Adatok
teletabiii
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ugye nem kell sokat bizonygatni, hogy a "görbe" és a "görbít" szavak egy tőről fakadnak, csak a ragozásban térnek el - így ha valaki azt állítaná, hogy a görbe szót a magyar nyelv a szláv grkeb (=aszott) szóból vette (ezt most csak hasraütésből fantáziálom a példa kedvéért, ne keressétek semmilyen…..
Több éve tervezem már, most végre sikerült eljutnom ebbe a Baja-közeli, kis csárdába, amit még táblák sem jeleznek, annyira eldugott. Ennek oka is van, azt szeretnék, ha csak olyanok találnának oda, akik tudják, hova mennek. Mi tudtuk...
Arról, hogy meghalok, önmagában nem kéne írnom, hiszen egyrészt mindenki meghal, másrészt annak sincs hírértéke, hogy a „mindenki”-be én is beletartozom – ezzel kb. óvodás korom óta tisztában vagyok. Keresztény koromban mindennap imádkoztam „a jó halál kegyelméért”; ez komplex fogalom, amelybe…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A cikkben leírtak jóval részletesebben megtalálhatók Varga Csaba HAR című könyvében, ami pedig a XIX század végén megjelent Czuczor-Fogarasi gyökszótárt veszi alapul.
A genetikai eredmények figyelemre méltóak, de vitathatóak is a genetikai minták eredetének bizonytalanságai miatt.
Szerintem a magyar nyelvben lévő gyökök megléte önmagában megkérdőjelez mindent, amit a mai akadémiai nyelvtudomány tanít. Magát a finnugor elméletet még a monarchia akor Magyarországra küldött tudósai ötlötték ki a szabadságharc leverése után. Nyelvtannal nem foglalkoznék, erről csak annyit, hogy a nem magyar finnugor nyelvek írásbelésége nagyon késői, sokszor csak XIX. sz.-i, akkor is egy roppant gyorsan változó nyelvek kerültek képbe, ezzel szemben a legnagyobb finnugor nép, vagyis a magyar írásbeliség jóval ősibb, valamiért mégsem rólunk nevezték el a nyelvcsaládot, a szándékról ez valamit elárul.
A magyar nyelv különleges érdekessége és egyedisége a stabilitása, ellenáll minden változásnak. Erre bizonyíték, hogy gyakorlatilag nem alakultak ki dialektikusok. Minen magyar értminden magyart, még a moldvai csángókat is. Indoeurópai nyelvekben ez nincs így, Shkespeare angolját pl. már nem lehet érteni, Németországon belül vannak nyelvjárások, amit átlagnémet nem ért meg.
Érdekesség az írásbeliséggel kapcsolatban a rovásírás. Az, hogy az első latin írású nyelveink olyan furcsán hangzanak, egy oka van, mégpedig, hogy a latin ABC 30 hangot, míg a magyar 40 hangot tartalmaz kb. Amikor ezeket leírák, még a latin írás nem volt pontossan illesztve a nyelvhez. Az eredeti, legtovább a székelyeknél megőrzött rovásírás pedig szintén különlegesen érdekes. Szintén Varga Csaba által jegyzett ABC történeti írás (Jel, Jel, Jel) egymás mellé rakja a rovásírás és az kori egyiptomban használt hieratikus ABC betűit (fotókkal igazolva). A két ABC gyakorlatilag tökéletesen azonos (1-2 betű kivételével). Namármost ha ez így van, akkor valami nagyon fontosat nem tudunk a magyar őstörténetről. Nem hiszem, hogy a finnugor elmélet erre az azonosságra bármilyen magyarázattal szolgálni tud.
Természetesen valamikor a többi finnugor nép találkozott valamikor a magyar nyelvvel, de a hatás meglehetősen egyirányú lehetett, és nem felénk irányult.
Egyébként jellemző a finnugor elméletre, hogy az alapókincshez tartozó magyar ház szó és a német Haus (angol house), olasz Casa szó kacsolatát tagadja, szerintük a hasonlóság csak a véletlen műve, mert ez nem illene az elméletükbe.