Regisztráció Blogot indítok
Adatok
kizita

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Néhány idézet az elejére, az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez hatodik, módosított változatából! (Annyira átgondolt a dolog hogy ÖT év alatt eddig csak HAT változat…..
kizita 2019.12.05 07:48:55
Azt tapasztaltam, hogy amíg írták és "megvédték" a portfóliójukat a tanárok, alig tanítottak, csak bejártak az órákra. Egy tantestületben, két-három ember beteg, ugyanennyi portfóliót ír, folyamatosan kiesik a tanításból öt-hat ember. Ismerős tanárok közül néhányan tiltakozásként, nem írtak portfóliót, mert ha több jelenlegi (nem régi) kitüntetés nem igazolja a kiválóságot, akkor hogyan tudná egy óvónő, vagy énektanár minősíteni egy természettudományi szakos minőségét? Pedig ilyen párosítások voltak, és ezzel nem értékelem le egy óvónő vagy bármilyen szakos munkáját, csak neki nem azt kellett volna csinálni, mint amit ráosztottak.
Ez a rendszer azokat hozza előnybe, akiket nem érdekel a gyerek, statisztikákat gyártanak,portfóliót írnak, megfelelnek, és a gyerekkel nincs idejük foglalkozni.
El kellene kezdeni végre felépíteni egy teljesen más alapokon nyugvó oktatási rendszert, amit nem egy bürokrata az íróasztal mellől, vagy egy egyetemi professzor a katedrájáról vezényel le, hanem egy olyan csapatot létrehozni, amelyben a gyakorló tanárok legkiválóbb képviselői is ott vannak. Az oktatás elsősorban szakmai feladat, nem a politikának kellene meghatározni, hanem a legkiválóbb tanároknak.
A sikertelenségünk legfőbb oka az, hogy mindig a politika képviselői voltak a főokosok, a hozzáértőket pedig kigolyózták. Évtizedek óta ez történik velünk.
Az eredmény mindannyiunk felelőssége.
Szülőknek, nagyszülőknek, tanároknak, gyerekeknek együtt kell kikényszeríteni a változást.
Gyáva nemzetnek nincs jó iskolája.
 Klebelsberg Kunó 1922-1931 között volt vallás – és közoktatásügyi miniszter, ez mindössze egy évvel több, mint ami a jelenleg is regnáló koalíciónak jutott, sőt, ha hozzátesszük, hogy előtte is kormányon töltöttek már négy évet, akkor az évek számát tekintve…..
kizita 2010.01.17 19:29:05
Néhány hőnapja követem az oktatással kapcsolatos bejegyzéseket rendszeresen,mert amíg dolgoztam, csak célirányos dolgokat néztem vagy kerestem a számítógépen.Diákok, szülők, tanárok fogalmazzák meg, a helyzet drámai. Mivel az oktatáshoz mindenkinek köze van vagy volt, mindenkinek van az oktatással kapcsolatban véleménye.
Az egyik legnagyobb hibának azt tartom, hogy nem a gyakorlatban dolgozó tanítók tanárok véleménye és vitája alapján alakultak ki a fő koncepciók, hanem a politika vagy egy oktatási műhely, vagy egy mindenkit elnyomó ,erőszakos ,pedagógiailag mindentudó team határozta meg a főcsapásokat. Ezért vezették be a képolvasást, s amikor a gyerekek nem tudtak olvasni az okos iskolák visszaléptek. Tanirodák építését támogatták középiskolákban, s aztán csökkentek a tanulói óraszámok, ami lehetetlenné tette ezek kihasználását. Rengeteg felesleges, iszonyatos pénzekbe kerülő ötlet, próbálkozás, amit modernnek, haladónak, hatásosnak stb hirdettek ki, majd hamvába haltak. Nyugdíjas tanárként azt mondom, az iskola legfontosabb része a jó tanár.
Nagyon sokan leírták itt is a hozzászólásokban mik a jó tanár kritériumai. Ezek a jó tanárok egyre több adminisztrációs tehernek vannak kitéve, az iskolának és a fenntartóinak sokkal fontosabbak a számtalan variációban elkészített jelentések és statisztikák hány lány hány fiú, ezek közül ki a bejáró, hányan kaptak, kapnak oltást, ki van csonka családban ki HH, HHH-s tanuló stb stb.Egyre kevesebb idő van a gyerekkel való beszélgetésre, megbeszélésre, ezek helyett pályázatokat írnak és elszámolnak, reklámoznak és bemutatnak. Olyan nagy a hangzavar, hogy minden iskola túl akarja harsogni a másikat a maga kiválóságának a felsorolásával, s hogy legyen gyerek, pénz, mutogatható eszköz, módszer, futnak, rohannak, tepernek, s a gyerek, akiért az egészet működtetjük, nem az iskola legfontosabb része lesz. A családban ugyanez történik.
Ne csodálkozzunk hát, ha a gyerekeink olyanok, mint amilyenek. Egyébként nem rosszabbak, mint bármelyik másik korábbi gyereksereg, csak teljesen mások.
A hozzánk képest más meséken felnövő, más ketyeréket eszközöket használó, más érdeklődésű emberkéket kell nekünk tanítani. Változni kell tehát az oktatásnak, a módszereknek, az értékelésnek, mindennek ami az oktatáshoz köthető. Ez nem csak nálunk probléma, de a körültekintő országok ezt eredményesebben oldják meg ( finn, svéd, koreai ) De a változáshoz vita és rengeteg vélemény kellene ,és azokat kellene megkérdezni akik a gyakorlatban is benne vannak. Nem szeretem az interneten megjelenő vitaanyagokat, mert nem reprezentatív a minta és nem biztos hogy a hozzáértők mondanak véleményt. Én nagyon hiszek abban, hogy most már csak fölfelé léphetünk.