Regisztráció Blogot indítok
Adatok
ősbölény

0 bejegyzést írt és 455 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A második világháború (1939-1945) német szempontból sokkal hamarabb elveszett, mint ahogyan azt a tankönyvek néhány ikonikus nagy eseményhez kötik: például Berlin ostromához, Hitler öngyilkosságához, vagy a végső fegyverszünetekhez kapcsolva az összeomlást. Katonai szempontból nyolc lényeges…..
Az első világháború 1914 nyara és 1918 ősze között közel 10 millió halálos áldozatot követelt, mely ugyan jócskán elmarad  a második világháborúétól (melynek során kizárólag Európában 50 millió halálos áldozattal számolhatunk) azért így is iszonyatosan magas szám. Az akkoriban csak "nagy háborúként"…..
ősbölény 2020.01.20 22:19:18
Ez tisztán politikatörténeti összefoglalás volt, annak elég jó. De a Párizs-környéki békék nem magyarázhatók pusztán a hatalmi és a gazdasági szándékokkal. Egy folyamat fejeződött be általuk: a nemzeti átrendeződés folyamata, a soknemzetiségű, a középkorban kialakult dinasztikus alapelvű birodalmak vége. Az orosz, a Habsburg és a szultáni birodalomé. Magyarország elvesztette területének háromnegyedét, és lakosságának azt felét, amely azokon az elcsatolt részeken lakott. Csakhogy annak a 10 és fél milliónak a többsége (7,5 millió) nem tartotta magát magyarnak és nem akart a magyarok országában élni, ahol sem politikai, sem kulturális, sem gazdasági jogegyenlőségük nem volt. A finnek és az ukránok sem akartak oroszok lenni, a lengyelek pedig sem osztrákok, sem oroszok, sem németek.
Kossuth a Kasszandra-levélben óvta Deákot, 'nehogy azon pontra juttassa a hazát, amelyen az már nem lehet mestere a saját sorsának' (bocsi, fejből idézem, nem szó szerint). Ma már azt is látjuk, hogy Magyarország a török óta kényszerpályán mozgott. Tisza elsőször megvétózta a hadüzenetet, hiszen tudta, hogy 'az országnak nem érdeke, hogy a birodalomban a szláv elem súlya növekedjék' (ezt Bosznia okkupációjakor mondta valaki a parlamentben), de ha akarta, sem tudta volna megakadályozni a háború kirobbantását. 16-ban lett volna esély a különbékére, de azt a magyar politikai elit (elsősorban maga Tisza) megakadályozta.
Azóta Magyarország számára maradt a revíziós propaganda (és illúzió), valamint a belső polgárháború ("a visszavonás dühe"). 1990-ben megszűnt a kényszerpálya. Amit azóta elrontott (és folyamatosan elront) a politikai elit, arról senki más nem tehet.
ősbölény 2020.01.20 22:19:23
@histar007: Ezt írod: "A nemzetiségeknek pedig azért elég jó dolguk volt, ha szigorúan vesszük a Monachia egy frankó multikulti ország volt. Megkockáztatom a határon túli magyarság még most sem élvezi azokat a jogokat, amelyeket az itteni kisebbségek élveztek. Volt szabad nyelvhasználat, kulturális autonómia és nem voltunk egy csóró ország."
Vajon milyen forrás alapjánmondod ezt? Fenntartott a magyar állam felső- és középfokú iskolát valamelyik nemzetiség nyelvén? Hány nemzetiségi szavazó fért bele a cenzusba? Talán hallottad iskolai tanullmányaid során, hogy Juhász Gyula Máramarosszigeten, Babits pedig Fogarason tanárkodott egy ideig. Mindkettő színromán város volt, magyar tannyelvű gimnáziummal. Elég sokat forgattam a dulaizmuskori parlamenti naplókat, egyedül Szvetozás Miletics nevére emlékszem a nemzetiségi képvelők közül. Egy-két tucatnyian voltak, többségük kormánypárti színekben csalással megválasztva, afféle helyi quislingként. Az én Gyergyószentmiklósi barátaim Ceausecu idején is magyar tannyelvű gimnáziumban tanultak. 1906-ban Fogarason egy román diáknak nem volt anyanyelvű gimnáziuma.
