Adatok
38Antal38
9 bejegyzést írt és 35 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Túra a makrovilág és a mikrovilág között
Nehéz túra megtételére invitálom az olvasókat, amelyben a valóság és a képzelet viszonyáról lesz szó. A túra nehézségét az adja, hogy gondolkodásunk alapvető pillérjeit kell átalakítani az út során. Ez az út számomra is sok nehézséggel jár, aminek…..
38Antal38
2025.11.17 08:25:08
@csimbe: Amire rákérdezel az az elektron spin értelmezéséhez vezet. Jobb nem húrt említeni, hanem nyilat, amivel a spint szokás szemléltetni. A nyíl talpa az a pont, ahol az elektron van. A molekulák többségében a spinek kompenzálódnak, ez felel meg a kémiai kötésnek két atom (pl. Hidrogén) között. Ezt szimbolizálja, hogy a nyilak egymást polarizálják (antiparallel állapot). Ekkor kioltódik az elektronokhoz tartozó mágneses nyomaték, ezt nevezzük diamágnesességnek. A másik lehetőség, hogy a nyilak párhuzamosak., ekkor az ½ spinek összeadódnak és létrejön az S = 1 triplett állapot a kvantummechanika szerint, és megmarad a molekula mágnesessége, ezek a paramágneses anyagok. : szabad gyökök, és egyes átmeneti fémek. Ferromágneses anyagok is létrejöhetnek, ha makroszkopikus szinten az elektronok egymást egy irányban polarizálják. A mágneses nyomatékot mágneses mező polarizálja vagy saját irányába, vagy azzal ellentétesen. Csak ez a két lehetőség létezik, amiben megnyilvánul, hogy az elektront létrehozó fénysebességű forgás nyila kvantumállapotot jelöl és nem makroszkopikus mozgás nyila. Makroszkopikus rendszerben már létrejön az eredő mágnesezettség, ami már makroszkopikusan forog mágneses mezőben, ez a Larmor precesszió. Itt a kétféle forgásirány (jobbra vagy balra) energiája különbözik, melyek között elektromágneses sugárzással átmeneteket hozhatunk létre, ez az elektronspinrezonancia (ESR) jelensége.
A Bhabha kísérletben elektronokat és pozitronokat ütköztetnek, ami szóráshoz vezet a töltések közötti kölcsönhatás miatt, de ennek karakterisztikája olyan, ami két pontszerű töltésre jellemző.
A gravitációs kölcsönhatásban nem a tömegek forognak, hanem a tömeget körülvevő tér, melyben a Kepler sebességű forgás által jön létre a tömegvonzásnak megfelelő elliptikus geometria. Valójában a tér részecskét alkotó fénysebességű forgása (extrém elliptikus geometria) lelassulva kilép a külső tartományba, és ez alkotja meg a gravitációt (külső gyengén görbülő elliptikus geometria).
A Bhabha kísérletben elektronokat és pozitronokat ütköztetnek, ami szóráshoz vezet a töltések közötti kölcsönhatás miatt, de ennek karakterisztikája olyan, ami két pontszerű töltésre jellemző.
A gravitációs kölcsönhatásban nem a tömegek forognak, hanem a tömeget körülvevő tér, melyben a Kepler sebességű forgás által jön létre a tömegvonzásnak megfelelő elliptikus geometria. Valójában a tér részecskét alkotó fénysebességű forgása (extrém elliptikus geometria) lelassulva kilép a külső tartományba, és ez alkotja meg a gravitációt (külső gyengén görbülő elliptikus geometria).
38Antal38
2025.11.17 08:35:09
@Dead Man: Engem meggyőztél! Nem látok ellentmondást felfogásunk között. Sajnos a kommentek néha keverednek, amikor párhuzamosan jönnek.
A kepleron elv olyan kozmológiát alapoz meg, amelyben világossá válik a sötét energia eredete, és amelyben nincs szükség a sötét anyag hipotézisére. Ennek kidolgozását hosszú kutatómunka előzte meg, melynek eredménye hat fontos fizikai elv összekapcsolásában jelenik meg. A keperon nem a meglévő…..
38Antal38
2025.11.03 13:17:38
@tesz-vesz: A jelenlegi kozmológia a sötét anyagot és sötét energiát két független entitásnak tartja. Az csupán a kepleron koncepcióból fakad, hogy a két látszólag független jelenségnek ugyanaz az oka: a galaktikák közötti antigravitációs taszítás. Ez egyrészt összepréseli az egyes galaxisokat (sötét anyag), másrészt szétkergeti (sötét energia).
Albert Einstein tudománytörténeti jelentőségű felismerését alkalmazva juthatunk el ahhoz a következtetéshez, hogy a tömegek nem csak vonzzák, hanem taszíthatják is egymást. Ebben a koncepcióban a téridő görbült szerkezete felelős a gravitációért. Az egyenes koordinátákra épülő euklideszi…..
38Antal38
2025.10.07 20:47:56
@csimbe: Félreérthetően fogalmaztam. A H-2 molekulát csak mértékegységnek használtam, mert ez az univerzumban mindenütt megtalálható. Semmi alapja nincs annak, hogy a kezdetben ekkora lett volna a világ. Valójában az univerzum mérete önmagával egyezik meg, lehetne ez is a hosszúság mértékegysége, amiben a H-2 méretcsökkenése jelezné az általános tágulást. A jelenlegi kozmológia a Planck- hosszat tekinti a kiindulópontnak, ami szerintem önkényes választás. Nekem szimpatikusabb – ahogy korábban leírtam – egy olyan kiindulópont, ami nagyjából a Tejút méretének felel meg, és onnan indulva történt a tágulás.
38Antal38
2025.10.30 10:09:37
@csimbe: Magam nem vagyok híve a húrelméletnek, ezért javasolom, hogy kritikád juttasd el azokhoz, akik hisznek benne.
38Antal38
2025.11.03 13:13:18
@csimbe: A megjegyzést köszönöm. Valóban a modern fizika elkezdett elfordulni eredeti hivatásától, és inkább a hiten alapul, mint a megfigyelések józan és logikus számbavételén. Magam szeretnék visszatérni a régi felfogáshoz, és emiatt szembe kerülök a jelenlegi fizikusi közfelfogással és áramlatokkal. Ez nem jelenti azt, hogy nekem van igazam, de azt sem, hogy én tévedek.
Az Academia.edu portálra küldött preprint alapján a szerkesztők az AI segítségével készítettek négy karikatúrát a közleményről, amit ide csatolok:
..
Előszó:
Üres térben a fogalmak is üresek
A tér az anyag előszobája, a tér potenciális anyag
Kezdetben az idő sem létezett, az idő együtt született az univerzummal
Bevezetés
Az ősrobbanáselmélet a jelenlegi csillagászati megfigyelések extrapolálása a távoli múltba. Azzal a…..
38Antal38
2025.07.11 15:40:41
@Dead Man: A magamrészéről az ellenőrízhetetlen hipotéziseket igyekszem minimalizálni, ezért nem követem ezt a void-ra alapozott koncepciót sem,
Amit a Tejút alakjával felvetsz, azt értelmezem a konklúzió részben, nézd meg újra.
A lényeg, hogy a galaxisok összessége által létrehozott antigravitáció inhomogén és anizotrop, ami lokális különbségre vezet a különböző galaxisok között. Például az anizotrópia jelentős a Tejútnál, ez forgatónyomatékot hoz létre és megpörgeti az egész csillaghalmazt. A forgási tengelyre merőlegesen kialakul egy sík, melyben a centrifugális erő és a külső kompresszió viszonya határozza meg a méretet, szemben a síkra merőlegesen, ahol a kompresszió dominál. A Tejút centrumában van egy gömbhalmaz, mert ott a rövid forgási kar miatt gyenge a forgatóhatás.
A mindenütt jelenlevő kompresszió okozhatja, hogy egymáshoz taszít nagyobb csillaghalmazokat létrehozva a filamenteket.
Amit a Tejút alakjával felvetsz, azt értelmezem a konklúzió részben, nézd meg újra.
