Dr. Nagy Barbara 2018.12.06 21:05:31

@drbakonyililla: A Hpt. csak akkor vonatkozna rájuk, ha üzletszerűen, azaz ellenérték fejében kezelnének letétet, külön jogszabály szintén nem zárja ki, ami nem jelenti azt, hogy az ingatlanközvetítő megtarthatja a letétet. A letétnek pont az a lényege, hogy vissza kell adni vagy a vevőnek, vagy ha így állapodnak meg, az eladónak.

Dr. Nagy Barbara 2018.12.07 11:41:38

A hivatkozott § nem azt mondja ki, hogy olyan pénzletétekre, amelyekre nem vonatkozik a 2. § (1) c) pontja, azokra a Hpt-t kell alkalmazni, hanem azt, hogy ha pénzletkezeléséről külön jogszabály rendelkezik, arra nem kell a Hpt-t alkalmazni.
A Hpt-t pénzügyi szolgáltatások esetén kell alkalmazni, amelynek előfeltétele a 3. § alapján az üzletszerűség, az pedig a Hpt-ben definiálva azt jelenti, hogy ellenérték fejében kezelnek letétet.
Fő szabályként tehát Hpt, utána vannak a külön jogszabályok, és vannak külön jogszabályban nem szabályozott letétkezelések, amelyekre a Ptk. vonatkozik.

Dr. Nagy Barbara 2018.12.07 13:41:20

@Beer Monster: Nyilván nem csak pénzügyi szolgáltatásokra kell alkalmazni a Hpt-t, de a letétkezelés, amiről beszélünk, pénzügyi szolgáltatás lenne, ha ellenérték fejében történne, ezért ezt emeltem ki /a törvény a)-tól e)-ig sorolja, kicsit hosszú lenne beidézni/.
Az említett jogelvvel, azaz a "Kivétel erősíti a szabályt" elvvel kapcsolatban megjegyzem, abból, hogy a 2. § (3) bekezdése szerint "E törvény hatálya nem terjed ki ... c) a pénzletétkezelésre, ha annak üzletszerű végzéséről jogszabály rendelkezik"-következhetne, hogy ha pedig nem rendelkezik külön jogszabály, akkor kiterjed rá a hatály (bár ez inkább az "Argumentum a contrario", azaz az "Ellenkezőből való következtetés" elve szerinti értelmezés lenne).
DE, a 3. § (1) j) pontja szerint "Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában: ...... j) letéti szolgáltatás"
"üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység"
Ha tehát a letétkezelés pénzügyi szolgáltatás, de csak akkor, ha üzletszerűen végzik (többek között ellenérték fejében), akkor a nem üzletszerű letétkezelés nem pénzügyi szolgáltatás, továbbá a Hpt. hatálya alá tartozó más szolgáltatásnak sem felel meg, tehát nem tartozik a hatálya alá.

Dr. Nagy Barbara 2018.04.20 13:29:52

@f.tundi18: Mivel az építtető jogos ok nélkül tagadta meg a teljesítést, Ön követelheti a szerződés teljesítését és kárai megtérítését. Ezt érdemes kommunikálni feléjük. A vevők összefogása, esetleg pertársaság alakítása egy lehetőség, melyet a többi lehetőséggel együtt mérlegelni szükséges. A vevőknek van Facebook csoportja is.
Megjegyzem, az általam ismert adásvételi szerződésben nincs olyan lehetőség, hogy a Törlési engedélyt kiadhatja az ügyvéd lehetetlenülés esetén. Ellenőrizze, hogy ez valóban benne van-e az Ön szerződésében, illetve van-e Letéti szerződés, ha igen, az mit tartalmaz. Egyébként még ha tartalmazza is ezt a feltételt, mivel nincs lehetetlenülés, nem következett be a letét kiadásának feltétele. Válaszom nyilván akkor irányadó, ha az Ön esete megegyezik az általam ismert esettel.

Dr. Nagy Barbara 2018.04.11 21:44:19

@drbakonyililla: A vis maior fogalma valóban bővíthető, de csak előre nem látható jelenségek tekintetében. A munkaerő-, és nyersanyaghiány esetleges bekövetkeztével előre lehet számolni, így ha ezek vis maior okok lehetnének, akkor az azon jogelvbe ütközne, mely szerint kizárt az eltérés, diszpozitivitás valamely jogintézmény (vis maior) fogalmi és joghatásbeli lényegét meghatározó szabályok tekintetében. Ilyen fogalmi lényeg vis maiornál az előre nem láthatóság, ezért véleményem szerint ettől nem lehet eltérni.

Dr. Nagy Barbara 2018.04.12 11:33:34

@alien: Pontosan. Valóban ebből a két lehetőségből választhat a vevő: 1. követelheti az ingatlant vagy 2. elfogadhatja a megszüntetést. A Levélíró a lakást szeretné, tehát számára az 1. lehetőség alkalmazása a megfelelő. Azonban ebben az esetben is kérheti kárai megtérítését. A bírósági szerződésmódosítás feltételei itt szerintem több okból nem állnak fenn (pl. mert a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában előrelátható volt, és az építtető rendes üzleti kockázata körébe tartozik).

Dr. Nagy Barbara 2018.03.26 19:01:50

@Tamzi: A két eljárás párhuzamos indítása célszerű, adott esetben taktikus lépés. Az, hogy ezután futhat-e a két eljárás párhuzamosan, mint jeleztem, a szakmát is megosztja, az adott jegyző döntési kompetenciájába tartozik. A jegyzo.hu-n megjelent, jegyzői gyakorlatot bemutató írás (jegyzo.hu/a-tarsashazak-torvenyessegi-felugyeleti-jogkorevel-kapcsolatos-jegyzoi-hataskor-margojara/) pl. kifejezetten javasolja súlyos törvénysértés esetén valamennyi, eljárásra hatáskörrel rendelkező szerv megkeresését, azaz az eljárások párhuzamosan megindítását. A társasházi törvény is szabályozza azt az esetet, ha a jegyző a törvényességi felügyeleti eljárás keretében maga is indított pert a társasház ellen, illetve a tulajdonostárs is, ez esetben a pereket egyesíti a bíróság. Erre pedig csak akkor kerülhet sor, ha párhuzamosan futott a két eljárás.
Ha csak pert indít a tulajdonostárs, nem ad esélyt annak, hogy esetleg gyorsabban lezáruljon a jogvita. Ha csak törvényességi felügyeleti eljárást indít, mire a jegyző kiadja a felhívást és megvárja a 60 napos teljesítést, a tulajdonostárs kifut a perindítási határidőből. Ezért javasolt mindkét eljárás megindítása.