Az aradi vértanúk emléknapja (október 6.) és 1956-hoz kapcsolódó nemzeti ünnepünk megtartása (október 23) között érdemes felidézni történelmünk egyik külön fejezetének, a kiegyezésnek (és az azt követő fél évszázadnak) a jelentőségét, mégpedig históriánk kiemelkedő alakjának, Kossuth Lajosnak a…..
ősbölény 2019.10.15 06:33:05
1. A kiegyezés mindkét fél részéről elkerülhetetlen volt. A Monarchia bukása nem ebbe volt belekódolva, későbbi súlyos hibák és bűnök vezettek hozzá, de már voltak eredendő hibái is.
2. Szabad György, egykori professzorom szokta volt mondani, hogy az udvar maga választotta ki a tárgyalópartnereit. Akik a szuverenitás két fontos korlátozásába beleegyeztek: az egyik az volt, hogy a paritásos delegációkban szavazategyenlőség esetén a császár (király) döntött. Márpedig ellentétes érdekek esetén (kvóta, hadsereg, vámok, nemzeti bank) mindig szavazategyenlőség volt. És Andrássy (az idősebb, természetesen) aláírt egy titkos minisztertanácsi jegyzőkönyvet (amit egy kutató az 1960-as években talált meg), mely szerint a kormány minden törvényjavaslatát előszentesítésre fel kell terjesztenie. Márpedig - és ezzel máris a következő pontnál vagyunk - ellenzéki javaslatból soha nem lett törvény.
3. A magyar politikai elit a dualizmus fennállása során folyton szűkítette a politikai bázisát (a cenzus emelésével), és teljes mértékben saját (az egykori nemesi birtokos osztály) rövidlátó gazdasági-politikai érdekeit szolgálta. Elfogadta a mezőgazdaság vámjogi preferálását, ezzel rontotta a hazai ipar versenyképességét, gátolta a polgári rétegek felemelkedését, az ország feltőkésítését. Megélhetését a gazdálkodás helyett a politika kisajátításában kereste (dzsentrisedés), gazdasági kiváltságainak tartósítását szolgálta a hitbizomány intézménye (amelyhez királyi kegy volt szükséges).
4. A török kiűzése után másfél évszázadban a magyar anyanyelvűek számaránya a lakosságon belül kb. 10%-kal növekedett (35-ről 45-re) ez a folyamat a kiegyezés után lelassult, éppen azért, mivel a a asszimilálódás a nemzetiségiek számára a polgárosodás miatt volt kívánatos, amit a magyar elit fékezett.
5. Ráadásul az asszimiláció eszközéül a kényszert választotta, a lakosság több mint felét kitevő nemzetiségieket lényegében megfosztotta a politikai képviselettől és az alapfokon túli anyanyelvű iskolai oktatástól. Ezzel szembe is fordította őket a magyar állammal.
6. Hogy ezek miképpen függenek össze trianonnal, arra csak egy példa: ha a magyar politikai elit elfogadja a trializmust, akkor a csehek és szlovákok a háború után nem hivatkozhattak volna arra, hogy ők a győztes oldalon állnak.
7. Trianon nem volt igazságos, de a "történelmi Magyarország" fenntartása még igazságtalanabb lett volna. A lakosság fele nem akart Magyarországon élni.
8. Mindezeket Kossuth nem láthatta előre, a történelem úgy alakult, mintha az ő Cassandra-levele önbeteljesítő jóslat lett volna. Pedig nem volt az. Ha a kiegyezés egy polgáriasultabb Monarchiát hozott volna létre, olyan liberális politikai berendezkedéssel, mint pl. az USÁ-ban volt, akkor alakulhattak volna másképp is a részletek. Európa nemzetállami átalakulását semmiképp sem lehetett volna elkerülni.
Az ilyen fajta mondatok persze soha nem ránk vonatkoznak, hanem egyes ismerőseinkre, a legtöbben kikérnék maguknak, hogy a szabadsággal nem tudnak mit kezdeni. Viszont ha alaposabban megnézzük, akkor majdnem mindenkinél van valamilyen gyenge pont, esetleg szégyellni való dolog e tekintetben. A…..
ősbölény 2019.09.09 22:44:05
@Tamáspatrik: Azt hiszem, nem értetted pontosan, amit írtam. Az általam idézett mondatod arra a közkeletű tévedésre épül, hogy a zárt, az emberi szabadságjogokat nem, vagy kevésbé tisztelő rendszer nagyobb rendet tart, és azért abban kevesebb a bűnözés. Ennek egy variációja az - hogy a saját szakmámból mondjak példát -, hogy a pofozkodó tanár eredményesebb, mert a diákjai nem mernek nem tanulni. Egyik sem igaz. Azok az "illiberálisok", akik a "szélsőséges ultraliberálisokról " fantáziálnak, akik szétzüllesztik a társadalmat, nos, azok az állam bűneit helyénvalónak találják. Elítélik a kisipari magánbűnözést, és természetesnek tartják a nagyipari államit, pl. az inkvizíciót vagy az államosítást. Ez utóbbiakat nem tartják bűnnek, ezért nem is számítják bele az egyenlegbe.
Hogy terroristák pihentek az országban a nyolcvanas években azt senki nem cáfolta, de vajon itt is képezték őket?  ..
Általános iskola, ötödik osztály. Egy kisfiú és egy kislány beszélgetnek, amikor a kisfiú kijelenti, hogy a fiúk okosabbak a lányoknál. A kislány ezt nem érti, hiszen az előző dolgozatnál is állandóan róla lesett a kisfiú, így hát meg is kérdezi, miért gondolja ezt. A kisfiú nagy szemekkel…..
ősbölény 2019.04.05 12:59:18
@Visceroid: Kedves Horváth Sára!
Következetes híve vagyok annak, hogy a nemek, bőrszínek, nemzeti hovatartozás, nemi irányultság vagy identitás, stb, stb, szerinti megkülönböztetés igazságtalan, és meg kell szüntetni, merthogy, sajnos, ma is fennáll. Megértem azt az attitűdöt, hogy ezt egycsapásra, azonnal tegyük, hozzunk radikális intézkedéseket az igazság érdekében.
A történelem azonban azt mutatja, hogy az ilyen radikális intézkedések visszás eredményeket hoznak. Pl. élénken emlékszem egy olyan társadalmi berendezkedésre, amely az elnyomott proletárokat akarta hasonló radikális intézkedésekkel (államosítás, tervgazdálkodás) felszabadítani - ne csak Lenin és Sztálin neve ugorjék be automatikusan, hanem Hitleré is...
Több mint negyven évig tanítottam magyart, amely tantárgy iránt a lányok mindig élénkebben érdeklődtek, mint a fiúk. Annak ellenére, hogy nőírók valóban, alig szerepeltek a tananyagban. Szapphó pl. igen, bár róla azt is kiderítettük, hogy az ismert életrajza (amelyre hivatkozni tetszett), ugyanúgy utólagos legenda, mint Homéroszé. Azért írt nőkhöz szóló szerelmes verseket, mert a görög hagyomány nem ismert férfiakhoz szólókat, márpedig az akkor időkben (és még másfél ezer évig) költészet csak hagyománykövető lehetett.
A tankönyvekben azért van kevés nőíró, mert a hagyomány nagyon későn, és akkor is igen csekély számú nőírót vett be a kánonba. Tanner Ilonkát (Török Sophie-t, aki Kazinczy hitvese után vette föl ezt az írói álnevet) pl. azért nem, mert kortársai és az utókor sem tartotta kiemelkedőnek. És ez nem függ össze azzal, hogyan ismerkedett meg későbbi férjével, Babitscsal, amely történetet egyébként én egészen másképp ismerem, nem számít, melyik az igaz. Szívesen olvasgatom Czóbel Minka vagy Kaffka Margit műveit, mindkettőtől egyszer-egyszer előkerült egy-egy szöveg szakkörön vagy fakultáción. De a múlt még az igazságtétel nevében sem változtatható meg. Vajda vagy Ady életművének rovására nem emelhetem be Czóbel Minkát, mert sem kortársai, sem az utókora szemében nem volt annyira jelentős. Az írók pedig attól válnak jelentőssé, hogy mennyire tudják megmozgatni az olvasóik személyiségét. Ha nem, akkor a róluk szóló stúdium is elveszti érdekességét.
A történelemben valamivel jobb a helyzet, mert pl. Mária Teréziáról szinte mindig elismerték, hogy Magyarország legkiválóbb uralkodóinak egyike volt, a szakirodalomban ma is ez róla a konszenzus, Angliai Erzsébet pedig minden országban tananyag. De pl. II. Katalinról ezért nem lehet többet tanulni, mint I. Péterről, mert nem gyakorolt akkora hatást kora történelmére.
Az iskola nem azzal nevel a egyenjogúságra, hogy másként interpretálja a történelmet, hanem úgy, hogy magában az iskolai életben valósítja meg az egyenjogúságot. Hogy a tanulók ezt szokják és kedveljék meg. Ez a rejtett tanterv (hidden curriculum). Minden más eszköz csak annyit ér, amennyit a hit- és erkölcstani tankönyvek.
ősbölény 2019.04.05 12:59:38
Kedves Horváth Sára!
Következetes híve vagyok annak, hogy a nemek, bőrszínek, nemzeti hovatartozás, nemi irányultság vagy identitás, stb, stb, szerinti megkülönböztetés igazságtalan, és meg kell szüntetni, merthogy, sajnos, ma is fennáll. Megértem azt az attitűdöt, hogy ezt egycsapásra, azonnal tegyük, hozzunk radikális intézkedéseket az igazság érdekében.
A történelem azonban azt mutatja, hogy az ilyen radikális intézkedések visszás eredményeket hoznak. Pl. élénken emlékszem egy olyan társadalmi berendezkedésre, amely az elnyomott proletárokat akarta hasonló radikális intézkedésekkel (államosítás, tervgazdálkodás) felszabadítani - ne csak Lenin és Sztálin neve ugorjék be automatikusan, hanem Hitleré is...
Több mint negyven évig tanítottam magyart, amely tantárgy iránt a lányok mindig élénkebben érdeklődtek, mint a fiúk. Annak ellenére, hogy nőírók valóban, alig szerepeltek a tananyagban. Szapphó pl. igen, bár róla azt is kiderítettük, hogy az ismert életrajza (amelyre hivatkozni tetszett), ugyanúgy utólagos legenda, mint Homéroszé. Azért írt nőkhöz szóló szerelmes verseket, mert a görög hagyomány nem ismert férfiakhoz szólókat, márpedig az akkori időkben (és még másfél ezer évig) költészet csak hagyománykövető lehetett.
A tankönyvekben azért van kevés nőíró, mert a hagyomány nagyon későn, és akkor is igen csekély számú nőírót vett be a kánonba. Tanner Ilonkát (Török Sophie-t, aki Kazinczy hitvese után vette föl ezt az írói álnevet) pl. azért nem, mert kortársai és az utókor sem tartotta kiemelkedőnek. És ez nem függ össze azzal, hogyan ismerkedett meg későbbi férjével, Babitscsal, amely történetet egyébként én egészen másképp ismerem, persze nem számít, melyik az igaz. Szívesen olvasgatom Czóbel Minka vagy Kaffka Margit műveit, mindkettőtől egyszer-egyszer előkerült egy-egy szöveg szakkörön vagy fakultáción. De a múlt még az igazságtétel nevében sem változtatható meg. Vajda vagy Ady életművének rovására nem emelhetem be Czóbel Minkát, mert sem kortársai, sem az utókor szemében nem volt annyira jelentős. Az írók pedig attól válnak jelentőssé, hogy mennyire tudják megmozgatni az olvasóik személyiségét. Ha nem, akkor a róluk szóló stúdium is elveszti érdekességét.
