Adatok
ggiorgio
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az 1990-es évek elején a hazai privatizáció célja volt az is, hogy a kisbefektetők tulajdonhoz (részvényhez) jussanak. Célszerű-e államilag támogatni egy magántulajdonon alapuló piacgazdaságban, hogy az adott országban minél több kisbefektető legyen részvénytulajdonos? Ha igen,…..
Az üzleti szakemberek szerint a vevők ma nem annyira termékeket és/vagy szolgáltatásokat akarnak vásárolni, hanem komplex "megoldást" szeretnének kapni problémáikra. Ugyanakkor tömegével találunk termékeket, szolgáltatásokat nem kívánt, s nem is használt…..
Mit gondol, miért él viszonylag kevés honfitársunk (más országokkal összehasonlítva) az Európai Unión belüli szabad munkahelyválasztás lehetőségével? Jó ez, vagy rossz? (A játékszabályok itt olvashatók, a november 21-én, pénteken 12.00 óráig beérkezett hozzászólásokat…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A témára rátérve: az eddigi véleményekkel nagyjából egyetértettem, mindenki által felvázolt alternatívákat lehet elfogadhatónak értékelni.
Én két dologgal szeretnék foglalkozni: meddig kicsi a kisbefektető? Emellett a jelenlegi kormányzat Új Tulajdonosi Programjáról méltatlanul nem esett szó, pedig ez a legújabb (ez lett volna) gazdaságpolitikai kezdeményezés a privatizációt, és a lakosság részvényhez-jutását illetően.
Véleményem szerint olyan tulajdonosi struktúrát, mint a rendszerváltáskor kialakult nem szabad mégegyszer létrehozni. Valóban olyan kisbefektetők jutottak részvényekhez, akiknek nem rendelkeztek megfelelő ismeretekkel a modern tőkepiacról, és ez hozhatott olyan furcsaságokat, amelyekről a könyvben is olvashatunk. A kis tulajdonosi hányaddal rendelkező egyénektől a nagyobb befektetők irányába áramoltak a részvények, akik nagyon sokat nyertek az üzleten. Teljesen egyetértek azzal a véleménnyel, hogy széles középosztály helyett egy szűk, nagyon gazdag réteg jött létre.
A folyamat tényleg az akkori tulajdonosok ismereteinek hiányából fakadt, hiszen ha néhány évig tartottak volna egy otp részvényt, több tíz, vagy akár százszoros nyereségre is szert tehettek volna (az otp árfolyama az induló 100-ról 30000-re szökött fel, amikor a részvényeket eltizedelték).
Az Új Tulajdonosi Program, amelyet a válság miatt hozott intézkedések miatt egyenlőre "jegelnek", egy racionális elképzelés lett volna. A piacképes állami nagyvállalatok nagy részét szakmai nagybefektetőknek értékesítették volna, de az állam nem vonult volna ki teljesen az adott cégből, és a lakosság egy részét is bevonták volna a tulajdonosi szerkezetbe. Ebben az esetben a sokak által kritizált, "kedvezményes" részvényhez jutás következett volna be, hiszen 250E Ft-ig 10%-kal több részvényt kaptak volna a befektetők; ez viszont nem jelentett volna túlságosan nagy előnyt. A másik ösztönző a vásárlásra a kedvezményes hitelkonstrukció jelentette volna, ez szintén elfogadhatónak tűnt.
Ezek a kedvezmények csak akkor lettek volna elérhetőek, ha legalább 5 évig nem került volna sok értékesítésre. Ezzel a lépéssel kiszűrésre került a tisztán spekulatív szándékú vásárlás.