Adatok
38Antal38
18 bejegyzést írt és 49 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A fizika kalandja
A funkciók és geometria csodálatos összhangja a DNS és RNS makromolekulákban
2026.09.08 16:42:19
Bevezetés
A természet legcsodálatosabb találmánya az élet kódját megadó DNS struktúra, és az élőanyagot alkotó fehérjéket szintetizáló RNS (illetve mRNS) megalkotása. Korábban megfogalmaztam azt a tételt, hogy az entrópia optimális növekedéséhez a zárt rendszer egészében szükség van, hogy…..
38Antal38
2026.09.12 16:03:21
@csimbe: A teremtés nem időbeli folyamat, a teremtés a világ létezésének oka. Az idő már a teremtett világ dimenziója. Az anyagi világ törvényeit a teremtés hozta létre és tette az univerzumot önműködővé. Amikor a világ megismerésére törekszünk, akkor a teremtés titkához akarunk közelebb jutni. Ha nincs világ, akkor teremtő sincs, ha nincs teremtő, akkor világ sincs.
A fizika kalandja
Milyen fizikai modellel lehet értelmezni az empirikus Koide formulát?
2026.08.08 17:20:39
Elöljáróban szeretnék köszönetet mondani blogom egyik olvasójának, Nagy Gábornak, aki felhívta figyelmemet a Koide-formulára, és maga is kísérletet tett rá, hogy tovább vigye ezt az összefüggést a kvarkokra is. A vele folytatott levelezés ösztönzött arra, hogy keressem az empirikus formula mögött…..
Adhat-e választ a tudomány az élet és a tudat keletkezésére?
Adhat-e a tudomány érdemi választ arra a kérdése, hogyan jött létre az élet, hogy jött létre az emberi tudat! Magam elhessegettem ezt a kérdést, arra hivatkozva, hogy fizikus vagyok és ez a kérdés már túl lép a fizika határain.…..
A fizika kalandja
Entrópia az evolúció katalizátora: gondolatok az élet és a tudat keletkezéséről
2026.06.04 10:46:28
Motto: Az evolúció véletlenszerű folyamatokból felépülő…..
38Antal38
2026.06.14 09:51:56
@csimbe: A bejegyzésben újrafogalmaztam a kozmológiai részt! Nem azért, mert rossznak tartottam, hanem azért, mert támadt egy új gondolatom: A logaritmikusan folyó idő levezethető a gravitációs idődilatációból. Ez azért fontos, mert így a tau idő nem csak egy heurisztikus ötlet, hanem az einsteini gravitációs elmélet logikus következménye. Ebből az is adódik, hogy nem létezhet egyetlen pontba gyömöszölt univerzum, hanem csak véges méretű lehet. Elképzelésem szerint egy Tejút méretű fekete lyuk lehet az univerzum kiindulópontja.
Megdőlni látszik egy Nobel-díjas elmélet, írja az Index cikke: https://index.hu/tudomany/2026/04/23/bcs-elmelet-nobel-dij-uj-tanulmany-szupravezetok/
Ez újabb példa rá, hogy meglepő eredményt hozó megfigyelések hogyan támogatják az általam képviselt koncepciót. Könyvemben (Mikrovilág misztikumok…..
38Antal38
2026.04.24 22:04:21
@csimbe: Az elektron véges valószínűséggel jelen van az atommagban, ha s pályáról van szó. Ez produkálja a Fermi tagot a mágneses spektroszkópiában. Bizonyos esetekben az atommag befoghatja az s elektront, ez a K befogás jelensége, amikor az atom rendszáma eggyel csökken. Ez a radioaktivitás speciális formája, mert az összes elektron ionizációja után az atommag már nem képes átalakulni, azaz stabilis lesz.
38Antal38
2026.05.03 09:10:46
@csimbe: Neutroncsillagokban két ellentétes folyamat küzd egymással. A gyenge kölcsönhatás miatt a neutron protonokká alakul át, de ezt a folyamatot az erős gravitáció kontrollálhatja, de tökéletesen nem akadályozhatja meg. A neutronok közötti erős kölcsönhatás átrendeződik az átalakulások során, ami röntgen sugárzással jár. Gravitációs hullámok a fekete lyuk közeli állapotok összeolvadásakor kerülnek kibocsátásra.
Kvark csillagok létezésében kételkedek, mert nincs olyan megfigyelés, ami szabad kvarkok létezésére utalna. A jelenlegi felfogás szerint a kvarkok a nukleonok belső struktúráját alkotják.
Kvark csillagok létezésében kételkedek, mert nincs olyan megfigyelés, ami szabad kvarkok létezésére utalna. A jelenlegi felfogás szerint a kvarkok a nukleonok belső struktúráját alkotják.
38Antal38
2026.05.06 16:22:57
@csimbe: A fizika jelenleg elfogadott elmélete szerint a tömeg keletkezése a Higgs mechanizmusra vezethető vissza, ami a magas szimmetriájú téridő spontán szimmetriatörésén alapul. Jobb elméletet persze szabad kitalálni, de magam ilyennel nem rendelkezem. Eszerint az első lépés a Higgs bozon, melynek bomlástermékei, elsősorban a gyenge kölcsönhatási W bozon, adja meg a tömeget. Tehát a fővonal eleve bozon és nem fermion eredet mellett szól. A kvark, mint primer eredet ellen szól az is, hogy itt csak renormált és nem valódi tömeg létezik. Ez a renormált tömeg kapcsolódik az 1/3e illetve 2/3e töltéshez is.
A sötét anyag szerintem csak az antigravitációt szimuláló hipotézis, lásd a korábbi bejegyzést.
A sötét anyag szerintem csak az antigravitációt szimuláló hipotézis, lásd a korábbi bejegyzést.
A fizika kalandja
Fekete lyukak és gravitációs szingularitás: A speciális és általános relativitáselmélet összekapcsolása
2026.03.19 14:23:43
Miért jönnek létre fekete lyukak?
Az általános relativitáselmélet egyik legnagyobb felfedezése a fekete lyukak létezése. Ezt ma már számos csillagászati vizsgálat igazolja, valamint ezt támasztja alá a gravitációs hullámok megfigyelése is a LIGO kísérletben, mert ezt a jelenséget a fekete lyukak…..
38Antal38
2026.03.21 07:39:33
@csimbe: Az elemi részecskéket fekete lyukként kezelni hibás elképzelés két okból is. 1. A nukleonok sugara (proton és neutron) sok-sok nagyságrenddel haladja meg a fekete lyuk sugarat. 2. Ha a protonok és más töltött objektumok fekete lyukak lennének, nem tudnának fényt kibocsátani
Videó: HUN-REN-TTK, 2026 február 25. 17 óra
https://youtu.be/6dry8tTaJfU..
38Antal38
2026.03.01 10:34:09
@Világnézet Netes Napló: A bolygók keringési pályája két okból tér ki a síkból:
1. A relativisztikus korrekció miatt, ez domináns a Merkúr esetén.
2. A szomszédos bolygók perturbációs hatására, ez a három-test probléma, tipikus példa rá az Uránusz pálya kitérése a Neptunusz miatt
1. A relativisztikus korrekció miatt, ez domináns a Merkúr esetén.
2. A szomszédos bolygók perturbációs hatására, ez a három-test probléma, tipikus példa rá az Uránusz pálya kitérése a Neptunusz miatt
38Antal38
2026.03.02 09:23:26
@csimbe: Lehet-e az Univerzum végtelen kiterjedésű? Csak akkor, ha öröktől fogva létezik. Vagyis a téridő négy dimenziója, csak együtt lehet végtelen.
A topológiai elv szerint a hiperbolikus és elliptikus tartományok létezése feltételezi egymást: ha létezik az egyik, akkor megjelenik a másik is. Nevezhetjük-e ezt kiegyenlítésnek? Attól függ, hogy milyen értelemben. A jelenlegi megfigyelések szerint a tágulás gyorsulva történik, azaz H növekszik. Ez azzal jár, hogy csökken a gravitáció inverziós sugara és így növekszik ezen belül a tömegsűrűség. A növekvő H egyúttal növeli az antigravitációs erőt, vagyis létrejön egy pozitív visszacsatolás, ami forrása a további tágulásnak. Ennek értelmében miközben távolodnak egymástól a galaxisok, közben sűrűbbek is lesznek. Mégsem következik be az Univerzum gyors galaktikus szétszóródása, mert a nagyobb felület visszafogja a nyomás növekedést, továbbá az antigravitációs hatás hosszabb időt igényel. Ez már negatív visszacsatolást jelent. Összességében tehát az Univerzum jól stabilizálja önmagát, vagyis olyan mint egy stabilizált lassan növekvő rendszer.
A topológiai elv szerint a hiperbolikus és elliptikus tartományok létezése feltételezi egymást: ha létezik az egyik, akkor megjelenik a másik is. Nevezhetjük-e ezt kiegyenlítésnek? Attól függ, hogy milyen értelemben. A jelenlegi megfigyelések szerint a tágulás gyorsulva történik, azaz H növekszik. Ez azzal jár, hogy csökken a gravitáció inverziós sugara és így növekszik ezen belül a tömegsűrűség. A növekvő H egyúttal növeli az antigravitációs erőt, vagyis létrejön egy pozitív visszacsatolás, ami forrása a további tágulásnak. Ennek értelmében miközben távolodnak egymástól a galaxisok, közben sűrűbbek is lesznek. Mégsem következik be az Univerzum gyors galaktikus szétszóródása, mert a nagyobb felület visszafogja a nyomás növekedést, továbbá az antigravitációs hatás hosszabb időt igényel. Ez már negatív visszacsatolást jelent. Összességében tehát az Univerzum jól stabilizálja önmagát, vagyis olyan mint egy stabilizált lassan növekvő rendszer.
38Antal38
2026.03.02 15:03:07
@csimbe: Az én felfogásomban nincs önmagában létező négydimenziós téridő, hanem a téridő az univerzum létezési módja. Azon túl, ahová már nem jut el az anyag, nincs értelme térről és időről beszélni. A teljesen üres tér üres fogalom. A galaxisok közötti üres tér sem üres, csak nagyon ritka benne az anyag.
Bevezetés
Az előző írásban kísérletet tettem a Standard Modellben szereplő három konstans, nevezetesen a leptonok tömegének reprodukálására. Itt a kérdést szélesebb alapokra helyezem, hogy lássuk a javasolt modell helyét az elméleti fizika fejlődéstörténetében.
A kvantummechanika előzményei
A…..
38Antal38
2026.02.12 10:44:44
@Világnézet Netes Napló: Csak az ábrák kétdimenziósak, a körök a gömb vetületei. Minden lepton egy-egy gömbszimmetrikus forgás., ezeket kapcsolja össze egy síkban terjedő spirális: a W bozon.
38Antal38
2026.02.12 11:33:07
@Világnézet Netes Napló: Magam vagyok gondolataimnak, írásaimnak első számú kritikusa, örökké motoszkál bennem, hogy tévedhetek. Ezért ugrok neki ugyanannak a kérdésnek többször is: hátha meg tudom győzni saját magam!
A fizika kalandja
Hogyan építi fel a W bozon a leptonokat: az elektron, a müon és a tau részecskék tömegének származtatása
2026.02.04 21:43:41
Előhang
A gyenge kölcsönhatás részecske átalakító szerepéből kiindulva olyan kvantum feltételt lehet felállítani, amely meghatározza, hogy milyen diszkrét energia értékeket vehetnek fel a leptonok. Ez a W bozon által közvetített átalakulás rezonancia frekvenciájának és a fázis koherenciának…..
38Antal38
2026.02.09 20:48:10
@Gazz: Ezen még nem gondolkodtam, van neked erre ötleted?
Túra a makrovilág és a mikrovilág között
Nehéz túra megtételére invitálom az olvasókat, amelyben a valóság és a képzelet viszonyáról lesz szó. A túra nehézségét az adja, hogy gondolkodásunk alapvető pillérjeit kell átalakítani az út során. Ez az út számomra is sok nehézséggel jár, aminek…..
38Antal38
2025.11.16 18:54:42
@csimbe: A fénysebeségű forgás olyan térmozgás, ami létrehoz egy nulla felületű gömböt, amelynek azonban véges sugara van. Így jön létre az elektron is, mint egydimenziós objektum, melyben a sugár megjelenik a mágneses nyomatékban. Szintén fénysebességű forgás a pozitron is, melyben a két forgás kijelöl egy fordított kiralitást az elektronhoz képest. Szintén fénysebességű forgás a műőn és a tau részecske is, melyek sugara a tömeggel arányosan kisebb, ez megmutatkozik az arányosan kisebb mágneses nyomatékban. A nulla felület kísérleti tény, ami megmutatkozik abban, hogy a Bhabha féle ütközési kísérletben az elektron és társai nulla hatáskeresztmetszettel rendelkeznek.