A történelemben valamivel jobb a helyzet, mert pl. Mária Teréziáról szinte mindig elismerték, hogy Magyarország legkiválóbb uralkodóinak egyike volt, a szakirodalomban ma is ez róla a konszenzus, Angliai Erzsébet pedig minden országban tananyag. De pl. II. Katalinról ezért nem lehet többet tanulni, mint I. Péterről, mert nem gyakorolt akkora hatást kora történelmére.
Az iskola nem azzal nevel a egyenjogúságra, hogy másként interpretálja a történelmet, hanem úgy, hogy magában az iskolai életben valósítja meg az egyenjogúságot. Hogy a tanulók ezt szokják és kedveljék meg. Ez a rejtett tanterv (hidden curriculum). Minden más eszköz csak annyit ér, amennyit a hit- és erkölcstani tankönyvek.
A Magyar Katolikus Egyházban a szocialista múlttal való őszinte szembenézés a mai napig nem történt meg. Ha a főpapok és klerikusok állambiztonsági tevékenységét kérik rajtuk számon, ők általában egyházellenességet emlegetnek. Miért is teszik ezt és miért maradhatott magára Várszegi Asztrik a…..
      Mint azt nyilván sokan olvasták, Barabási Albert-László, Lovász László és Jarik Nesetril megnyerték az egyik ERC Synergy Grant-et. Itt látható az összes nyertes, kizárólag ebben a pályázatban van reprezentálva Európa keleti része. Matematikai jellegű projekt még sohasem nyert Synergy-t.     …..
ősbölény 2018.10.28 19:15:55
@fortin2: Ez igaz, de a posztoló a "hazjain"-ra gondolt, aki Sztálin volt.
Ön elhitte, hogy az összefogás az ellenzéki erőforrásainak csokorba gyűjtéséről szól és a Fidesz legyőzésének egyetlen lehetséges eszköze? Van egy rossz hírem: Önt csúnyán átbaszták...
ősbölény 2018.10.25 09:38:19
@Hortenz: Vágó Gábor "A 2018-as magyarországi országgyűlési választáson az LMP képviselőjelöltje a Bács-Kiskun megye 1. OEVK-ben és az országos lista 62. helyén." (wiki)
Ez az utolsó információm róla. Sajnos az utóbbi években a különféle utakon (mekkai, fatimei, lenini, damaszkuszi) akkor a forgalom le s föl, hogy az ember már nem tud mindent személyre szólóan fejben tartani. Bocsika.
„Ezt a háborút elvesztettük” – általában így idézik a parlamentben 1918. október 17-én felszólaló Tisza Istvánt, hősies pózba merevítve a konzervatív grófot, az egy éve megbukott miniszterelnököt, aki (mintha) vállalta (volna) a vereség pillanatában a felelősséget. Ám még ezt sem bírta úgy kimondani…..
ősbölény 2018.10.17 21:47:57
@heizer: Alapvetően igazad van, tényleg méltánytalan szemére hányni a 19. század politikusainak, hogy nem láttak a jövőbe. Bár Széchenyi már 1844-ben óvott a magyar nyelv hivatalossá tételétől, számolva a nemzetiségiek tiltakozásával. Ebből katasztrófát jósolt, és neki lett igaza.
Az általad előszámlált (és jócskán bővíthető) atrocitások egy része (pl. a francia esetek) még az anyanyelvűség államszervező jelentőségének megjelenése előtt történt, és főleg olyan nemzetek részéről, amelyek erőfölényben voltak az adott területen. A magyarság soha nem népesítette be a Kárpát-medencét, az Árpád-korban sem. A románok pl. II. András idején jöttek először Erdélybe, néhány százan (erről egy adománylevél tanúskodik), a 16. századra már többen voltak, mint a magyarok. Erről különben Wass Albertnek van egy szörnyen elfogult regénye, amelyben a korabeli magyar birtokosoknak tesz szemrehányást, hogy a "nyakas" magyarok helyett az "alázatos román jobbágyokat telepítették a földjeikre. Holott akkor még a nyelv nem számított. Kissé mulatságos is a 16. századi Teleki és Bethlen grófokat hibáztatni, ha a magyar politikusok közül valaki egyszemélyben felelőssé lenne tehető Trianonért (ami persze ostobaság), az Tisza lenne, második helyen Apponyi, de nem 1918, hanem 1908 (Lex Apponyi) miatt.
