Regisztráció Blogot indítok
Adatok
clos

0 bejegyzést írt és 20 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Burgundia a világ legdrágább borvidéke. Nemcsak azért, mert nincsen értékesebb szőlőfürt annál, mint ami a Romanée-Conti dűlőben terem, de főleg azért, mert akár fehérben, akár vörösben, akár 50 euró alatt, akár 50 euró felett itt a legmagasabb az egyszeri borfogyasztó…..
clos 2011.02.28 14:48:07
@demisec: A 'jól ' kóstoló személyek mindegyike nem biztos, hogy jól kóstol... Ha jól is kóstol, de járatlan azon a borvidéken vagy kevés a tapasztalata, az még inkább veszélyessé teszi az ítéletének megformálását. Ha komoly kóstolókkal állunk szemben, akkor csak a stylus az, amely nagyság és nagyság között különbséget tehet. De abban az esetben is minden bornak, ami a nagyságot képvisel, komoly minőséget kell képviselnie, vagyis 90 pont fölöttinek illik lennie. Megalapozott véleményem , hogy burgundit kóstolni, itt pinot noirra gondolok, nehéz, különösen járatlan embernek.Ezt azért is érzem, mert a hazai pinot-k többsége a 'hagyományos' hazai vörös borok kaptafája alapján készült vagy készül. Hangsúlyozom: nem mindegyik.Ha valaki elkezd burgundi pinot-kat kóstolni annak végig kell járnia a következő képlet minden fokát:
0-100 borig: "ez egy vacak, ettől mi otthon ezerszer jobbat készítünk.
100-250 borig: "nem értem az egészet"
250-500 borig: "valami dereng"
Úgy 500 fölött már megfogalmazódik bennünk, hogy "ettől jobbat el sem tudok képzelni". Ekkor kristályosodik ki, hogy miről szól a borvidék. DE!!! Burgundia a legnehezebben érthető terület, és örökös tanulásra van ítélve az, akit érdekel. Ötven év is kevés hozzzá, hogy mindent megtudjunk róla. MGY
clos 2011.03.01 11:39:48
@lackó: A hozzám intzézett sorokban is benne van, hogy 456 bor után "érteni jobban lehet egy borhoz". Tehát 456 után nagyobb tapasztalattal, tudással rendelkezik az ember ahhoz, hogy több részletet, finomságot észleljen, vagyis komolyabb alapja van ahhoz, hogy precízebb, helyesebb, a valósághoz közelebb alló ítéletet alkosson. Aki nem jártas egy ilyen világban, az nem tudja hitelesen eldönteni, hogy mi a jó, a jobb és a legjobb. Aki nem tanult meg síelni, az nem tud síelni. Minél többet gyakorolunk, annál többet tudunk. S aki nagyobb tudással rendelkezik, az az árat is jobban helyére tudja tenni. A világ legjobbjainál minden leheletnyi minőségi lépcsőért busásan kell fizetni. Ez minden termék esetében így van. Az, hogy ezt ki fogadja el vagy ki nem, más lapra tartozik. MGY
Hamar igent mondtam dagadtosnak, mikor rám írt, hogy lesz a noszvaji Magtárban egy borvacsora, nagy burgundi borokkal, amiket Márkus György válogatott össze (várhatóan jövő héten jön az alkeszen a cikk, majd olvassák el azt is). Egy kicsit azért haboztam, mert, bár szeretek étel…..
clos 2011.02.17 12:02:16
@akov: Egyáltalán nem ritkaság. Már nem a felelőtlen, pénzkeresős 80-as éveket írják.MGY
clos 2011.02.17 16:19:28
@akov: Nem ismerem a német kollégák mentalitását, de a boraikat sem :-) Alacsonyabb szinten valóban nem jellemző a hordó Chablis-ban, de már ott is egyre inkább kezdenek a fával megbarátkozni.... MGY
Sokszor és sokan felvetették már itt az Alkoholistán, hogy a magyarországi borágazat számos problémája miatt képtelenek vagyunk az eredményes versenyre az Európai Unió régebbi tagállamaival szemben. Sokan megállnak ott, hogy még mindig túl sok a pancsolás, túl kevés a minőségi…..