A fénysebességű forgáshoz nem rendelhető ciklusszám, ezt helyettesíti a már említett sugár.
A kepleron viszont nem fénysebességű forgás, ennek sebessége megfelel a Kepler-Newton szabálynak. Ez a sebesség arányos a tömeggel, vagyis a részecskesugárral fordítva arányos.
A fénysebességű forgáshoz nem rendelhető ciklusszám, ezt helyettesíti a már említett sugár.
A kepleron viszont nem fénysebességű forgás, ennek sebessége megfelel a Kepler-Newton szabálynak. Ez a sebesség arányos a tömeggel, vagyis a részecskesugárral fordítva arányos.
38Antal38
2025.11.17 08:25:08
@csimbe: Amire rákérdezel az az elektron spin értelmezéséhez vezet. Jobb nem húrt említeni, hanem nyilat, amivel a spint szokás szemléltetni. A nyíl talpa az a pont, ahol az elektron van. A molekulák többségében a spinek kompenzálódnak, ez felel meg a kémiai kötésnek két atom (pl. Hidrogén) között. Ezt szimbolizálja, hogy a nyilak egymást polarizálják (antiparallel állapot). Ekkor kioltódik az elektronokhoz tartozó mágneses nyomaték, ezt nevezzük diamágnesességnek. A másik lehetőség, hogy a nyilak párhuzamosak., ekkor az ½ spinek összeadódnak és létrejön az S = 1 triplett állapot a kvantummechanika szerint, és megmarad a molekula mágnesessége, ezek a paramágneses anyagok. : szabad gyökök, és egyes átmeneti fémek. Ferromágneses anyagok is létrejöhetnek, ha makroszkopikus szinten az elektronok egymást egy irányban polarizálják. A mágneses nyomatékot mágneses mező polarizálja vagy saját irányába, vagy azzal ellentétesen. Csak ez a két lehetőség létezik, amiben megnyilvánul, hogy az elektront létrehozó fénysebességű forgás nyila kvantumállapotot jelöl és nem makroszkopikus mozgás nyila. Makroszkopikus rendszerben már létrejön az eredő mágnesezettség, ami már makroszkopikusan forog mágneses mezőben, ez a Larmor precesszió. Itt a kétféle forgásirány (jobbra vagy balra) energiája különbözik, melyek között elektromágneses sugárzással átmeneteket hozhatunk létre, ez az elektronspinrezonancia (ESR) jelensége.
A Bhabha kísérletben elektronokat és pozitronokat ütköztetnek, ami szóráshoz vezet a töltések közötti kölcsönhatás miatt, de ennek karakterisztikája olyan, ami két pontszerű töltésre jellemző.
A gravitációs kölcsönhatásban nem a tömegek forognak, hanem a tömeget körülvevő tér, melyben a Kepler sebességű forgás által jön létre a tömegvonzásnak megfelelő elliptikus geometria. Valójában a tér részecskét alkotó fénysebességű forgása (extrém elliptikus geometria) lelassulva kilép a külső tartományba, és ez alkotja meg a gravitációt (külső gyengén görbülő elliptikus geometria).
A Bhabha kísérletben elektronokat és pozitronokat ütköztetnek, ami szóráshoz vezet a töltések közötti kölcsönhatás miatt, de ennek karakterisztikája olyan, ami két pontszerű töltésre jellemző.
A gravitációs kölcsönhatásban nem a tömegek forognak, hanem a tömeget körülvevő tér, melyben a Kepler sebességű forgás által jön létre a tömegvonzásnak megfelelő elliptikus geometria. Valójában a tér részecskét alkotó fénysebességű forgása (extrém elliptikus geometria) lelassulva kilép a külső tartományba, és ez alkotja meg a gravitációt (külső gyengén görbülő elliptikus geometria).
38Antal38
2025.11.17 08:35:09
@Dead Man: Engem meggyőztél! Nem látok ellentmondást felfogásunk között. Sajnos a kommentek néha keverednek, amikor párhuzamosan jönnek.
A kepleron elv olyan kozmológiát alapoz meg, amelyben világossá válik a sötét energia eredete, és amelyben nincs szükség a sötét anyag hipotézisére. Ennek kidolgozását hosszú kutatómunka előzte meg, melynek eredménye hat fontos fizikai elv összekapcsolásában jelenik meg. A keperon nem a meglévő…..
38Antal38
2025.11.03 13:17:38
@tesz-vesz: A jelenlegi kozmológia a sötét anyagot és sötét energiát két független entitásnak tartja. Az csupán a kepleron koncepcióból fakad, hogy a két látszólag független jelenségnek ugyanaz az oka: a galaktikák közötti antigravitációs taszítás. Ez egyrészt összepréseli az egyes galaxisokat (sötét anyag), másrészt szétkergeti (sötét energia).
Albert Einstein tudománytörténeti jelentőségű felismerését alkalmazva juthatunk el ahhoz a következtetéshez, hogy a tömegek nem csak vonzzák, hanem taszíthatják is egymást. Ebben a koncepcióban a téridő görbült szerkezete felelős a gravitációért. Az egyenes koordinátákra épülő euklideszi…..
38Antal38
2025.10.07 20:47:56
@csimbe: Félreérthetően fogalmaztam. A H-2 molekulát csak mértékegységnek használtam, mert ez az univerzumban mindenütt megtalálható. Semmi alapja nincs annak, hogy a kezdetben ekkora lett volna a világ. Valójában az univerzum mérete önmagával egyezik meg, lehetne ez is a hosszúság mértékegysége, amiben a H-2 méretcsökkenése jelezné az általános tágulást. A jelenlegi kozmológia a Planck- hosszat tekinti a kiindulópontnak, ami szerintem önkényes választás. Nekem szimpatikusabb – ahogy korábban leírtam – egy olyan kiindulópont, ami nagyjából a Tejút méretének felel meg, és onnan indulva történt a tágulás.
38Antal38
2025.10.30 10:09:37
@csimbe: Magam nem vagyok híve a húrelméletnek, ezért javasolom, hogy kritikád juttasd el azokhoz, akik hisznek benne.
38Antal38
2025.11.03 13:13:18
@csimbe: A megjegyzést köszönöm. Valóban a modern fizika elkezdett elfordulni eredeti hivatásától, és inkább a hiten alapul, mint a megfigyelések józan és logikus számbavételén. Magam szeretnék visszatérni a régi felfogáshoz, és emiatt szembe kerülök a jelenlegi fizikusi közfelfogással és áramlatokkal. Ez nem jelenti azt, hogy nekem van igazam, de azt sem, hogy én tévedek.
Az Academia.edu portálra küldött preprint alapján a szerkesztők az AI segítségével készítettek négy karikatúrát a közleményről, amit ide csatolok:
..
Előszó:
Üres térben a fogalmak is üresek
A tér az anyag előszobája, a tér potenciális anyag
Kezdetben az idő sem létezett, az idő együtt született az univerzummal
Bevezetés
Az ősrobbanáselmélet a jelenlegi csillagászati megfigyelések extrapolálása a távoli múltba. Azzal a…..
38Antal38
2025.07.11 15:40:41
@Dead Man: A magamrészéről az ellenőrízhetetlen hipotéziseket igyekszem minimalizálni, ezért nem követem ezt a void-ra alapozott koncepciót sem,
Amit a Tejút alakjával felvetsz, azt értelmezem a konklúzió részben, nézd meg újra.
A lényeg, hogy a galaxisok összessége által létrehozott antigravitáció inhomogén és anizotrop, ami lokális különbségre vezet a különböző galaxisok között. Például az anizotrópia jelentős a Tejútnál, ez forgatónyomatékot hoz létre és megpörgeti az egész csillaghalmazt. A forgási tengelyre merőlegesen kialakul egy sík, melyben a centrifugális erő és a külső kompresszió viszonya határozza meg a méretet, szemben a síkra merőlegesen, ahol a kompresszió dominál. A Tejút centrumában van egy gömbhalmaz, mert ott a rövid forgási kar miatt gyenge a forgatóhatás.
A mindenütt jelenlevő kompresszió okozhatja, hogy egymáshoz taszít nagyobb csillaghalmazokat létrehozva a filamenteket.
Amit a Tejút alakjával felvetsz, azt értelmezem a konklúzió részben, nézd meg újra.
A lényeg, hogy a galaxisok összessége által létrehozott antigravitáció inhomogén és anizotrop, ami lokális különbségre vezet a különböző galaxisok között. Például az anizotrópia jelentős a Tejútnál, ez forgatónyomatékot hoz létre és megpörgeti az egész csillaghalmazt. A forgási tengelyre merőlegesen kialakul egy sík, melyben a centrifugális erő és a külső kompresszió viszonya határozza meg a méretet, szemben a síkra merőlegesen, ahol a kompresszió dominál. A Tejút centrumában van egy gömbhalmaz, mert ott a rövid forgási kar miatt gyenge a forgatóhatás.
A mindenütt jelenlevő kompresszió okozhatja, hogy egymáshoz taszít nagyobb csillaghalmazokat létrehozva a filamenteket.
38Antal38
2025.07.17 17:10:27
@Dead Man: A föld körüli pályán levő űrhajóban a mikrogravitáció azt jelenti, hogy a centrifugális erő kompenzálja a földi gravitációt, de a térgörbület, vagyis a gravitáció forrása nem szűnik meg. Emiatt a javasolt kísérlet nem hozna létre taszítást a Hidrogénatomok között.
A fizika kalandja
Az Univerzum szerkezetének megformálója: a gravitáció és antigravitáció
2024.08.07 17:35:57
Az Univerzum szerkezetének megformálója: a gravitáció és antigravitáció
Absztrakt
A tér, az idő és az anyag elválaszthatatlan egységet alkot. Elindulhatunk a tér lokális forgásaiból, amely megalkotja a mikroszkopikus részecskék világát, a négy alapvető kölcsönhatás ebből felépíti a…..
38Antal38
2025.02.11 17:26:53
@csimbe: Magam részéről elfogadhatónak tartom a Higgs bozon létezését, de tömegét „látensnek” tartom, mert nincs olyan mérés, ami alapján akár a tehetetlen, akár a gravitáló tömeg nyomon követhető lenne. A Higgs bozonról alkotott felfogásomat „A kozmosz rejtélyei. Létezik-e sötét anyag és sötét energia” c. könyv utolsó fejezetében fejtem ki (Miért dominál az anyag az antianyag felett?) Nem úgy értelmezem a Higgs mezőt, mint surlódó közeget, ami által tömeg alakul ki, hanem a Higgs bozont a királisan semleges térből a királis szimmetria megtörésével létrejövő állapotnak (részecskének) tartom. A Higgs bozon bomlástermékein keresztül ad tömeget a belőle képződő részecskéknek. Ez a felfogás feloldja az általad kritizált ellentmondásokat.
A fizika kalandja
A James Webb űrteleszkóp eredményei cáfolják a sötét anyag létezését
2025.01.02 10:20:07
A James Webb űrteleszkóp legújabb vizsgálatai, ami a korai galaxisok szerkezetét kutatja, azt találta, hogy a jelenleg általánosan elfogadott. Lambda-CDM elmélet várakozásával szemben, ezek a csillagalakzatok is lényegében azonos struktúrával rendelkeznek, mint a „maiak”, vagyis azok a galaxisok,…..
38Antal38
2025.01.12 17:28:54
@Dead Man: Nekem az a gondom a jelenleg hivatalosan hirdetett kozmológiával, hogy túl kevés kísérleti tényt túl sok hipotézissel és segéd hipotézissel próbál megmagyarázni. Így olyan elmélethez jutunk, amikor már nincs olyan törvényszerűség, ami az elmélet cáfolhatóságára vezethetne. A Popper elvet matematikailag megfogalmazva ez annyit jelent, hogy a cáfolhatóság esetén több egyenletet állítunk fel, mint ahány meghatározandó paraméterünk van, és így lehetőség van, hogy az N+1 egyenlet megoldása ne legyen összeegyeztethető az N egyenletből meghatározott értékekkel.
Az antigravtációs modellben csak egyetlen hipotézist teszek, hogy az euklideszi geometria torzulhat akár elliptikus, akár hiperbolikus irányban, az egyiket a G általános gravitációs állandó, a másikat a H Hubble állandó határozza meg. Tehát egyetlen hipotézis áll szemben két egyenlettel. Ebből adódik ki a megoldás: hol történik a gravitáció átalakulása antigravitációba. Az eredmény összhangban van az univerzum szerkezetével, mert ez a szám nagyobb a galaxisok méreténél, de kisebb távolságuknál. Tehát mód van a cáfolhatóságra is, és nem kell újabb illeszthető paramétert bevezetni, hogy elkerüljük az ellentmondást.
Az antigravtációs modellben csak egyetlen hipotézist teszek, hogy az euklideszi geometria torzulhat akár elliptikus, akár hiperbolikus irányban, az egyiket a G általános gravitációs állandó, a másikat a H Hubble állandó határozza meg. Tehát egyetlen hipotézis áll szemben két egyenlettel. Ebből adódik ki a megoldás: hol történik a gravitáció átalakulása antigravitációba. Az eredmény összhangban van az univerzum szerkezetével, mert ez a szám nagyobb a galaxisok méreténél, de kisebb távolságuknál. Tehát mód van a cáfolhatóságra is, és nem kell újabb illeszthető paramétert bevezetni, hogy elkerüljük az ellentmondást.
38Antal38
2025.01.18 08:04:32
@Dead Man: Sajnos az általad felrajzolt kórkép reális. Amikor valaki jól illeszkedik az általad is felsorolt irányzatokhoz, szívesen publikálják a legvadabb dolgokat is, de ha letér róla, már kemény falakba ütközik, így működik a folyóiratok szerkesztési gyakorlata. Pedig nyílt vita kellene, végül is nem baj, ha kiderül valamiről, hogy téves. A tévutak lezárása is szükséges ahhoz, hogy megtaláljuk a helyes utat.
38Antal38
2025.02.24 14:51:31
@Dead Man: Ehhez a kórképhez elég annyit hozzátenni, hogy James Peebles a lambda-CDM kozmológia kidolgozásáért 2019-ben Nobel Díjat kapott!
Megjelent a Scolar Kiadónál az új könyvem: A Kozmosz rejtélyei. Létezik-e sötét anyag és sötét energia? A könyvesboltokban már elérhető 5995 Ft áron.
Illusztrációként a hátsó borítón szerepel tudományos alapvetésem:
:
Hogyan léphet tovább a tudomány, ha egy természeti törvényről kiderül, hogy…..
Bevezetés
Akár a Földre, a Holdra vagy a Napra gondolunk, gömbszerű testet képzelünk el, de ez igaz a Naprendszer valamennyi bolygójára, sőt a távoli csillagokra is. Persze egyik égitest sem tökéletes gömb, pontosabb ellipszoidról beszélni, amely kissé megnyújtott a forgási síkban. A lapultság…..
38Antal38
2024.07.27 16:31:58
@csimbe: A forgó rendszer nem inerciális, mert fellép benne a centrifugális és Coriolis erő, így nem vonatkozik rá a relativitáselmélet inerciarendszerekre megállapított követelménye.. Az határozza meg, hogy egy rendszer forog-e, hogy megfigyelhetünk-e benne olyan mozgást, ami a tehetetlenségi erők jelenlétére utal. Példa lehet rá a Foucault kísérlet elvégzése a Holdon. A Föld-Hold rendszert célszerű a tömegközépponti rendszerben leírni, ahol a tömegközéppont jó közelítésben a Föld. Itt lehet értelmezni az ár-apály jelenséget.
38Antal38
2024.07.28 07:46:33
@csimbe: A Holdon elvégzett Foucault kísérlet a kiinduló referencia rendszer elfordulásáról szól, tehát nem inercia rendszereket hasonlít össze. Ez egy hold év (kb 28 nap) alatt tenne meg egy teljes fordulatot.
A gravitáció Newton- és Einstein-egyenlete
Minden törvény akkor válik teljessé, ha kijelöljük érvényességi hatókörét. Ez érvényes a gravitáció törvényeire is. Newton gravitációs törvényéről először a Merkur perihéliumának vizsgálata mutatta ki, hogy korrekcióra szorul. Einstein korszakalkotó…..
A Dirac egyenletről már szó volt a korábbi bejegyzésben: „A Dirac egyenlettől az általános fermion egyenletig”, de most visszatérek erre a témára, mert a mikrovilág fogalmi rendszere szempontjából alapvető, hogy jól értsük, ez az egyenlet valójában miről is „szól”.
Az energia két alapformája
Az…..
38Antal38
2024.04.06 18:44:02
@Zoltán Császár: Kedves Császár Zoltán!
Avval kezdem, amivel egyetértek: nem a matematikai formalizmus a lényeg, hanem az a fizikai valóság, aminek leírásához használjuk. Ezt már több írásomban is kifejtettem. Természetesen előfordul olykor, hogy a matematika lendíti tovább a fizikai világ megértését. Erre szép példája a Dirac egyenlet, amely felvetette a világ kettősségét, amely anyagól és antianyagból áll. Dirac eredményét építem tovább, amikor az elektronokat, kvarkokat és neutrínókat is a relativitáselmélet négyzetes szerkezetű energia formulájával hozom összefüggésbe. Ennek semmi köze sincs a neutronokhoz, a három kvarkból felépülő részecskékhez, még kevésbé a neutron csillagokhoz, vagy a pulzárokhoz. Ha ezzel akarsz foglalkozni, akkor a négy kölcsönhatás kapcsolatából, azaz a gravitációs, ez elektromágneses, valamint az atommagokban működő erős és gyenge kölcsönhatás viszonyát kell taglalni. Elég lenne ehhez a középiskolai matematikai és fizikai tudás? Erősen kétlem, hogy a kölcsönhatások kvantumfizikája ilyen alapon megfogalmazható lenne, de ha tévednék, akkor gratulálok! Úgy tűnik, hogy gondjaid lehetnek a kvantummechanika megértésével, ezért nem érted, hogy az elektron és az atommag miért nem egyesül az atomokban. Horger Antalhoz semmi közöm keresztnevünk egyezésén kívül. Bár több hazai és külföldi egyetem professzora voltam, de egynek sem voltam a ’fura ura’. Egyébként bár Horger alul értékelte J. A. képességeit, de saját szakmájának kiválósága volt. Csak annyit tanácsolhatok, hogy több szerénységet saját ötleteid étékelésében és mások megítélésében! Abból indulj ki, hogy ugyan nem a matematika formalizmusa a legfontosabb a fizikában, de mégis nélkülözhetetlen.
Avval kezdem, amivel egyetértek: nem a matematikai formalizmus a lényeg, hanem az a fizikai valóság, aminek leírásához használjuk. Ezt már több írásomban is kifejtettem. Természetesen előfordul olykor, hogy a matematika lendíti tovább a fizikai világ megértését. Erre szép példája a Dirac egyenlet, amely felvetette a világ kettősségét, amely anyagól és antianyagból áll. Dirac eredményét építem tovább, amikor az elektronokat, kvarkokat és neutrínókat is a relativitáselmélet négyzetes szerkezetű energia formulájával hozom összefüggésbe. Ennek semmi köze sincs a neutronokhoz, a három kvarkból felépülő részecskékhez, még kevésbé a neutron csillagokhoz, vagy a pulzárokhoz. Ha ezzel akarsz foglalkozni, akkor a négy kölcsönhatás kapcsolatából, azaz a gravitációs, ez elektromágneses, valamint az atommagokban működő erős és gyenge kölcsönhatás viszonyát kell taglalni. Elég lenne ehhez a középiskolai matematikai és fizikai tudás? Erősen kétlem, hogy a kölcsönhatások kvantumfizikája ilyen alapon megfogalmazható lenne, de ha tévednék, akkor gratulálok! Úgy tűnik, hogy gondjaid lehetnek a kvantummechanika megértésével, ezért nem érted, hogy az elektron és az atommag miért nem egyesül az atomokban. Horger Antalhoz semmi közöm keresztnevünk egyezésén kívül. Bár több hazai és külföldi egyetem professzora voltam, de egynek sem voltam a ’fura ura’. Egyébként bár Horger alul értékelte J. A. képességeit, de saját szakmájának kiválósága volt. Csak annyit tanácsolhatok, hogy több szerénységet saját ötleteid étékelésében és mások megítélésében! Abból indulj ki, hogy ugyan nem a matematika formalizmusa a legfontosabb a fizikában, de mégis nélkülözhetetlen.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz