Adatok
Jeges_
82 bejegyzést írt és 118 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Október 2-án rendezi közös konferenciáját a Károli Gáspár Református Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia. Téma: Az Osztrák-Magyar Monarchia kül- és katonapolitikai helyzete, valamint "hátországa" (politikai küzdelmei és nemzetségi viszonyai) a világháború előestéjén,…..
Kedves Olvasóink!
A Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma sziszifuszi munkát folytat annak érdekében, hogy a kutatók, érdeklődők számára fontos szakirodalmat elérhetővé tegye az interneten. Számos témakör elérhető már az oldalon, érdemes böngészni.
A napokban…..
"Azt hiszem, a 'küzdelmes' jelző nagyon találó a Kitörés túrára." - írta nekem levelében egyik túratársam, akivel tavaly óta rendszeresen taposom a turistautakat. Valóban, az idei Kitörést a havazás tette emlékezetessé a korai indulóknak. A később rajtolók, jómagam és a…..
A város története: Szeged és környéke az újkőkor (Kr. e. 5000) óta lakott. Traianus római császár i. sz. 106-ban foglalta el Daciát, ahonnan főleg sót és aranyat szállítottak. A rómaiak hamarosan összeköttetést létesítettek Dacia és Pannónia között. A két tartomány…..
Jeges_
2010.02.11 21:59:06
@MTi: természetesen sorra kerül minden, de először a temetőkkel kezdem a sort. A Lófara térről meg annyit elöljáróban, hogy pont nem régen bontották el az emlékművet, mivel a teret átalakítják. A szoboralakot pedig korábban, már több mint fél éve eltávolították. Remélem, minél előbb visszaállítják; Szeged város honlapján a térrendezési terven legalábbis látható az az emlékmű is.
Jeges_
2010.03.04 22:15:00
@piacausa: természetesen szó lesz a Református temetőről is, annál is inkább, mivel az általad említett sírokat a dédapám gondozta egykor, mint a temető kertésze. A posztot nem ígérem a közeljövőre, de meg lesz, ez biztos, ahogy a többi szegedi vonatkozású emlékmű is sorra kerül szépen lassan. A laktanyás tippet pedig köszi, majd megpróbálok bejutni oda valahogyan.
Jeges_
2012.12.24 12:05:17
@Lippai: Köszönöm a dicsérő szavakat! Sajnos a honlap jelenlegi helyzetében arra sincs lehetőség, hogy hetente új írásokkal jelentkezzünk. Egy ilyen feladat messze meghaladja a lehetőségeket. Ajánlom figyelmedbe ezt a honlapot, ahol már megkezdték a gyűjtést: hadisir.hu/?bejegyzesek=arckepcsarnok
Ha már családi kapcsolatokról esett szó: a temetőben nyugszik dédapám, aki a második világháborúban harcolt, majd fogságba esett. Hazatérése után nem sokkal meghalt, annyira megviselték a történtek.
Ha már családi kapcsolatokról esett szó: a temetőben nyugszik dédapám, aki a második világháborúban harcolt, majd fogságba esett. Hazatérése után nem sokkal meghalt, annyira megviselték a történtek.
Ilyen nincs még egy 2009. november 11. Olyan emlékmű, mely kizárólag az első világháborúban hősi halált halt sportolók neveit tartalmazza, az egész országban csak egy helyen, Rákosszentmihályon található. Ez az emlékmű a kerületi önkormányzat és a civilek összefogásával…..
Jeges_
2012.10.15 21:55:47
@Urmanczy: véleményem szerint nem kisebbítem azzal a fent felsorolt személyek érdemeit, ha áldozatoknak nevezem őket - hiszen az életüket áldozták azzal, hogy hősi halált haltak. Nyilván más posztokban hősi halottakról írok, de semmiféle megkülönböztetés nem állt szándékomban.
Az pedig, hogy egy másik emléktábla is található az emlékmű közelében, és erről említést teszek, nem tudom, miért okoz ekkora fennakadást. A posztokban igyekszem körülírni az emlékművek jellegét, környezetét - ez az alól ez sem kivétel.
Az, hogy egy emlékmű milyen formában emlékszik meg hőseiről, vagy a civil áldozatokról, azt hiszem egy teljesen más kérdés. Jelen oldal az első világháborúval foglalkozik, nem a másodikkal, így ez a kérdés, melyet a hozzászólás második felében felvetettél, nem merült fel. Nem is látom be, mi köze lenne akár ehhez a poszthoz, akár másikakhoz. Azt azonban szeretném tisztázni, hogy a blog nem tere az ilyen jellegű kérdések feszegetésének, se pro, se kontra. Kérlek, hogy ezt vedd figyelembe, amikor ilyen felindulásból írsz hozzászólást. És mielőtt még meggyanúsítanál azzal, hogy nem engedlek kifejteni a véleményed, csak arra hivatkozhatok, ez egy kegyeleti alapon működő honlap, nem pedig egy politikai jellegű fórum.
Az pedig, hogy egy másik emléktábla is található az emlékmű közelében, és erről említést teszek, nem tudom, miért okoz ekkora fennakadást. A posztokban igyekszem körülírni az emlékművek jellegét, környezetét - ez az alól ez sem kivétel.
Az, hogy egy emlékmű milyen formában emlékszik meg hőseiről, vagy a civil áldozatokról, azt hiszem egy teljesen más kérdés. Jelen oldal az első világháborúval foglalkozik, nem a másodikkal, így ez a kérdés, melyet a hozzászólás második felében felvetettél, nem merült fel. Nem is látom be, mi köze lenne akár ehhez a poszthoz, akár másikakhoz. Azt azonban szeretném tisztázni, hogy a blog nem tere az ilyen jellegű kérdések feszegetésének, se pro, se kontra. Kérlek, hogy ezt vedd figyelembe, amikor ilyen felindulásból írsz hozzászólást. És mielőtt még meggyanúsítanál azzal, hogy nem engedlek kifejteni a véleményed, csak arra hivatkozhatok, ez egy kegyeleti alapon működő honlap, nem pedig egy politikai jellegű fórum.
A település története:
Örvény közvetetlenül a Tisza partján fekvő Árpád-kori település, mely az oklevelekben Ewren, Ewrem (Örem) alakban már 1261-ben előfordult az egri püspökség részére kiadott megerősítő oklevélben, mint a püspökség ősi birtoka.
1417-ben,…..
Jeges_
2012.09.29 10:17:36
Hosszas kihagyás után újból jelentkezik a Rokonok a Nagy Háborúban című sorozat. Az alábbi írásban Kőszegi Németh Enikő édesapjának nagybátyjáról, Németh Zoltánról olvashatunk. Eddigi cikkeinkkel szemben rendhagyó módon a fókusz nem a hősi halált halt rokon katona-éveivel…..
Nem felejtjük!
Átirányítás - A szegedi 46. közös gyalogezred koleratemetője Tizsényben
2012.07.26 20:00:00
Ezúton ajánlom Olvasóink figyelmébe Pintér Tamás írását a Nagy Háború blogon. A szegedi 46. közös gyalogezred koleratemetője Tizsényben című cikk ide kattintva érhető el...
Solymár történelme:
A régészeti kutatások alapján szinte biztosan állítható, hogy már a neolit kortól (i.e 3000) éltek itt emberek. Az 1970-es években folytatott ásatások feltártak a község határában római, illetve avar sírokat is. Mint az ismeretes a település nevéről…..
A város története:
A magyarok Kárpát-medencébe érkezését, a honfoglalást (896) követően kialakult település a korai püspöki székhelyek sorába tartozik, első királyunk, Szent István megkezdte a váci püspökség szervezését. Az alapítólevél sajnos nem maradt fenn, így…..
Az alábbi felhívásra szeretném irányítani Kedves Olvasóink figyelmét:Az első világháborús projekt A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum első világháborús projektiroda elsődleges célja és feladata a több mint négy évig tartó első világháború századik…..
Kedves Olvasók! Az idei Hősök napja alkalmából Besenyőtelekről készült bejegyzés. Ez a település szenvedte el a legnagyobb veszteséget az akkori Magyarország területén, arányait tekintve.
A Hősök Napja alkalmából szeretném arra buzdítani Olvasóinkat, hogy településükön…..
MeghívóAz Országos Széchényi Könyvtár tisztelettel meghívja tizenötödik Fogadóórájára, melyre 2012. június 1-jén, pénteken 16 és 18 óra között kerül sor az OSZK (Budapest I., Szent György tér 4-5-6., Budavári Palota F épület) VIII. szinti társalgójában.A könyvtár…..
Szécsény története az első világháborúig: Az ország északi szélén, az Ipoly-völgyében, nem messze a határt képező folyótól, közel 6300 lakosú helység fekszik, Szécsény. Szécsény a középkorban előbb város, és csak később lett katonai erősség. Ennek következtében…..
Alább olvasható Blaho Péter vendégposztja. Köszönjük a munkát!
Párkány története:
A 11 100 lelket számláló város a szlovák-magyar határfolyó, a Duna bal partján fekszik. Párkány Szlovákia legdélebben fekvő városa, érdekes természeti adottságai turisták…..
Kedves olvasóink figyelmébe ajánlom a a Hadtörténelmi Délutánok januári előadását:Rózsafi János „A m. kir. 20. honvéd gyaloghadosztály első magashegyi harcai 1915 júniusában” címmel tart előadást.Időpont: január 28 (szombat), 13:30.Helyszín: HM HIM (1014,…..
Kedves Olvasók! Ajánlom figyelmetekbe a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár videó-összeállítását a megyei első-világháborús emlékművekről. ..
Vincze János jászladányi olvasónk jóvoltából jutott el hozzánk a következő vendégposzt. Településtörténet: 1399-ben említik elsőként Lany, Ludány, Ladán, Ladány néven. Jászság egyetlen tava mellé épült a települést. Az év jelentős részében ezért a lápos vidéken…..
Jeges_
2012.01.07 13:17:03
A település története:
A község eredeti neve Szent Iván, németül Sankt Iwan. A török világ utáni első összeírások Szent Ivánról nem tesznek említést. Felvetések szerint a török hódoltság előtt is létezett itt település Battháza néven.
A 150 éves török uralom alatt…..
A település rövid története: Piliscsév a Pilis hegység lábánál fekszik, Komárom-Esztergom megyében, Budapesttől kb. 30 kilométerre. Csombor Erzsébet településtörténeti kutatásaiból kiderül, hogy a középkori magyar falu első okleveles említése 1262-ből való, Chw, Cheu…..
Kesztölc története Hosszan elnyúló falu a Pilis hegység aljában, a Kétágú-hegy, Feketehegy, Pilisnyereg, Klastromi szirtek alatt húzódik meredek lejtőjű dombok között. A hegyek lábánál eredő források vizét a Kesztölci-patak és a Topolka patak szállítja a…..
Újabb érdekes programot szeretnék Olvasóink figyelmébe ajánlani:2011. december 8-án csütörtökön 17 órakor az ELTE Egyetemi Könyvtár Dísztermében (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.) A limanovai csata - az elfeledett "magyar győzelem" címmel a Nagy Háború Kutatásáért…..
A település története: Pusztaszabolcs területe több ezer éves múltra tekint vissza. A régészeti ásatásokkal felszínre került bronzkori, kelta, illetve római kori tárgyi emlékek mind arról tanúskodnak, hogy a lakosságot a jó minőségű, öntözhető föld vonzotta a…..
Az alábbi konferenciát ajánlom az olvasók és a tagtársak figyelmébe. A témák sok korszakot érintenek; több első világháborúhoz kapcsolódó előadás is lesz.2011. november 4-én (pénteken) a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum konferenciát szervez a hadtörténeti régészet…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz