Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Vészmadár.

94 bejegyzést írt és 57 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A bosszú, az elégtétel, a visszavágás és minden rokonérzés az emberi természet részei. Ezek teljesen normális érzések. Ilyenek vagyunk. Ha úgy érezzük, hogy minket valamilyen jogtalan sérelem, kár, sérülés ért, akkor a lelkiállapotunk javítását ellentétellel tudjuk enyhíteni. A sérelem származhat…..
Ez a bejegyzés öncélú lesz - mint sok másik a blogomon. Kicsit ki akarom szellőztetni a fejemet, rendezni a gondolataimat. Emlékszek, a lépcsőházunkban lakott egy harmincas házaspár, akiket furcsálltam. A férfi szerintem egész jó pasas lehetett, de nem abból a nagyképű fajtából, hanem abból a…..
Ez volt az első reakcióm, miután a tegnapi találkozómnak vége lett. Emiatt nem alszok jelenleg (Dóri a másik szobában igen), emiatt agyalok. Azt hiszem, még Bori néven írtam egy visszatekintést. Bori magas, vékony, természetes, egyszerű, csendes, visszahúzódó, 22 éves, passzív magatartású szűz…..
Vészmadár. 2020.06.14 21:51:31
Nem lett folytatása. Tudod, a kisvonat meg a gyerekkor...

Mert kimondom őszintén: ennek a lánynak kis túlzással, de csak a szüzessége volt vonzó. Egyszer-kétszer találkoztunk, de csak így aszexuálisan, utána pedig elengedtem a dolgot. Olyan másként láttam már, miután jobban megnéztem.
Nagyon vékony, de nem abban a pozitív értelemben. Szinte nincs karja sem. Lábai, segge még csak-csak, de semmi extra. Egyik szemére kicsit kancsalít. Tekintete és jelleme is olyan kis bambácska. Még mindig tanul, vagy 25 évesen fog végezni. Az egész csaj olyan semmilyen. Esetlen. Nincs meg az emberi összhang. Ami volt, azt nyilván csak az én dumáim és praktikáim miatt alakult ki, dehát arra nem lehet építeni. Beszélgetéseink olyan szárazak, unalmasak voltak. Felszínesek, kötelező körökkel. Pedig én mindent megpróbáltam. Mert eléggé elő tudom adni magam négyszemközt, ha egy nővel beszélgetek. De itt... semmi. Márpedig ha valakinek velem kínos csend alakul ki, akkor ott már tényleg baj van, mert a kommunikációhoz eléggé értek.

És természetesen ott van a hóhér bárdja a fejem felett. Oké, szakítok, aztán hazaköltözök, és Bori lenne a nők. Előbb-utóbb fent alszik. Lefekszünk egymással - óóó igen, elvettem egy nő szüzességét! - és... hát ööö... és...

Na ez aggasztott engem a legjobban. Ez 17 évesen még nélkülözhetetlen csoda lett volna, ami utána hetekig pörögtem volna. Az önbizalmam az egekben lett volna, férfinak, tökösnek éreztem volna magam. Enyém lett volna a világ. Libidóm csak úgy forrt volna. Tényleg adott volna egy akkora löketet a férfiúi erőmnek, hogy le sem tudom írni.
Volna, volna VOLNA...

De most?! 27 évesen, alacsony libidóval, a hátam mögött a depresszióval és az évekig tartó szildenafil-szedésemmel? Már ezzel szerintem semmire nem mennék. Halottnak a csók.

Felnőttként hiába veszed meg magadnak azt a kisvasutat, amit gyerekkorodban nem kaptál meg. Nem fogja megadni azt az értéket, amit akkor adott volna.

Sajnos "ez a vonat már elment". És önmagamat áltatnám, ha mást állítanék. Ideje volt elengednem beteljesületlen vágyaimat.
Még jópár évvel ezelőtt részt vettem három haverommal egy helyi fesztiválon. Ugye tudjuk, milyenek a fesztiválok, egész pontosan a résztvevőik? Tele vannak csajokkal, többségük nem is akármilyen! Fiatal, feszes, formás. Szexin lebarnult. Cukiság, bájos arc, kivillanó combok. Gondolom a lelki szemeid…..
A cím nem pontos. Nem csak gondolom. Meg vagyok róla győződve teljes mértékben. Mielőtt véleményt alkotnál, olvasd el a cikket - utána ítéld meg, hogy vajon igazam van-e! Tudod rólam, hogy késői szűz voltam. Hogy a középiskolás és egyetemi éveim szinte teljes kudarcok voltak. Hogy milyen pszichés…..
Vészmadár. 2020.06.14 21:13:39
Lucius, tökéletesen igazad van, köszönöm a hozzászólást.
A címben igazából arra utalok, hogy milyen hatásokat okoz a hosszútávú elutasítottság és kudarc.
A lényeg: a vonzalom, a szerelem és az összes ilyen dolog SZÜKSÉGLET. Alapvető szükséglet. Szükségünk van arra, hogy érezzük azt, hogy értéket képviselünk férfiként. Ezt ugye csak és kizárólag egy nő tudja megadni, aki önmagadért téged akar. És ha ezt nem kapod meg kellően hosszú ideig, úgy károsodni fogsz. Könnyen lehet, hogy maradandóan.

Én általában a fulladást szoktam példának felhozni. Nem kapsz levegőt. Egy percig. Két percig. Öt percig.
Minél hosszabb ideig nem jutsz oxigénhez, annál kisebb az esélyed, hogy visszahozzanak. De még ha vissza is hoznak, minél tovább voltál oxigén nélkül, annál valószínűbb, hogy az agyad és a tested maradandóan károsul.

Ez a téma ugyanez a műfaj. Nem jutsz szexhez. Nyilván itt most arra a típusú szexre gondolok, amikor önmagadért fekszik le veled egy nő. Főleg fiatalabb korodban, amikor pláne szükséged lenne erre. Pár napot, hetet nyilván ki lehet bírni.
De mi van akkor, ha ez hosszú hosszú évekig tart? Mekkora az az időtartam, aminél már bekövetkeznek a károsodások? Valószínűleg ez is egyénfüggő, de előbb-utóbb mindenkinél eljön. Egy év? Két év? Öt év? Tíz év?

Szerintem amolyan általános szabály, hogy középiskolás korodtól kezdve már elkezd ketyegni ez az óra. Ha úgy hagyod ott a középiskolát, hogy nem volt semmi sikerélményed, akkor már kurvára nagy gáz van.

A címről pedig:
Persze, lehet nem pontosan takarja a témáját a cikknek, de azért valljuk be: a késői szűz férfiak azért késői szüzek általában, mert a nők nem tartják őket vonzónak, kizárólag kudarcban van részük. Azért az kevésbé valószínű, hogy egy fiú azért szűz, mert csak orális és egyéb alternatív szexuális formákat alkalmaz a csajokon...
Meddig életképes egy társadalom? Amíg a tagjai motiváltak annak fenntartásában. Mi motiválhatja a társadalom tagjait? Ez könnyű. Azok a dolgok, amik minden átlagembert. Egyszerűen fogalmazva: legyen mit enni, hol aludni, legyen társ, legyen biztonság, ismerjék el az erőfeszítéseket stb. Ne csak…..
Ahogy régebben ígértem itt a harmadik része annak a sorozatnak, melyeket a velem történt események inspiráltak. Most leginkább az lesz terítéken, hogy hogyan semmisítik meg a nők a gyengébb férfiak önbizalmát. Ugye az előző részben említettem már, hogy Fannit nem sikerült soha kielégítenem. Ez…..
Vészmadár. 2020.05.21 21:16:27
Hú, hát téged sem irigyellek, amilyen csajt fogtál ki...
Amúgy a nőket igazából kiskoruk óta arra nevelik, hogy ők a tökéletesek, nekik minden jár, nekik csak jogaik vannak és elvárásaik, teljesíteni nem kell érte semmit. Nekem erre a tökéletes példa még mindig Schobert Norbi januári monológja. Ugye az volt a lényeg, hogy a nőknek is tenniük kell valamit egy kapcsolatért - hát amilyen verbális lincseléseket kapott, abból kiválóan megnyilvánult, mi a helyzet. A nők tökéletesek, ez az alapja a rendszernek - ha te ezt nem fogadod el, akkor meg kell téged semmisíteni.

A te eseted ugyanez. Probléma adódott. A problémának van valamilyen kiváltó oka. A nő tökéletes, tehát csak a férfiban lehet a baj. És hogy ezt be is biztosítsa, el kell kezdeni lerombolni a lelkét. A blogomból már tudod, hogy - sajnos - ez nekem is ismerős terület. Vajon a csajod hányszor mondta, hogy "figyelj már Hemi, beszélgessünk őszintén, nyíljunk meg, és próbáljuk egymást lelkileg helyretenni, elvégre kapcsolatban vagyunk". Vagy bármilyen hasonló szöveget. Gyanítom SOHA.

Ez a farokméret téma pedig olyan, amire szerintem soha az életben nem lesz univerzális igazság. A farkad mérete attól függ, hogy a nő mit akar a helyzetből kihozni. Ha ki akar elégülni, akkor dicsérni fogja a férfit, hogy mekkora hatalmas. Ha sérteni akarja egy vitában, akkor lekicsinyli. Gyanítom te olyanoktól érdeklődtél a témában, akik nem akartak bántani téged, és legalább ők olyan választ adtak, ami jót tehet a lelkednek.

A valóság pedig szerintem az, hogy ennek igazából nincs is jelentősége. Vajon a csajok melyiket választanák? Jason Momoa 10 centis farokkal és csak fekszik, mint egy szobor, vagy Danny Devito 25 centis farokkal és mozog, mint a rakéta? Hát erről ennyit...

Szerintem a férfiak sem amiatt aggódnak a farokméretük miatt, mert hogy ténylegesen baj lenne vele. Hanem mert nem akarják, hogy a nő később fegyverként használja fel ellenük egy esetleges vitában. Hülyén hangzik, de szerintem tényleg így van. Mi férfiak azért aggódunk a farkunk mérete miatt, mert a későbbi konfliktusok során ez egy támadási felület, amelyen keresztül csapást mérhetnek az egónkra.

Kíváncsian várom a további történeteket!
Elrepült a madaram. A papagájom. Egy éve neveltem. Etettem, itattam, gondoztam, reptettem. Amikor eltört a lába, meggyógyítottam. Játszottam vele, foglalkoztam vele. És elrepült. Az egyetlen élőlény, aki igazából csak az enyém volt. Rám szállt minden alkalommal. A tenyeremből evett, a vállamon volt,…..
Ez is tipikusan olyan közhely, amelybe lépten-nyomon bele lehet futni. A nők általában ezt mély meggyőződéssel hangoztatják, és leginkább önmaguk megnyugtatására használják, amiért nincs komoly kapcsolatuk, és senki nem akar tőlük többet az ágynál. Először is tisztázzuk: ki számít…..
Szándékosan nem akartam meglovagolni a Norbi-botrány keltette hullámokat. Bár gondolom csak úgy rajzottak az interneten a témával kapcsolatos keresések, én nem akarok ilyen fogással élni, csak hogy többen találjanak a blogomra. Nekem nem kell nagy nyilvánosság. Jó nekem ez a csendes kis…..
Nagyon hamar jelentkeztek a problémák, de az elején még megpróbáltam elfordítani a fejemet. Legalább van valakim - ez vigasztalt. Csakhogy Évivel nem szabad bárhogyan beszélni, ő nem lehet egy személyben nemcsak a párom, hanem a legjobb barátom is. Mellette egyúttal nem létezhet senki és semmi. Ha…..
Vészmadár. 2020.04.25 17:51:33
Hello Incel Percek! (sajnálom, hogy nincsen olyan "művészneved", amin ténylegesen meg lehetne téged szólítani! :D )

Hallod, én már teljesen elengedtelek. Komolyan mondom, hogy már azt hittem, hogy nyomtál az életre egy Exit gombot, vagy ilyesmi. Igazából csak a blogomra néztem fel egy futó pillantás erejéig, ám amikor láttam, hogy kommenteltél... na mondom, akkor ideje lecsekkolni téged! Elolvastam most az utóbbi három bejegyzésedet. Bevallom, ezeket a sorokat jelenleg spiccesen írom, és valószínűleg holnap újra elolvasom az új írásaidat, mert a a felfogókészségem jelenleg elég tompa. Azonban a lényeg:

Jó újra olvasni rólad!

Furcsa ez amúgy srácok... semmit nem tudok rólatok valójában, az utcán elsétálnánk egymás mellett, egymás nevét sem tudjuk, de valahogy mégis ti vagytok így hárman az egyetlenek, akivel eddig az életemmel kapcsolatban igazán őszinte voltam. Még a saját szüleim, vagy a legjobb barátom sem tud rólam olyan dolgokat, amiket közöltem magamról, és ugyancsak nem tárnám fel ennyire őszintén a tényleges gondolataimat a világról.

Talán ez az anonimitás miatt van, hogy "nincs benne kockázat". Hiszen valljuk be, az eddigi életünk, döntéseink, világnézetünk igencsak ellenszenvet váltana ki az emberiségből.

Az azonban biztos, hogy jó érzés az a tudat, hogy nem vagyok teljesen egyedül a gondolkodásommal, a véleményemmel, és hogy vannak, akik úgy át tudják érezni, hogy mik is a mi problémáink a világgal.
Jól olvasod a címet, de azért pontosítok: Az előnytelen külsejű férfiak számára is van esély, hogy barátnőt szerezzenek. Én ezt az álláspontomat eddig is vállaltam, ezután is vállalni fogom. Mert van rá esély. Mondok is  példát a saját életemből, amit egyúttal ki is elemzek. Elek és Ramóna.…..
Nos a cím voltaképp kapásból nem igazán helyes, ugyanis a férfiak beszélnek az érzéseikről. Csak maximum nem a nagy nyilvánosság, vagy a barátnőjük előtt. Mert ugye a nők szokták rendszerint azt hangoztatni, hogy a férfiak soha nem beszélnek az érzéseikről. Van, amikor ez valóban igaz, és úgy…..
Vészmadár. 2020.04.09 16:53:03
Ez is olyan téma, amiben el kell különítenünk három dolgot. Van amit a nők HISZNEK, hogy akarnak. Van, amit TÉNYLEG akarnak. És van, amire SZÜKSÉGÜK LENNE.
Ők azt HISZIK, hogy akarják: a férfiak beszéljenek többet az érzéseikről.
Amit TÉNYLEG akarnak: a férfi legyen olyan, mint a fantáziájukban érzelmileg is. Azaz, ha olyan érzései vannak, ami passzol az elképzeléseikhez, akkor beszéljen róla, egyébként maradjon csendben. Beszéljen, ha olyan érzései vannak, mint a filmekben az alfáknak. Például, arról nyugodtan beszélhet egy alfahím, hogy vajon belőle jó apa lesz -e, kételyei vannak. Vagy hogy dühös, amiért meghúzták a kocsiját. De arról már ne beszéljen egy férfi, ha úgy érzi, hogy a nők sokkal inkább empátia nélküli ösztönlények!
Amire valójában SZÜKSÉGÜK LENNE: egy olyan rendszer, amelyben helyreállításra kerülnek a hagyományos férfi-nő viszonyok. Merthogy tetszik vagy sem, nem mindenkinek jut alfahím. Ezért is alfa az alfa: mert kevés van belőle. Megkaphatják rövid időre, de a többség hamar dobva lesz némi használat után. Szóval a nőknek arra lenne szükségük, hogy ismét helyrebillenjen a húspiac és újra családanyák és családi fészek gondozói legyenek. Mert akinek nem jut alfa, az vagy be kell érje egy bétával, vagy egyedül maradnak. Szerintem bármelyik nő inkább boldogabb lenne, ha otthon foglalkozhat a gyerekével, mintha egyedül kéne néznie a Barátok köztöt az üres lakásban. A férfiak pedig - akárcsak régen - ismét hajlamosabbak lennének közösségeket alkotni, akik pár sör mellett lelazítják a családfenntartással járó dolgokat, és egymás között megbeszélhetik az érzéseiket. Így a nők szemében sem csökken a férfiasságuk, és ők is kipihenik magukat lelkileg, leadják az érzelmi terheket azáltal, hogy megosztják egymással.
(Persze ez nem a primitív tróger "gyágeciazapaliteee" típusú emberekre vonatkozik, hanem a normálisakra, akikre építhet a társadalom.)

Na ha leírnám Facebook-on, hogy én így érzem, vajon mennyire díjaznák, hogy megosztottam az érzéseimet?
Valahogy az élet mindig igazolja a nézeteim helyességét... Tegnap este feljött Dóri egyik kolléganője, 21 éves finom kis csajszi. Így hárman ittunk pár pohárral. Nyugi, ez nem valami pornós sztori lesz, nem úgy fejeződik be, ahogy a férfiábrándokban szokott. Azonban bevallom, szeretek így Dóri…..
Az utóbbi időben viszonylag sűrűn használója voltam az Anotalk nevű oldalnak. Álljon itt egy rövid leírás róla azok számára, akik nem ismerik. Az anotalk egy anonim chatoldal, ahol nincs szükség regisztrációra. Kiválasztod a nemedet, illetve, hogy milyen nemű emberrel szeretnél beszélni, aztán a…..
Villámbejegyzés. Dóri véletlenül belépve maradt a Facebookjában. Szemét vagyok, belenéztem az archivált beszélgetésbe. Tavaly váltott pár szót az exével. Semmi komoly téma, csak felszínes hablaty. Nem olvastam tovább, rögtön kiléptem. Mert elkezdett remegni a kezem. A testem. Kezdem érezni megint…..
Vészmadár. 2020.04.06 12:34:34
Hemi, köszönöm a kommentet. Értem a gondolatmenetedet, és gondoltam már én is erre. De szerintem itt nem egészen erről van szó.
Amit a "tapasztalt nőkről" szóló cikkedben írtál, azzal maximálisan egyetértek. Ez főként az olyanokra igaz, mint én, akik kimaradtak abból, amiből mások részesültek. Akiknek ugye kimaradt a legfontosabb lépés a jellemfejlődésben.

Viszont így most hideg fejjel végiggondolva ezt, valahogy azt hiszem, ez amolyan poszt-traumatikus stressz volt. Ugye szemben találtam magam egy olyan dologgal, ami annak idején teljesen padlóra vitt. Habár az már csak a jéghegy csúcsa volt, de Dóri és az exe volt az indítógomb, amely bekapcsolta az addigi teljes életem elcseszettségének következményét.
(Ezt szerintem már olvastad is, és aki egy kicsit is hasonló helyzetben van, az meg is érti. Mennyire padlóra küldi az embert lelkileg, amikor 23 évesen még semmit sem tud nyújtani, miközben tudja, hogy az elődének szinte várnia sem kellett két kanyar között és sokkal magasabb szintű szexuális teljesítményre volt képes.)

Hozzáteszem, szerintem ha nem Dórival vagyok, hanem másik nővel, ugyanúgy előjött volna ez a dolog, sőt... talán még jobban is. Mivel Dóri esetében csak egy exről volt szó - hát nem is merek belegondolni, ha mondjuk öt lett volna!

Szóval szerintem ez egy ilyen utóhatás volt. Amikor valakivel történik valami trauma, és utána még mindig kihat az életére, ha valamiről eszébe jut. Például, ha Jóska beragadna a liftbe, és ott lenne két napig kétségek között, hogy valaha kiszabadul, bezárva a sötétben, a saját piszkában, a szomjhalál szélén, utána nem merne liftbe szállni, mivel a megrázkódtatás mély nyomokat hagyna benne. És ha mégis be kell szállnia egy liftben, rátör majd egy hasonló - vagy ugyanolyan - érzés, mint amilyen nálam is előjött.

Úgyhogy én ezt érzem most a megoldásban.
És köszi tényleg a kommentet!
Hemi nézőpont Szexpiac 1.rész 2020.04.01 20:10:01
Ez a kis elemzés kivesézi, hogy miképpen alakítja a partnerszám, illetve a kapcsolatok típusa és hossza a szexpiaci értéket. Férfiaknál, méghozzá alfa férfiaknál. Vigyázat! Ez elég szubjektív terület, itt már aránylag jól kijönnek a nők közti semélyiségbeli, illetve számításbeli különbségek.…..
Vészmadár. 2020.04.03 09:28:49
Lucius-szal vagyok kénytelen egyetérteni. Az ok és az okozat nem összekeverendő.
Nem azért lesz valaki vonzó a nőknél, mert korábban sok csajjal volt.
AZÉRT volt sok csajjal, MERT vonzó a nőknél.

A vonzóság egyáltalán nem objektív, nem "kinekmi" kérdés. Ez a legnagyobb hazugságok egyike. Én már egy Facebook profl alapján meg tudom mondani, hogy ki mennyire lehet sikeres a nőknél. Azon néhány alkalommal, amikor társaságban feljött egy ilyesmi téma, a nők egyoldalúan egyetértettek a véleményemmel. Magyarul egy férfi is pontosan fel tudja mérni, hogy egy másik férfi hol áll a hierarchiában.

És a helyzet az, hogy a külső alapján történt első benyomással már el is dőlt a sorsod. Lehet, hogy önmagában nem elégséges feltétel - hiszen a legjobb külsővel is el lehet szúrni az ismerkedést, ha valami iszonyatosan nagy baromságot csinálsz - de NÉLKÜLÖZHETETLEN.

A másik gondolat:
Minden elutasítás végső soron arról szól, hogy nem vagy elég vonzó ahhoz, hogy eltekintsenek a hibáidtól. Erről is írtam már talán a blogomon. Ami egy jóképű férfinél "határozott" és "férfias", az a másiknál "bunkó" "erőszakos". Bőven sorolhatnánk példákat.

Az alfák pedig azért alfák, mert státusz nélkül is képesek vonzalmat kelteni a nőkben. Csak úgy önmagukban a fizikai adottságaiknak köszönhetően. Persze lehet ezt a végtelenségig filozofálni, de szerintem nem érdemes. Megint csak azt tudom mondani, hogyha a társaságban vagy és érkezik egy új résztvevő, rögtön meg tudod majd állapítani, hogy ő milyen megítélést kap majd, anélkül, hogy egy szót is szólt volna vagy tudnál róla bármit is.
Prímán bebizonyosodott a napokban az, hogy amit az öregekről eddig gonoltam, az tökéletesen fedi a valóságot. A koronavírus miatt emberek veszítik el a munkájukat, halnak meg, kénytelenek a sportjukat vagy hobbijukat szüneteltetni, ami természetesen teljesítménybeli, vagy egyéb visszaesést…..
Vészmadár. 2020.03.25 19:03:20
Hú ez a cikk jól esett! :D Annyira egyetértek!

Én hiszem, hogy ez a járványügyi intézkedéssorozat tömegeknek fog a pénzügyi helyzetére csapást mérni. Most csak saját magamból indulok ki: év végi kifizetésünk ugrott, örülhetünk ha a normál alapunk megmarad. Továbbá valószínűleg az évre sztornó a koncertjeim nagyrésze. Ez összesen úgy kapásból fél-egymillió forint kiesés számomra.

És miért? Hogy a 78 éves dohányos Pista bácsi és a 82 éves beteg Gizi néni kicsit jobban biztonságban legyen? Ezért kell bezárni az iskolákat, tönkretenni az oktatást, munkahelyeket szivatni meg, munkavállalókat hozni lehetetlen helyzetbe, aláásni jópár gazdasági szektort?! Számomra ez felháborító. Igazságtalan és elfogadhatatlan.

De oké... ha pártunk és kormányunk ezt a döntést hozta, ám legyen. Ám akkor minimum, hogy az idősek tartsák be az utasításokat! Ha már össztársadalmi szinten ennyit megér, hogy az idősek helyzetén pár százalékot lendítsünk, akkor kussoljanak, és maradjanak otthon! Ha pedig ahhoz nem eléggé értelmesek, hogy felfogják ezt, akkor viszont meg kell tagadni tőlük a szavazati jogot, a vezetői engedélyt és a többi. Vagy bánjunk velük "csökkentett üzemmódú" emberekként, de akkor csökkentsük a hatalmukat is. Vagy adjunk neki hatalmat, de akkor tartsuk feléjük az elvárásokat is.

Egyébként számomra teljesen egyértelmű, miért csinálják ezt a sok intézkedést.
Mert az idősek a legerősebb szavazóbázis. Én úgy becsülöm (voltam már szavazatszámláló), hogy a szavazatoknak úgy a 60%-a legalább 60 éven felüliektől származik. Nem viccelek. Én is csak néztem, hogy bakker a megérkező szavazók többsége fehérhajú. A fiatalabb korosztály jelentős százaléka magasról tesz a politikára.

Úgyhogy kinek fognak kedvezni? Hát nyilván azoknak a rétegeknek, akik szavaznak. Minél látványosabban, minél nagyobb felhajtással. Éreztetni kell, hogy ők bizony tisztelik és védik a nyugdíjasokat, akik istenként fognak a jelenlegi vezetőségre tekinteni és véres szájjal esnek mindenkinek, aki más véleményen merészel lenni.

Az ilyen esetek miatt szoktam én azt mondani, hogy a magyarok meg úgy a fehér ember kollektíven nézve megérdemli a pusztulást.

Köszi a cikket!
Vészmadár. 2020.03.26 09:31:34
Remélem a politikai nézeteink ellentéte nem fog feszültséget generálni közöttünk. Bár szerintem értelmes srác vagy, és tudod helyén kezelni, ha valamiben nem értünk egyet.

Abban egyezik a véleményünk, hogy a baloldali, liberális tömb a lehető legrosszabb. Liberalizmus, feminizmus stb. számomra a legkártékonyabb fertő, ami valaha megronthatta az emberiséget. Ezt kár is tovább ecsetelnem, gondolom a blogom alapján is egyértelmű.

De én a Fideszt és Orbán Viktort is rühellem. Jópár okot tudnék mondani, kettőt fogok felsorolni:
1) A CSOK. Én fiatalabb koromban a lelkemet eladtam volna egy lakásért. Mindegy, hogy önkormányzati bérlakás, vagy hitelre vett lakás, elég lett volna egy 35 négyzetméteres kis valami. Nekem létszükségletem lett volna arra, hogy külön élhessek, és pszichésen összeszedhessem magam.
Ám a Fidesz elintézte, hogy mire én a pályám elejére kerültem, elindítsák a CSOK-ot. 2014-2015 környékén a lakótelepünkön egy lakás úgy 6 millió forint körül mozgott. A CSOK után nem sokkal ezek az árak szépen felkúsztak 12-14 millió környékére. Az albérletek természetesen arányosan követték. Emlékszek, öt éve egy ismerősöm 25 ezer forintért bérelt lakást!
Elérhetetlenné tették számomra a külön életet és ezt sosem bocsátom meg nekik. Talán ha akkor lehetőségem lett volna a külön életre, akkor én is megúszok egy pokoljárást, jelenleg normálisabb, férfiasabb fickó lennék és lenne valamilyen jövőképem. Így viszont nincsen.

2) Magyarország LEGNAGYOBB problémája. Sok problémája van nyilván. Egészségügy, oktatás, infrastruktúra, magas adók, alacsony bérek stb. De a LEGNAGYOBB problémája ügyében semmit nem csináltak. Hagyták tovább szaporodni a problémát.
A CIGÁNYOKAT.

Magyarország legsúlyosabb problémája szerintem jelenleg a cigányok, akik pár évtizeden belül felfalnak minket. És továbbra sem tesznek ellenük semmit.

Én arra fogok szavazni, aki minél jobban meri hangoztatni a cigánybűnözést és a cigánysághoz kapcsolódó problémákat. Jelenleg egyetlen párt van, amelyik ki meri ezt mondani, a Mi Hazánk. Nem tudom, ők milyenek lennének, vannak dolgok, amikben velük sem értek egyet - de amíg ki merik mondani a cigánybűnözés szót, addig engem megnyertek.
Vészmadár. 2020.03.26 20:55:46
@Hemi12:
"Igazából az embereket kéne leváltani, mert addig úgysem lesz normális párt."
Hát ezen most nagyon jót röhögtem, ezt még soha nem hallottam senkitől, de használni fogom a jövőben, az biztos! :D Hatalmas mondat, nagyon nevetek :D
Nem. Sokszor találkozni - elsősorban az interneten - olyan hozzászólásokkal, amelyek szerint a nők ellenszenvvel, utálattal, netán gyűlölettel viseltetnek a béta férfiak iránt. Szerintem ez nem igaz. Had meséljem el egy közelmúltban történt élményemet. Házibuliban voltak. A házigazda és én voltunk…..
Áhá! Ha te átlagos női olvasó vagy, szinte látom magam előtt, milyen gondolatmenet futott végig az agyadon rögtön a cím elolvasása után. "Hogy miii?! Megütöttél egy nőt! Te szemét patkány! Micsoda egy féreg vagy! Megérdemelnéd, hogy börtönbe kerülj, ahol verjenek téged halálra és erőszakoljanak meg!…..
Vészmadár. 2020.03.25 12:31:05
Szerintem a különböző lelki eredetű negatív dolgokat az ember különbözőképpen tudja kezelni.

Szoktam én is agressziót érezni. Volt már, hogy rábasztam az asztalra, vagy beleordítottam a párnába. Ha az ember tudja kezelni, akkor jó módszer - de csak bizonyos típusú negatív érzések feldolgozásában. Mik is lehetnek ezek? Frusztráció. Ingerültség. A tehetetlen düh.

Ezzel szemben vannak negatív érzések, amelyeket nem lehet agresszióval kezelni. A szomorúság, a valódi lelki fájdalom, a boldogtalanság érzése, a depresszió. Ha mondjuk meghal valakid, nem tudsz agresszióval gyógyítani ezen. Azzal csak leplezheted. (A gyász fázisaiból a második talán ez, ezt nálam tanultabbak már megírták). A valódi gyógyírt az jelenti, hogyha nem tagadod magad előtt a fájdalmat, átéled, és kiadod. Márpedig ezt csak könnyekkel lehet megtenni.

A fenti történetben azért járt el a kezem, mert állatira frusztrált és ingerült lettem, továbbá ott volt a tehetetlen düh érzése is. Elvégre - akárki akármit magyaráz nekem a megbocsátásról és hasonló baromságokról - az ember akkor érzi jól magát, ha kiegyenlíti a számlát. A bosszú és a hasonlók igenis jó érzések és könnyítenek. Ha valaki szivat folyamatosan a munkahelyeden, természetes érzés, ha revansot akarsz venni.
Nekem a frusztráltságom azon az estén annyira magasra emelkedett, hogy már muszáj voltam levezetni valahogy, ezért lett ebből egy kis csattanás.

Ám a tényleges gyökérokon a lelki fájdalmon ez nem segített. Mert hát a tény az tény. Hogy évekig gyógyszert szedtem a lelki eredetű impotenciás tüneteimre, pszichológusokhoz jártam. Hogy kimaradt a tizenéves korom, hogy a legszebb örömökről lemaradtam. Hogy alacsony a libidóm, hogy jellemfejlődésbeli torzulások keletkeztek nálam. És amikor Dóri belecsípett ebbe a fájdalomba, az így jött ki.
Nem szégyellem. Annyi ideig akartam megjátszani magam az emberek előtt, rejtegetni az igazi énemet, hogy már belefáradtam. Már őszinte önmagam adom. Már eljutottam arra a szintre, hogy rohadjon meg az emberiség, nem fogok színlelni.

Remélem sikerült így valamennyire érzékeltetni, hogy mit gondolok erről a témakörről. Az agresszió és a sírás is fájdalomcsillapító, gyógyító hatású - csak éppen más "betegségeket" gyógyítanak. Szerintem mindkettőt használni is kell szükség esetén.

Sajnos ugye elterjedt a férfi nem sír jellegű degradálás. Hogyha te könnyet hullatsz akkor te egy csicska vagy egy puhány, egy lúzer. Holott ez kb. annyira értelmes, minthogy "az igazi férfi nem szed lázcsillapítót, csak széntablettát". Elvégre mindkét terméknek megvan a maga felhasználási módja - csak más betegségek esetén.

Aki meg emiatt lenézne, hogy az előző évek pokoljárása alatt voltak könnyes pillanataim... hát az rohadjon meg. (Megnézném én amúgy is, hogy az olyan "keménylegények" mikor mernének kiállni több ezer ember elé főműsoridőben!)
Vészmadár. 2020.03.26 13:40:44
Örülök, ha van pozitív hozadéka a blogomnak más számára is, nem csak számomra!

Azért a feladás/megadás és a feldolgozás két különböző dolog. A sírás nem azt jelenti, hogy valaki feladja, vagy hogy megadta magát. Hanem hogy feldolgozza az eseményeket, az őt ért hatásokat. Afféle pszichés lomtár-ürítés.

Az elengedésről: szerintem senki sem szeret elengedni dolgokat :D Csak akarva-akaratlanul is eljut egy idő után arra a szintre, hogy már nem foglalkozik vele. Ez nem szabad választás kérdése. Ez előbb-utóbb eljön. Valakinek korábban, valakinek később, de eljön. Nekem szerintem az elmúlt fél évben jött el úgy igazán. Azóta "tiszta" vagyok. Ezért szoktam írni, hogy nem vagyok boldog, de nem vagyok boldogtalan sem. Nincsenek öngyilkos gondolataim, mélydepressziós időszakaim, nem kívánom, hogy pusztuljon a világ, nincsenek gyilkos fantáziáim. Ez magamhoz képest ég és föld a mostani állapotom. De láttál volna valamelyik mélypontom alatt! Tényleg az a totálisan depressziós, eltorzult arc, véreres szemek, sápadtság, karikás szempár, fásultság, kivörösödött fej... és ha látnál most - te is egyetértenél ebben!

Gondolom erre a lelkivilágom is rájött az évek alatt, hogy "okés, itt az ideje elengedni a dolgokat!".

Ezt halál komolyan mondom, hogy örülök, hogy Dóri első barátja nem tartózkodott abban a megyében (talán az országban sem), ahol én lakok. Már nagyon erős késztetéseim voltak, hogy megkeressem és... hát mikor mit akartam csinálni. Valamikor csak fejbeverni egy vascsővel aztán agyonverni. Valamikor halálra kínozni. Rengeteget fantáziáltam arról, hogy elkapom, és milyen jó érzés lesz, amikor agyvelőcseppek hullanak a képembe, miközben a fogait folyamatosan kiütöm, a képéből egy felismerhetetlen massza lesz, és még talán kegyelemért hörög, de én újra és újra lesújtok, amíg még egy kicsit is lélegzik.
Betegül hangzik? Az is volt!

A zenélésről... nehéz úgy írni egyébként, hogy közben anonim maradjak. De azért megpróbálok:
Eléggé változatos a közönség összetétele. Volt már mindenféle koncertem, néhol kevés közönség van, de volt már nemegyszer olyan, hogy ezres nagyságrend. Igazából már rég nem érdekel hányan vannak. Általában csak attól szoktam félni, hogy kapjuk meg rendesen a pénzt :D
Anyám titka Anyám titka 2020.03.22 11:11:05
Minden embernek vannak titkai. Mindenkinek. Vannak nagyobb, kisebb, régi és új titkok. Ilyenek is, olyanok is. Van, ami soha nem derül ki, és van ami világra jön. Van ami véletlen, van amit elmondanak.  Anyám titka egy bagatell véletlen miatt derült ki. Aztán szép lassan feltárult minden.  Tavaly…..
Írtam már korábban a Gyakori kérdések nevű szennyoldalról. Amit a felhasználói tesznek moslékká. Ezt a bejegyzésemet megtalálod a korábbi cikkeim között. Hosszú idő után (és talán mert elég nehezen viselem a jelenlegi helyzet okozta bezártságot) úgy döntöttem, kiírok egy kérdést az én…..
A következő bejegyzést Hemi12 felhasználó blogja ihlette. A bloggal szimpatizálok, a szerzője pedig tiszteletet érdemel, amiért képes volt kiírni és cikkbe foglalni az őt ért traumát. Ha olvastad a blogomat, akkor tudod, hogy három éven keresztül szildenafil tartalmú gyógyszert fogyasztottam és…..
Vészmadár. 2020.03.16 20:16:53
De igen, együtt vagyunk még, sőt együtt lakunk. A történet két szereplője igazából, mintha nem is ugyanazok lennének, mint akik most vagyunk. Ezeken a sérelmeken már túlléptem. Képes vagyok szexuális aktusra vele anélkül, hogy gyógyszerre lenne szükségem. A testem nem hazudik.

Hogy tudtam ezen túllépni, megbocsátani? - gondolom felmerült a kérdés. Ugye én négy évvel idősebb vagyok nálad, ha jól számolom. Hidd el, négy év nagyon hosszú idő. Főleg, ha az ember a maga valójában kezeli a világ dolgait.

A megbocsátásomnak több oka is van. Van, amelyik szépen hangzik, van amelyik elég gonosz.

- Az idő. Négy év alatt sok minden elrendeződik.
- A megértés. Valahol értem én egyébként, hogy a nőknek is igencsak érzékeny a lelkük és sebezhető az önbecsülésük, ha a nőiességükről van szó. A nők általában egy ilyen helyzetben azt hiszik, hogy velük van a baj, ez óriási seb nekik, amit így próbálnak kompenzálni, hogy sokszor támadó magatartást tanúsítanak.

Na jöjjenek a csúnyább okok:
- A világnézet. Eddig a nőknek akartam megfelelni, mivel nem kaptam meg őket fiatalon. Mostmár magamnak akarok megfelelni. Rájöttem, semmi értelme, ha az ő szabályaikat próbálom követni, mert attól úgyis csak boldogtalan leszek. Hiába volt egyszerre több nőm is bizonyos időszakokban, attól még ugyanolyan boldogtalan voltam. Mivel pedig nem nekik akarok megfelelni, ezért jóval kevésbé érint a véleményük.
- Az elfogadás. Azt kell mondjam, a nőket úgy kell elfogadni, amilyenek. Az én szememben pedig az a normális, ha a férfi alacsonyabb rendűnek tartja a nőt. Furcsán hangozhat, de tényleg úgy kell kezelni őket, mint a kiskutyákat. Éreztesd velük a törődést, a szeretetet, dicsérd meg őket és jutalmazd, ha jót tesznek - azonban büntesd a rosszat, éreztesd, ki a főnök, és ne várj tőlük olyanokat, amire nem képesek. Nézd csak meg más kultúrákat, ahol a "férfi a főnök" elv működik. Ők szaporodnak. Mi meg a nagy egyenjogúságban lassan kipusztulunk.
- A bosszú. Már nem emlékszek milyen néven írtam, de volt egy csaj még társastáncról, akiről Dóri tudott. Na nem volt vele szex, csak petting. És ezt én így Dóri szemébe mondtam, amikor amolyan se veled se nélküled állapotban voltunk. Ettől ő még jobban akart engem, de szenvedett, mint a kutya.Voltunk ugye külön is vagy fél évet, amikor folyamatosan tartottuk a kapcsolatot. Szóval szerintem már büntettem eleget. Az elégtétel megvolt.

+1 indok: a többi nő még rosszabb lenne. Az ő előzménye egy pasas, nem tíz. El tud fogadni olyannak, amilyen vagyok. Kellően felette állok ahhoz, hogy ne akarjon váltani. A múltamat pedig már úgyse tudnám megváltoztatni, még ha ezer nőm is lenne.

Mindezek után pedig képes vagyok múltidőben gondolni a történtekre, és a jelenre koncentrálni. Fel tudom mérni a saját magam helyét a világban. Látom az ő jó vonásait.

Megbocsáthatatlan? Dehogy... ha az ember úgy érzi, hogy helyreállította a mérleget, akkor képes megbocsátani. Képes lezárni.

Ahogy a bejegyzésben is írtam, az elengedhetetlen, hogy őszinte legyél magaddal. Én pedig őszinte vagyok, figyelem a testem jelzéseit. Tudok vele szexelni gond nélkül? Tudok aludni éjszaka? Megfelelő szinten van a napi hangulatom? Depressziós mélypontok nélkül élek? Határozottnak, magabiztosnak érzem magam?
IGEN.

Nem vagyok boldog - de nem vagyok boldogtalan sem. És ez - amint olvashattad az előző években megélt állapotomat - számomra már hatalmas fejlődés volt.
Következzék egy személyes történet, amin sokat gondolkodtam, hogy megírjam-e. Végül arra jutottam – részben egy másik blog olvasgatása közben – hogy jobb lenne nekem is, ha kiírnám magamból, részben terápiás céllal, részben pedig oktató jelleggel. Kicsit talán kusza lesz a sztori, mert az…..
Vészmadár. 2020.03.15 05:55:23
Azok a bizonyos merevedési gondok, amikről millió számra gyártottak már vicceket. Ha olvasod a blogom, akkor ott már részletesen találkozhattál az én esetemben is a témával, hiszen ugye 3 évig szildenafil-fogyasztó voltam.

A következő gondolatot leírom ide is, mivel ez annyira fontos, hogy jó, ha minél több helyen találkoznak vele. Bár ezt én is előbb alkalmaztam volna.

A SZABÁLY: Mindig kérdezd meg magadtól és legyél kíméletlenül őszinte:
VALÓBAN AKAROM EZT?

NE azért akard, mert egy férfinek mindig készen kell állnia.
NE azért akard, mert a társadalom szerint skalpokat és eseményeket kell gyűjtened.
NE azért akard, mert nem szeretnél a nőnek csalódást okozni.
NE mások megítélése miatt akard.

Szóval "Tényleg akarom ezt a nőt? Itt és most? Jelen keretek között?"

Ha a válasz: NEM (a tested úgyis jelezni fogja), akkor nézd meg az okokat. A nővel van bajom? A körülményekkel? Vagy magammal?

Én elkerülhettem volna évek gyógyszerszedését, ha az első "valódi" együttlétem előtt azt mondom Dórinak:
"későn veszítettem el, szinte semmi tapasztalatom nincs, zavar, hogy volt előttem pasid, és félek, hogy ő jobbat tudott nyújtani. Magamat lúzernek tartom és frusztrált vagyok, ingerült.
Ha velem akarsz lenni, akkor készülj fel arra, hogy az eleje nehéz lesz. Kérlek segíts azzal, hogy türelmes leszel."
És kizárólag a SAJÁT örömömre kellett volna figyelnem.

Érted már? Leveszed magadról a terhet, ami elnyomná az erekciódat.

Ezt az írást magamnál is ki fogom rakni így cikknek.

Muszáj a saját értékrendednek és világnézetednek megfelelően leraknod a terhet azáltal, hogy őszinte vagy.

Tudom, nem szép dolog, de ha olvastad a blogomat, akkor már tudod, min mentem keresztül. Emiatt az én világnézetembe belefér, ha más nővel vagyok és ettől nincs lelkiismereti bajom, nyugodtan tudok aludni.
Ha a tiédbe nem - ezt neked kell tudni - akkor ne lépj félre.

Hemi: a következő alkalommal, ha egy nővel ilyen helyzetben vagy, legyél vele őszinte. Mondd el neki mi történt!
"Xy, te nagyszerű nő vagy. Azonban van egy traumám ezzel kapcsolatban, amit meg akarok osztani... (elmondod)... Úgyhogy kérlek légy velem türelmes és várd meg, amíg én kezdeményezek."

A sörre pedig valamikor kitérünk!