Regisztráció Blogot indítok
Adatok
AmOr

0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Nem ez az első alkalom, hogy erről a sorozatról írok, de talán furcsának tűnhet, hogy most kifejezetten a 6. évadot választottam témául, hiszen korábban nem beszéltem külön az egyes évadokról. Hogy ezúttal mégis megteszem, arra egyetlen mentségem van: az, hogy a 6. évad alapvetően különbözik a…..
AmOr 2016.07.15 11:31:18
Az előttem szólóktól eltérően én a könyvekből csak részleteket olvastam, így nem áll módomban összevetni a két alkotást. A sorozattal kb. fél évvel ezelőtt találkoztam, az elkészült évadokat egymás után megnézve pedig abszolút rendben van a történet íve. Az, hogy ilyen rövid idő alatt néztem végig a 6 évadot nyilván más perspektívát ad, mintha a kezdetektől, éves várakozásokkal, a köztes időt teóriákkal, növekvő elvárásokkal töltve néztem volna. Nem értek egyet a fanyalgással, szerintem kezd összeállni a nagyobb kép, és ezért tűnik kiszámíthatónak most már a történetvezetés. Szinte mindennel egyetértek amit The Man Who Laughs írt, én is úgy vélem, sokan szinte elvárják, hogy újra és újra valami sokkoló történjen, de szerintem a történet ezen fázisában már az lenne erőltetett. Ez egy mese, és egyáltalán nem örülnék valamiféle nihilista befejezésnek. Még mielőtt bárki azt gondolná nem éreztem rá azokra a dolgokra, amik a cikkben ki lettek fejtve, hogy mitől más ez a sorozat; vagy valaki elküldene Hófehérkét olvasni és nézni: mindennek, minden váratlan fordulatnak meg volt a célja. Amely célok most öltenek testet.
Szerintem nem volt értelmetlen halál, hanem azok egyértelműen következtek az egyéni érzésekből, motivációkból: Pycelle-t gyűlölte Cersei, már rég elege volt belőle, ráadásul fő bizalmasa ellenlábasa volt, így halnia kellett. A dorne-i szálban is abszolút érthető, érezhető az indíték. És akkor Margery: nem pusztán azért halt meg, mert Cersei gyűlölte, tartott tőle. Az évad folytán sokan találgatták, hogy vajon mi a terve, hogyan fogja megoldani a Királyvári helyzetet, hiszen ő olyan okos (nem degradálom, kedveltem én is), biztosan kieszelt valamit. De hát ki is eszelt: ahogy addigi életében mindig, elhitette a másik féllel, hogy olyan, mint az. Azzal az egyszerű pszichológiai mechanizmussal manipulált, miszerint szeretjük, elfogadjuk azt, akit hozzánk hasonlónak vélünk. Ő ezt tanulta meg, ezt hozta magával otthonról, és egész sikeres is volt korábban (pl. Joffrey) ezzel a taktikával. De ennyi, ez volt a megoldáskészlete! Ezt csinálta a fanatikusokkal is, de azzal ennyire ment, nem volt tovább. Engem Sam történetszála kifejezetten érdekel, nem csak azért, mert kedvelem a karaktert, hanem mert valószínűleg később még fontos lesz. És végül: sérthetetlen szereplők? Senki sem sérthetetlen, de egy mesébe kellenek olyanok, akiknél reménykedhetünk, hogy még a végén is életben lesznek.
Látva a legutóbbi híradások vegyes fogadtatását (nemcsak itt nálunk a blogon, hanem saját oldalán is) Corey részletesebben kifejtette véleményét és a teljes közzétételről vallott saját nézeteit. Facebook oldaláról kigyűjtöttük néhány idevonatkozó kommentárját, amiről úgy gondoltuk, talán ennek a…..
AmOr 2016.03.18 10:52:29
@Sylvia Selmeczy: Szerintem nagyszerű amit teszel, és biztos vagyok benne, hogy megtalálod hozzá a megfelelő embereket!
Cobra újabb írása az elmúlt évtizedekben lezajlott földönkívüli beavatkozásról és a földi emberiség felemelkedésének folyamatáról.....
AmOr 2016.03.10 11:36:20
Amikor elolvastam a bejegyzést, akkor bennem is az fogalmazódott meg, hogy ugyan milyen olyan új információt tartalmaz, amiről eddig nem tudtunk, vagy aminek jelentősége van. Azt gondolom ez Cobra válasza a Corey- féle közlésre, aminek célja szerintem is a megnyugtatás: ne aggódjon senki, a fényerők 17 éve tudják, hogy a felemelkedés megtörténik, folyamatosan dolgoznak értünk, és szó sincs arról, hogy bármi is elhalasztódna.
Cobrával kapcsolatban nekem is vannak kételyeim. Azt előrebocsájtom, hogy tudom, hogy azon dolgok többsége, melyek engem vele vagy az általa elmondottak kapcsán zavarnak, többször megmagyarázásra és megindoklásra kerültek. Így könnyen előfordulhat, hogy disszonáns érzéseim csak az én zavaromat tükrözik.
1. Nem tudok megbarátkozni a nevével. Tudom minek a rövidítése, és én is olvastam, hogy a név fenyegető jellege a háttérhatalomnak szól, de hát ez kétélű fegyver.
2. Az általa felvázolt valóság a teljes, totális elnyomás, mely olyan mélységekig visz, ameddig az egyszeri ember csak nehezen tudja követni.
3. Az előzőből következik, hogy a megoldás nagyobbik része nem bennünk van és rajtunk múlik, hanem a 'magasabb létezőkön', a fény erőin, az ellenálláson, és persze az Esemény bekövetkezésének időpontján. Márpedig a külső segítség elvárásának növekedésével egyenes arányban csökken a saját erőnkben való hit. Ettől persze még lehet ez az igazság.
4. Én nem követem a kezdetektől Cobrát, de visszaolvasva az elmúlt évek bejegyzéseit, több dolog is feltűnt. Az egyik a folyamatos késlekedések okainak magyarázataiban bekövetkezett változások voltak. Kezdetben szó sem volt toplet meg strangelet bombákról, helyettük milliós nagyságrendű, a cabal által befolyásolható emberekről esett szó, akiket felhasználva súlyos káoszt tudnának okozni. Mostanában pedig, miután már a bombák eltávolítása egy ideje folyik, és az emberekben felmerülhetett, hogy a végén járnak a folyamatnak, megjelentek a kuiper övi bázisok. Persze ezt magyarázhatja a dolgok természetes fejlődése, és az általa az ebben a bejegyzésben is említett probléma, hogy a fény erői (és így ő sem) nem voltak tisztában a sötétség valódi mértékével.
5. A másik dolog, ami a régebbi történéseket illeti: az ún. arab tavasz, és az egyiptomi forradalom. Ez komolyan elgondolkoztatott. Akkoriban Cobra közös meditációt hirdetett, és szerinte rendkívül sikeres volt, melynek köszönhetően a fény győzedelmeskedett Egyiptomban. Innen nézve, ahol én vagyok, csak egy katonai puccs történt, és hát látjuk mi történik (és mi nem) ott azóta. Persze ezt is meg lehet magyarázni beszivárgókkal, de hát gyümölcseiről ismerni meg...
6. Konferenciákat tart Cobra, ahol többen is találkoztak vele, és csodálatos embernek találták. ??? Akkor nem inkognitóban dolgozik? Nem értem.
Még egyszer: az összes, általam leírt, bennem kétséget keltő dolog magyarázható. Lehet, hogy csak a személyiségében, a stílusában (az energiájában) van valami, ami nekem nem szimpatikus.
A most következő bejegyzés kicsit talán más jellegű lesz a blogon korábban megjelent írásokhoz képest. Az ok, amiért mégis szeretnénk megosztani, az, hogy némely források szerint a közeli jövőben egy Drake nevű úriember fontos információkat készül közzétenni egy, az egész…..
AmOr 2015.11.04 15:30:19
" A Terv lényege, hogy a civilek a katonaság háttértámogatásával visszaállítják az eredeti, jogszerű kormányzási formát." Amerikában, köszönhetően a közösségi szemlélet és a civil szerveződések hagyományainak, ez megvalósítható. Sőt, azt gondolom egyedül ott valósítható meg.
Itt, Magyarországon a rendszerváltozás egyik legnagyobb hiányossága éppen az, hogy míg az összes negatív nyugati minta pár év alatt letarolta az országot ( pl. a szocialista gazdasági rendszerre hitelből ráhúzott kapitalista modell, a privatizáció hozta szabad rablás, a rosszul értelmezett individualizálódás), addig éppen azt az egy dolgot nem sikerült átvenni, ami talán az egyedüli pozitív jellemzője az amerikai értékrendnek: a közösségi szellemet, a civil összefogásban lévő erőt. Persze az értékek sokkal lassabban változnak, mint a gazdasági rendszerek, de ha tekintetbe veszem az értékek változására társadalmi szinten megadott 30-40 évet, akkor se állunk valami jól e téren. Természetesen annak, hogy ez így alakult, számtalan oka van, kezdve a kommunizmus ál-kollektivizálásának köszönhető kiábrándultságnak, később pedig a politika civilekre való rátelepedésének, marionett figurákként való mozgatásuknak, folytatva ezt a teljes ellehetetlenítési kísérletekkel (nehogy azt higgyük pusztán a nyugatot okolhatjuk). A recept ugyanaz, mint a "keményen dolgozó kisemberek" esetében: ugyan hogyan tudna bővülni, erős és kiterjedt érdekvédelmi hálózattá fejlődni egy civil szervezet, ha a mindennapi túlélés a cél?
És amint nagyban úgy kicsiben: tényleg ennyire közösség képtelenek vagyunk? "Az emberi történelem egyik legnagyobb eseménye jön hamarosan." Felkészültünk rá? Készen állunk? Egyénileg talán, de közösségileg? Cobra az 1996-os nagy felejtés cikkében a fénymunkások, fényharcosok közötti széthúzásról szóló szavaival csak egyetérteni lehet. Itt is ez történt. Adva lett nekünk egy nagyszerű oldal, remek témaválasztásokkal, nagyszerű fordításokkal, amit a témában eltérően jártas, ahhoz különböző úton közelítő, de érdeklődésében és céljában egy irányba tekintő olvasóközönség kezdett el látogatni. Én nem vagyok egy nagy kommentelő, ritkán érzem szükségét megszólalni, és lehet, fokozott elvárásaim ennek a tapasztalatlanságnak voltak köszönhetők. Azt gondoltam, aki jártas a spiritualitásban, annak alapelvként a lelkében, az értékrendszerében ott van a 'minden ember egyaránt értékes és fontos', és azt hittem ebben a közösségben mindenki segítőkész, tiszteletben tartva a másik tudását, preferenciáit. Megmosolyogtató? Egyenesen vicces? Mégsincs kedvem nevetni. Nem arról szól a spiritualizmus, a felemelkedés, nem olyan világban akarunk élni, ahol végre megértjük, elfogadjuk egymás különbözőségét, rájövünk hogy éppen azért vagyunk mások, mert más és más a szerepünk? Hogy a sokszínűség erő? És vajon eljutunk-e végre arra a pontra, hogy nem hisszük azt, az egyik feladat a másik fölött áll, az egyik tudás többet ér a másiknál, az egyenes út jobb mint a kanyargós? Naiv vagyok? Vállalom. Azt mondod, Fényrózsa, hogy sajnos ezo körökben így megy: egymás lenézése, gőg, egoizmus. Nem értem, és azért nem, mert éppen hogy ez ellen kellene hatnia a tanításoknak. Ha egyszer megtudtam, megértettem és elfogadtam, hogy Egy-ek vagyunk, hogy én, mi teremtjük a valóságunkat, hogy többdimenziós lények vagyunk, hogy több életem van, és az életeimben voltam már férfi, nő, hatalmasság és koldus, sárga és kék is, akkor nem lehetek rasszista, nem lehetek hímsoviniszta és nem lehetek gőgös sem. Bár a fenti cikkben az áll, hogy egy kis csoport felelős majdnem az összes problémánkért, ez nem zárja ki azt, amit én gondolok, hogy problémáink többségének a spirituális tudatlanság az oka. Tehát volt egy elképzelésem, ami tévesnek bizonyult, hiszen a témában való eltérő jártasság, a különböző megközelítések, az eltérő tudás és tapasztalat- a teljesség igénye nélkül- arroganciához, kéretlen tanácsokhoz, végül pedig ezek természetes módon vagy a hozzászólások beszüntetéséhez, vagy indulathoz vezettek.
Kérek mindenkit, aki része az oldalt olvasó közönségnek, gondolja át, tudna, akarna-e tényleg összefogni, hajlandó lenne-e a különbözőségek ellenére elfogadó lenni, és tényleg a célt nézni, visszatérni, elkezdeni? Valami oka csak van annak hogy mind ide találtunk?
Fényrózsa: szerintem is beszélhetnénk arról, mit lehetne tenni a meditáción túl, és köszönöm, hogy elég bátor voltál a személyes találkozó felvetéséhez (bátorság a közönnyel szemben, bár lehet privátban elhalmoztak a levelek)
Bocsássátok meg, ha megsértettem valakit, nem állt szándékomban. Hetek, de lehet hónapok óta gondolkodom, leírjam-e mindezt. Lehet, hogy értelmetlennek fog bizonyulni, de belső meggyőződésem erre vezetett.
Ha nem itt és most, hát egy más helyen és más időben, addig is, mindenkinek minden szépet és jót kívánok!
Szerelő egyensúlyoz egy villanyoszlopon, valamiféle elektromos dobozt szerel le és helyez helyette másikat üzembe, miközben a hírek arról szólnak, hogy az ország elektromos rendszere túlterhelődött. Az irodában Harold és Forrás konstatálja, hogy a Szamaritánus vszg bemérhette a…..