A lényeg, hogy a galaxisok összessége által létrehozott antigravitáció inhomogén és anizotrop, ami lokális különbségre vezet a különböző galaxisok között. Például az anizotrópia jelentős a Tejútnál, ez forgatónyomatékot hoz létre és megpörgeti az egész csillaghalmazt. A forgási tengelyre merőlegesen kialakul egy sík, melyben a centrifugális erő és a külső kompresszió viszonya határozza meg a méretet, szemben a síkra merőlegesen, ahol a kompresszió dominál. A Tejút centrumában van egy gömbhalmaz, mert ott a rövid forgási kar miatt gyenge a forgatóhatás.
A mindenütt jelenlevő kompresszió okozhatja, hogy egymáshoz taszít nagyobb csillaghalmazokat létrehozva a filamenteket.
38Antal38
2025.07.17 17:10:27
@Dead Man: A föld körüli pályán levő űrhajóban a mikrogravitáció azt jelenti, hogy a centrifugális erő kompenzálja a földi gravitációt, de a térgörbület, vagyis a gravitáció forrása nem szűnik meg. Emiatt a javasolt kísérlet nem hozna létre taszítást a Hidrogénatomok között.
A fizika kalandja
Az Univerzum szerkezetének megformálója: a gravitáció és antigravitáció
2024.08.07 17:35:57
Az Univerzum szerkezetének megformálója: a gravitáció és antigravitáció
Absztrakt
A tér, az idő és az anyag elválaszthatatlan egységet alkot. Elindulhatunk a tér lokális forgásaiból, amely megalkotja a mikroszkopikus részecskék világát, a négy alapvető kölcsönhatás ebből felépíti a…..
38Antal38
2025.02.11 17:26:53
@csimbe: Magam részéről elfogadhatónak tartom a Higgs bozon létezését, de tömegét „látensnek” tartom, mert nincs olyan mérés, ami alapján akár a tehetetlen, akár a gravitáló tömeg nyomon követhető lenne. A Higgs bozonról alkotott felfogásomat „A kozmosz rejtélyei. Létezik-e sötét anyag és sötét energia” c. könyv utolsó fejezetében fejtem ki (Miért dominál az anyag az antianyag felett?) Nem úgy értelmezem a Higgs mezőt, mint surlódó közeget, ami által tömeg alakul ki, hanem a Higgs bozont a királisan semleges térből a királis szimmetria megtörésével létrejövő állapotnak (részecskének) tartom. A Higgs bozon bomlástermékein keresztül ad tömeget a belőle képződő részecskéknek. Ez a felfogás feloldja az általad kritizált ellentmondásokat.
A fizika kalandja
A James Webb űrteleszkóp eredményei cáfolják a sötét anyag létezését
2025.01.02 10:20:07
A James Webb űrteleszkóp legújabb vizsgálatai, ami a korai galaxisok szerkezetét kutatja, azt találta, hogy a jelenleg általánosan elfogadott. Lambda-CDM elmélet várakozásával szemben, ezek a csillagalakzatok is lényegében azonos struktúrával rendelkeznek, mint a „maiak”, vagyis azok a galaxisok,…..
38Antal38
2025.01.12 17:28:54
@Dead Man: Nekem az a gondom a jelenleg hivatalosan hirdetett kozmológiával, hogy túl kevés kísérleti tényt túl sok hipotézissel és segéd hipotézissel próbál megmagyarázni. Így olyan elmélethez jutunk, amikor már nincs olyan törvényszerűség, ami az elmélet cáfolhatóságára vezethetne. A Popper elvet matematikailag megfogalmazva ez annyit jelent, hogy a cáfolhatóság esetén több egyenletet állítunk fel, mint ahány meghatározandó paraméterünk van, és így lehetőség van, hogy az N+1 egyenlet megoldása ne legyen összeegyeztethető az N egyenletből meghatározott értékekkel.
Az antigravtációs modellben csak egyetlen hipotézist teszek, hogy az euklideszi geometria torzulhat akár elliptikus, akár hiperbolikus irányban, az egyiket a G általános gravitációs állandó, a másikat a H Hubble állandó határozza meg. Tehát egyetlen hipotézis áll szemben két egyenlettel. Ebből adódik ki a megoldás: hol történik a gravitáció átalakulása antigravitációba. Az eredmény összhangban van az univerzum szerkezetével, mert ez a szám nagyobb a galaxisok méreténél, de kisebb távolságuknál. Tehát mód van a cáfolhatóságra is, és nem kell újabb illeszthető paramétert bevezetni, hogy elkerüljük az ellentmondást.
Az antigravtációs modellben csak egyetlen hipotézist teszek, hogy az euklideszi geometria torzulhat akár elliptikus, akár hiperbolikus irányban, az egyiket a G általános gravitációs állandó, a másikat a H Hubble állandó határozza meg. Tehát egyetlen hipotézis áll szemben két egyenlettel. Ebből adódik ki a megoldás: hol történik a gravitáció átalakulása antigravitációba. Az eredmény összhangban van az univerzum szerkezetével, mert ez a szám nagyobb a galaxisok méreténél, de kisebb távolságuknál. Tehát mód van a cáfolhatóságra is, és nem kell újabb illeszthető paramétert bevezetni, hogy elkerüljük az ellentmondást.
38Antal38
2025.01.18 08:04:32
@Dead Man: Sajnos az általad felrajzolt kórkép reális. Amikor valaki jól illeszkedik az általad is felsorolt irányzatokhoz, szívesen publikálják a legvadabb dolgokat is, de ha letér róla, már kemény falakba ütközik, így működik a folyóiratok szerkesztési gyakorlata. Pedig nyílt vita kellene, végül is nem baj, ha kiderül valamiről, hogy téves. A tévutak lezárása is szükséges ahhoz, hogy megtaláljuk a helyes utat.
38Antal38
2025.02.24 14:51:31
@Dead Man: Ehhez a kórképhez elég annyit hozzátenni, hogy James Peebles a lambda-CDM kozmológia kidolgozásáért 2019-ben Nobel Díjat kapott!
Megjelent a Scolar Kiadónál az új könyvem: A Kozmosz rejtélyei. Létezik-e sötét anyag és sötét energia? A könyvesboltokban már elérhető 5995 Ft áron.
Illusztrációként a hátsó borítón szerepel tudományos alapvetésem:
:
Hogyan léphet tovább a tudomány, ha egy természeti törvényről kiderül, hogy…..
Bevezetés
Akár a Földre, a Holdra vagy a Napra gondolunk, gömbszerű testet képzelünk el, de ez igaz a Naprendszer valamennyi bolygójára, sőt a távoli csillagokra is. Persze egyik égitest sem tökéletes gömb, pontosabb ellipszoidról beszélni, amely kissé megnyújtott a forgási síkban. A lapultság…..
38Antal38
2024.07.27 16:31:58
@csimbe: A forgó rendszer nem inerciális, mert fellép benne a centrifugális és Coriolis erő, így nem vonatkozik rá a relativitáselmélet inerciarendszerekre megállapított követelménye.. Az határozza meg, hogy egy rendszer forog-e, hogy megfigyelhetünk-e benne olyan mozgást, ami a tehetetlenségi erők jelenlétére utal. Példa lehet rá a Foucault kísérlet elvégzése a Holdon. A Föld-Hold rendszert célszerű a tömegközépponti rendszerben leírni, ahol a tömegközéppont jó közelítésben a Föld. Itt lehet értelmezni az ár-apály jelenséget.
38Antal38
2024.07.28 07:46:33
@csimbe: A Holdon elvégzett Foucault kísérlet a kiinduló referencia rendszer elfordulásáról szól, tehát nem inercia rendszereket hasonlít össze. Ez egy hold év (kb 28 nap) alatt tenne meg egy teljes fordulatot.
A gravitáció Newton- és Einstein-egyenlete
Minden törvény akkor válik teljessé, ha kijelöljük érvényességi hatókörét. Ez érvényes a gravitáció törvényeire is. Newton gravitációs törvényéről először a Merkur perihéliumának vizsgálata mutatta ki, hogy korrekcióra szorul. Einstein korszakalkotó…..
A Dirac egyenletről már szó volt a korábbi bejegyzésben: „A Dirac egyenlettől az általános fermion egyenletig”, de most visszatérek erre a témára, mert a mikrovilág fogalmi rendszere szempontjából alapvető, hogy jól értsük, ez az egyenlet valójában miről is „szól”.
Az energia két alapformája
Az…..
38Antal38
2024.04.06 18:44:02
@Zoltán Császár: Kedves Császár Zoltán!