clos 2010.09.28 11:04:38
Meggyőződésem, hogy a lényegre még nem tapintottunk rá. Húsz év telt el, és a legtöbb borvidék még nem alapozta meg saját arculatátát, nem fogalmazta meg - mondjuk így, hogy - ars poeticáját. Már el kellett volna dönteni, hogy milyen borokat kívánnak a termelők készíteni. Az ország összes szőlőfelületénél Bordeaux egyedül mintegy 50%-kal nagyobb. Tehát több milliós palacknyi mennyiségekre, fél és egy Euróért - normális körülmények között - nem lehetünk alkalmasak. Vagyis, ezt a lehetőséget ki kell zárni, de ha valaki elég bátor, akkor nyugodtan versenghet a csilei és a többi riválissal. Ezért úgy érzem, hogy marad a termőhelyi borok készítése. De... megfelelő dűlőklasszifikáció, makulátlan eredetvédelem, és háttértörténet nélkül - mely alapokon a híres borvidékek is működnek: a bordeaux-i chateau rendszer vagy a burgundi terroir elmélet - nem érhetünk el komoly eredményt. Mivel a bor kultúra és történelem is, minden hazai borvidéknek vissza kell tekintenie múltjába, ki kell bányásznia azokat az elemeket a történelméből, melyek évszázadokkal ezelőtt is működtek, és azok segítségével, szakértők bevonásával kell megfogalmaznia a borvidék sztoriját. Erre is nagy szükség van. Ezek nélkül a borvidék egy lebegő szellem, nincs mibe kapaszkodnia a külföldi fogyasztónak, de a kevésbé járatos hazainak sem.
Szőlőfajták... a világ komoly, híres borvidékei - idetartozik Tokaj is - 2-4 fajtát művelnek, a hazaiaktól nagyságrenddel nagyobb felületeken. Miért van szükség nálunk 20-30 fajtára? Képes lehet bármilyen szőlészet, borászat ennyi fajtát 100%-os szakértelemmel, odafigyeléssel és időben pontosan termeszteni, feldolgozni, mondjuk így, hogy menedzselni? Aligha. És még arról nem is beszéltünk, hogy egyáltalán jól érzi magát ennyi fajta a borvidékeken? Kíváncsi a világ csak picit komolyabb fogyasztója a magyar chardonnay-ra, cabernet-re? Igen, de csak tömegborként, fillérekért.Szükségtelen felsorolni, hogy melyek azok a helyi fajták, amelyek termesztését forszírozni kellene.
Bormarketing ... sajnos,már maga az elnevezés is sokaknak a könyökén jön ki. Nem érzem, hogy a a mostani "magyar bor, minden kor" /vagy talán "korty"/ a nevetésen kívül mást is csalna az arcokra. Egyébként a szöveg nem új, úgy 20 éve már elsütötték valamilyen más cikk hirdetésében. Mivel nem lehetünk tömegtermelők a világ számára, akkor az össznemzeti bormarketinget is megkérdőjelezem. Minden borvidékünk más karakterrel rendelkezik, más érdekek mozgatják, így logikus, hogy a marketing tevékenységet borvidéki szinten kell megoldani.
Bürokrácia... lehet, hogy a rendszer túlbürokratizált itthon, ezt logikus korlátok közé kellene szorítani. Van borász országgyűlési képviselő, akinek az is feladata, hogy tegyen valamit az ügy érdekében. Mellesleg, a franciáknál ezeknél is szigorúbb törvények uralkodnak a borászatok tekintetében.
MGy
Francia évjáratbemutatónk második része következik, az elsőhöz hajtsanak vissza. 2009 Burgundiában ígéretes, alapvetően robusztus borokkal, a beaujolais-k egyensen parádésak, Jura-Savoyában a savak elégése miatt aggódnak, akik aggódnak, mások közel tökéletes évjáratról…..
clos 2010.07.11 17:53:12
@mistinguett: Semmi probléma! Az "etalon" még nem engedett senkit sem kóstolni, mivel a malo nem fejeződött be, pedig az a birtok komoly referenciának számí:-) MGy
clos 2010.07.11 12:42:01
Az elmúlt napokban több híres,francia birtok és champagne-i ház illette kritikával a RVF évjáratról szóló jelentését. Sajnos már olyan szinten történik az információk beszerzése, hogy "egy telefon a legméretesebb borászatokhoz" és az újság máris mindent tud av évjáratról, amélkül, hogy valóban utána járna a tényeknek. Tudomásom szerint ez főleg Champagne-ra és Burgundiára áll, hiszen ezek azok a borvidékek, ahol néhány birtok vagy negocian meglátogatása egyáltalán nem elegendő ahhoz, hogy levonhassuk a helyes, évjárati következtetést. A jeles burgundi "fehér" falvakat végigkóstolva, nem lehet kimondani, hogy a szőlők túlérettek lettek volna, oxidációra hajlamos borral nem találkoztam. Tény, hogy a 2008-as tételek savaí magasabbak,feszesebb természetűek, így életük is hosszabb lehet. Hagyomány, hogy a legjobb vörös borokat a Cote de Nuits északi falvai nyújtják. A DRC, szokásától eltérően, már ősszel kiadta rendszeres közleményét,melyben a 2009-es év szőlőművelési és időjárási eseményeit ecsetelte, hozzátéve, hogy kivételes évjárat született. ami a 2002-est, de a 2005-öst is sarokba szoríthatja. Nem magas, hanem a szokásostól magasabb aloholok születtek némely helyen, de ezek nem érik el azt a szintet, amely veszélyeztetné a borok egyensúlyát, és a fenolos érettség hiánya sem volt érzékelhető. Mellesleg jó ha tudjuk, hogy burundi gr. cru fekvésben az INAO által engedélyezett legmagasabb alkohol szint - pinot noir esetében - 14,5% lehet, ha ennél több, a bort reklasszifikálni kell. MGy
Átalakult a 7x7: új nevet kaptak a hetes csoportok, a 2006-ban még keményfedeles, igényes, színes könyv mára spirálkötésű kóstolófüzetté fogyott, a négy évvel ezelőtti kezdőcsapatból 24-en voltak ott az idei szombaton is a Festetics Palotában. Keresd A Bort - így nagybetűkkel…..
clos 2010.06.22 12:51:02
@hegyaljai: Mitől fog "növekedni" a magyar bor? MGy
Az alábbiakban Wojciech Bonkowski válasza olvasható a Magyar kórság című poszthoz érkezett kommentekre: Köszönöm az írásom kapcsán érkezett hozzászólásokat. A XI. Pannon Bormustrán bemutatott borok némelyikével kapcsolatos kritikai észrevételeim a magyar borok iránti őszinte…..
clos 2010.06.14 15:00:38
@vinos: Küldtem egy hozzászólást korábban, de valahol a Tejúton elveszett. Most csak röviden: Nem kell külföldieket hívni azért, hogy a magas aloholt és a penetráns fát megállapítsuk. A Borbarát 2008-as, 2009-es, illetve idei számaiban, melyek tartalmaznak egri, illetve mátrai fehér vagy vörös tesztet, a bevezetőkben, és egyes borok leírásában, számtalan esetben olvasható diszharmóniára utaló kritika. Nem lehet mit tenni, ha a termelő a kritikát a szőnyeg alá söpri!
A Művelt Alkoholista Pinot-pannó 2010.04.21 06:30:00
A humbugozás közben már sejtettem, hogy a kétely leple alatt sátrat vert szívemben a pinószerelem. De nem az egyedi és utánozhatatlan burgundi burgundi lobbantotta lángra a szívemet, hanem a sokszor lesajnált, pannon utángyártott. A humbugozás kommentrengetegét átböngészve arra…..
clos 2010.04.22 09:30:23
@Szomjas Gödény:
Azt hiszem, hosszú és sokaknak unalmas lenne felsorolni a birtokok neveit,melyek nagyon jó, illetve kiváló borokat készítenek dűlőről dűlőre, évjáratról évjáratra. Nem felsorolni kell, hanem megtapasztalni és megtanulni a birtokokat. BZoltan írta, hogy a burgundi borok piramisát nem kritizálni, hanem lemásolni kell. Annyit tennék hozzá, hogy nem a 'termékpiramist', hanem a szemléletet, ami a szőlőművelést és a borkészítést átszövi, azt kell nem lemásolni, hanem saját viszonyainkra - ide minden feltételt érek - átdolgozni és használni, A terroir-elméletet már nem alkalmazhatjuk, csak részben, mert azt már a burgundiak kitalálták. Ha irányelvként annyit elfogadnak a hazai borászok, hogy ne gondoljanak, ne gondolkodjanak 'termékpiramis' felől és ne beszéljenek 'termékről'. Nekik a lehető legjobb bort, amit a termőhely és saját tehetsége ki tud hozni, azt kell következetesen, évről évre elkészíteniük. Csak így lehet komoly borokat készíteni. A fogyasztó felé ez az egyetlen őszinte út. A 'piramis' magát fogja megteremteni, minden beszéd nélkül. Még annyit, hogy burgundi termelőt árról, piramisról és más hasonló dolgokról soha sem hallottam beszélni. DE ezt inkább BZoltánnak kellett volna címeznem :-) Üdv MGy
clos 2010.04.22 12:05:01
@BZoltan: Így igaz! Ott van egy elmélet, amely cirka 1000 éves,van egy dűlő klasszifikáció , amely 75 esztendős, de a lényeges alapok 150-160 évre nyúlnak vissza. Tokajt vegyük ki a játékból, csak fókuszáljunk a vörös boros vidékekre: Van elfogadott, jónak tartott besorolás? Kialakult az szőlőfajta kör, amelyeket érdemes vagy kell telepíteni/termeszteni? /Most mintegy 20 kék fajtát találunk minden egyes borvidéken/. Hozzáértéssel,tehetséggel, időben pontosan véghez vinni minden szőlőmunkát, szüretelni és bort is készíteni - lehetséges, de milyen eredményekkel? Nem kell messze menni, hogy példét vegyünk: Tokaj is főleg három fajtát termeszt - abból kettő hazai!!! - a néhény zsebkendőnyi egyebet kivéve. Ehhez képest hogy állnak a vörös kékszőlős területek? MGY
clos 2010.04.22 14:40:50
@BZoltan: Már csak röviden. Nem hiszem, hogy szükség lenne nagy kísérletezgetésekre. A magyar , illetve Közép-eu-i fajtákat kell előtérbe helyezni. Ha nemzetközi dicsőségről áhítozunk, akkor kizárólag a hazai fajták érdekesek. Vagy utángyártók akarunk lenni? Akkor az újvilágiakkal kell küzdenünk árban és minden másban. Nem hiszem, hogy valamely hazai termelőnek kell elkészítenie világi szinten az évjárat 86482-ik cabernet-jét vagy esetleg pinot-ját. Eger környékét a XIX. sz-ban 80%-ban kadarka borította. 1945 után szinte az egész ültetvényt hagyták kipusztulni. Most jó 20 hektár van, ami fiatal ültetvény. Nagyon kevés. Megygőződésem, hogy Vilányban nem kellene pinot noir-ral, de chardonnay-val sem kísérletezni. Túlságosan meleg van. Így Egerben a bordeaux-i fajták kétségesek. De a lényeg az, hogy nem lehet manage-elni 20 fajtát. Képtelenség. MGY
Bréking bréking: Mint ahogy azt a Népszabóság nyomán Index anyánk is írja, Vincze Béla 2005-ös évlabdarúgója pincészetében és a boltokban is találtak 2005-ös évjáratú hamisított Vincze-borokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítési Igazgatóságának…..
clos 2009.10.16 11:13:02
Se pro se kontra

A glicerines törénethez néhány gondolattal kívánok társulni... Minden tevékenységi forma űzésének megvannak a maga törvényei:a borkészítésnek, az autóvezetésnek és sok más egyébnek. Ezeket be kell tartani. Ha valakit kihágáson kapnak rajta, azt megbüntetik, akár gyorshajtásról, akár glicerinezésről legyen szó.De a gyorshajtókról legfeljebb csak akkor tesznek említést, olyankor is név említése nélkül,ha a sofőrlegalább 300-zal repeszt az autópályán, aminek következtében saját és mások életét is erősen veszélyezteti. A glicerin tulajdonképpen ártalmatlan, káros mellékhatása, esetlegesen előforduló enyhe hasmenés kivételével, nem fordul elő, még akkor sem, ha önállóan fogyasztják, legalábbis ilyen esetet még nem közölt semmilyen orgánum.Ha igen, várom, hogy olvashassam. Vincze Béla hibázott, áthágta a szabályokat, hiszen a bor hozzáadott glicerint csak megengedett mértékben tartalmazhat. Mindez a saját, az Egri Borvidék és a magyar borok egyetemes megitélése szempontjából is nagyon káros. Visszavetheti és vissza is veti az eladásokat, és rombolja a "hírnevet", a minőséget, amelytől egyesek szerint reszket a borvilág. De ebbe a reszketésbe hagy ne menjek bele, mert nem ez a célom. A Vincze eset után valószínűleg megkezdődtek a mutogatások, hogy "X és Y is ugyanezt csinálja". Ez tipikusan hazai szokás. Azonban valószínűsíthető, hogy egy általános razzia esetén az országban több borászat is fenn akadna a hálón. A versenysportban a teljesítményfokozó szerek alkalmazása üldözendő, ennek ellenére - kevés kivétellel - majdnem mindenki él vele, még akkor is, hogy tudja, egészsége előbb vagy utóbb meg fogja szenvedni. De hivatalosan csak az használja, aki lebukik, mindenki más tiszta... És még egy dolog,ami jóval lehangolóbb, mint a glicerinezés: az élelmiszer üzletek, a zöldségesek polcai roskadásig tele vannak olyan termékekkel, melyek sokak számára kimondhatatlan nevű, ezért "E" betű mögé bújtatott ízfokozókkal, állalgjavítókkal, festő- és tartósítószerekkel, röviden vegyszerekkel vannak tele, melyeket a lakosság döntő része nap nap után elfogyaszt és mérgezi magát. Érdekes módon, ezzel senki sem foglalkozik... A magam részéről Vincze Béla borait úgy a 2000-es évjárattól nem kedvelem, hiszen azok, a név kivételével, semmilyen egri karaktert sem hordoznak. Egerben Bordeaux-t, Villányban pedig Burgundiát nem lehet és nem is hasznos utánozni. A hozzáadott tanninok, az enzimek és festőborok használatát is helytelennek és fölöslegesnek tartom, hiszen az adott évjárat és a termőhely jellegét ezek csak rontják. Ne akarjunk felpiszkált, a természettel nem kompatibilis borokat készíteni, ez nem hozza meg a várva várt sikert, különösen olyan borászat esetében nem, amely jegyzett, közismert és az "az-év-eze-meg-aza" címmel bír. Vállaljuk fel, hogy egri, villányi, soproni, stb. borokat készítünk. Tokaj ezt már megtette és Somló is jó úton halad ahhoz, hogy ne csupán a helyi szpartakiádon jegyezzék italaikat, hanem a világ más országaiban is. Ez csak így lehetséges. Nincs választási lehetőségünk.
Előre is elnézést kérek azoktól, akik reagálnak mondataimre, de nem fogom elolvasni jegyzeteiket. A névtelen levelezgetés nem túl intelligens szokás.
Márkus György