Elan Morin Tedronai 2021.04.11 10:16:19

Tegnap jött ki a rendelet, hogy L. Simont kinevezik miniszteri biztossá, hogy
- előkészítse a Nemzeti Múzeum és a Természettudományi összevonását
- megvizsgálja, hogyan lehet az Iparművészetit is bevonni ebbe (ezzel 70, illl. 150 évvel megy vissza a múzeumi intézményrendszer)
- és hogy a régészeti feladatellátást is a Nemzetihez delegálja (kérdés, mi lesz ezek után a volt megyei múzeumok szerepe és kompetenciája? Mennyiben akarják központosítani a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárásokat?).
Amúgy is a közelmúltban vágták vissza radikálisan a megelőző feltárások négyzetméterárait, ami alapján kiszámolják, mennyit kell ilyenkor a beruházónak fizetni a feltárásért. (Ezzel még nehezebb helyzetbe hozták a múzeumokat.)
- A múzeumi dolgozók már amúgy sem közalkalmazottak, s azóta szépen csendben zajlanak a leépítések (ill. sokan elmennek).
- A bér egyébként is a szakmunkás minimálbér szintén van (a kubikos munkások többet keresnek, mint a technikus, jóval többet) - de az egyetemi szférában egy tanársegéd / tud. segédmunkatárs sem keres relevánsan többet (mármint a technikusnál - a kubikos természetesen a tanársegédnél is többet keres).
- Az egyetemek anyagi helyzetét ismerjük.
- A CEU (ami mondjuk a középkor, kulturális örökség, late Antiquity esetében fontos) elment.
- Kollégiumi helyből (ugye eredetileg arról volt szó, hogy kolik kerülnek Ferencvárosba) permanensen hiány van.
- Kulturális / muzeális /bölcsészkutatói területen úgy néz ki lassan a helyzet, hogy az tud dolgozni és megmaradni a szakmában Budapesten, akinek van annyi háttere, hogy családi segítséggel vegyen egy lakást Pest környékén és nem akar családot. Kiváló szakemberek sora készül elhagyni a szakmát (gondolkozik ezen), mert a jelen helyzetben nem tudja biztosan eltartani a családját.
Szóval előrebocsátva, hogy semmi közöm az AI-hoz meg a robotikához, nem értek ezekhez, semmi rálátásom (és őszintén megaszondva: maximálisan hidegen is hagy) - nem látom, mitől lenne jó úgy általában a magyar felsőoktatásnak egy olyan giga-projekt, amibe az Isten pénzét is bele kell ölni... Jó, persze, lehet majd villogni - de van olyan, aki komolyan gondolja, hogy ezzel párhuzamosan és erre hivatkozva nem vágják majd még jobban vissza azt a kis pénzt, amit eddig bölcsészetre, társ.tud.-ra stb. fordítottak?

Elan Morin Tedronai 2021.01.13 22:02:55

@naebneerG: Elhiszem, hogy Önöknél nem tarthatott 7 évig a régi rendszerben a doktori megírása, de máshol ez teljesen általános volt - hiszen a fokozatszerzési eljárást nem kellett a nappali képzés 3 éve alatt megindítani (sőt, igazából az volt a kivételes eset, amit külön kérvényezni kellett, és akkor elengedték a fokozatszerzési eljárás díját). Személy szerint én bőven a 8. év közepén védtem, a doktori képzés kezdetétől számítva (pedig nappalin csináltam a 3 évet) - s ezzel egyáltalán nem számítottam különösebben lassúnak. És nem, nem szültem közben (az biológiai lehetetlenség lenne ugyanis ;) )

Elan Morin Tedronai 2021.01.13 22:15:32

@naebneerG: Elnézést, látom, közben mások is írták.

Elan Morin Tedronai 2020.09.26 13:49:19

@látjátok feleim szümtükkel: Ön láthatóan nincs tisztában a hazai szegregátumokban uralkodó egészségügyi és nem (csak) egészségügyi állapotokkal, azzal, hogy az ott élők milyen problémákkal küzdenek, mennyivel alacsonyabb az átlagos halálozási idejük, mint a hazai átlag. Egyébként ez nem csak a szegregátumok problémája: már egy kb. átlagos kelet-vagy észak-magyarországi falunál is szembe jön a probléma, hogy az ott élőknek átlagban alacsonyabb a jövedelme, mint a városokban, kevésbé változatosan és egészségesen étkeznek (ez látszólag paradoxon, hiszen a falvakban ott lenne a kert, de nem - ami nem terem meg épp' a kertben, azt sokkal nehezebb beszerezni, a falu 1-2 boltjában rendszerint sokkal magasabb pl. a gyümölcsök ára, mint 20 km-re, egy áruházban - és ugye az alacsonyabb átlagos jövedelemmel együtt ez hatványozottan kisebb fogyasztást eredményez az egészségesebb ételek terén), kevésbé egészségtudatosak, s nehezebben is tudják igénybe venni az egészségügyi ellátást (háziorvos már rég nincs sok helyen, a szomszéd faluból jön át kétnaponta az orvos rendelni pár órát, gyógyszertár szintén nincs helyben, az SZTK-ba is utazni kell) - mindez azt eredményezi, hogy sok betegség lappang, s a krónikus bajok ugye - azt mondják - nem javítják az esélyt a Covidnál... És ez még csak az átlag, nem a szegregátumok, ahol mindez halmozottan jelentkezik + ahol az a kérdés, hogy mit esznek 20.-a után, ott nem az egészséges étkezésen jár az eszük.... Eddig az volt az ország szerencséje, hogy a járvány nem jutott el ezekre a helyekre.

Elan Morin Tedronai 2020.09.25 22:39:48

Ókortudomány, ill. ókori régészet és scimago: rákerestem néhány jó (többségében nem angol nyelvű) folyóiratra. Az Archaologisches Korrespondenzblatt Q2, a Jahrbuch des Römisch-Germanischen Zentralmuseums Mainzot nem is jegyzi a rendszer. A Germania Q2-Q4, a Numismatische Zeitschrift nincs fenn, a Numismatic Chronicle: Q2-Q4 (és nincs jobbra értékelt folyóirat a szakterületen), Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik: Q2. A Kölner Jahrbuchot nem is ismeri, de a Bonner Jahrbüchert és a Carnuntum Jahrbuchot sem (aki nem ismerné ezeket: a nevükkel ellentétben nem csak helyi témákkal foglalkoznak). Teljesen komolytalan az egész. Ezek a folyóiratok nem egy szám miatt jók, hanem mert tudjuk, hogy az elmúlt 50 (néha 150) évben megjelent ott egy és más....
Ui. A Praehistorische Zeitschrift nevét konkrétan elírják.

Elan Morin Tedronai 2020.06.09 20:57:41

Aktuálisan a magyar egyetemek százmilliós/milliárdos megszorításokkal szembesülnek. Aktuálisan van olyan kar, ahol azért nem mehetnek be az oktatók az épületekbe (sem könyvtár, sem semmi), mert így próbál spórolni az egyetem a víz- és villanyszámlán. Miről is beszélünk? Elitegyetemi rangsorok? Óóóóó...
Közben a mai hírek szerint az egyetemeken megspórolandó összeg többszörösét (20 milliárdot) terveznek jövőre egy új MotoGP pályára (ill. az építés "kezdeti költségeire") költeni. Csak hogy tudjuk, hol a helyünk...

Elan Morin Tedronai 2020.01.29 17:27:04

@Carbonaro: A konkrét kérdésen és a matematika területén túllépve a felvetése egy általánosabb kérdést érint. Mégpedig azt, hogy a tudományos kutatás (és a kultúra) egy jelentős része ugye nem hoz közvetlen, azonnal forintokra váltható hasznot annak az országnak, ahol zajlik (alapkutatás, s hasonlók). Mert pl. ha teszünk egy megállapítást a hellénisztikus szobrászat területén, az milyen hasznot hajt az országnak? Vagy ha kiképzünk egy egyiptológust? (Szándékosan hozok olyan példákat, amelyek nem a 'magyar középkor/kora újkor' területére esnek, mivel utóbbi relevánsan leginkább itthon kutatható, míg ugye pl. klasszika archaeologiával Ausztráliától Kanadáig elég sokfelé foglalkoznak a világban). Most akkor ne foglalkozzon ezzel az ország semennyire? De igazából egy színházi előadás se sok GDP-t termel... azzal se?
Persze, lehet ezekre azt mondani, hogy nem kellenek, hanem csak az autók fékrendszerével foglalkozó mérnökök, vagy mifene... csak... egyrészt akkor szegényebb lesz az egyetemes kultúra, amelynek a hasznát mindannyian élvezzük, másrészt meg mindez együtt ad egy olyan környezetet, amely jobbá teszi az életet és segíti a legkülönbözőbb területeken zajló kutatást.
Másrészt meg: igen, prioritások. Az egyik ország úgy gondolja, hogy megengedhet annyit magának, hogy a (matematikai) kutatásba nyomja a pénzt, akkor is, ha ennek esetleg nincs azonnal látható haszna - a másik meg presztízsből stadiont épít. Én személy szerint a másodfokú egyenlet megoldóképletét is rég elfelejtettem már, ill. stadionba sem járok (régebben csak nem érdekelt a foci, az elmúlt 10 évben megtanultam utálni), de mégis inkább a kutatásra menjen a pénz, nemde?

Elan Morin Tedronai 2019.12.22 23:43:03

OFF
Magyarságkutató:
www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=2531903543605799&id=1908907959238697&__tn__=K-R
én lefagytam...

Elan Morin Tedronai 2019.12.24 07:58:03

@Mickey Pearce: Felháborodásom oka - s ez talán nem eléggé közismert - hogy itt arról az intézetről van szó, amelynek (egyik) deklarált célja a magyar őstörténet vizsgálata, ergo nem a szomszéd Béla néniről van szó, aki esténként kártyát vet és a sumér őseit keresi, hanem egy államilag kiemelten támogatott és preferált tudományos műhely nevében jelent meg ez a 'hír' a csillagösvénnyel meg minden más zöldséggel.
(Egyébként személy szerint engem teljesen hidegen hagy, hogy magánemberként ki tiszteli Jézust, Allahot, Iuppitert, Ganeshát, Astartét vagy Mithrast (ha már napforduló :) ), esetleg Mielikkit, Kradot, Sigmart vagy éppen Nagy Szauront, netalántán az Erő Sötét Oldalát... amíg engem békén hagy, addig felőlem...)

Elan Morin Tedronai 2019.11.26 22:07:38

@rdos: A régészet valóban alkalmaz természettudományos módszereket és felhasználja azok eredményeit (a C14 mellett említhetjük pl. az stronciumizotópok elemzését, vagy a komplett archeozoológiát, archeobotanikát, a különböző anyagvizsgálatok, stb. - és akkor az olyan tudományágakról, mint a fizikai antropológia és az épp' napjainkban sok eredményt hozó archeogenetika - ami viszont önmagában nem helyettesítheti a régészeti, nyelvészeti, történeti kutatásokat! - szóval ezekről még nem is beszéltünk), de pusztán ezek miatt nem lesz a teljes régészet természettudomány, mint ahogy a térinformatika miatt nem kerül az egész régészet az IK-hoz sem ;) Lévén a mindennapi munkában mindettől függetlenül azért még a tárgytipológia lesz a legtöbbször használt módszer, ráadásul ott vannak az olyan területek is, mint az epigráfia, numizmatika... A C14 vizsgálatát egyébként nem is alkalmazzák olyan gyakran, mert ugye... khmmm... drága. Meg elég tág keretek közé keltez, pl. a római kor vagy a középkor esetében tárgytipológia alapján általában jóval pontosabb eredményt lehet adni (ha pedig még pár érme is előkerül, akkor végképp').
Amúgy a Nagada-kultúra használt rezet (sőt, már a Nagada előtti Badári-kultúra is).
Ami a szlávokat illeti, régészeti módszerekkel kb. az 5-6. századi Kelet-Európáig vissza lehet követni csoportjaikat (Prága-Korcsak csoport, Penkovka-kultúra, s hasonló vidámságok), ezt megelőzően elég problémás. Ami a szláv identitást illeti, érdemes Florin Curtát olvasni, ill. ami a kora középkori/népvándorlás kori identitás(oka)t, s annak viszonyát a mai nemzetekkel (ill. az újkori nemzetfogalom történelmi visszavetítésének kérdését), e tekintetben nagyszerű olvasmány: (de tényleg, nekem személy szerint nagyon tetszett, s mindenkinek csak ajánlani tudom) P. J. Geary: A nemzetek mítosza.
Ami a régészeti (agyagi) kultúra, a nyelv és az etnikum megfeleltetését illeti - a 20. század (elején) általános elképzelés volt (G. Kossinna), de régóta rájött a kutatás, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni e fogalmak közé -egy azonos anyagi kultúra jelezhet eltérő nyelvű vagy identitású csoportokat is, s ezt a régészet eszköztárával nem lehet megfogni. Régebben egy-egy tárgytípust gyakran etnikumjelzőnek tekintettek, de ezekről általában kiderült, hogy a) nem igazolható b) sokkal szélesebb körben el volt terjedve c) divatjelenség.
Ami a gyöknyelveket illeti: szerencsére nem vagyok nyelvész (nem, nincs rá + 5 évem), így nem tépem ki a kifejezéstől a (maradék) hajam.
De a neolitikum nyelvi viszonyairól kb. semmit sem tudunk mondani, s erősen kétlem, hogy valaha is tudni fogunk (főleg nem Európa területén).

Elan Morin Tedronai 2019.11.01 07:53:37

@közösperonos átszállás: "a fővárosi elhelyezkedés pedig, lássuk be, nem érv" - Az a baj, hogy - sajnos - számít. Legalábbis bizonyos pozíció alatt. Elhiszem, hogy mondjuk egy docensnél, professzornál már kevésbé releváns, hiszen ő időben, energiában és pénzben is könnyebben megteheti hogy vidéken élve is rendszeresen használja a fővárosi tudományos infrastruktúrát (OSZK, MTA könyvtára, Szépmű, Nemzeti, stb.), de egy MA-s hallgató vagy egy doktorandusz szintjén sajnos számít, hogy 'ha kell valami, felülök a bicajra, és 20 perc alatt áttekerek az Arany János utcába vagy a Szépműhöz, esetleg átsétálok a Bródy túloldalára', vagy pedig mindehhez vonatra kell ülni - tervezés, költségek, idő, energia, és így tovább. (Most jönne a képbe a tud. segédmunkatársi bér és - mondjuk - a Debrecen/Szeged/Pécs-Budapest vonatjegy árának viszonya, de ezt ugye ismerjük. Amúgy mindhárom nevezett város kb. hasonló távolságra van Pesttől, ergo talán senki sem érezheti magát sértve.)
Jó, ehhez persze hozzá kell tenni, hogy bölcsész vagyok, olyan területen, amelyen a fent nevezett könyvtárak rendkívül hasznosak: igen, máig, az academia.edu és az orosz könyvletöltő oldalak világában is, akkor is, ha egyre több minden elérhető online legálisan a régi nagy katalógusok közül is.
És akkor a nagyobb tanszéki könyvtárról még szó sem esett, a kiterjedtebb intézeti kapcsolatokról (több cserepéldány, több folyóirat, főleg a múzeumi és egyetemi kiadványok területéről, stb.), a több kutatóról, oktatóról - egy MA-s hallgató számára nem mindegy, hogy egy emelettel fentebb, balra a második ajtónál van valaki, aki válaszolni tud a felmerülő kérdésére, vagy pedig a tanszék legjóindulatúbb, segítőkész oktatója is csak annyit tud tenni, hogy ad neki egy e-mailcímet valakihez, akihez el kell utazni, hogy...
Szóval az a baj, hogy sajnos ezek is tényezők.

Elan Morin Tedronai 2019.09.14 18:58:02

@rdos: Sajnos nem vagyok középkoros (sem), de a dolgok ennél kicsit összetettebbek voltak már akkor is. I. (vagy II. - az oszmán uralkodók és trónkövetelők lajstromozása nem az én asztalom) Szulejmán Oszmán Birodalma már egyszerűen más nagyságrend volt, mint ami felett II. Mehmed uralkodása kezdetén rendelkezett - utóbbi Nándorfehérvárnál ugyan vereséget szenvedett, de később mégis kiérdemelte a 'Hódító' nevet (Anatólia, a Fekete-tenger vidéke, a Balkánon pl. a Peloponnésos), I. Szelim pedig lényegében a Földközi-tenger teljes keleti partvidékét elfoglalta - plusz Egyiptomot... És akkor a 15. század közepe után az Oszmán Birodalomban végrehajtott igazgatási reformokról, az államszervezet és a hadsereg erejéről még nem is beszéltünk. Szóval az 1520-as években egy igazzzy nagyhatalom fordult a Magyar Királyság ellen, amivel szemben nem sok esélye lehetett.
Röviden belegondolva: mi történt volna, ha II. Lajos megnyeri a mohácsi csatát? Szulejmán elveszt egy csatát, esetleg egy sereget - és? Gondot jelentett volna neki 2-3 év múlvára felállítani egy másikat? Vélhetően nem. Hogy a török győzelem milyen hatással járt a Magyar Királyságra, ezt mindannyian ismerjük...

Elan Morin Tedronai 2019.06.10 18:52:17

@rdos: Kedves rdos! Elnézést, amiért közbeszólok (közbevetés: óóó, nem is tudtam, hogy valaha már regisztráltam a blog.hu oldalára), de azt kell mondjam, hogy az ókori athéni demokráciát illető kijelentései nagyon szépek, és nagyon jól tükrözik azt az idealizált képet, amely az ókori demokráciáról a köztudatban él, de - sajnos jelen tudásunk szerint ez a kép erősen idealizált, azaz nem teljesen fedi a realitásokat... :( Nagyon finoman fogalmazva. Az athéni demokráciát szemlélve nem feledkezhetünk meg a vezető családok közötti belharcokról, s a módszerekről, ahogyan ezek a családok biztosítani tudták hatalmukat (választási egységek "ügyes" megszervezése, választókörzetekkel való machinálás, előkelő családok házassági kapcsolatai, a politikai ellenfeleknek lezsírozott cserépszavazás révén történő száműzése, a szegények szavazatának napi egy-két obolos révén való megvásárlása, stb.). Az igazán fontos tisztségviselőket (pl. a stratégosokat) pedig ott sem sorshúzással választották.
Szóval a dolgok ott sem voltak mindig olyan szépek, mint első pillantásra tűnne....

Elan Morin Tedronai 2019.06.10 19:13:37

@kemény keleti kommentelő: Elnézést, de nem igazán értem, miért szeretné, hogy csak Budapesten született legyen a főpolgármester. Az addig rendben, hogy éljen a városban, ismerje azt és a problémáit - de az miért számít, hogy Bihardancsházán vagy az Ormánságban született, mielőtt egyetemre/egyetem után valamikor Pestre költözött? Ez kb. az a mentalitás, mint amikor a faluban a szomszéd faluból érkezett család az unokákkal bezárólag "gyüttment", stb. - most komolyan, egy nagyvárosban? Bár személy szerint nekem mindegy, mindig is mondtam, hogy tiszántúli migráns vagyok :P
Ami pedig az autóforgalmat illeti - az utcák gyalogosok számára történő felszíni átjárhatóságának biztosítása (pl. Ferenciek tere) sztem nagyon jó dolog, ami meg az autóforgalmat illeti: sétáljon végig valamelyik munkanap reggelén a Népligettől a Kálvinig, s mindjárt megérti, miért kellene valamit tenni (ebből a szempontból édes mindegy, hogy Rákoshegyről vagy Ecserről indulva püfög valaki végig a városon).
A "biciklisek nem fizetnek adót" gumicsonthoz: arról eddig nem tudtam, hogy sem ÁFÁ-t, sem SZJA-t sem TB-t nem kellene fizetnem, mert bicóval járok munkába - ha Ön úgy tudja, hogy így áll a helyzet, kérem, ossza ezt meg a NAV-val és a bérszámfejtőkkel is! :P
Amúgy az elkülönített bicikliutak (vagy pláne a gyalog-bicikli-borzalmak) tényleg nem a legjobb megoldást jelentik, pl. egy biciklisáv vagy egy egyirányú mellékutca sokkal jobb haladást tesz lehetővé s biztonságosabb - de ez kezd nagyon OFF lenni.
Hogy a poszthoz is hozzászóljak: +1, nekem is kb. mindegy, melyik párt adja az ellenzéki jelöltet, leszavazok rá (max. befogott orral, eltartott kisujjal), csak az a lényeg, hogy egy ellenzéki jelölt legyen egy-egy körzetben.

Elan Morin Tedronai 2019.06.10 20:46:55

@kemény keleti kommentelő: De ha valaki 5-10-15 éve él egy városban, akkor miért ne ismerhetné, szerethetné attól függetlenül, hogy hol született?? Nem értem a logikát. Most komolyan: csak az számít teljes értékű budapestinek/ debreceninek/ pécsinek/ taktaharkányinak, aki ott született? Mint a középkorban? Az ember hazája meg nem egy falut/várost jelent - legalábbis a 19. század, a modern nacionalizmus megszületésének kora óta biztosan nem. Ha valaki budapesti állandó lakos, az ugyanúgy budapesti, függetlenül attól, hol született, hol élnek a szülei, stb. Vagy vannak másodrendű budapesti lakosok is? Amúgy kötve hiszem, hogy sok olyan ember lenne, akinél 4-5 generáción belül ne lenne egy falusi parasztnéni/bácsi a családfán. S ez miért lenne baj? Attól idegenszívű? Vidéki tahó? Migráns? Nemárr....
Amúgy meg a helyhatósági választáson eleve csak az adott helyen lakcímmel rendelkezők szavaznak tudtommal, szóval a (fő)polgármester aligha képviselhetné az ingázók érdekeit (az, hogy Tarlós autófetisiszta s nem mer hozzányúlni ehhez a "szent tehénhez", az más kérdés).

Elan Morin Tedronai 2016.02.21 09:43:07

@Koviubi69: Hát, Bihar, Békés, Szabolcs és Zemplén kis falvaiban azt a legfelső 2%-ot aligha lehet megtalálni - ergo arrafelé ez a probléma aligha létezik.
@aritus: Én is köszönöm a linket, elolvastam (alapból nem olvasok mandinert, mert nagyon sokszor az én zsebemben is kinyílik - nem a bicska, hanem min. a balta), de ezt elgondolkoztatónak találom, és vannak benne olyan dolgok, amelyekkel egyet tudok érteni. Vagy legalábbis jobban egyet tudok érteni, mint a "vállaljon.a.lecsúszó.falusi.középosztály.még.több.terhet" felfogással, amelyet általában olyan kutatók hirdetnek, akiket ez személy szerint nem érint (és most utalhatnék arra a cselekedetre, amikor valaki más ember testrészével veri a csalánt...)
Jó, mindehhez tegyük hozzá, hogy milyenek a személyes tapasztalataim és emlékeim Kelet-Magyarország egy olyan régiójából, ahol munkalehetőség a kanyarban sincs - de nem a faluban nincs, hanem 40-50 km-re se nagyon van, diplomás munka meg végképp' nincs.. A közlekedés kész katasztrófa (a vasúti menetrend arra szolgál, hogy tudd, mennyit késik a vonat). A faluból a fiatalok elmentek. Akinek diplomája van, mindenki eljött, előbb Debrecenbe, de mivel ott sem könnyű állást kapni (a DE-BTK-n végzettek egyik fele elhelyezkedik a nyelvtudásával a helyi "call center" cégnél, a másik fele jön tovább), sokan Pestre/Dunántúlra, vagy még nyugatabbra. Ergo a fiatalok eljöttek, maradnak a szülők, nagyszülők, de lassan ők is elfogynak. Ill. van a falu lakosságának egy másik, gyorsan növekvő része - ma már a lakosság többsége, de még 10-15 év, és teljesen gettó-falu lesz.
Ha a nagyszülők meghalnak, az üresen maradt házakat alig lehet eladni: korrekt állapotban lévő családi ház, hatalmas telekkel 2.5 millióért? 50 km-rel arrébb 10, 200 km-rel arrébb 20 millióval érne többet. De hát amikor épült 30-40 éve, akkor ki tudta, hogy ez lesz? Anno volt tsz, tejcsarnok, csorda, a szomszéd kisvárosban 3 gyár - ma már semmi sincs. És persze, ki akarna egy olyan faluba költözni, ahol a helyi általános iskolában osztályonként max. 1-2 "magyar" gyerek van? Mert ilyen a lakosság összetétele - ugye a képzett fiatalok eljönnek, idővel elhozzák a szüleiket és maradnak, akik maradnak.
De visszatérve a házakra: amelyiket nem sikerül 2.5 millióért eladni, azt az első télen szétlopják. Persze, megértem, hogy nincs tüzelőjük és iszonyatos körülmények között élnek, de ha a te nagyszüleid házát vernék szét, amit ők egy élet munkájával építettek fel, szerintem téged sem az együttérzés vetne fel, ugye? És kérjünk még több áldozatot a helyi alsó középrétegtől, az egykori munkásoktól, a helyi értelmiségtől és az ő elköltözött/elmenekült gyerekeiktől? Most komolyan?
Az első tél után maradnak a falak, egy ideig még a tető, a kitört ablakok. A melléképületek 4-5 tél után leomlanak, és a legrégibb, vályogból készült házaknál (amelyek végképp' eladhatatlanok) így jár maga az épület is. És jó esetben ekkor az önkormányzat eltakaríttatja a romokat a közmunkásokkal. És ez nem egyedi eset. A kelet-magyarországi falvak egy része pusztásodik. A szó legszorosabban vett értelmében. Ahányszor hazamegyek, mindig nézzek, hogy egyre több az üres ház és a kiürült telek.
Persze tudom, hogy vannak próbálkozások, vannak csodálatos, elkötelezett emberek, akik próbálnak tenni, pár faluval arrébb, talán eredményeik is vannak - de egyrészt ezek elszigetelt jelenségek, másrészt nem lehet mindenkitől ezt elvárni. Nem lehet azt elvárni a helyi "középosztálytól" és a tanároktól, hogy legyenek mártírok és a saját életük árán oldják meg a problémákat. Meg központi segítség és akarat híján úgyse fog sikerülni. Marad a menekülés, az "a.gyerek.menjen el,ki.kell.bírni.még.ezt.a.pár.évet.a.nyugdíjig,és.utána.megyünk.mi.is" mentalitás.
Mert sajnos nem nagyon van más megoldás. Nem tudom, van-e megoldás. Aki tud menekül. De akkor a Tiszántúl elveszett? Mordor? (Igen, mindenki ismeri a "vicces" térképeket, amelyeken így jelölik Józsefvárost és Kőbányát, vagy csak a Mázsa-tér környékét... óó, akik ezeket csinálták, azok még nem jártak Püspökladányon és Nyírbátoron túl, vagy akár csak itt, Pest megyében, a Dabason túli falvakban...)
Nem tudom, mi a megoldás, és attól félek, nincs is. Egy biztos, én már eljöttem és nincs az az erő, ami visszavigyen. Max. halottak napján, a temetőbe, de akkor is még világosban visszaindulok. És remélem, hogy jól emlékszem, melyik utcákon nem szabad járni (mert sok helyen kutyák vannak, de kerítés nincs.) Igen, ez a kis magyar valóság.

Elan Morin Tedronai 2016.02.21 09:47:12

Elan Morin Tedronai: nézek. Bocsi.

Elan Morin Tedronai 2016.02.21 15:06:57

aritus: Elnézést, csak az Ön (és Fisk) által emlegetett cikk kapcsán jutott eszembe. De ugyanúgy eszembe jutott fortin2 szavai kapcsán, mert vele ellentétben szerintem a szabad iskolaválasztás igenis nagyon fontos - amíg az megvan, addig legalább az, aki még akar és tud, el tud jönni. Hogy mi marad azután, hogy mindenki eljött, aki tudott - abba viszont nem túl jó belegondolni.
(Zárójeles megjegyzés: de nem ugyanez játszódik le kicsit országos szinten is? Aki tud, elmegy még nyugatabbra.)
Abban valószínűleg teljesen egyetértünk, hogy irgalmatlan akarat és pénz kellene a helyzet javításához (célzott pedagógiai programok, jól felkészített* és kellően megfizetett tanárok, értelmes közmunka rendes fizetéssel, az egész közösségekkel foglalkozni, etc, etc) - és akkor talán - talán! - még meg lehetne fordítani ezeket a tendenciákat.. Csak sajnos szerintem nincs politikai akarat rá, így pedig.. na, nem sok jóval kecsegtet az elkövetkező 20-30 év.

* hogy a jelenlegi/közelmúltbeli tanárképzés mennyire nem készített fel ilyen helyzetekre és a középosztálytól eltérő szociokulturális hátterű diákokkal való foglalkozásra, arra szerintem szót vesztegetni is felesleges. Amúgy a központosításnak, ha ez a kis falusi iskolákat érinti, még lenne is értelme, mert tankerületi szinten valószínűleg jobban meg lehet szervezni pl. a szakos ellátást (hiszen pl. egy földrajz-biosz szakosnak egy olyan iskolában ahol csak egy osztály van párhuzamosan, elég nehezen jön ki az óraszáma), speciális ellátásokat, ilyesmi. Ha lenne pénz arra, hogy lelkes, elkötelezett tanárokat nyerjenek meg, pedagógiai asszisztenseket alkalmazzanak, értelmes foglalkozásokat tartsanak (a jelenlegi 'kötelezően bent kell lenni délután 4-ig viszont agyrém - legalábbis addig agyrém, amíg az egyébként is kizsigerelt tanároktól várják, hogy még délutánra is találjanak ki valamit, amivel értelmesen lekötik a gyerekeket), foglalkozzanak a családdal, a helyi közösséggel, akkor talán... De nem látok erre politikai szándékot. Anélkül pedig a helyi társadalomnak se nagyon vannak eszközei (és így a legracionálisabb döntés az egyéni menekülés).

Ui. Igen, tudom, hogy vannak lelkes próbálkozások, és kellően csodálom is azokat, akik erre képesek és erre ráteszik az életüket - de országos szinten ezek elszigetelt jelenségek és az elért eredményeik aligha változtatják meg az összképet.