Adatok
panemetcircenses
0 bejegyzést írt és 21 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Szasz Tibi! A Homár dérynés posztja inspirált (belepillantva a levélbe, a panaszos "exclusiv stylusa" inkább a legalja - Tibi) Üdv, balage_81 A budai anyuka Úgy is hívhatnám, hogy milliomosné. Tulajdonképpen az aranyásó idősebb, a projektet már sikeresen letudó…..
panemetcircenses
2010.11.07 22:12:25
@Stiel:
Egy szóval sem mondtam, hogy jobb vagyok.
Az emberségesség soha nem volt kenyerem. A jövőben sem lesz az.
Egy szóval sem mondtam, hogy jobb vagyok.
Az emberségesség soha nem volt kenyerem. A jövőben sem lesz az.
panemetcircenses
2010.11.07 22:19:45
@Patrick Bateman:
Pat, sohasem gondoltam volna, hogy egyszer elveszíted a humorérzéked!
Pedig, amit a lányokkal műveltél... az igazán vicces volt!
Pat, sohasem gondoltam volna, hogy egyszer elveszíted a humorérzéked!
Pedig, amit a lányokkal műveltél... az igazán vicces volt!
A Kreatív magazin legfrissebb számában megjelent egy interjú Kallós Andrással, a Telenor marketingkommunikációs igazgatójával. Ebben az interjúban a pályájáról, a karrierje indulásáról és természetesen annak legutolsó állomásáról és az azzal járó feladatokról kérdezték…..
panemetcircenses
2010.07.22 11:05:44
@resztli:
Teljes mértékben igazad van.
Én is éppen ezt készültem megfogalmazni.
A kutatások, jelen pillanatban, kizárólag a gyáva, szűk látókörű marketingesek seggét hivatottak védeni. Mert nem az a fontos, hogy olyan kommunikációt készítsenek, készíttessenek, ami átlagon felül teljesít, hanem olyat, ami miatt nem rúgják ki őket.
Ennél a pontnál is szívesen időznék egy kicsit, mert elfogadhatatlan számomra ez a fajta szemlélet, vagy inkább ez a fajta hozzáállás az élethez. Senkiházi percemberkék mentalitása ez. Nagy dolgok ilyen értékrend alapján soha nem fognak születni. Pont. Értem én, hogy ki kell fizetni az újépítésű életfogytig tartó részleteit, meg etetni kell a gyereket, meg pelenka is kell neki, de én azt gondolom, hogy ennél azért jóval több bátorságra lenne szükség az élethez. Nem gondolom, hogy ezek az emberek meg fognak változni. Nem fognak. Ebből persze az következik, hogy az a ganeráció, akit ők kinevelnek, az ugyanekkora lúzer lesz. Ha nem rosszabb. sokkal rosszabb. Tény ugyanis, hogy a gyáva és hozzá nem értő emberek sohasem alkalmaznak maguknál jobb képességgel rendelkezőket. Szükségtelen elmagyaráznom, hogy miért. Pedig gondoljunk bele, mit veszíthetnének ezek az alakok azzal, hogy legalább egyszer az életben egy valóban jó, merész ötletet fogadnak el? Legeslegrosszabb esetben kirúgják őket (ez szinte biztosan nem történik meg, tudjuk tapasztalatból). És ha még meg is történne, mi van akkor? Semmi. Picit persze macerásabbá válna az életük egy ideig, amíg nem találnak újabb munkát, de semmi más hátrányuk nem származna belőle. Hangsúlyozom, én azt gondolom, hogy ennyi hazárdírozásnak bele kell férnie az életbe. Egyébként tök unalmas lenne. Persze, ha valaki az unalmas életre játszik, az is jó, csak akkor menjen el postáskisasszonynak, vagy varrónőnek, és ne rontsa az amúgy sem virágillatú levegőt ebben a szakmában. Húzzon innen a francba.
Mindemellett tudom, hogy a marketingszakma nagyrésze ilyen senkiháziakból áll. Elég baj ez nekünk. Meg a márkának is. Meg a fogyasztóknak is.
