Regisztráció Blogot indítok
Adatok
nonoka_

0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2008.11.17. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vállgazd Blog Pénzügy 2. kérdés 2008.12.08 11:49:00
Az 1990-es évek elején a hazai privatizáció célja volt az is, hogy a kisbefektetők tulajdonhoz (részvényhez) jussanak. Célszerű-e államilag támogatni egy magántulajdonon alapuló piacgazdaságban, hogy az adott országban minél több kisbefektető legyen részvénytulajdonos? Ha igen,…..
nonoka_ 2008.12.09 20:40:25
Az állami támogatásokkal mindig óvatosan kell bánni. A magántulajdonon alapuló piacgazdaság önmagában is életképes, igaz néha szükség van arra válságok idején, hogy az állam is közbelépjen.

Magyarországon a rendszerváltást megelőző időkben az emberek számára ismeretlen volt az olyan típusú tulajdon, mint amilyet a részvények képviselnek. Ahhoz, hogy a gazdaság a szocialista rendszerből átalakuljon piacgazdaságivá szükséges volt, hogy minél többen jussanak tulajdonhoz. A korábbi időszak nem tette lehetővé az emberek számára az olyan mértékű tőkefelhalmozást, amit később befektethettek volna részvényvásárlásba. Ezért szerintem abban az időben szükség volt az állami támogatásra ehhez.

Igaz, hogy akadtak olyanok, akik külföldieknek továbbadták a részvényeiket, de nem egy rendszerváltást követően befutott vállalat alapjait ezek az állami támogatások képezték.

Azonban az elmúlt 18 év alatt végbement a gazdasági váltás, így szerintem már nincs szükség további állami támogatásokra az esetleges privatizációknál és részvényvásárlásnál.

A kisbefektetői kör bővítésére számomra az a megoldás szimpatikus, ami nagy nemzetközi vállalatoknál (pl.: GE ) már megszokott, hogy a dolgozók jó munkájukért nem (csak) pénzbeli juttatásban részesülnek, hanem vállalati részvényekhez is juthatnak (employee stock options).
Vállgazd Blog Pénzügy 1. kérdés 2008.12.08 11:47:00
A diákhitelt néhány éve azért vezették be, hogy a hallgatók e kedvezményes konstrukcióval támogatni tudják felsőfokú tanulmányaik végzését. Mi a véleménye a diákhitel intézményéről? A diákhitelt a legtöbben jó ötletnek, kezdeményezésnek tartják. A véleményezők…..
nonoka_ 2008.12.08 18:32:26
Biztosan vannak olyan emberek, akik számára kiváló lehetőséget biztosít a diákhitel, mert önállóan kell gondoskodniuk a megélhetésükről az egyetemi éveik alatt. Ezért semmiképpen nem vonom kétségbe a hasznosságát.

Ugyanakkor, mint szerintem a többi hitel is, ez egy hatalmas csapda, amibe az óvatlanok könnyen beleeshetnek. Nagyon csábító az a tény, hogy tulajdonképpen, aki igényli, az hozzájut valamilyen fokú támogatáshoz nagyon kedvező visszafizetési konstrukciók mellett. Éppen ezért sokan már csak azért is folyamodnak érte, mert könnyen megkapható és bár kicsit közhelyes a mondás, mégis szerintem ideillik, hogy "Könnyen jött pénz könnyen megy el". Tapasztalataim alapján az emberek többsége sokkal hajlamosabb szórni azt a pénzt, amiért nem ő dolgozik meg. Akadnak szép számmal olyanok, akik egyáltalán nem a lakhatásra, étkezésre fordítják a diákhitel összegét hanem bulizásra, vagy szükségtelen dolgok vásárlására. Arra pedig csak kevesen gondolnak, hogy azt vissza is kell fizetni.

Én személy szerint éppen emiatt a csapda miatt nem kedvelem a hiteleket. Elismerem, hogy szükség van rájuk, és lehetségesnek tartom, hogy én is fogok hitelt felvenni a későbbiekben. Azonban csak abban az esetben tartom ésszerűnek, ha megvannak a konkrét céljaink, hogy mit szeretnénk venni az összegből (lakás, autó vagy a vállalkozásunk kezdőtőkéjét képezné) és biztosak vagyunk abban, hogy vállalni tudjuk a törlesztőrészlet miatti terheket. Nagyon könnyen be lehet kerülni az adósságspirálba, kijönni viszont annál nehezebb.

