Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Ignácz Károly

0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
„A goromba kalauznő is elnémul menten, ha egy csomag valódi Kotányi paprikával kínálja meg az ember” – így szólt egy humorosnak semmiképp nem nevezhető hirdetés 1916-ban. Manapság sem túl népszerű foglalkozás a BKV-ellenőré – mondhatni, 100 év alatt mit sem változott helyzet. Sőt akkoriban talán még…..
Ignácz Károly 2016.12.01 15:59:16
@csentecsa: pont ez az, csak nehezen, lökdösődve, utasokkal vitázva, nekik beszólva, azaz ez is konfliktusforrás volt
          Bolgár Dániel történész a Tilos Rádióban plágiummal vádolta meg kollégáját Ungváry Krisztiánt. A konkrét vád az, hogy Ungváry Krisztián a Horthy-rendszer mérlege című Akadémia Díjjal kitüntetett monográfiájában "százas nagyságrendben" közölt olyan…..
Ignácz Károly 2015.01.24 21:05:42
Megjelent a közelmúltban egy könyv Budapest választ címmel, melyben Ignácz Károly a főváros 1920 és 1945 közötti választási eredményeit dolgozza fel. Mint a beharangozóban ígéri, olyan kérdésekre keresi a választ, hogy mik a gyökerei a jobboldali Buda, liberális…..
Ignácz Károly 2013.10.11 15:56:46
@lutria: A kérdéses szavazókörben, azaz Ferencváros Soroksári út környéki részén 1930-ban 1393 választójogosult volt, és 1287 személy le is szavazott: az ő politikai választásukat lehet ábrázolni. Csepel északi, lényegében lakatlan része csak azért van ábrázolva, mert 1930-ban azt a területet a fővároshoz csatolták, konkrétan a fenti ferencvárosi szavazókörhöz.
Ignácz Károly 2013.10.11 16:17:45
@DIODORO: Nem nevezném baloldali pártnak a nyilasokat, akik 1939-ben nem csak a szegényebb munkásnegyedekben szerepeltek jól. Másik oldalról Angyalföld egyértelműen szegény munkásnegyed volt, mégsem lett nyilas bázis. Az is fontos, hogy a munkásság egésze korábban, 1939 előtt sem állt csak szociáldemokrata befolyás alatt, egyes csoportjai, pl. a közszférában (állami és városi gyárak, MÁV, Posta, stb.) dolgozók nagyobb arányban szavaztak a jobboldali pártokra. 1939-ben tehát a nyilasok (a szélsőjobb) nemcsak a szociáldemokratáktól, hanem a jobboldaltól is hódított el szavazókat. És nemcsak az alsóbb rétegek közül, még ha a támogatóik többsége nyilván oda sorolható. Érdemes megnézni külön a nyilas párt (NYKP) térképet, a konkrét adatokkal:
bpvalaszt.hu/terkep.php?id=52
Ignácz Károly 2013.10.11 16:33:21
@Sátán meg a Jocó: Felületesen nézve lehet ilyen analógiát, "törvényszerűséget" felfedezni, de szerencsére a valóság sokkal összetettebb és érdekesebb is. A politikai-társadalmi törésvonalak nem eleve adottak, hanem a politika és társadalom interakcióiban alakulnak ki. A Horthy-kori Budapesten létezett keresztény-zsidó törésvonal, ahogy ezt a politikai szereplők egy része erősítette is. Mások megpróbáltak átlépni rajta, mint Bethlen István miniszterelnök az 1920-as évek közepén, de próbálkozása egy keresztény és zsidó polgárságot egybefogó erős fővárosi kormánypárt létrehozására sikertelen maradt. Más körülmények között, más politikai helyzetben azonban nem feltétlenül marad meg ugyanaz a törésvonal, mert nem minden társadalmi különbség lesz vagy marad politikai kérdés (és megosztó tényező).