Egyébként pedig ma tiltakozni Trianon ellen ugyanolyan, mintha az angolok Indiát követelnék vissza.
ősbölény 2018.10.19 23:42:50
@heizer: Kedves @heizer!
1. A Kárpát-medence etnikai és demográfiai változása 895 és 1920 között
Medvegy János
Nemzetiség Fő Százalék
Magyar és kabar 4-500000 66-71%
Szláv, frank, avar(?) 200000 29-33%
2.3. Magyarország etnikai megoszlása 1784-ben
Nemzetiség Fő Százalék
Magyar 3 500 000 39%
Nemzetiség 1880 1900 1910
fő % fő % fő %

Magyar 6 404 070 46,6 8 651 520 51,4 9 944 627 54,5
Ezért mondom azt, hogy a magyar anyanyelvű népesség nem töltötte ki a Kárpát medencét.
2. Egyetértek a megállapításoddal: "korabeli magyar politikus egyszerűen nem juthatott arra a következtetésre, hogy csonkoljuk az országot önkéntesen". Persze. De ez a magyar politikus a királyi Magyarország lakosságának csak a fele nevében beszélhetett, mert a másik fele el tudta képzelni, sőt, épp ezt akarta. Márpedig ők épp annyian volotak, mint a magyar anyanyelvűek (sőt: cseh történészek joggal hivatkoznak arra, hogy az 1867 utáni népszámlálásokat a magyar hatóságok végezték...)
3. Épp ezt a példát hoztam, hogy a románok később települtek be Erdélybe, mint a magyarok. De mi van a szlovákokkal és a szerbekkel? Ők bizony előbb jöttek ide. Palacky óta hivatkoznak is rá sűrűn.
4. Tehát: Trianon elvesztette az aktualitását. A nemzetiségi autonómia azonban nem. Viszont: vagy-vagy. Ha Trianont emlegetjük, akkor az erdélyi magyaroknak soha nem lesz autonómiájuk. És lehet, hogy 50 év múlva nmár ők maguk sem lesznek. Merthogy asszimilálódnak.
1956 októberében és novemberében, azokban a napokban, amikor Budapesten és Magyarország egyéb részein még javában dörögtek a fegyverek, Afrika és Ázsia határán három szövetséges hatalom éppen azon fáradozott, hogy megleckéztessék a túlságosan is önálló politikát folytató Egyiptomot és annak…..
ősbölény 2018.10.16 17:39:46
@nookedli:
Kedves barátom! Mit nevezel Te hazugságnak? A náci terrort, amit már hatalomra kerülésük előtt több mint 10 évvel elkezdtek a saját országuk lakosságának azon részével szemben, akik vagy más nézeteket vallottak, vagy akiket önkényesen ellenségnek jelöltek ki. És ezt a terrort a végletekig fokozták a háború folyamán, szintén határtalan körben. Nemcsak zsidókat irtottak, hanem lengyeleket, ukránokat, oroszokat, belgákat, hollandokat, franciákat is, és honfitársaik közül is szisztematilkusan a gondozásra szorulókat (mentális és testi betegeket). Mindezek folyamatosan iratokkal, egykorú sajtóközleményekkel, fotókkal, filmekkel, és természetesen memoárokkal és vallomásokkal is alaposan dokumentálva vannak. Hogy lehet ezekben kételkedni? Akkor talán a tatárdúlásban is kételkedsz amiről nincsenek fotók és filmek, csupán Rpgerius mester Carmen miserabili-je tanúskodik róla.
ősbölény 2018.10.16 17:41:10
Pintér hat pontját nevezhetjük minden jövőbeni választásra nézve érvényes majomvezetőnek, ugyanakkor e sorok szerzője nem varrna mindent Győri Péter vagy az odakent kampány nyakába. Sem a jelölt személye, sem az, hogy időközi választásról volt szó, amelyre nehezebb mozgósítani, sem az ellenzéki…..