Avval kezdem, amivel egyetértek: nem a matematikai formalizmus a lényeg, hanem az a fizikai valóság, aminek leírásához használjuk. Ezt már több írásomban is kifejtettem. Természetesen előfordul olykor, hogy a matematika lendíti tovább a fizikai világ megértését. Erre szép példája a Dirac egyenlet, amely felvetette a világ kettősségét, amely anyagól és antianyagból áll. Dirac eredményét építem tovább, amikor az elektronokat, kvarkokat és neutrínókat is a relativitáselmélet négyzetes szerkezetű energia formulájával hozom összefüggésbe. Ennek semmi köze sincs a neutronokhoz, a három kvarkból felépülő részecskékhez, még kevésbé a neutron csillagokhoz, vagy a pulzárokhoz. Ha ezzel akarsz foglalkozni, akkor a négy kölcsönhatás kapcsolatából, azaz a gravitációs, ez elektromágneses, valamint az atommagokban működő erős és gyenge kölcsönhatás viszonyát kell taglalni. Elég lenne ehhez a középiskolai matematikai és fizikai tudás? Erősen kétlem, hogy a kölcsönhatások kvantumfizikája ilyen alapon megfogalmazható lenne, de ha tévednék, akkor gratulálok! Úgy tűnik, hogy gondjaid lehetnek a kvantummechanika megértésével, ezért nem érted, hogy az elektron és az atommag miért nem egyesül az atomokban. Horger Antalhoz semmi közöm keresztnevünk egyezésén kívül. Bár több hazai és külföldi egyetem professzora voltam, de egynek sem voltam a ’fura ura’. Egyébként bár Horger alul értékelte J. A. képességeit, de saját szakmájának kiválósága volt. Csak annyit tanácsolhatok, hogy több szerénységet saját ötleteid étékelésében és mások megítélésében! Abból indulj ki, hogy ugyan nem a matematika formalizmusa a legfontosabb a fizikában, de mégis nélkülözhetetlen.
Avval kezdem, amivel egyetértek: nem a matematikai formalizmus a lényeg, hanem az a fizikai valóság, aminek leírásához használjuk. Ezt már több írásomban is kifejtettem. Természetesen előfordul olykor, hogy a matematika lendíti tovább a fizikai világ megértését. Erre szép példája a Dirac egyenlet, amely felvetette a világ kettősségét, amely anyagól és antianyagból áll. Dirac eredményét építem tovább, amikor az elektronokat, kvarkokat és neutrínókat is a relativitáselmélet négyzetes szerkezetű energia formulájával hozom összefüggésbe. Ennek semmi köze sincs a neutronokhoz, a három kvarkból felépülő részecskékhez, még kevésbé a neutron csillagokhoz, vagy a pulzárokhoz. Ha ezzel akarsz foglalkozni, akkor a négy kölcsönhatás kapcsolatából, azaz a gravitációs, ez elektromágneses, valamint az atommagokban működő erős és gyenge kölcsönhatás viszonyát kell taglalni. Elég lenne ehhez a középiskolai matematikai és fizikai tudás? Erősen kétlem, hogy a kölcsönhatások kvantumfizikája ilyen alapon megfogalmazható lenne, de ha tévednék, akkor gratulálok! Úgy tűnik, hogy gondjaid lehetnek a kvantummechanika megértésével, ezért nem érted, hogy az elektron és az atommag miért nem egyesül az atomokban. Horger Antalhoz semmi közöm keresztnevünk egyezésén kívül. Bár több hazai és külföldi egyetem professzora voltam, de egynek sem voltam a ’fura ura’. Egyébként bár Horger alul értékelte J. A. képességeit, de saját szakmájának kiválósága volt. Csak annyit tanácsolhatok, hogy több szerénységet saját ötleteid étékelésében és mások megítélésében! Abból indulj ki, hogy ugyan nem a matematika formalizmusa a legfontosabb a fizikában, de mégis nélkülözhetetlen.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A fénysebességű forgáshoz nem rendelhető ciklusszám, ezt helyettesíti a már említett sugár.
A kepleron viszont nem fénysebességű forgás, ennek sebessége megfelel a Kepler-Newton szabálynak. Ez a sebesség arányos a tömeggel, vagyis a részecskesugárral fordítva arányos.