Regisztráció Blogot indítok
Adatok
asterisk

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2018.08.07. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
GNL911 Miért ábrázolják Jézust fehér európaiként? 2020.08.14 05:12:26
Jézusnak valószínűleg barna szeme és volt sötét bőre, mint a Galileában az I. században élő zsidók többségének – írja Anna Swartwood House, a dél-karolinai egyetem művészettörténész professzora. Jézusnak  európai fehér emberként való ábrázolása a rasszista örökséggel kapcsolatos viták kapcsán…..
asterisk 2020.09.11 17:44:25
Ezen a ponton a progresszívek egy tipikusan náci teóriát elevenítenek fel, ami szerint a zsidók azért lennének alacsonyabbrendűek, mert négerekkel keveredtek az egyiptomi fogság alatt. Ez a tisztán náci idea keveredik az amerikai rasszisták abszurd nézeteivel, amely szerint még az olaszok , spanyolok, arabok is színesbőrűnek számítanak. Ha a zsidóság az europid rasszhoz tartozik, akkor miért kellett volna a festőknek fekete vagy indián Jézust festeni? Emögött nem húzódott semmiféle elnyomó ideológia. A középkori Etiópia ikonjain is fehér bőrrel ábrázolták, mert így kellett kinéznie történetileg. Ami Shaun Kinget illeti, egy olyan aktivistáról van szó, akinek a fekete gyökerei abból állnak, hogy állítása szerint az anyja titokban elárulta neki, hogy a biológiai apja egy világosbőrű afro-amerikai volt, és nem az anyakönyv szerinti apja.
Jezsuita bloggerek A „metafizika vége”, avagy legitim sokszínűség a teológiában 2018.07.30 14:53:16
Az alábbiakban amellett fogok érvelni, hogy az utóbbi évtizedekben valami megváltozott általában véve a szellemi életben és a teológia berkein belül is. Ezt a változást azzal a provokatív metaforával fogom kifejezni, hogy véget ért a metafizika korszaka. Elsőként számba veszem a fundamentális…..
asterisk 2018.08.07 15:25:46
Bocsássa meg a kérdést, de hogyan kíván provokáló kérdésfeltevéssel vitát generálni, ha világosan megfogalmazott állítások helyett csupán egy olyan szakirodalom tömeget ad, melyet csak nagyon-nagyon kevesen tudnak mélységében átlátni? A katolikus teológia soha nem volt homogén, és nyilván jó dolog új megközelítéseket alkalmazni, de önmagában a teológia sokszínűsége miért volna érték?

A nem-európai kultúrák helyi adottságainak integrációja a katolicizmusba olyan vita, ami a jezsuita rend alapítása óta tart, de ez a liturgikus külsőségeknél súlyosabb problémáról szól. A szubszaharai Afrikában jelenleg szinte mindenki hisz a boszorkányságban – akkor csináljunk egy speciális afrikai teológiát, melynek része a boszorkányüldözés? A helyi pünkösdista gyülekezetek felső és külső kontroll híján pont ezt teszik. Ez is a nyugati kultur-imperializmustól való megszabadulás, nem igaz? Az európai katolicizmusban legyenek a nők egyenrangúak a férfiakkal, Indiában maradjanak alacsonyabb értékűek?

Ön azt írja, hogy az egyházi tanítás valamiféle egységét a pluralista és nem normatív teológia mellett is biztosítaná az „antropológiai principium” és a Krisztusban való hit. Hogyan definiálja az antropológiai principiumot? Ez egyáltalán nem olyan egyértelmű fogalom. És mégis mit szavatol a Krisztusra épülő hit önmagában? Assissi Szent Ferenc, Markión, Kálvin és Torquemada egyaránt őszinte és jóhiszemű követői voltak Krisztusnak. Ettől még a kereszténységük egyformán hiteles volna és nyugodtan utánozhatom bármelyiküket?

Mint írása végén kiderül, a nézetek végső bírája ezután is a Tanítóhivatal maradna. Azonban a régi jó metafizika korában, amiről Ön, bocsánat, de elég naiv definíciót ad, létezett egy közös filozófiai, teológiai, logikai alap, mely alapon állva lehetséges volt vitatkozni, így védekezni is. A (teológiai) eszmék posztmodern pluralizmusában ehelyett maradna a Tanítóhivatal teljes önkénye abban, hogy mit tilt, tűr, támogat.

És végül, ha tényleg nem akarunk naivak lenni: a nyugati teológia legújabbkori fejlődésében tagadhatatlan szerepe volt a teológusok ama vágyának, hogy integrálódhassanak a szekuláris akadémiai világba. Akkreditált egyetemek, elismert professzori címek, magas impakt-faktorú folyóiratokban való publikálás, sok doktorandusz, a nem-hívő kollégák elismerése: ezek vonzó dolgok. Cserébe csupán igazodni kellett olyan trendekhez, melyeknek semmi közük a kereszténységhez. Hasonló igazodási folyamatok az ókorban és a középkorban is léteztek, de éppen a liberális teológia szokta szigorúan elítélni azokat.

A legelvontabb filozófiai spekulációknak is hatásuk van a gyakorlati etika kérdéseire és válaszaira. Chestertonnak ez a hajdani vesszőparipája valós: egy pici változtatás Krisztus isteni és emberi természetének viszonyán, és máris egy teljesen különböző világba léptünk meg, megváltozott szabályokkal és feladatokkal - vagy éppen azok nélkül. Ha én kijelenteném, hogy szeretnék átlépni az ortodox, esetleg a buddhista térfélre, nem nagyon látom, hogy Ön (vagy akár a pápa), a saját filozófiája alapján milyen módon tudna racionálisan érvelni egy ilyen lépés ellen, hiszen tagadja az objektív normativitás lehetőségét is.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása