adni, hogy a jogellenes helyzet észlelése és azonnali megszüntetése, a jogilag nem létező szervezet felett törvényességi felügyeletet gyakorló személy, az ügyészség, vagy a bíróság feladata lenne. Arra sem tudok választ adni, hogy kinek kellene kezdeményezni az önmagukat jogellenesen kamarai tisztségviselőknek nevező személyek előzetes letartoztatásba helyezését, a vagyonuk felett bűnügyi zárlat elrendelését, a jogszerűséget helyreállítani.

2./ A magyar joggyakorlat egységes abban, hogy az írott jog primátusa megkérdőjelezhetetlen akkor, amikor a jogalkotó akaratát vizsgáljuk, illetve adott jogszabályt értelmezzük. Ennek a jogutódlás kérdésének vizsgálatakor van jelentősége. Jogi személy csak és kizárólag akkor lesz egy másik jogi személy jogutódja (jogok és kötelezettségek folytatója), ha azt az új jogi személy létrehozását szabályozó jogalkotó, jogszabályban kimondja. Sem az ügyvédekről szóló 1998. évi XI.tv., sem más jogszabály soha-semmikor nem mondta ki, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara az Országos Ügyvédi Kamara jogutódja lenne. Így a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabálya sem tartalmazza a jogutódlás tényét. A jogutódlás jogszabályban történő szabályozásának hiánya, nem pótolható fikciókkal-spekulációkkal, illetve ilyen, vagy olyan következtetésekkel.

A jogutódlás, jogi szabályozás hiányának kettő rendkívül fontos jogi következménye van:

a./ Jogutódlás hiányában nem tudni milyen címen bírtokolja-használja-rendelkezik a Magyar Ügyvédi Kamara az Országos Ügyvédi Kamara ingó és ingatlan vagyonával? Erről semmilyen jogszabály nem rendelkezik. Az Országos Ügyvédi Kamara megszűnésekor minden ingó és ingatlan vagyonának a Magyar Államhoz kellett volna kerülnie. Amennyiben nincs jogszabályi felhatalmazás az idegen vagyon rendelkezésére-elidegenítésére vonatkozólag, akkor az a magatartás sikkasztásnak minősül. Kutatásaim ellenére sem leltem fel olyan megállapodást, amelyben a Magyar Állam képviseletében eljáró pénzügyminiszter, igazságügyi miniszter vagy az MNV Zrt jogelődjei kötöttek volna a Magyar Ügyvédi Kamarával az Országos Ügyvédi Kamara vagyonának kezelése, vagy elidegenítése tárgyában.

b./ A jogvesztő határidő után alakult és azóta is jogsértően működő csoportosulás, az 1998. évi XI.tv. 127. §. (1)-(2) bekezdésében meghatározott határidők túllépését már nem tudja tagadni. Új szervezet létrejöttekor vitathatatlan, hogy a jogi szabályozásban szereplő határidő túllépése utáni Alapszabály elfogadás semmis. Ezért is nincs szankció a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályának határidő után történő elfogadása esetére, mert mint új szervezet ebben az esetben a törvény erejénél fogva semmis lenne. Az ügyvédekről szóló tv.128.§.-a azért tartalmaz szankciót, mert létező szervezetet, amennyiben valamilyen előírást határidőben nem teljesít, akkor lehet szankcionálni, míg a jogilag létre sem jövő, semmis szervezetet nem.

(Az ügyvédi kamarai védekezés alapja az, hogy bár sem a jogszabály, sem az Alapszabályuk nem mondja ki a jogutódlás tényét, attól ők még a történelmi hagyományokra hivatkozva jogutódnak tekintik magukat. Amennyiben jogutódok, akkor létező szervezet, amely bár tagadhatatlanul megszegte a törvényben előírt jogvesztő határidőt, de ezen határidő átlépése esetére nincs olyan szankciós jogi szabályozás, mint az ügyvédi irodák esetében az 1998. évi XI.tv.128.§.-ban.

Ennek a logikának a kiindulási alap a hibája:

- a jogutódlás nem történelmi hagyományokon alapszik, hanem jogintézmény, amely az ügyvédi kamara esetében a jogalkotó akaratán múlik. A jogalkotó az ügyvédekről szóló 1998. évi XI.tv. szerint nem tekintette az Országos Ügyvédi Kamara jogutódjának a Magyar Ügyvédi Kamarát. Sem az Országos Ügyvédi Kamara megszűnését kimondó, sem a Magyar Ügyvédi Kamara megalakulását kimondó taggyűlési/kamarai határozatok erről nem rendelkeztek, nem is rendelkezhettek jogszabályi felhatalmazás hiányában.

- nem ad magyarázatot arra, hogy az anyagi jogi határidő túllépése miért megengedett, mitől jogszerű, miért-milyen jogi felhatalmazás alapján kell/kellene más elbírálás alá esni az ügyvédi kamarának, mint más jogalanyoknak. Nincs olyan jogi szabályozás, amely kimondaná, hogy anyagi jogi határidő túllépése esetén az elmulasztott aktus jogszerűen-hatályosan pótolható-érvényes lenne, vagy a Magyar Ügyvédi Kamarára nem vonatkozik a magyar jogrend.

- nem ad magyarázatot arra sem, hogy miért nincs bírósági nyilvántartásba véve sem az ügyvédi kamarák, sem a Magyar Ügyvédi Kamara, amely a létrejöttéhez elengedhetetlen a Ptk. szerint.)

3./ Eddig nem foglalkoztam vele, bízva az igazságügyi tárca szakembereinek alaposságában, hogy az 1999. január 1.-én létező összes ügyvédi irodának a törvény értelmében törlésre kellett volna kerülnie, mivel hat hónap alatt egyik sem tudta az Alapító Okiratát az 1998. évi XI. törvénynek megfelelően módosítani. (Addig, amíg létre nem jött a Magyar Ügyvédi Kamara, addig annak nem lehetett a tagja. A Magyar Ügyvédi Kamara, mint nem jogutód, új jogi személy, jogvesztő határidő után fogadta el az Alapszabályát, amely ezért semmis. A kamara létrejöttéhez szükséges lett volna a bírósági nyilvántartásba vétel, amely a mai napig nem történt meg. ) Ezért jogi értelemben az összes 1999. január 01.-én létező ügyvédi irodának automatikusan törlésre kellett volna kerülnie a törvény erejénél fogva. Vélelmezem, az igazságügyi tárca tejfelesszájú titánjai és a jogvesztő határidő után alakult, semmis jogállású Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselői arra is próbálnak majd magyarázatot találni, hogy az 1998. évi XI. tv. 128.§.-ban előírtak ellenére miért nem került sor egyetlen egy ügyvédi iroda törlésére sem, mivel az ő esetükben ténylegesen volt szankció a határidő túllépése esetére.

4./ 1999. 01.01 és 1999.03.01. között milyen ügyvédek készítettek hivatalos okiratot, kik jegyeztek ellen, illetve kik léptek fel védőként, mivel az Országos Ügyvédi Kamara már nem létezett, de Magyar Ügyvédi Kamara még fogadta el az alapszabályát. Nem létező szervezeteknek pedig nincs tagságuk.

Tovább megyek: 1999.01.01.-től a mai napig milyen ügyvédek készítettek hivatalos okiratot, kik jegyeztek ellen, illetve kik léptek fel védőként, mivel az Országos Ügyvédi Kamara már nem létezett, a nem jogutód Magyar Ügyvédi Kamara pedig jogvesztő határidő után alkotta meg (nem módosította, hanem alkotta meg) az Alapszabályát és a mai napig nem került bírósági nyilvántartásba bejegyzésre, azaz nem jött létre.
(Megjegyzem: A Magyar Ügyvédi Kamarának megalkotni kellett volna az Alapszabályát 6 /hat/ hónapon belül, míg az ügyvédi irodáknak módosítani az Alapító Okiratát. )

Tisztelt Cím!

Tessék mondani, van olyan jogszabály, amelyet az ügyvédi kamarának be kell, be kellene tartania, vagy ez egy jogrend felett álló szervezet? Fontosabb néhány tucat önmagát jogellenesen ügyvédi kamarai tisztségviselőnek nevező személy évi egymilliárdot meghaladó bevétel feletti korlátlan rendelkezés (plusz a MÜBSE szintén évi egymilliárdot meghaladó bevétele) és egzisztenciális biztonsága, mind a magyar jogrend maradéktalan érvényesülése, a jogszerűségébe vett közbizalom megőrzése? Tessék mondani milyen felelősség terheli az ügyvédi kamara felett törvényességi felügyeletet gyakorló szervezetet, az ügyészségeket, a bíróságokat, illetve más jogalkalmazókat a jelenlegi helyzet kialakulásáért?

A törvényességi felügyeletből eredő kötelezettség szándékos, felhívás ellenére történő elhanyagolásából, továbbá a hivatalos személyek (bíróság, rendőrség, ügyészség, közigazgatási szervezetek, stb.) feljelentési kötelezettségének felhívás ellenére történő szándékos elhanyagolásából eredő károkért fizetendő kártérítéseket név szerint kik fogják magukra vállalni, illetve megfizetni ?

2011.03.01.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása