Regisztráció Blogot indítok
Adatok
PFreddy

81 bejegyzést írt és 232 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A 2009-es J. J. Abrams film egy párhuzamos univerzumot hozott létre a Star Trek világába. Sajnos ez az idővonal nem aratott osztatlan sikert, jelenleg pedig nem tudni, mi lesz az új gárda sorsa. Az viszont bebizonyosodott, hogy megfelelő köntösben tálalva a Star Trek igenis kelendő a mai…..
A héten megtörtént a nagy bejelentés, amelyet nem túlzás az év legjelentősebb csillagászati eredményeként kezelni. Az Event Horizont Telescope (EHT) projekt bemutatta tizenöt év fejlesztésének és kutatómunkájának a eredményét: az első felvételt egy fekete lyukról. Pontosabban annak közvetlen…..
PFreddy 2019.04.13 00:21:14
@szepipiktor: "Valójában azért is az, mert amikor bejelentették, aznap jelent meg egy feminista-propagnda az index címoldalán, hogy a lányok a műszaki, reál területen hátrányban bannak és a többi."

Ez viszont nem feminista propaganda, hanem nagyon is a valóság, Magyarországon legalábbis bizonyosan. Szerencsére nem általános, de még mindig igen gyakori a hátrányos megkülönböztetés pl. az egyetemeken.

Nyugat-európában és Amerikában valószínűleg ez jóval ritkább (már amennyire meg tudtam ítélni, de külföldről kevesebb a tapasztalatom), azonban jóval nagyobb érzékenységet mutat az egyes esetekkel kapcsolatban mind a tudományos közösség, mind pedig a média.

Éppen ezért nyugaton a kvótaelv létezik a reáltudományoknál is, pl. testületek összeállításnál vagy konferenciák előadóinak kiválasztásánál több helyen is hivatalosan/bevalottan pozitív diszkriminációt élveznek a női jelentkezők.
PFreddy 2019.04.13 00:21:59
@baryll: Nagyon szívesen!
PFreddy 2019.04.13 11:17:29
@szepipiktor: Valahol totál félreértetted amit írtam, ezért néhány dologra reagálnék.

Senki (sem az index, sem jümagam) sem feltételezi, hogy egy hölgy kevésbé lenne alkalmas egy mérnöki pályára, ezt nem tudom hol olvastad. A korábbi indexes cikk, amire reagáltál, is arról szólt, hogy sok tehetséges lányt eltérítenek a reál pályáktól.

"Tehát a csaj csak marketig? Ezt állítod?"

Nem. Azt állítottam, hogy Katie Bouman-nak valóban kulcsszerepe volt a projektben, ő volt az adatfeldolgozást és a szoftverfejlesztést végző csapat egyik vezetője.
Abban, hogy reklámarca lett a projektnek, csak az egyik összetevője az, hogy remek szakember. Kb. 20 hasonlóan nagy hozzájárulást tevő munkatársa közül azért rá esett a választás, mert készült róla néhány inspiráló fotó munka közben. Ez semmit sem voln le az érdemeiből, mint ahogy nem igazolja egymagában, hogy a nőknek ugyanolyan feltételekkel kell megküzdeniük a sikerért.

"Nem tudom mi a magyar negatív dolog, de soha nem tapasztaltam, hogy egy lány ne lehessen mérnök, fizikus,matematikus, biológus stb."

Lehet, jelentkezhet, kutathat és a végén sikeres is lehet. Amit állítok (a tapasztalataim alapjén), hogy a külső tényezők miatt nekik nehezebb kivívniuk ugyanazt az elsimerést, mint a férfi kollégáiknak. Ez nem abban nyilvánul meg, hogy nőket bizonyos helyre nem vesznek fel, hanem sokkal inkább bizalmatlankodásokban és prekoncepciókon (olykor annak a kijelentésében, hogy "igazán zseni csak férfi lehet, nő nem" - már nem egyszer hallottam ezt a baromságot). Rossz és káros ez a hozzáállás? Szerintem igen, mert évek solyamán lassan morzsolja le a nők lelkesedését a kutatómunka iránt. Ha pedig ez tényleg így van, akkor szerintem fel kell szólalni az ilyen esetekben, legyen az akár egy konkrét eset egy kollégával szemben vagy egy indexes cikk apropója.

"A kvótalelv nem teszi lehetővé a zseniális tudást! Azt ahogy írtad, a redezvényeknél alkalmazzák." Itt már Amerikáról beszélünk. És amúgy igen, egyetértek, hogy egy kvóta-alapú felzárkóztatási kísérlet (konferenciákon vagy egyetemi felvételiken) nem megoldás hosszú távon. Állításom az volt, hogy ez a jelenség létezik.

"Tehát hibás az az álláspont, hogy CSAK AZÉRT sztárolják ma a tudós lányt, mert egy jólsikerült képe miatt imádják, ellenkezőleg!"

Jujj. Ilyen baromságot nem írtam. Kérlek értelmezd kicsit alaposabban, amit írtam. Nem áll messze egymástól az álláspontunk, de úgy tűnik, hogy rengeteg indulatot képzelsz a szavaim mögé.
Április elsejére kívánkozó csillagászati sztori, ami viszont valóban megtörtént tavaly tavasszal.    ..
Az űrkorszak kezdete óta, vagyis az utóbbi hatvan évben az embeiség szondái messzire jutottak szerte a Naprendszerben. A távolságok természetesen továbbra is kihívást jelentenek a technikának, a büdzsének és az emberi türelemnek egyaránt. A NASA New Horizons űrszondája még 2006-ban indult el hosszú…..
PFreddy 2019.03.31 17:00:10
@rdos: Köszönöm a visszajelzést!

Az "ütközés" szó kikerült a a bejegyzés végső formájából, mert részletes magyarázat híján az olvasó esetleg valami kataklizmikus eseményre asszociállhat belőle. A Szabó Gyula írta cikk jó anyag, kössz a linket.

A szolid koccanás / összetapadás a külső Naprendszerben elvileg gyakoribb, tehát valószínűleg nem ritkaság a szoros kettőst alkotó Kuiper-övi objektumok, illetve a már összeolvadt hóemberek. A gond csak az, hogy az Ultima Thule az egyetlen közülük, amelynek ténylegesen ismerjük az alakját.

Itt van még egy kis adalék (a szöveg alsó harmada lehet érdekes):

www.skyandtelescope.com/astronomy-news/new-results-probe-the-origin-of-ultimate-thule/
„A marsi”, Andy Weir amerikai író első regénye, amiből később Ridley Scott rendezésével filmet is készítettek. A helyszín a kietlen vörös bolygó, ahol a sztori szerint a harmadik emberes misszó zajlik. A küldetést azonban egy vihar miatt félbe kell szakítani és míg öt asztronauta sikeresen elhagyja…..
PFreddy 2019.03.15 10:19:42
@LúzerMan: "mlékeim szerint 1 fontos dologgal a könyv sem foglalkozik, az pedig a sugárzás."

A film viszont igen. Indulás előtt Watney testét mindenhol bőr alatti sebek borítják, amelyet nem származhatnak zúzódásokból, sokkal inkább a konstans sugárzás okozta szövetroncsolásból. Nem kellett volna annyit nézni a naplementét egy szál szkafanderben. :)
Régóta ismert tény, hogy a szomszédos Androméda-galaxis felénk tart, és habár nem kapkodja el a dolgot, de végül ütközni is fog Galaxisunkkal, a Tejútrendszerrel. A látványos eseményre ugyan nem mostanság fog sor kerülni, ám így is érdekes, hogyan zajlik le egy ilyen galaktikus összeolvadás. Egy…..
PFreddy 2019.02.27 08:51:06
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Köszönöm a visszajelzést!
PFreddy 2019.02.27 16:09:21
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Gondolom commando az érvelésedben lévő számadatokragondolhatott. A néhány százmillió éven belüli 5-6%-os luminozitás-növekedés abszolút reális.
Valószínűleg mindenki nézett már fel az éjszakai égboltra ismert csillagképek után kutatva. Tiszta téli estéken a legfényes csillagok közel kör alakú alakzata vonzza elsősorben a tekintetünket: ez a Nagy Téli Hatszög – amit hét csillag alkot. A látszólagos ellentmondások folytatásaként még a tavaszi…..
PFreddy 2019.02.19 08:50:44
@korxi: A Nap "látszólagos útvonala" az itteni szövegkörnyezetben a Föld keringéséből adódik. A Föld forgásából adódó látszólagos elmozdulást mi úgy érzékeljük, hogy ma az ekliptika mozdul el.

Magyarán a Nap nap mint nap odébbmegy az ekliptikán, mert valójában a Föld mozdul el. Viszont, egy nap alatt az egész ekliptika átvándorol "keletről nyugatra", mert a Föld forog és mindig más irányból látunk rá a keringési síkra.
Képekkel szemléltetve ez sokkal egyértelműbb. Ajánlom a www.stellarium.org programot, ingyenesen letölthető planetárium program. Egyszerű a kezelése; beállítható az ekliptika megjelenítése és aztán az időt prögetve látványossá válnak a mozgások.

Az Aldebaran-ról: nem akar szupernóva lenni, mert nincs meg hozzá a tömege. A méretnek ehhez semmi köze (csak a tömegnek!) és az kvázi egybeesés, hogy a csillagok kb. 1 naptömegnél (lásd Aldebaran) és 8 naptömeg (lásd Betelgeuse) felett is elérhetnek egy hasonló (felszíni hőrméséklet, szín stb) óriásállapotot, előbbit vörös óriásnak, utóbbit vörös szuperóriásnak nevezzük.
Egy 1,3 km sugarú égitest a Naprendszer szélén, az Edgeworth- Kuiper-sávban, a Pluto pályájának közelében található. Ilyen dimenziójú égitesteket már 70 évvel ezelőtt is találtak, de ez az első eset, hogy közvetlenül észlelték. A japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium munkatársainak tanulmánya…..
Valószínűleg a laikusok többsége is hallotta már legalább egyszer a megfigyeléseken alapuló természeti tényt: a Világegyetem tágul. Teszi mindezt úgy, hogy nem a határait tágítja (ahogy azt a józan ész diktálná), hanem mindenhol, folytonosan keletkezik a tér, vagyis minden mindentől távolodik. A…..
PFreddy 2019.01.21 18:00:01
@Le a spammerekkel: "Mondjuk én a gravitációnál is el vagyok akadva... mitől van?"

Az einsteini leírásban a gravitáció nem egy erőhatás, hanem az a jelenség, amikor a tömeg (pl. egy csillag) meggörbíti a teret. Amit mi gravitáció hatásának látunk (pl. egy bolygó kering a csillag körül) mindössze annyi, hogy más odekerülő testek ezen görbült téridő szerint mozognak.

Erre remek szemléltetőeszköz a kifeszített gumilepedő, ami 2D-ben mutatja a 3D-s teret. Végighatjasz rajta egy kis golyót, egyenes halad. Ha a közepére teszek egy nagyobb tömeget, az egy gödröt hoz létre. Az arrafelé guruló kisgolyó ezután már nem tud egyenesen bemenni és kijönni a gödörből, hanem görbevonaló pályán halad a nagyobb test körül. Más szóval: a kis golyó egyenesen haladna, de maga a tér görbül el amit követni kell a golyó útjának.

Hogy a tömeg jelenléte miért deformálja a téridőt, az túlmutat a kompetenciámon, de abban sem vagyok biztos, hogy erre van jó válaszunk. Mint ahogy minden megfigyelt jelenség visszavezethető egy olyan elementáris jelenségre, amit már nem tudunk megmagyarázni. Megint ez nem csak a csillagászat/kozmológia sajátja, hanem az összes tudományé.
PFreddy 2019.01.21 18:07:56
@Androsz: A kozmikus mikrohullámú sugárzás elég jól be van bizonyítva, hogy az elektromágneses sugárzás anyagon való szóródásából származik (emlékeim szerint) kb. 300000 évvel az Ősrobbanás utánról. Az előtt az anyag túl sűrű volt, de egy bizonyos tágulást elérve kellően felhígult, hogy a sugárzás lecsatolódjon róla.

A sötét energia valóban egy (jobb szó híján) munkahipotézis. És persze, lehet, hogy száz év múlva már egészen másként fgunk gondolkodni a témáról. De jelen pillanatban ez a legjobb modell, ami leírja a megfigyeléseinket. A jó tudós nem állít sem többet, sem kevesebbet róla, mint amit tudunk, éppen ezért nem szabad készpénzként elkönyvelni a létezését.

De legalább ennyire fontos, hogy ne intézzük el egy kézlegyintéssel sem, mert a tudomány módszerei rengeteget változtak a geocentrikus világkép óta.
PFreddy 2019.01.22 14:42:03
@Iván Gábor IGe: "Tehát egy abszolút világegyetem keletkezést leírni és időben megadni, hogy mikor volt hülyeség a köbön és ellentmond már a jelenlegi fizikai és logikai szabályainknak is. "

Sehol sem mond ellent. Végig egyazon kiválasztott vonatkoztatási rendszerben mérve az időt megállapítható az Univerzum egzakt életkora. A "relatív" nem egy varázsszó, amit mindenre rá lehet húzni és mindent el lehet fedni.

A fehér lyukak ötlete nem újdonság, és jól beilleszthető lenne az eddigi elméletekbe. A gond az, hogy mindeddig nem észleltek ilyen fehér lyukakat. Nem cáfolja az Ősrobbanást és igencsak rossz helyen kapirgálsz.
Régóta ismert tény, hogy galaxisunk, a Tejútrendszer közepén egy szupermasszív, a Napunknál négy milliószor nagyobb tömegű fekete lyuk található. Ez még csak nem is számít kirívónak, úgy tűnik legalábbis minden óriásgalaxis rendelkezik egy gigászi monstrummal a centrumában. Olyanra viszont, amilyet…..
PFreddy 2017.03.29 18:21:31
@dr. mesterséges színezék: Érdekes gondolatmenet. Egy valamiben azonban nem értek egyet: nem várható el a jövő generációitól, hogy képben legyenek a ''megtapasztalhatatlan'' világgal, legyen az alapkutatás (pl. csillagászat) vagy kutatás-fejlesztés (pl. lézerfizika). Egyrészt még a távoli jövőben is a hétköznapi, kézzel fogható dolgokkal fognak többet találtkozni az emberek. Másrészt az alapok megtanulása nélkül ugye nem lehet atomfizikát tanulni, így viszont a tanulási folyamat mindig hosszabbra és hosszabbra nyúlna.

Szerintem teljesen normális az, hogy az emberiség kisebb része 18-20 évesen specializálódik ezekre a kutatási feladatokra. A problémát abban látom, hogy nincs meg az egészséges bizalom a "tudósok" iránt; pont, mint amikor a beteg automatikusan nem hisz az orvos által felírt gyógyszerben. Ez ellen viszont csak úgy lehet küzdeni, hogy ha a tudomány kimászik az elefántcsont tornyából és a lehetőségekhez mérten elmagyaráz, szemléltet, bizonyít. Vagy ír egy blogot.
PFreddy 2017.03.30 10:26:24
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Egyre valószínűbb vagyok benne, hogy én tévedtem. Az az érv biztosan nem állja meg a helyét, hogy "mivel nincs tömege, nincs impuzlsa"; hiszen közben eszembe jutott, hogy a fotonnak is hiába 0 a nyugalmi tömege, impulzust definiálunk rá: p = h/lambda.

Valahogy így kell lennie a gravitációs hullámoknál is, csak szerte az interneten még nem találtam olyan anyagot, ami ezt taglalná.

Tök jó, mindenki tanul valamit.
PFreddy 2019.01.15 17:41:24
@Hun Atilla: A pozitron az elektron antirészecskéje, semmi (közvetlen) köze a fotonhoz. Nagy energiájú foton tud kelteni elektron-pozitron párokat.
A részecskefizika nem felejti el a spint. Naivitás lenne ilyesmit feltételezni.
Az esztendő végéhez közeledve mindenki összegez és toplistát készít – így tesz a Csillagvizsgáló blog is. Az év utolsó bejegyzésében 2018 tíz legjelentősebb csillagászati és űrkutatási eredményét, eseményét és hírét szedtem sorba, akárcsak tavaly ilyenkor. Mivel a tudományos eredményeket igen nehéz…..
PFreddy 2019.01.01 05:55:34
@gaszton42: Köszönöm a helyesbítést, alaposabban utánaolvasva teljesen igazad van; javítottam.
PFreddy 2019.01.01 11:38:36
@gaszton42: Ez már nem becsúszott hiba (vagy ha igen, szándékos); Musk kincstári optimizmusával és a megvalósíthatatlan határidőival én is tisztában vagyok. Rémlik 2016-ból egy ígérete, miszerint 6 (8?) éven belül embert küldenek a Marsra... hát khm. Helyszűke miatt azonban mindezen finomságok kifejtésére nincs lehetőség, így a hivatalos kommunikációjára szorítkoztam.
PFreddy 2019.01.01 23:30:36
@korxi: Köszönöm a pozitív visszajelzést!

"valami olyasmire emlékszem hogy közzétették hogy nem kapnak jelet (a porvihar elülte után sem) de még n hónapig azért nézik"

Nem szabtak meg konkrét időpontot, de június eleje óta nincs hír felőle. Egy blogon azt ioolvastam hogy januárig próbálkoznak a kapcsolatfelvétellel... szóval igaz, a halálhír bejelentése valóban megelőlegezett.

"én már elkezdem komolyan kételkedni abban hogy egyáltalán komolyan gondolják még mindig"

Több, mint 9 mlliárd USD forog kockán, és rengeteg ember élete munkája, ráadásul ilyen dolgokat már nem biztosít senki. Ha valami félremegy, az évekre vetheti vissza a NASA-t. A probléma szerintem pont az, hogy túlságosan komolyan (kell hogy) gondolják a JWST projektet.
Nem rég ért véget a jelenlegi televíziózás (sőt, inkább a jelen évtized) legjobb sci-fi sorozata, a The Expanse (magyar címén Térség, de ezt már most felejtsük el) második évada. Az eredeti könyvsorozatot képernyőre vivő Syfy csatorna meglepően magas színvonalú, ám hullámzó dinamikájú első évadot…..
PFreddy 2017.05.04 09:27:53
@Rocinante93: Az ''űropera''-t, mint címkét már régen nem a könnyed, szappanopera-szintű űrben játszódó történetekre használják. Nem pejoratív kifejezés. Ha manapság azt írom "sci-fi", döbbenetesen oda nem illő dolgokat találok a neten (pl. képregénysorozatokat...). Az űropera sokkal jobban leírja, hogyan is kell elképzelni ezt a történetet, a címben is szereplő ''realisztikus'' pedig utal a hardcore-ságára.
PFreddy 2018.10.05 18:01:32
@kilgortrout: Mostanra lement a harmadik évad is és a hírek szerint minden bukdácsolás ellenére meg fogja kapni a negyediket is. Azonban még mindig nagyon kettős arcot mutat - az évad első fele remek, a második része (amely az Abbadon kapuját dolgozza fel) teljesen összecsapott. Kíváncsi lennék mi jött le belőle annak, aki nem olvasta a könyvet.
Az egész kapkodást talán épp az emlegetett lelkésznő karaktere sínylette meg a legjobban. Pedig őt bírtam a könyvben.
PFreddy 2018.12.24 10:17:13
@Viharkabát: megmondom őszintén, én soha nem használtam az 'űropera' kifejezést pejoratív értelemben (az lehetne mondjuk az 'űroperett' :), csak az itteni hozzászólások után szembesültem azzal, hogy ez sokak szemében negatív kifejezés. Ahogy a címben is érzékeltettem, a realisztikussága nagy előnye, ezáltal vérbeli science-fiction - még ha a tévés megvalósítás kissé meg is sínylette a rossz döntéseket (színészek, szerkesztés, büddzsé).
A sciencce-fiction irodalom nagy klasszikusai gyakran értek meg folytatásokat, a legnagyobb sikereiket pedig az alkotók előszeretettel bővítették komplett univerzumokká. Manapság a hollywoodi filmek kapcsán hallani elsősorban az univerzum-építés fogalmáról: a folytatásos vagy éppenséggel csak lazán…..
Az esztendő végére futott be az év egyik leglátványosabb csillagászati jelensége. A 46P/Wirtanen üstökös olyan fényes, hogy tiszta égbolton az élesebb szeműek távcső nélkül is kiszúrhatják. Az igazi élményt azonban teleszkópon keresztül vizsgálva nyújtja, ahogy láthatóvá válik az üstökösmagot körül…..
PFreddy 2018.12.09 14:40:27
@delfin38: Jogos az igény, de ahogy Feca is írta, nem praktikus égtáj szerint megadni az irányt. Én még ajánlom plusszba a Stellarium nevű ingyenes planetárium szoftvert, klassz kis program.
A Barnard-csillag nem hiába kapott kitüntetett nevet a csillagászoktól. Habár csak egy jelentéktelen, kis méretű csillag, a mi szempontunkból gyakorlatilag szomszédnak számít. Alig több, mint hat fényéves távolsága most még áthidalhatatlan, ha azonban az emberiség egyszer képes lesz kilépni a…..
PFreddy 2018.11.23 00:53:24
@padisah: "a Pluto nagyon kicsi, és simán lehet hogy egy nagyobb, vagy több összetömörödött üstökös"

Az üstökösmagok néhány tíz km-es objektumok. Aszteroidák ugyan szintén összeállhatnak, láttunk is ilyenekre példát, de ilyen méretben aligha tapadhatnak össze.

"tehát egy olyan aszteroida gyűrű, amit a csillag előzőleg kiszárított, ahol a fénye arra képes
ahol nem, mert túl messze van, ott gázóriás keletkezik "

Rengeteg olyan bolygórendszert ismerünk, ahol a gázóriások a csillagukhoz közel találhatóak (lásd, forró Jupiterek).
PFreddy 2018.11.27 11:22:47
@steery: Nem. Légkörről egyelőre csak akkor nyerhetünk némi információt, ha a bolygó a csillaga előtt halad el (tőlünk nézve), vagyis ún. fotometriai exobolygó. A jelenlegi lakhatósági vizsgálatok bizony elég sok mindent elhayagolnak, de ezzel egyelőre nincs mit kezdeni.
PFreddy 2018.11.27 11:24:20
@steery: Az elképzelés egyébként teljesen helytálló.
Az elmúlt hetek folyamán a japán Hayabusa2 űrszonda leszállóegységei sikeresen landoltak a Ryugu aszteroida felszínén. A Föld pályájának közelében keringő, mindössze 900 méteres szikladarab elérése talán nem tűnik valódi mérföldkőnek a Naprendszer meghódításának rögös útján – tény azonban, hogy a…..
PFreddy 2018.10.16 18:45:39
@erkölcsi hulla: ""Pionír szellemű emberek híján "

Az milyen? A kókler Musk-féle emberekre gondolsz, akik csalnak a tőzsdénél, és egy iphone szerű álmot akarnak eladni? "

Musk védelmében annyit, hogy az utóbbi tíz évben még mindig az ő cége érte el a legnagyobb áttöréseket az űrutazás terén. Többek között azáltal, hogy céljai között vegyíti a piacon alapon való működést (pl. újrahasznosítható rakétamodulok) és hosszú távú víziókat (marsi bázis belátható időn belül). A vetélytársainál már most jóval olcsóbban tud hasznos terhet feljuttatni az űrbe, pedig jelentős hendikeppel indult annak idején a SpaceX.
PFreddy 2018.10.18 22:30:54
@korxi: Pontosan erre utaltam, amikor azt írtam hogy "nehezen lehetett működésre bírni". :)
A Philae hányattatott sorsa egy hosszabbbejegyzést is megérne (az aktivitása még ezen blog megszületése előtt véget ért), itt csak egy fél mondat jutott neki sajnos.

"Jóindulattal és olyan 0,5-ös szorzóval idevehetjük a Cassinit is..."

Való igaz, de akkor még idekívánkozna a Messenger, amit célirányosan belecsaptak a Merkúrba; a Rosetta, ami kicsit finomabban, de szintén a végső nyughelyét találta meg a 67P-n, a Deep Impact aminek a megnevezése is "impaktor" volt leszállóegység helyett; plussz a Juno is a Cassini-hez hasonló véget fog érni a Jupoter atmoszférájában.
PFreddy 2018.10.18 22:36:31
@erkölcsi hulla: Ami azt illeti, van verseny a megrendelők (NASA, amerikai hadsereg, telekommunikációs cégek, kisebb űrügynökségek stb.) kegyeiért. Ott van a Boeing és a Lockheed Martin, a civil szférából hasonló úton halad a Blue Origin, a nem is olyan rég megszűnt Orbital és még kb. tuatnyi kisebb-nagyobb cég.
Musk minimum ellentmondásos személysiég, de Jobs-hoz képest van egy hatalmas pozitívuma. Utóbbi pontosan ki tudta találni, hogy mire vágynak az emberek, míg Musk víziókkal áll elő, hogy mire lesz szüksége az emberiségnek évtizedek múlva. A marketing terén már jóval több a hasonlatosság.
A Naprendszer távoli régióit járó esetleges kilencedik bolygó utáni keresés már évek óta izgalomban tartja a csillagászokat. A Neptunuszon túli objektumok azonban túl távoliak és saját fényük híján extrém módon halványak, így már a megpillantásuk is komoly kihívást jelent – felfedezésük és…..
PFreddy 2018.10.08 17:32:58
@rdos: Az ekliptika ugye a Nap látszólagos pályája az égen - ami elsősorban nem a Nap (közös tömegpont körüli) keringéséből, hanem a Föld pályájából adódik. Tehát a Föld keringési síkjához viszonyítjuk a többi naprendszerbeli égitest pályájának "dőlését" azaz az inklinációját. Emlékeim szerint a bolygók közül a Merkúr lóg ki a legjobban ,olyan 7 fokot (de pl. a Pluto csaknem huszat!). Vagyis a masszív égitestek mind az ekliptikához közeli sávban keringenek. Remélem ez tartalmazta a választ a kérdésedre.
Buta kérdés pedig nincs, szóval nyugodtan kérdezz bármikor. :)
PFreddy 2018.10.08 17:38:57
@százados: A tudományos konszenzus szerint léteznie kell, de közvetlen bizonyítékokat nem találtunk még rá. Viszont az üstökösök mind nagyon elnyújtott pályán jutnak a Naprendszer belső régiójába, ami arra utal, hogy mind messziről indultak annak idején. Ráadásul nagyon hasonló tulajdonságokat mutatnak. Magyarán léteznie kell egy nagyon távol (0,5-2 fényév) átmérőjű övezetnek tele néhány km-es jeges üstökösmagokkal. A dinamika szimulációk tudomásom szerint ezt meg is erősítik.
Viszont ilyen távolságból ilyen kis hógolyókat észrevenni gyakorlatilag lehetetlen - így bizonyítottan az Oort-felhőhöz tartozó objektumot még nem fedeztejk fel - leszámítva azt a néhány aszteroidát, így pl. az említett sednoidokat, amelyek elvileg érintik ezt a régiót.
PFreddy 2018.10.08 19:03:33
@rdos: "Közben megnéztem a wikin, a Föld pálya síkjához képest 7,25 fok a Nap tengelyferdesége, vagyis ha jól értem, ennyivel tér el a Föld pálya (és kb a masszív égitestek) síkjától számított kilencven foktól."

Legjobb tudomásom szerint (bár ez már ingoványos terep a számomra) a Nap tengelyferdesége nem külső hatás eredménye, hanem csak a viszonyításé. Magyarán a Nap forgási tengelye gyakorlatilag merőleges a saját keringésére (a tömegközéppont a Nap sugarán belül van, így ez inkább imbolygás, mint keringés) és a Föld pályája a ferde. Csak hát vagyunk annyira soviniszták, hogy ehhez viszonyítunk. Egy bolygó tengely- és pálya hajlásszögét jó néhány módon lehet magyarázni (becsapódás, ár-apály erők, perturbáció), míg egy csillag tengelyhajlását... hát nincs sok ötletem (talán egy kettőscsillagnál).
  A GRAVITY elnevezésű nemzetközi csillagászati kollaboráció már több, mint negyedszázada figyel meg egy csillagot, amely a Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyuk körül kering. A megfigyelések motivációja, hogy extrém erős gravitációs környezetben nem minden úgy történik, ahogy azt…..
PFreddy 2018.08.07 16:24:35
@Jakab.gipsz: "nem tudjuk sem szavakba, sem pedig szimbólumok formájába elmondani"

Ami azt illeti, de igen, tudjuk. Előbbire jó példa a napi szinten publikált ~50 cikk (ez csak a csillagászat/asztrofizika/kozmológia különböző területeiről), utóbbira pedig a matematikai apparátus, amivel a megfigyelési tényeket lejegyezzük. És itt jóval komlexebb dolgokról beszélünk, mint egy megpimpósodott tojás - ezért is nem szakcikkeket linkelünk be ilyen és ehhez hasonló ismeretterjesztő felületekre.

A problém esetleg ott jelentkezhet, amikor (ebben a kontextusban nem pejoratív értelembe véve) laikusok számára kell elmagyarázni a legfrissebb felfedezéseket. Ebben az esetben tényleg gyakran elfogynak a szavak és maradnak a szemléletes képek (lásd, "melléesik", "fekete lyuk" stb). Ez nekem speciel nem probléma; úgy látom az olvasók többsége is elégedett ezzel a hozzáállással, de egyes kukacoskodó hozzá nem értőkből esetleg ''nyafi-nyafi''-t válthat ki.

Az, hogy a különböző mérettartományokban megfigyelhető objektumok, jelenségek pusztán ''geometriai-hatás'' (skálázási? nagyságrendi?) miatt tűnnek különbözőnek, nem újkeletű, inkább olyan 150-200 éves gondolat. És erősen kétlem, hogy egy geometriai-effektus (effektus? biztos ez a helyes szóválasztás?) megértése akár neke, akár egy Mechanika alapkurzust elvégzett fizika-hallgatónak problémát jelentene.

Mellesleg, a bölcsek kövével előállni illene, nem csak tetszelegni vele. :)
PFreddy 2018.08.09 23:28:54
@rdos: Legalábbis két milliárd évre előre ne. Bár igen kicsi a valószínűsége, hogy a Naprendszer bármit is megérezne az Andromédával történő összeolvadásból.
PFreddy 2018.10.05 18:07:02
@rdos: Huh, hát nem volt se időm, se türelmem végignézni a videót, de a (tolmácsolásodban) felvázolt koncepció több helyen erősen vérzik. A központi fekete lyukak kilövelléseit (az ún jeteket (dzseteket, brr)), valóban azok erős mágneses mezői magyarázzák. De mivel nagy skálákon (mondjuk akár csak egy bolygó vagy csillag esetében) az űr illetve az űrbéli objektumok semleges töltésűek, ezért a mágneses mező nem tart egyben semmit.
A Tejútrendszer mágneses tere pl. csak a kozmikus sugárzás részecskéire van hatással, amelyek tipikusan protonok, vagy masszívabb ionok.
A Magellán felhők a Tejútrendszer kísérőgalaxisai, egyben a déli égbolt legegyedibb látványosságai. Az éjszakánként szabad szemmel is látható két halvány derengés ugyan több millió csillagot rejt, a Galaxisunkhoz képest mégis eltörpülnek. Mivel a közvetlen “szomszédunkban” találhatóak, így a…..
PFreddy 2018.09.25 08:02:24
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Köszönöm a visszajelzést!
Valószínűleg mindenki nézett már fel az éjszakai égboltra ismert csillagképek után kutatva. Ezek közös ismérve, hogy az égbolt egy jól körülhatárolható részét fedik le, nevüket pedig területükön található legfényesebb csillagokba az ókori görögök által képzelt állatokról és mítoszaik szereplőiről…..
PFreddy 2018.09.03 14:59:08
@ételizésítő: A Herkules és a Hercules is használatos magyar nyelvkörnyezetben. A személynevek esetében logikusabbnak találtam a latin írásmódot használni, míg pl. az állatneveknél ennek nem láttam értelmét.
Annak idején az alábbi bejegyzésben is vegyesen használtam a csillagképek neveit a fenti logika szerint (Cassiopeia, illetve Nagy Medve) és nem tört ki lázadás.

csillagvizsgalo.blog.hu/2018/01/13/csillagkepek_cassiopeia_es_csaladja

Az első bekezdésben valóban elírás történt, javítottam is.

A helyesírásra vonatkozó javításokat köszönettel fogadom most is és a jövőben is. Az ezen felüli megjegyzéseket azonban legyél szíves tartsd meg magadnak.
PFreddy 2018.09.07 21:30:41
@Bambula: Köszönet!
És sikerült?
PFreddy 2018.09.16 22:27:45
@takacsveca93: Köszönöm a visszajelzést! :)

Cserébe annyit tudok tanácsolni, hogy továbbra se vedd komolyan az asztrológia dolgot, mert az egész úgy humbug ahogy van.
Számos középiskolai tárgy vagy tudományterület mellett a csillagászatnak is van OKTV-ja, illetve diákolimpiája. A nemzetközi megmérettetés népszerűsége évről évre növekszik, tavaly már 45 ország közel 300 versenyzője képviselte hazáját a Thaiföldön rendezett döntőben, köztük öt magyar tanuló is. A…..
A Thrawn 2017-es megjelenését követően Timothy Zahn elkezdett dolgozni egy regényen, melyet a 2017-es New York Comic Conon jelentettek be. A kézirat 2017. szeptemberének végén már a kiadónál volt, 2018. július 24-én pedig megjelent a Thrawn: Alliances. A könyv sikeres lett (hogy a hype vagy a jó…..
Ki ne hallott volna már a meteorzáporok koronázatlan királyáról? A Perseidák idén nyáron is eljönnek (eljöttek…), hogy menetrendszerűen augusztus 12-én éjszaka és 13-án hajnaltájt megleptésszerűen bukkanjanak fel az égen. A látványos és izgalmas programhoz ráadásul nem kell semmiféle különösebb…..
Július végén újabb kötettel bővült a Star Wars világa - megérkezett a Thrawn: Alliances, melynek címszereplője minden rajongó (de legalábbis a Birodalmat visszasírók) kedvenc kék admirálisa. Thrawn karaktere egyaránt megjárta a Legendákat (azokat a történeteket, amelyeket a Disney a közelmúltban…..
Mind a csillagászati érdekesség, mind pedig a látvány szempontjából nem akármilyen estének nézünk elébe július 27-én, pénteken, amikor a sötétedéstől kezdve lehet majd megfigyelni, ahogy a Telihold lassan a Föld árnyékába vonul. Ezzel párhuzamosan pedig felkapaszkodik az égboltra a Mars, olyan…..
PFreddy 2018.07.27 00:22:29
@anyueztveddmeg.hu: Egyátalán nem buta kérdés. Spanyolorazág csak a holdfogyatkozás elejéről marad le, de a lényeg onnan is látható lesz.

cdn2.creativecirclemedia.com/claytoday/original/20180717-164101-lunar-eclipse-july-2018-path-800x356.jpg