A diákhitel engem kicsit az áruhitelekre emlékeztet, amiket én teljes mértékben ellenzek, mert ha nincs pénzem például új plazmaTV-re akkor nem veszek és nem az a megoldás, hogy hitelért folyamodok. A diákhitel esetében is, ha nem adottak az anyagi lehetőségek ahhoz, hogy minden héten a legdrágább helyeken bulizzak, akkor nem veszek fel hitelt, hogy mégis megtehessem. Elnézést azoktól, akiket ez sért, csak én eddig a diákhitel ilyenfajta "felhasználásáról" hallottam.

Én eddigi tanulmányaim során sem vette, fel a diákhitelt és a jövőben sem tervezem. Már csak azért sem, mert nem szeretném első komolyabb fizetéseimet rögtön törlesztőrészlettel csökkentve megkapni. Inkább az egyetem melletti munkavállalásra tenném a voksom, ha pénzszerzésről van szó.
Vállgazd Blog Értékteremtő folyamatok menedzsmentje 2. kérdés 2008.12.01 10:28:00
Az üzleti szakemberek szerint a vevők ma nem annyira termékeket és/vagy szolgáltatásokat akarnak vásárolni, hanem komplex "megoldást" szeretnének kapni problémáikra. Ugyanakkor tömegével találunk termékeket, szolgáltatásokat nem kívánt, s nem is használt…..
nonoka_ 2008.12.05 01:24:04
A fogyasztói igények versus komplex szolgáltatások kérdést én tyúk-tojás problémának látom. Nem tudom pontosan, hogy melyik volt előbb, bár ha tippelni kell én inkább a fogyasztói igényre tippelnék. A többletszolgáltatások nem tesznek mást, mint magát a termelők közti versenyt generálják. Ki tud minél olcsóbban minél nagyobb tudású terméket előállítani? A fogyasztóknak pedig az ölébe esik a tengernyi választási lehetőség, ami azt az érzést keltheti benne, hogy minden róla szól és az idők során kialakult bennük az ez iránti igény.

A felvetésben is a mobiltelefonok példája szerepelt, így én is ejtenék pár szót erről. Sokan mondták, hogy nekik vagy a rokonaiknak elég lenne, ha csupán olyan készülékük lenne, ami a legalapvetőbb funkciókra (telefonálás, SMS írás) képes. Azt is kijelenthetjük, hogy olyan mobil, ami csak ezekre képes, már csak "múzuemban található". Azt viszont kevésbé tudom elképzelni, hogy plusz szolgáltatások közül egyiket sem használják...

Említették az előttem szólók azt is, hogy miért nem személyre szabva jutunk hozzá ezekhez az extrákhoz, kinek-kinek igény szerint. A gyártók, szolgáltatók igenis élnek ezzel az eszközzel, csak ők a tömeges testreszabást valósítják meg. A pluszokat aszerint teszik hozzá, hogy a fogyasztói igényekre vonatkozó felmérések milyen eredményeket hoztak ki.

Gyártói oldalról nézve a kérdést, sokkal nagyobb költségekkel járna, ha kevés darabot gyártanak le egy adott típusból és nyilván ezeket a költségeket átterhelnék a fogyasztókra. Ezért a fogyasztók többsége számára is szerencsésebb, ha elé raknak egy listát, a készülékekről, hogy mi mit tud és nem neki kell összeírnia. Biztos vagyok benne, hogy a széles termékpalettáknak köszönhetően mindenki megtalálja az igényeinek megfelelő terméket.
Vállgazd Blog Értékteremtő folyamatok menedzsmentje 1. kérdés 2008.12.01 10:26:00
A városi logisztika egyre bonyolultabb problémákat vet fel - ennek egyik jól érzékelhető megnyilvánulása az egyetemünk mellett, a közvélemény "háta mögött" épülő, a Nagycsarnok szemetének elszállítására szolgáló létesítmény. Mit gondol: ki kellene telepíteni a…..
nonoka_ 2008.12.05 00:47:39
Szerintem az itt kommentelők nagy része, köztük én is nem rendelkezik olyan mélységű jogi ismeretekkel és háttérinformációkkal a szemétlift vagy a 4-es metró megépítéséről, hogy ki lehessen jelenteni ilyeneket, hogy ez most rossz vagy törvénysértő módon épült meg.
Amit én érdekesnek találok és már az első hozzászólások között is említette valaki, hogyha a csarnok másik oldalán lenne, akkor valószínűleg nem tiltakozna ellene ennyi ember. Amiket pedig Zsófi már említett, hogy üvegépület és a a föld alatt lesz én is olvastam, már pontosan nem tudom, hogy hol, de biztos nem a titkos önkormányzati iratok közül szereztem meg, ezért gondolom, hogy ez az információ mások számára is adott kell, hogy legyen. Ami még furcsa, hogy az egyetem mellett már egy ideje ott van az a "gödör" és egészen addig senkinek semmi baja nem volt vele, és szerintem kevesek foglalkoztak vele, amíg valaki nem kezdett el ügyet csinálni abból, hogy szemétlift lesz a tényleges funkciója.
Ami az említett törvénytelenséget illeti, bár már említettem, hogy nincsenek beható ismereteim erről, de arra emlékszem, hogy amikor a házunkat építettük, akkor mindenkit aki velünk szomszédos ingatlannal rendelkezett fel kellett keresni, hogy támogatja-e. Gondolom, hogy ez ilyen szinten sem működik ettől nagyon különböző módon, tehát szerintem az építési terv végigment az engedélyezési procetúrán.