Ezért van, hogy még mindig azt gondoljuk, hogy a sikeres kampány, így a növekvő eladás záloga az, hogy teljességgel irracionális nagyságú GRP-t vásároljunk a tévében. Persze, a nagy számok törvényéből kifolyólag ez is működik, de miért ez az egyetlen opció, ha van még számtalan más is?
Továbbmegyek.
Az úgynevezett marketingszakemberek egyre inkább szeretnek olyan varázsszavakkal erőrukkolni, mint facebook, webkettő, közösségi média, ambient megoldások, satöbbi. Úgy vagdalkoznak ezekkel a kifejezésekkel, hogy közben halvány lila fogalmuk sincs arról, hogy ez mit is jelent. Arról még kevésbé, hogy ezt hogyan integrálják a saját márkájukba. Arról meg végképp nem, hogy egyáltalán alkalmazható-e az ő márkája esetében. Valahol külföldön egy vezető marketingguru kimondta ezeket a szavakat, ő továbbküldte a regionális igazgatóknak, akik elküldték a helyieknek, akik pedig forwardolták (persze "high priority" jelzéssel) a brand managereknek. Na, ők jól megijedtek, hogy "basszus, itt egy dolog, amit mostantól fogva elvárnak tőlem, de fingom sincs, hogy mi ez, így aztán igazi seggfej attitűddel ráköpöm ezeket a kifejezéseket az ügynökségre, majd jól számonkérem rajtuk." Ne hápogjunk, ne tiltakozzunk. Ez így van. És közben tényleg fogalmuk sincs, hogy ezek a dolgok hogyan működnek, deők már menők, mert baki nélkül ki tudják mondani, mintha az anyatejjel együtt szívták volna ezeket magukba. Nyilván faarccal ülöm végig az ilyen tárgyalásokat, de közben iszonyú nagyokat röhögök magamban. És szánom őket.
Komolyan, ezek az arcok beszélnek ilyesmiről, akik olyan nevetséges korátok között élnek, mint a "promóciós hirdetés headlineja csak nagy lehet és csak piros", vagy az unalomig ismételt "a logónak óriásinak kell lennie, és legalább hét másodpercig látsszon a filmben" frázisok? Hogyan veszik ezek az emberek a bátorságot ahhoz, hogy facebookról beszéljenek? Tényleg nem értem.
Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy az ügynökségeknél egytől-egyik feddhetetlen emberek ülnek. Ott is van baj. Nem is kicsi. Beszariak. Köpönyegforgatók. Nem tudnak érvelni, nem tudnak eladni, nem tudnak nemet mondani. Ebből aztán nem is lesz semmi jó. Főként, ha hozzáképzeljük még az előbb megrajzolt marketingest is.
De mindegy, mert övék a jövő.
Kéz a kézben sétálnak a márkáik sikere felé. Töretlenül.
Gratuláljunk nekik!
Teljes mértékben igazad van.
Én is éppen ezt készültem megfogalmazni.
A kutatások, jelen pillanatban, kizárólag a gyáva, szűk látókörű marketingesek seggét hivatottak védeni. Mert nem az a fontos, hogy olyan kommunikációt készítsenek, készíttessenek, ami átlagon felül teljesít, hanem olyat, ami miatt nem rúgják ki őket.
Ennél a pontnál is szívesen időznék egy kicsit, mert elfogadhatatlan számomra ez a fajta szemlélet, vagy inkább ez a fajta hozzáállás az élethez. Senkiházi percemberkék mentalitása ez. Nagy dolgok ilyen értékrend alapján soha nem fognak születni. Pont. Értem én, hogy ki kell fizetni az újépítésű életfogytig tartó részleteit, meg etetni kell a gyereket, meg pelenka is kell neki, de én azt gondolom, hogy ennél azért jóval több bátorságra lenne szükség az élethez. Nem gondolom, hogy ezek az emberek meg fognak változni. Nem fognak. Ebből persze az következik, hogy az a ganeráció, akit ők kinevelnek, az ugyanekkora lúzer lesz. Ha nem rosszabb. sokkal rosszabb. Tény ugyanis, hogy a gyáva és hozzá nem értő emberek sohasem alkalmaznak maguknál jobb képességgel rendelkezőket. Szükségtelen elmagyaráznom, hogy miért. Pedig gondoljunk bele, mit veszíthetnének ezek az alakok azzal, hogy legalább egyszer az életben egy valóban jó, merész ötletet fogadnak el? Legeslegrosszabb esetben kirúgják őket (ez szinte biztosan nem történik meg, tudjuk tapasztalatból). És ha még meg is történne, mi van akkor? Semmi. Picit persze macerásabbá válna az életük egy ideig, amíg nem találnak újabb munkát, de semmi más hátrányuk nem származna belőle. Hangsúlyozom, én azt gondolom, hogy ennyi hazárdírozásnak bele kell férnie az életbe. Egyébként tök unalmas lenne. Persze, ha valaki az unalmas életre játszik, az is jó, csak akkor menjen el postáskisasszonynak, vagy varrónőnek, és ne rontsa az amúgy sem virágillatú levegőt ebben a szakmában. Húzzon innen a francba.
Mindemellett tudom, hogy a marketingszakma nagyrésze ilyen senkiháziakból áll. Elég baj ez nekünk. Meg a márkának is. Meg a fogyasztóknak is.
Ezért van, hogy még mindig azt gondoljuk, hogy a sikeres kampány, így a növekvő eladás záloga az, hogy teljességgel irracionális nagyságú GRP-t vásároljunk a tévében. Persze, a nagy számok törvényéből kifolyólag ez is működik, de miért ez az egyetlen opció, ha van még számtalan más is?
Továbbmegyek.
Az úgynevezett marketingszakemberek egyre inkább szeretnek olyan varázsszavakkal erőrukkolni, mint facebook, webkettő, közösségi média, ambient megoldások, satöbbi. Úgy vagdalkoznak ezekkel a kifejezésekkel, hogy közben halvány lila fogalmuk sincs arról, hogy ez mit is jelent. Arról még kevésbé, hogy ezt hogyan integrálják a saját márkájukba. Arról meg végképp nem, hogy egyáltalán alkalmazható-e az ő márkája esetében. Valahol külföldön egy vezető marketingguru kimondta ezeket a szavakat, ő továbbküldte a regionális igazgatóknak, akik elküldték a helyieknek, akik pedig forwardolták (persze "high priority" jelzéssel) a brand managereknek. Na, ők jól megijedtek, hogy "basszus, itt egy dolog, amit mostantól fogva elvárnak tőlem, de fingom sincs, hogy mi ez, így aztán igazi seggfej attitűddel ráköpöm ezeket a kifejezéseket az ügynökségre, majd jól számonkérem rajtuk." Ne hápogjunk, ne tiltakozzunk. Ez így van. És közben tényleg fogalmuk sincs, hogy ezek a dolgok hogyan működnek, deők már menők, mert baki nélkül ki tudják mondani, mintha az anyatejjel együtt szívták volna ezeket magukba. Nyilván faarccal ülöm végig az ilyen tárgyalásokat, de közben iszonyú nagyokat röhögök magamban. És szánom őket.
Komolyan, ezek az arcok beszélnek ilyesmiről, akik olyan nevetséges korátok között élnek, mint a "promóciós hirdetés headlineja csak nagy lehet és csak piros", vagy az unalomig ismételt "a logónak óriásinak kell lennie, és legalább hét másodpercig látsszon a filmben" frázisok? Hogyan veszik ezek az emberek a bátorságot ahhoz, hogy facebookról beszéljenek? Tényleg nem értem.
Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy az ügynökségeknél egytől-egyik feddhetetlen emberek ülnek. Ott is van baj. Nem is kicsi. Beszariak. Köpönyegforgatók. Nem tudnak érvelni, nem tudnak eladni, nem tudnak nemet mondani. Ebből aztán nem is lesz semmi jó. Főként, ha hozzáképzeljük még az előbb megrajzolt marketingest is.
De mindegy, mert övék a jövő.
Kéz a kézben sétálnak a márkáik sikere felé. Töretlenül.
Gratuláljunk nekik!
panemetcircenses
2010.07.22 11:10:26
@resztli: "én azt mondom, hogy egy olyan anyag, mint például a legutóbbi old spice kampányok nekifutásból fejelnék le a küszöböt egy itthoni marketingrészleg/cenzúra/teszt akadályfutáson.
pedig nyilvánvalóan minden kreatív szempontból verik a régi bugyuta, mosóporreklám-stílusú kampányaikat, és szerintem nem tévedek, ha azt gondolom, hogy értékesítésben is.
a sziget hirdetések hatékonyságáról meg hadd ne kelljen vitázni, amikor a fesztiválon évről-évre látogatószám- és bevételi rekordok dőlnek, meg százezrek (milliószor) nézik meg őket saját jószántukból a youtube-on."
Tökéletes, és naprakész válasz.
Te olyasvalaki lehetsz, akivel hamar közös nevezőre jutnék a munkavégzés során.
Cheers
pedig nyilvánvalóan minden kreatív szempontból verik a régi bugyuta, mosóporreklám-stílusú kampányaikat, és szerintem nem tévedek, ha azt gondolom, hogy értékesítésben is.
a sziget hirdetések hatékonyságáról meg hadd ne kelljen vitázni, amikor a fesztiválon évről-évre látogatószám- és bevételi rekordok dőlnek, meg százezrek (milliószor) nézik meg őket saját jószántukból a youtube-on."
Tökéletes, és naprakész válasz.
Te olyasvalaki lehetsz, akivel hamar közös nevezőre jutnék a munkavégzés során.
Cheers
Focizni a jelek szerint nem tudnak, öltözködni viszont annál inkább. Ha valaki kíváncsi, hogy mit és hogyan viselnek a burzsuj olaszok, nézzen el egyszer a firenzei Pitti Uomo nemzetközi divatkiállításra és vásárra, és merítsen csak némi inspirációt. Ahogy az Armanit…..
panemetcircenses
2010.06.22 19:20:15
@a nyugalom megzavarására alkalmas:
ja, tényleg buzik.
te pedig kifinomult vagy, van vizuális kultúrád, kiváló érzékkel ülteted át a mába a múlt értékeit, sokat utazol és próbálod minden pillanatában élvezni az életet.
vagy nem?
na jó, értem én, hogy az előző szösszenet nem a te nyelveden íródott.
bevallom, kissé cinikus próbáltam lenni.
jöjjön most úgy is, ahogy megérted:
apám, ha te egy százalékát megkaphattad volna azoknak a nőknek, akik ezekkel a fickókkal voltak, akkor már nagyon elégedett lennél magaddal. de nem kaptad meg. és nem is fogod. a százalékos arányt kizárólag mennyiségi értelemben véve használtam. ehhez a minőséghez te hozzá sem szagolhatsz. soha.
;)
ja, tényleg buzik.
te pedig kifinomult vagy, van vizuális kultúrád, kiváló érzékkel ülteted át a mába a múlt értékeit, sokat utazol és próbálod minden pillanatában élvezni az életet.
vagy nem?
na jó, értem én, hogy az előző szösszenet nem a te nyelveden íródott.
bevallom, kissé cinikus próbáltam lenni.
jöjjön most úgy is, ahogy megérted:
apám, ha te egy százalékát megkaphattad volna azoknak a nőknek, akik ezekkel a fickókkal voltak, akkor már nagyon elégedett lennél magaddal. de nem kaptad meg. és nem is fogod. a százalékos arányt kizárólag mennyiségi értelemben véve használtam. ehhez a minőséghez te hozzá sem szagolhatsz. soha.
;)
panemetcircenses
2010.06.27 20:18:49
@MVMV:
valóban nem kell ennyire sarkítani.
sok olyan ismerősöm van, akik egészen jól öltöznek, van stílusuk, mégsem költenek milliókat a ruhatárukra.
de.
