Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Hisztike

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Kedves MH Terror! A következőkben Magyarország "leginnovatívabb", legzöldebb munkahelyéről, és munkakörnyezetéről írnék, és tanácsot is kérek egyben.  Ezen a munkahelyen olyan szervezetfejlesztést alkalmaznak, ami a szexuális energiát célozza meg. Egy olyan…..
Hisztike 2014.01.08 08:10:06
Én dolgoztam náluk. Aztán megnyertem egy munkaügyi pert ellenük. Semmi olyasmit nem tapasztaltam, hogy kötelező szemináriumokon kellett volna részt venni, ugyanakkor ferde szemmel néztek rád, ha nem építettél csapatot, hanem hazahúztál a családodhoz. Vagyis nem kötelező, de ha jót akarsz, velük tartasz. A baj az, hogy olyan vezetők (is) vannak, akik személyes okok miatt rugdosnak ki embereket, amit aztán megpróbálnak szakmai okoknak álcázni. Utána pedig tanúskodnak a tárgyaláson a "hirtelen" előléptetett emberkék ellened, akik addig barátként kezeltek, míg ki nem rúgtak téged a cégtől. Érdekes módon elégedettek voltak a munkáddal, aztán feljebb léptek (gondolom, cserébe a tanúzásért) és hirtelen te lettél a legszarabb arc és dolgozó, akivel valaha találkoztak. De mondok én valamit: ez mindenhol így működik. Ha nem állsz ki a céged mellett, mehetsz a levesbe. Hogy az én gyomrom nem venné be, az más kérdés, hiszen repültem is a cégtől, mert nem voltam nyalógép és bólogató birka. A fent említett cég és alcégei azonban mindentől függetlenül nagy mértékben mutat(nak) példát a társadalmi szerepvállalás terén. Ez tény. A jövés- menés ugyan nagyobb, mint máshol, de ha valaki megtalálta élete munkahelyét, akkor az klassz, ahhoz gratulálni kell. Nem savanyú a szőlő, de arra jobban figyelhetnének, hogy ha már kirúgnak valakit, akkor valós okok miatt tegyék. Miért? Mert mindenki ember és megérdemli az emberi bánásmódot. Én ez ellen lázadtam és igazat is adtak nekem a bíróságon. De szidni nem tudom őket, kulturált munkahely és ha valaki magáénak tudja érezni az elvárásokat és csapatszellemet, az jól fogja érezni magát. Remélhetőleg nem rúgják ki. Bár ez lutri. Ilyen szempontból nem tudhatod, másnap mész, vagy maradsz. Ők sem rosszabbak más cégeknél, de azért meg kell hagyni, vezetőket nem jól választanak. Márpedig a vezetők annak fényében rúgnak ki egyik pillanatról a másikra, hogy bal lábbal vagy jobb lábbal keltek. Ez kissé lehúzza a cégről kialakítani vágyott fényes képet. A tulajdonos meg nagy ívben tesz rá, megbízik a vezetőiben (mindenhol így van, nem csak náluk), és némelyik vezetőben valóban meg is bízhat, de a többiek elég kétesek. Az én volt vezetőm szakmailag és emberileg sem volt épp topon. Mint egy hisztis gyerek, egyszer ilyen, másszor olyan, kapkod, repked, csapkod, törtet, félti a helyét, a fizuját, a hírnevét, és nem utolsó sorban nem bírja a nyomást. A munkakörét meg nem látja át. Nincs ezzel gond, csak nem kell erőltetni, ha nem megy. Egy tulajnak, vagy ügyvezetőnek meg észre kéne venni ezt és közbelépni. Nem pedig aláírni egy koholt vádakra alapozott, nem is megfelelő formátumú és ellentmondásokkal tűzdelt, gyerekes hisztiből született felmondást, ami a bíróságon már eleve pert nyert minden egyéb meghallgatás nélkül is. Nem vagyok jogász, mégis azonnal észrevettem laikus szemmel, milyen bénán és amatőr módon, láthatóan személyes indulatoktól vezérelt felmondást akartak aláíratni velem. Erre jobban odafigyelnék a helyükben és vezetőket is ezek szerint választanék. De ezt leszámítva nem volt rossz, sajnos az volt a hátrányom, hogy normális párkapcsolatban éltem a vezetőmmel ellentétben és volt életem a munkaidő után is, ergo nem vettem részt túl lelkesen a munkaidő utáni csapatépítéseken. De akinél ez nem gond, az jól érezheti magát a cégnél. Az is elismerésre méltó, hogy nem variálnak és tisztességesen bejelentenek, ami máshol elég ritka. Nem spórolnak ezen és rendes fizetésért dolgozhatsz náluk. Magyarországon nem ez a jellemző, ezt el kell ismerni. Vegyes felvágott az egész, van pozitívum és negatív oldal is. Mindenki döntse el maga, melyiket veszi leginkább figyelembe. Vannak tüskék bennem, de igazán rosszat nem tudok mondani rájuk. Aki bent marad, az nagyon jól jár. Magyar viszonylatban mindenképp. De recept nincs rá, hogy maradj bent. Lehetőleg ne csípd a vezetőd szemét. Ne legyél jobb, boldogabb, és ezt ne is reklámozd előtte. :D
Morzsika újra visszatért!Kedves Olvasóim! A Gazdim nagyon leszúrt, hogy micsoda dolog az, hogy nem vezetem a blogot, meg még a kérdésekre sem válaszolok! Még azt is mondta, hogy ha nem vezetem rendesen, akkor átveszi tőlem. Ezt már nem hagyhattam, így most újra…..