A vásárcsarnok kitelepítésének gondolata nagyon távol áll tőlem. Többen említették már és én is csatlakozom hozzájuk, hogy gyönyörű patináns épület, turisztikai attrakció. Arról nem is beszélve, hogy amióta megépült ugyanazt a funkciót látja el és nem egy ember van, aki itt végzi el a napi szintű bevásárlását. Azt az ötletet pedig, hogy bevásárlóközponttal helyettesítsük nem igazán értem. Több bevásárlóközpont is van a városban erre-arra, az, hogy akadnak emberek akik mégsem oda járnak hanem a csarnokba számomra azt jelenti, hogy van igény arra, hogy a vásárlás során kapcsolatba kerüljünk az eladókkal és ne csak egy gépbe üssük be például a banán kódját, ami aztán automatikusan leméri. Igen is van valós igény a hagyományos piacokra. A másik dolog pedig, hogy nem mindenki tud kimenni például Budaörsre nagy bevásárlást végezni, mert nincs autója vagy esetleg olyan idős, hogy nem lenne képes onnan hazacipekedni. Szerintem a csarnokhoz hasonló épületeknek, még ha logisztika-igényes is, van létjogosultsága a belvárosban.

Abban is egyetértek Zsófival, hogy még nem láttam ilyen eszközt működés közben, meg egyébként sem és kíváncsi vagyok rá. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen lesz, de gyanítom a 21. századi technológiákkal meg lehet oldani, hogy ne kelljen a kellemetlen szagoktól vagy a rossz látványtól szenvedni. Senkinek sem a városkép rombolása a célja, hanem megoldást próbáltak találni egy felmerült problémára. Azt is valószínűnek tartom, hogy több lehetőséget vettek figyelembe és nem csak úgy jött az elhatározás, hogy "szúrjunk ki a Corvinus-szal".
Vállgazd Blog Emberi erőforrás 1. kérdés 2008.11.17 09:53:00
Egy jó nevű egyetem diplomája és az ott megszerzett tudás remek ajánlólevél a végzés utáni elhelyezkedéshez. Számos nappali tagozatos egyetemista heti 20-40 munkaórában dolgozik tanulmányai mellett. Véleménye szerint az ilyen jelentős mértékű tanulás melletti munka…..
nonoka_ 2008.11.18 01:04:00
Több oka is lehet annak, hogy valaki az egyetemi évei alatt munkát vállal és nyilván ezek az okok befolyásolják, hogy milyen munkaidőben. Azok akik 40 órát vállalnak (bár ezt egy kicsit én is soknak tartom) valószínűleg anyagi, megélhetési okokból tesznek így.
A diákok egy másik csoportjának megvan a konkrét terve arról, hogy milyen területen szeretne elhelyezkedni az egyetemi évek után és ennek megfelelően keres egy céget, ahol ilyen jellegű tapasztalatokat szerezhet.
Akadnak olyanok is, akiknek még ugyan nincsen kiforrott elképzelése arról, hogy a későbbiekben mivel akar foglalkozni, de az egyetem nem tölti ki minden idejüket és ezt az időt hasznosan, munkával szeretnék kitölteni.
Az egyetemi évek alatt végzett munka a hallgatók első szárnypróbálgatása arra, hogy megállják-e helyüket a felnőtt munkavállalók világában és anyagilag függetlenedjenek szüleiktől. Arról nem is beszélve, hogy az ember talán jobban megbecsüli azt a pénzt, amiért saját maga megdolgozott és nemcsak az ölébe esett.

A tanulás rovására mehet-e a munka? Igen is és nem is. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy milyen fokú terhelést bír el és ez alapján kell mérlegelnie. Megfelelő időbeosztással nem lehetetlen zökkenőmentesen végezni a kettőt egymás mellett.

Azt is hozzátenném, hogy a egy jó nevű egyetemen szerzett diploma önmagában egyáltalán nem garancia a sikerre. A magyar oktatási struktúra (sajnos) inkább az elméleti képzésre helyezi a hangsúlyt és nem a gyakorlatra. A jól megalapozott elméleti tudás fontos, ugyanakkor a cégek általában gyakorlatias és tapasztalt munkaerőre vadásznak. Ezért aztán kifejezetten hasznos a későbbi karrierépítés szempontjából, ha már az egyetemi évek alatt megjárjuk az alsóbb lépcsőfokokat.
Vállgazd Blog Emberi erőforrás 2. kérdés 2008.11.17 09:55:00
Mit gondol, miért él viszonylag kevés honfitársunk (más országokkal összehasonlítva) az Európai Unión belüli szabad munkahelyválasztás lehetőségével? Jó ez, vagy rossz? (A játékszabályok itt olvashatók, a november 21-én, pénteken 12.00 óráig beérkezett hozzászólásokat…..
nonoka_ 2008.11.18 00:32:18
Véleményem szerint több okra is visszavezethető, hogy miért alacsonyabb a magyarok külföldi munkavállalási kedve a többi újabb EU tagállam állampolgáraihoz képest.
Az egyik tényező, amely magyarázhatja, hogy nem használják ki az adódó lehetőségeket az, hogy sokak számára teljesen ismeretlen a mobilitás fogalma. Napjainkban a munkavállalók többsége még élvezte a szocializmus azon elemét, hogy a munkahely "házhoz ment" és még a kisebb településeken élőknek sem kellett messzire menni dolgozni, mert mindenki talált valamilyen megélhetési lehetőséget a közvetlen környezetében. Mivel ezek az emberek még egy másfajta társadalmi-gazdasági környezetben szocializálódtak, nem igazán tudnak mit kezdeni ilyenfajta kínálkozó lehetőségekkel.
Csökkentheti a munkavállalási kedvet az alacsony fokú tájékozottság. Az EU-val kapcsolatos közvélemény kutatási eredmények bizalmatlanságról tanúskodnak. Sokan nem látják meg a csatlakozás adta új pályázati vagy akár külföldi munkavállalási lehetőségeket, inkább úgy tekintenek az Unióra, mint egy nagy átláthatatlanul bürökratikus gépezetre, pedig kellő informáltság mellett nem tűnne ennyire átláthatatlannak a rendszer.
Az előző kommentekben többen kiemelték már a nyelvtudás hiányát, mint korlátozó tényezőt. Nos, tény, hogy nem állunk olyan jól a nyelvekkel, mint mondjuk a skandináv országok lakói, de nem gondolnom, hogy az a török család, amely gondol egyet és elköltözik Németországba sokkal jobb helyzetben lenne ilyen téren. Én elsősorban nem a tudás hiányában látom a problémát, hanem hogy sokan nem is akarnak megtanulni idegen nyelveken. Nem egy tanult, egyetemet végezett ember szájából hallottam már azt, hogy "minek tanuljak meg én x idegen nyelven, mikor az adott nyelvet beszélő ország lakói sem tanulnak meg magyarul?" és ha az illető mégis rendelkezik nyelvvizsga bizonyítvánnyal, az csak azért van, mert a diplomájához szüksége volt rá. Probléma az is, hogy nem használható nyelvtudással rendelkeznek az emberek, hanem az iskolákban elsajátított nyelvtan-centrikussal.
A rendszerváltás környékén vagy azután született generációval már más a helyzet. A mi generációnk már középiskolai tanulmányai során elkezdte az ismerkedést az EU-val, ezért valamivel világosabb képe van róla és mivel számunkra szinte ismeretlenek a szigorú beutazási korlátok bizonyos országokba (itt elsősorban nem a vízumokra gondolok, hanem arra, hogy régebben csak minden 3 évben lehetett külföldre utazni), otthonosabban mozgunk a határok nélküli Unióban. A fiatalabbak pedig még jobban tudnak élni a multikulturalitás adta lehetőségekkel. Ezekben a korosztályokban szerintem mindenképp nagyobb a mobilitás szaktudástól és iskolai végzettségtől függetlenül.
Úgy gondolom, hogy a jövőben változni fog ez a tendencia, mégha nem is éri utól a külföldön munkát vállaló magyarok aránya a többi régióbeli országét. A frissen diplomázók karrierje (akár hazai) szempontjából mindenképpen sokat fog számítani a külföldi tapasztalat.
Magát a tényt se rossznak, sem jónak nem tekintem, viszont érdemes elgondolkozni azon, hogy hogyan lehetne mérsékelni korlátozó tényezőket.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása