Regisztráció Blogot indítok
Adatok
zemplen gabor

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
2008. május 29–30-án egy érdekes konferencia zajlott az ELTE-n Határmunkálatok a tudományban és a publikus tudományfelfogásban címmel. A bonyolult cím a szkeptikusokat nagyon érdeklő témákat (is) takart...
zemplen gabor 2008.06.24 17:29:51
Kedves Szkeptikusok -
mivel megszolitva érzem magam e blog kapcsán, próbálok pár dolgot tisztázni.

1. A konferencia (amelyet két barátommal szerveztünk) igen jól sikerült, de Magyarországon talán szokatlan elméleti kerettel dolgoztunk benne, amelyet egy korábbi Replika különszámban fejtettünk ki. :
Gieryn, Thomas F., Határmunkálatok és a tudomány elhatárolása a nem-tudománytól: feszültségek és érdekek a tudósok szakmai ideológiáiban, Replika 54–55 (2006),173–194.
ill.
Kutrovátz Gábor–Láng Benedek–Zemplén Gábor, A határvidék
felderítése – bevezető a tudományon innen és túl blokkhoz, Replika 54–55 (2006), 119–133.

2. Az az előadás, ami a legtöbb vitát kiváltotta ezen a blogon, nos az a konferencián nem hangzott el. Ugyan mint szervező beírtam magam a programba, de mivel az egyik doktoranduszunk, Sallay Zoltán időközben elkészült az utóbbi évek hazai Akadémiával ill. alapkutatásokkal foglalkozó tudománypolitikai elemzésével, ez az előadás került megtartásra az enyém helyett.

3. Ha előadtam volna az itt sokat vitatott előadást, akkor annak első felében a kutatásokkal foglalkoztam volna, a szintézis kialakulásával, amelynek eredménye volt az ominózus cikk (ez az, amit már több forrásban is megtaláltatok). Az előadás második felében pedig pontosan azzal (többek között), amiről itt sokan kommenteztetek (a tisztelt "bölcsészhányás" kivételével), vagyis a cikk utóéletével. Ezt ugyanis sokan, sokféleképp használták, és részben ezek miatt is bomlott fel az az alkalmi szövetség, amely a koreai Meridianologiai Tanszék és az amcsi fMRI-s Cho és mtsai között létrejött.
Ha ugyanis megnézzük a visszavonást, ott látszik, hogy a cikk eredeti szerzői közül többen nem adták nevüket a visszavonáshoz: " J. P. Jones, J. B. Park, and H. J. Park have not approved this retraction." Én azt gondolom, hogy a cikk utóélete maga is kíváló példája a modern tudomány határmunkálatainak, mint Benveniste Nature cikke a homeopátiáról.

4. Mivel a "Tudomány határai" könyvben ill. az erre épülő kurzusban a példa csak a modern tudományterületek közötti kapcsolódások lehetőségét vizsgálja, itt nem volt érdemes belebonyolódni a részletekbe, ugyanis nem az érdekelt minket, hogy "pontosan mi is az igazság", hanem azok a mechanizmusok, amelyek révén a tudomány határai és a megbízható tudás létrejön.

5. Az elő nem adott tartalom várhatóan a 2008-as év végén meg fog jelenni abban a kötetben, amelyben az előadások lektorált és átírt változatai lesznek, remélem ott már hasonló vád nem fog érni. (L'Harmattan kiadó, Tudománytörténet és Tudományfilozófia sorozata)

De hogy hasonló problémák igenis is vannak ezen a területen, ahhoz küldök egy rövid részletet a könyvből a következő kommentben.
zemplen gabor 2008.06.24 17:38:15
Íme az igért idézet ("A tudomány határai", 293. o.). A kontextus: itt nem a nemzetközi, hanem a hazai akupunktúrával foglalkozó könyvek némelyikét elemeztem és az egyik a Medicina könyvkiadónál megjelent "Klinikai akupunktúra" című kötet (1988, a 2. kiadás 1994), ahol a szerző így ír: „Az akupunktúrapontok topográfiai tanulmányozása arra a meglepő eredményre vezetett, hogy igen nagy részük (70 százalékuk) a fájdalom trigger-pontokkal azonos lokalizációjú. A fájdalom trigger-pontokat a nyugati orvostudomány – függetlenül az akupunktúrától – régen felfedezte.” (149)"

Ehhez a megjegyzésem nagyon hasonló mechanizmusra mutat rá, mint ami a Cho cikknél történet:

"Különös eredménnyel járhat egy-egy legitimációs kísérlet nyomon követése. A főszövegben említett 70 százalékos egybeesés a fájdalom trigger-pontok és az összes akupont között nem pontos. Az eredeti cikkben (1977-ből, emlékszünk, hogy ebben az időben nagy divatja volt az akupunktúrás érzéstelenítés
kutatásának) 71%-os egybeesést találtak, de nem az enyhe nyomásra is gyakran erős fájdalmat kiváltó ún. trigger-pontok és minden akupont között, hanem csak a „fájdalom esetén használt akupontok” között. Újabb kutatások alapján még cifrábbnak tűnik a helyzet. Birch egy 2003-as tanulmányban megvizsgálta az 1977-es cikk adatait. Öt alapvető tankönyv és az újabb irodalmak alapján kiderül, hogy a fájdalom kezelésére használt akupontok 35%-a az adott fájdalom helyétől távol található, ezzel már önmagában
megkérdőjelezve, hogy a trigger-pontok és akupontok kétharmada hogyan korrelálhat. Ráadásul az eredetileg vizsgált akupontok 61%-át nem javasolják fájdalom enyhítésére (44%-át a pontoknak semmilyen kezelésre nem ajánlják), a pontoknak csak 19%-a használt fájdalom estén, 20% pedig általánosan javallt. Az új vizsgálat alapján a fájdalom trigger-pontok nem korrelálnak az eredeti cikk által vizsgált meridiánpontokkal (vagy „extra”, „különleges” pontokkal). Ehelyett a trigger-pontok az úgynevezett a-shi vagy ah-shi (időnként locus dolendi), meridiánon kívüli pontokkal korrelálhatnak
a szerző szerint.
Mit jelent mindez? A nem szakértőnek nem sokat. Aki az akupunktúrát a biomedicina szempontjai szerint kívánja legitimálni, annyit, hogy egy 1977-es cikk helyett egy 2003-as cikket kell idéznie. Aki pedig elutasítja az akupunktúrát, az lelkesen rá tud mutatni arra, hogy még a kétes gyakorlatot támogató tudományos szakcikkek sem megbízhatóak. Vagyis mindenki ízlésének és legitimációs céljának megfelelően tudja felhasználni az ilyen cikkeket.
De általánosabb szempontból rámutat a már könyvünk elején is felvetett problémára: mennyire megbízható a tudomány? Mikor tudjuk, hogy jól tudunk-e valamit?"

(Birch, Stephen, Trigger point–acupuncture point correlations revisited, Journal of Alternative and Complementary Medicine, vol. 9, no. 1 (2003), 91–103.)

Bocs a hosszú önidézetért, de úgy tűnt a kommentekből, hogy bizalmi deficit van kialakulóban :)