ősbölény 2018.07.09 22:23:16
@6.Lenin: Ezt írod:
"mi is kell egy hatalomváltáshoz?

) egy adott pillanat (benne kell, hogy legyen a levegőben az óhajnak)
) egy erős háttérszándék Ű(akik a lóvét adják hozzá)
) egy alkalmas vezető, aki képes levezényelni
) tömegek, akik szintén akarják a változást, ( és imádják a vezetőt)
) egy réteg, akik a vezetőt, és háttérszándékot kiszolgálják. (ilyen mindig volt/van/lesz)"
Nos, kedves Vlagyimir Iljics, az ilyen tényezők egy Hitler-féle hatalomváltáshoz kellenek. A demokratikus hatalomváltás az a szokásos ügymenet része, nem kell hozzá semmilyen különleges történelmi helyzet, és pláne nem háttérből finanszírozók, rajongó tömegek, karizmatikus vezér és zárt, szolgalelkű uralkodói kaszt.
ősbölény 2018.07.10 08:28:49
@Ekrü: Valamilyen mód: az a valószínű, hogy részt vettem egy rendezvényen, pl. 2014-ben egy politikai vitán, amelynek szervezői között ott volt a DK is, és ahol regisztrációt kértek. Több ilyenre emlékszem, ahol olyan régi ismerőseimmel találékoztam, akik azóta a DK tagjai lettek. Az LMP rendben van, náluk egy nagyon korai, 2012-es rendezvényen regisztráltam, ahova kiváncsiságból mentem el, ellenőrizni, megfelel-e a párt az előfeltevéseimnek. Ez akkor ugyan nem derült ki, de később meggyőződtem róla, hogy sajnos igen.
Egyébként az a valószínű, hogy a Kubatov-listán is szerepelek, az egyik (nemrégiben elhúnyt) szomszédom minden választás alkalmából ajánlást kért tőlem a Fidesz számára, s bizonyos jelek szerint ő feljegyezte, hogy a házban kitől kapott és kitől nem.
ősbölény 2018.07.10 08:56:46
@DFK: Bizonyítékot kérsz a választási csalásokról. Van, amire van bizonyíték, és van, amire nincs. Van bizonyíték arra a mindenki által a TV-ben látott esetről, amikor a kopaszok megakadályozták az MSTP népszavasái kérdésének időben való leadását. Az esetet mindenki láthatta, aki meg akarta nézni, de hivatalos eljárás azóta sem indult, a feljelentéseket elutasították. Ez az egy eset önmagában elégséges bizonyíték a többire is, amiket most elősorolok.
1. Az egyfordulós választás bevezetése. (Bizonyított, közismert tény.)
2. A legális pártfilnanszírozás csökkentése. (Bizonyított, közismert tény.)
3. A Fidesz illegális pártfinanszírozása (pl. állami közérdekű közleménynek álcázott politikai plakátkampányok és pártpropagandát végző álcivil szervezetek állami finanszírozása). (Bizonyított, közismert tény.)
4. A nyilvánosság kisajátítása a független fórumok gazdasági tönkretételével, a saját fórumok állami filnanszírozásával. (Bizonyított, közismert tény.)
5. Politikusok kivásárlása rivális pártokból (pl. Szili Katalin). (Bizonyított, közismert tény.)
6. Ügynökök beépítése ellenzéki pártokba. (Nem bizonyított, de közismert tény.)
7. Etnikai politikai szervezetek kivásárlása és becsatornázása a propagandába és a kliensek mozgósításába (pl. Lungo Drom). (Bizonyított, közismert tény.)
8. Kamupártok létrehozása az ellenzék megosztása céljából. (Bizonyított, közismert tény.)
9. Szavazatvásárlás központi, állami intézkedéssel (pl. rezsicsökkentés és annak kötelező hirdetése a számlákon, ill. rendkivüli Erzsébet utalvány). (Bizonyított, közismert tény.)