Alapvető tudnivalókTalán kezdjük ezzel: Én -Morzsi- egy jól nevelt, engedelmes Labrador vagyok. Ennek az elsajátítása egyáltalán nem esett nehezemre. A kutyák kifejezetten igénylik a rendet és az irányítást. Alapvetően falkaállatok vagyunk, ezért szükségünk van arra, hogy…..
Hisztike 2010.08.04 08:35:11
Sziasztok! Nálunk a büntetés úgy vált be, hogy legalább 20 percig tudomást sem veszünk a kutyáról, ha valami rosszat csinál. Semmi popsira ütés, orrpöckölés, odamegyek hozzá a "tett színhelyén" (pl múltkor kaját lopott tőlünk), rámutatok a "bűnjelre", erélyesen rászólok (nem szabad!), megkérdezem, "mit csináltál? mi az?, aztuán párommal direkt egymással beszélgetünk, tévézünk, és róla nem veszünk tudomást. Nem nézünk rá, nem szólunk hozzá, ha odajön hozzánk, látványosan arrébb megyünk. Fontos számára a kontaktus, még rágcsálni is úgy szokott, hogy a mancsa, orra hozzáérjen a lábunkhoz. Kihúztam alóla a lábamat és arrébb vonultam. Ha követett, megint elmentem onnan. Rosszul esett neki, érezte, hogy valami rossz történik. Húsz perc után (szomorúan feküdt a helyén és nézett minket nagy bánatosan) magunkhoz hívtuk, még egyszer megmutattuk, miért közösítettük ki (ez egy darab kalács volt:)), azután megdögönyöztük. :) Nagyon hatásos ez a módszer, mert a gazdikkal való érintkezés számára elemi szükséglet. Ha a falka kiveti magából, meg tud ijedni. De 10- 20 percnél tovább nem szabad büntetni ezzel a módszerrel, mert megsínyli a kis lelke. A labradorok ragaszkodó és társaságot igénylő ebek.
Hazatéréskor, ha ugrál ránk, ugyanezt csináljuk. Nem üdvözöljük, nem foglalkozunk vele addig, amíg meg nem nyugszik. Ha feladja az ugrálást, lefekszik vagy elvonul, pár perc eltelte után magunkhoz hívjuk és üdvözöljük, megszeretgetjük. Így lassan megérti, hogy akkor van simogatás, üdvözlés, ha higgadtan köszönt minket. A szobatisztaságot úgy értük el, hogy eleinte 3 óránként sétáltattuk. Néha volt egy kis pisi, ha észrevettem, hogy pár csepp már kijött, rászóltam "nem szabad", azonnal öltöztem és vittem. Visszatartotta és lent pisilt. Pár hét sem kellett, már ki tudtam tolni a séta idejét. Mivel én napközben itthon vagyok vele, csak este dolgozom, könnyen beszélek persze. Ha esetleg néha bepisilt, az csak azért volt, mert sokat ivott a hőségben. Nem szidtam le, nem büntettem meg, láttam rajta, hogy tudta, ezt nem szabad, mivel 5 hónapos, úgy gondolom, ennyi néha belefér. Ilyen csak kétszer fordult elő, mióta teljesen szobatiszta. Eleinte féltem nagyon, hogy nem szokja meg a panel- szobatisztaságot, de kellemesen csalódtam. Ő hónapokig kertes házban nevelkedett, de bámulatosan gyorsan és könnyen alkalmazkodott! Meg kellett tanulnia, hogy többször pisiljen egy séta ideje alatt. Mindig addig megyek vele, amíg 3szor nem pisil. Ezt is megtanulta, becsületesen guggolgat. :) De ez is időbe telt, eleinte csak "összecsapta" a pisilést és megint hamar le kellett vinni. Most már minden rendben van, megszoktuk a panel életmódot. Türelmes voltam vele és meg kellett értetnem vele, hogy bízom benne és szívesen megyek sétálni, amikor jelez. Ezért cserébe ő is arra koncentrál, amiért lemegyünk és elvégzi a dolgát. De minimum fél órát szoktam sétáltatni, hogy legyen ideje minden szükségét elvégezni. Naponta 4- szer visszük le, van, amikor ötször is, de szerintem kis idő múlva a három alkalommal is meg tudna barátkozni. Viszont erre nincs szükségünk, mert én tudok vele sétálni napközben. Akinek nincs ideje, annak is azt javaslom, hogy valahogy oldja meg eleinte, fokozatosan lehet csak csökkenteni a séták számát.
Ha új környezetbe kerül, bármilyen szobatiszta is, előfordulhat, hogy "baleset" történik. A szobatisztaság időigényes, és ha nem tudja valaki rendszeresen levinni, még hosszabb időt fog igénybe venni. Sokszor sétáltasd, akárhány éves a kutyus, idővel menni fog és kialakul benne a szobatisztaság. Biztos vagyok benne, hogy csak időt kell adni neki. Eleinte 3 óránként, két héten belül már 4 óránként vittem le, később 5 óránként is akár, de időm van bőven, úgyhogy napi 4 séta megvan. Ha meleg van és sokat iszik, akár ötször is leviszem, esetleg még alvás előtt egyszer. Nagyon aggódtam eleinte, de a labik nagyon gyorsan alkalmazkodnak és tanulnak, ne félj tőle, hogy nem lesz szobatiszta. Sajnos ezt az időszakot át kell vészelni, kiskutyánál, nagykutyánál egyaránt.
Nem hiszem, hogy reménytelen, ne add fel!
:)
Mindent megrág a kutyám!Diana egy 11 hetes Labrador gazdija. A labi állandóan rágja a pórázát. Mit lehet tenni?A kutya génjeiben van, hogy rág, marcangol, hiszen az ősei így jutottak táplálékhoz. Amíg nem az ember etette a kutyát, addig magának kellett gondoskodni táplálékról…..
Hisztike 2010.08.04 07:03:02
Sziasztok! Szia Morzsi! :) Nekünk egy jelenleg 5 hónapos labrador kislányunk van. Szerencsések vagyunk, mert a NEM utasítást azonnal megtanulta, így ha bármi tabu dolgot kezdene rágcsálni, erélyesen rászólunk, és ímmel- ámmal ugyan, de abbahagyja (amíg nem látjuk) . :) Azt tudom tanácsolni, hogy mint Morzsi esetében, tudatosítani kell benne, mit jelent a NEM és a FÚJ. Természetes, hogy rág mindent, ami elérhető. Mi igyekszünk minden alkalommal valami újdonsággal meglepni, műcsont, cimke nélküli üdítős flakon (ha picit összenyomod és rátekered a kupakot, könnyen meg tudja fogni és vígan harapdálja). Sokszor egy- egy órára egyedül is hagyom, amikor vásárolni vagy ügyintézni megyek, és semmihez sem nyúl hozzá, úgy van a lakás, ahogy hagytam. Utazni nagyon szeret, mert mindig igyekeztünk az autózást kellemes élményhez kötni (vízparton szabadon engedtük, kiszálláskor jutalomfalatot kapott), így mindig örömmel ugrik be a kocsiba. Hosszabb utazást is nagyon jól bír, igaz, mindig gondoskodunk arról, hogy a játékai mellette legyenek, ezzel nagyon jól el tudja foglalni magát és nem pánikol, ha unatkozik. Egy- egy utazás alkalmával természetesen megállunk félúton egy kis pisilésre, szimatolásra, ettől nincs bezártság érzése.
A ruha és a cipő tabu, ezért még akkor sem adjuk neki, ha esetleg használhatatlanná válik és amúgy is kidobnánk. Ha ilyenkor odaadjuk neki, hadd játsszon vele, akkor olyan ruhákhoz, cipőkhöz is hozzá fog nyúlni, amihez nem lenne szabad.
A rágcsálásról nem fog leszokni, ez a lételeme minden kutyusnak, de az, hogy mit rág, kizárólag a gazdin múlik. Nem könnyű, de nem is lehetetlen feladat. Türelem, türelem, türelem. :) Bármit adj neki, ami a kezed ügyébe kerül és nem sajnálod. Bogika már kapott fakanalat, mosószeres flakonokon található adagolót (persze újat, nem mosószereset), táskaszíjat, leeresztett kosárlabdát. :) Minden héten kap egy új rágcsálnivalót, mert ha ráun a játékaira, akkor nekiáll új rágcsálnivalót keresni. Talán túlzásnak tűnik, és sokan azt gondolják, ez pénzkidobás, de nekem az a tapasztalatom, hogy inkább költsek havi 1- 2 ezer Ft- ot játékokra, mint hogy háromhavonta felújíttassam a lakást. :) A gazdinak is jól esik kényeztetni a kutyust és mindig megajándékozni. Nekünk ez a módszer vált be, olyannyira, hogy 5 hónapos kora ellenére bátran otthon merem hagyni egy- két órára, nyugodtan megyek haza, mert tudom, hogy leköti magát.
Remélem, sikerül úrrá lennetek a problémán.
:)