és mindig ott van az a fránya de.
egyszer s mindenkorra fogadjuk el, hogy az igazán igényes öltözködés sokba kerül.
alkalmasint nagyon sokba.
tegyük végre tisztába azt, hogy aki abban a helyzetben van, hogy megengedheti magának, és igénye is van arra, hogy megtegye, és ad az öltözködésére (ez persze önmagában még semmit sem jelet - sokkal inkább kellene azt mondanom, hogy egészében véve az életére igényes) az tökéletesen tisztában van azzal, hogy egy másik ember hogyan öltözködik.
látja, mert látszik.
csak a szerencsétlen prolik, vagy csinovnyikok gondolják azt, hogy nem látszik.
de. nagyon.
és nem a márkajelzések miatt.
sőt.
egy bizonyos szinten azok abszolút kerülendők.
a minőség miatt.
mert tényleg látszik.
akinek van szeme hozzá, az látja, hogy az a zakó olyan anyagból készült.
az az ing méretre készült. az a cipő vass lacinál látta meg a napvilágot.
és még sorolhatnám.
kitérhetnék azokra a márkákra, amelyeken nincs direkt márkajelzés, így aztán magyarországon nem is túl népszerűek.
na, ezeket a suttyó prolik nem is hordják.
ilyen a persol napszemüveg (abból is mindinkább a vintage ratti, a tod's, a hogan, a fay, az etro, a turbull and asser, a coles, a kiton, a brioni vagy a bécsi knize).
ezek sohasem leszenek tömegmárkák, mert deklaráltan nem a tömegekhez szólnak.
és ez így van rendjén.
a tömegek ízlésvilága mindig is lealacsonyító volt.
ma is az.
gondoljunk bele.
feszít az ipse cefetül a diszkóban az armani exchange pólójában.
mi van?
oké, az armani egy nagy divatház, de az exchange egy kifejezetten alsókategóriás subbrand. azoknak készült, akik szeretnének armanit hordani, de nincs rá pénzük. ez ténykérdés.
és ezek az emberek gondolják magukat menőnek.
nem azok.
jaj, de mennyire nem.
szánni való prolik. de tényleg.
mindig jót mulatok rajtuk.
ezek azok az emberek, akik egy tizenharmadik erületi "újépítésűben" élnek.
maximum 80 négyzetméteren, és maximum 280 cm belmagassággal.
de audival. vagy bmwvel.
tényleg szánnivaló.
ja, és persze ikea bútorokkal. vagy kikából származókkal.
nekik fogalmuk sincs arról, hogy létezik art deco, jugenstil, bauhaus, klasszicizmus, vagy bármi ilyesmi.
cassináról, minottiról, b&b italiaról, vitráról már nem is beszélve.
tudom, mert a személyes tapasztalataim mondtják ezt.
mutyizó szemétládák, felkapaszkodott marketinges senkiháziak, magyar átlagvállalkozók.
gyönyörű bagázs.
hányszor hallottam már az ilyen emberek szájából, hogy: egy kanapé, ami két és félmillióba kerül? neked elment az eszed? mitől lenne jobb az, mint a kétszázezres?
és ez az alapvető baj.
hogy ők tényleg nem látják, hogy mi a különbeség.
az arányérzék.
ez az apró szócska, amiért manapság nagyon sokat kell fizetni, és ami a proliknál azonnal kiveri a biztosítékot.
az arányérzék.
na, ez veszett ki a ma emberéből.
valóban nem kell ennyire sarkítani.
sok olyan ismerősöm van, akik egészen jól öltöznek, van stílusuk, mégsem költenek milliókat a ruhatárukra.
de.
és mindig ott van az a fránya de.
egyszer s mindenkorra fogadjuk el, hogy az igazán igényes öltözködés sokba kerül.
alkalmasint nagyon sokba.
tegyük végre tisztába azt, hogy aki abban a helyzetben van, hogy megengedheti magának, és igénye is van arra, hogy megtegye, és ad az öltözködésére (ez persze önmagában még semmit sem jelet - sokkal inkább kellene azt mondanom, hogy egészében véve az életére igényes) az tökéletesen tisztában van azzal, hogy egy másik ember hogyan öltözködik.
látja, mert látszik.
csak a szerencsétlen prolik, vagy csinovnyikok gondolják azt, hogy nem látszik.
de. nagyon.
és nem a márkajelzések miatt.
sőt.
egy bizonyos szinten azok abszolút kerülendők.
a minőség miatt.
mert tényleg látszik.
akinek van szeme hozzá, az látja, hogy az a zakó olyan anyagból készült.
az az ing méretre készült. az a cipő vass lacinál látta meg a napvilágot.
és még sorolhatnám.
kitérhetnék azokra a márkákra, amelyeken nincs direkt márkajelzés, így aztán magyarországon nem is túl népszerűek.
na, ezeket a suttyó prolik nem is hordják.
ilyen a persol napszemüveg (abból is mindinkább a vintage ratti, a tod's, a hogan, a fay, az etro, a turbull and asser, a coles, a kiton, a brioni vagy a bécsi knize).
ezek sohasem leszenek tömegmárkák, mert deklaráltan nem a tömegekhez szólnak.
és ez így van rendjén.
a tömegek ízlésvilága mindig is lealacsonyító volt.
ma is az.
gondoljunk bele.
feszít az ipse cefetül a diszkóban az armani exchange pólójában.
mi van?
oké, az armani egy nagy divatház, de az exchange egy kifejezetten alsókategóriás subbrand. azoknak készült, akik szeretnének armanit hordani, de nincs rá pénzük. ez ténykérdés.
és ezek az emberek gondolják magukat menőnek.
nem azok.
jaj, de mennyire nem.
szánni való prolik. de tényleg.
mindig jót mulatok rajtuk.
ezek azok az emberek, akik egy tizenharmadik erületi "újépítésűben" élnek.
maximum 80 négyzetméteren, és maximum 280 cm belmagassággal.
de audival. vagy bmwvel.
tényleg szánnivaló.
ja, és persze ikea bútorokkal. vagy kikából származókkal.
nekik fogalmuk sincs arról, hogy létezik art deco, jugenstil, bauhaus, klasszicizmus, vagy bármi ilyesmi.
cassináról, minottiról, b&b italiaról, vitráról már nem is beszélve.
tudom, mert a személyes tapasztalataim mondtják ezt.
mutyizó szemétládák, felkapaszkodott marketinges senkiháziak, magyar átlagvállalkozók.
gyönyörű bagázs.
hányszor hallottam már az ilyen emberek szájából, hogy: egy kanapé, ami két és félmillióba kerül? neked elment az eszed? mitől lenne jobb az, mint a kétszázezres?
és ez az alapvető baj.
hogy ők tényleg nem látják, hogy mi a különbeség.
az arányérzék.
ez az apró szócska, amiért manapság nagyon sokat kell fizetni, és ami a proliknál azonnal kiveri a biztosítékot.
az arányérzék.
na, ez veszett ki a ma emberéből.
panemetcircenses
2010.07.01 08:45:07
@Bonaparte Napólejon:
köszönöm az építő jellegű kritikát.
látom, betalált.
örülök neki.
még szerencse, hogy az én világomban nem a víz az úr.
köszönöm az építő jellegű kritikát.
látom, betalált.
örülök neki.
még szerencse, hogy az én világomban nem a víz az úr.
Sokan kerestek meg közületek azzal a kérdéssel, hogy fogjatok hozzá, ha be szeretnétek kerülni a reklámszakmába. Sokan közületek már megpróbálták a dolgot, és friss diplomával a kezükben jelentkeztek ügynökségekhez, aztán meglepve tapasztalták, hogy nem kapnak utánuk két…..
panemetcircenses
2010.06.22 12:05:28
Tavaly ilyenkor még ő volt a Cosmo-lány, teljes erőbedobással, főállásban nyomta, hogy sikeres, szingli, karrier, meg Donna Karan-ruhák. És egyébként is egy Cosmo-lány csak azért nyeli le egészen, mert ő akarja, és tudja, hogy az életben mindent ki kell próbálni. Jaj, ne mondj…..
Nem tudunk egyelőre többet, mint amit a Tumbleren, a Mefikrolog blogon talált kép mutat, de az sem kevés. Eszerint a Westendben nyílhat meg a Budapestről világváros létére eddig hiányzó amerikai kávézólánc első szeme. Tavaly ősszel még arról cikkezett több lap, hogy a Váci…..
panemetcircenses
2010.02.07 18:37:40
@wiener:
nekem egy la pavoni professional.em volt.
úgy öt évig bírta. aztán kuka.
soha sehol nem ittam olyan finom kávét.
tény, hogy 400 euró volt a gép, és tényleg jó szemes kávét kell venni hozzá.
ennyi a jó kávé titka.
az igénytelen fillérbaszók meg menjenek végre a büdös picsába innen. örökre.
gyűlölöm ezt az egész nagy magyar panelproli-valóságot.
európa. ja bazdmeg, sohanapján.
nekem egy la pavoni professional.em volt.
úgy öt évig bírta. aztán kuka.
soha sehol nem ittam olyan finom kávét.
tény, hogy 400 euró volt a gép, és tényleg jó szemes kávét kell venni hozzá.
ennyi a jó kávé titka.
az igénytelen fillérbaszók meg menjenek végre a büdös picsába innen. örökre.
gyűlölöm ezt az egész nagy magyar panelproli-valóságot.
európa. ja bazdmeg, sohanapján.
Meg kell mutatnod az erőt, hogy te képes vagy magad alá gyűrni a világot. Miattad létezik a föld és a levegő. Az anyag akaratod szerint formálódik és a lehetetlen a lényedtől haldoklik. Feleljen meg, tehát a hajlékod is ezen törvényeknek. Lássa a világ, hogy te nem a tömegek…..
panemetcircenses
2010.02.01 23:12:47
@SirEstate:
bocs, valóban elírtam, de nem csak azt.
nem igazán szeretem ezt a "mindentlefikázunkmertazinternetanonimitásbiztosítnekünk" mentalitást.
és valószínű, hogy azok acsarkodnak leginkább ehelyütt, akik hazamennek a életfogytig tartó hitelre vásárolt 65 négyzetméteres, ámde újépítésű! ingatlannak a legkevésbé sem nevezhető rémségükbe. vagy valami sokkal rosszabba.
ezek az emberek nem fogják sohasem megérteni, hogy egy számozott cassinai bútordarab miért kerül x százezerbe, de még inkább x millió forintba. vagy, hogy mi kerül egy panton székben annyiba.
itt is érződik a rendszerváltás előtti negyvenöt év eléggé el nem ítélhető ízlésromboló hatása.
minden szépérzéket sikeresen kiölt néhány generációból.
a magyar ember igényszintje a béka feneke alatt van. olyan dolgoknak tulajdonítunk értéket, amely más társadalmakban alapvetés.
ilyen az autó, mint státusszimbólum.
nem vagyok élhetetlen idealista, így tudom, hogy az ilyen irányú változásokhoz még nagyon sok időnek kell eltelnie.
bocs, valóban elírtam, de nem csak azt.
nem igazán szeretem ezt a "mindentlefikázunkmertazinternetanonimitásbiztosítnekünk" mentalitást.
és valószínű, hogy azok acsarkodnak leginkább ehelyütt, akik hazamennek a életfogytig tartó hitelre vásárolt 65 négyzetméteres, ámde újépítésű! ingatlannak a legkevésbé sem nevezhető rémségükbe. vagy valami sokkal rosszabba.
ezek az emberek nem fogják sohasem megérteni, hogy egy számozott cassinai bútordarab miért kerül x százezerbe, de még inkább x millió forintba. vagy, hogy mi kerül egy panton székben annyiba.
itt is érződik a rendszerváltás előtti negyvenöt év eléggé el nem ítélhető ízlésromboló hatása.
minden szépérzéket sikeresen kiölt néhány generációból.
a magyar ember igényszintje a béka feneke alatt van. olyan dolgoknak tulajdonítunk értéket, amely más társadalmakban alapvetés.
ilyen az autó, mint státusszimbólum.
nem vagyok élhetetlen idealista, így tudom, hogy az ilyen irányú változásokhoz még nagyon sok időnek kell eltelnie.
Szinte magam előtt látom, ahogy a fenti cím láttán olvasók milliói egyszerre kiáltanak fel, hogy "Ez nem is TÉVHIT, köztudott, hogy a teázóknak semmi értelme!", ugyanakkor, ha valaki tesz egy kört a budapesti teaházak mekkájában, a Jókai utca környékén,…..
A sorozat belépőszintű darabokkal foglalkozó összeállításának záró része. SzerkezetSvájcban kiváló minőségű óraszerkezeteket gyártanak - ezt ugye már a gyerekek is tudják. Japán is megbízható szerkezeteket készít, ám nem mindegyik szerkezet készül azonos…..
Előzmények: 1. - 2. - 3. - 4. - 5. - 6. - 7. - 8. - 9. - 10. - 11. - 12. - 13. - 14. - 15. - 16.
Elhagyván a megoldás színhelyéül szolgáló intézményt, emlékezetemben megannyi jó tanáccsal és pozitív benyomással, csomagjaimban a szakszerű sebkezeléshez szükséges munícióval,…..
panemetcircenses
2009.10.19 11:51:04
Előzmények: 1. - 2. - 3. - 4. - 5. - 6. - 7. - 8. - 9. - 10. - 11. - 12. - 13. - 14. - 15.
Az években mérhető alászálló periódus, és az azt követő mélypont után egy nagy fellélegzéssel búcsúztatom ezt a verőfényes hetet. Mit tagadjam, históriámban végre egy felívelő szakasz…..
panemetcircenses
2009.10.09 21:05:23
Ne feledjétek, munkanélküli olvasóink számára lehetőség nyílik ingyen és bérmentve hirdetni blogunkon, részletek ITT.Despi Kedves Munkahelyi Terror!Alkalmi olvasód vagyok, eddig mindig korrekt munkáltatókkal hozott össze a sors így nem gondoltam, hogy írni fogok neked.A…..
panemetcircenses
2009.08.29 09:34:44
@gt203: na, az van, hogy felsővezető vagyok. olyannyira, hogy részben tulajdonlom is az adott céget.
mindezek ellenére sohasem tenném meg, hogy kirúgom azt az alkalmazottat aki valóban beteg.
nem egyszer, nem kétszer történt olyan, hogy egy munkavállalónk hirtelen megbetegedett (sietve teszem hozzá, hogy mindannyian be vannak jelentve, nincs kényszervállalkozói státusz...). ilyenkor minden esetben felveszünk arra az időre egy ún. freelancer-t. szerintem ez így korrekt. abban az esetben is, ha még éppen csak a próbaidejét tölti.
mert nem feltétlenül kell egyenlőségjelet tenni a suttyó és a munkahelyi vezető közé.
arról nem is beszélve, hogy gyakorlatilag mindig azt kapod amit adsz.
és egy rettegő munkaerőtől ne várj túl sokat...
mindezek ellenére sohasem tenném meg, hogy kirúgom azt az alkalmazottat aki valóban beteg.
nem egyszer, nem kétszer történt olyan, hogy egy munkavállalónk hirtelen megbetegedett (sietve teszem hozzá, hogy mindannyian be vannak jelentve, nincs kényszervállalkozói státusz...). ilyenkor minden esetben felveszünk arra az időre egy ún. freelancer-t. szerintem ez így korrekt. abban az esetben is, ha még éppen csak a próbaidejét tölti.
mert nem feltétlenül kell egyenlőségjelet tenni a suttyó és a munkahelyi vezető közé.
arról nem is beszélve, hogy gyakorlatilag mindig azt kapod amit adsz.
és egy rettegő munkaerőtől ne várj túl sokat...
Erre, kérem szépen, szó nincs. Japán, még jó. ..
panemetcircenses
2009.05.04 10:03:25
@rózsaszínlazac:
te tényleg ennyire korlátolt vagy?
ez a reklám a termékről szól. a megközelítés teljesen újszerű és rettentően szórakoztató.
ezek után nincs miről beszélni.
tizenkét pont. a tízből.
te tényleg ennyire korlátolt vagy?
ez a reklám a termékről szól. a megközelítés teljesen újszerű és rettentően szórakoztató.
ezek után nincs miről beszélni.
tizenkét pont. a tízből.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A helyes szövegértelmezés segíthet megelőzni az ilyen kommenteket.