10. Alkalmi szavazatvásárlások leginkább a közmunkások körében. (Bizonyított, közismert tény.)
11. Tiltott kampányolás óvodákban, iskolákban. (Bizonyított, közismert tény.)
Nagyon lényeges dolog, hogy a választási csalás a diktatorikus rezsimekben sokoldalú és állandó tevékenység, az ún. kékcédulás választásokon (1947) sem a kék cédula volt a kommunisták egyetlen csalása, ők is behatoltak rivális pártokba (kriptokommunisták), listáztak a válkasztások előtt, és sok ellenzéki szavazót megfosztottak a szavazati joguktól. Mígnem később egyszerűen bevezették az egypártrendszert.
Van egy kommunista vőfély, aki Somogyaszalótól, Újpesten át Józsefvárosig mindenhol elindul, ahol kamujelölteket keresnek. Schmuck Andor véletlenül kapott 21 szavazatot. ..
Nem ismertem annyira a pénteken elhunyt szocialista politikust, hogy portrét írhatnék róla. Van azonban egy mozzanat, amelyről nem olvastam a nekrológokban. Nem arra utalnék, hogy mielőtt gazdaságpolitikára adta volna a fejét, kitanulta a nyomdász mesterséget. A munkásmozgalom azon személyiségei…..
ősbölény 2018.06.25 22:21:37
Dúró Dóra parlamenti képviselő, így az adott keretből irodát bérelhet. Józsefváros Önkormányzata szíves örömest adta neki bérbe a József körúti 155 m2-es irodáját. Sokkal szívélyesebben, mint bármely más bérlőnek, ugyanis egy sor feltételt teljesített, amire sem azelőtt, sem azóta nem volt példa:…..
Sokszor futok bele abba a fideszfanatikus érvbe, hogy miért probléma, hogy mészároslőrincek, meg garancsiistvánok illetve manapság már (nekik új, nem nekem) tiborczistvánok kapnak állami megrendeléseket? Most kapják a szocik? Kapja Gyurcsány? Elképesztő hallani, hogy ennyire fanatizáltan egybites…..
ősbölény 2018.02.11 12:57:02
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Az iróniát azért észrevehetted volna...
ősbölény 2018.02.11 12:57:02
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Az iróniát azért észrevehetted volna...
Vendégszerzőnk, Gianluca Baranelli cikksorozatát olvashatják, a közelgő olasz választáshoz kapcsolódóan, "Mr. Bunga Bunga visszatért" címmel. Nyolcvankét éves. Jelenleg is el van tiltva közhivatalok viselésétől. Négy év börtönt kapott adócsalásért. Le kellett mondania a miniszterelnökségéről a…..
ősbölény 2018.02.08 20:12:41
@Sexual Harassment Panda:
Úgy tapasztalom, hogy nagyon erős a kormányváltó hangulat, de az egyáltalán nem biztos, hogy lesz kormányváltás.
ősbölény 2018.02.09 08:16:37
@chrisred: Ez valóban külöőnbség. Én a politikai felemelkedésére gondoltam, ami viszont teljesen azonos. A lényeg tudniillik Berlusconi és Trump esetében is a bunkó, macsó mentalitás, továbbá a gazdasági gátlástalanság, ami a tömegnépszerűséget biztosítja számukra. Az emberek empátiát éreznek irántuk, azonosulnak velük: "én is így csinálnám", mintegy az álmaik beteljesülését látják bennük. Ez hasonlít a focisták és a rocksztárok, vagy egyéb celebek népszerűségéhez, amelyet minden botrány csak joibban növel.
Hogy ez a politikába is begyűrűzött, ez katasztrofális. Ennél még a korábban általános képmutatás is jobb volt, mert a képmutatás azt jelenti, hogy azért mégis vannak normák, amiket tiszteletben kell tarttani.
Újabb bizonyíték arra, mennyire nem értik Orbán csatlósai a valódi világ működését. Lehet keménykedni egy nemzetieskedő markatingblöff alapján, de ha veszteséget okozol egy cégnek, annak következményei lesznek...