anatomia • 8 nap
Az Alföldi Kéktúra teljesítése során jártam Vaján. Sajnos az épületbe nem tudtam bemenni, mert éppen rendezvény zajlott benne, de a kertbe besétáltam.
A Vay-várkastély építésének pontos ideje nem ismert, családi tradíciók szerint Vay Ábrahám építtette 1418-ban, de az épületre vonatkozó első írásos adat 1554-ből maradt fenn. A történészek szerint a Vay-család a XVI. század végén, de legkésőbb a XVII. század elején először egy tornyok nélküli, téglalap alaprajzú, alápincézett, kétemeletes, téglából falazott kastélyt építtetett reneszánsz stílusban, amely építkezés 1650-ben fejeződött be. 1659-ben az épület északnyugati sarkához, egy háromszintes tornyot építtettek fel Vay Péter megrendelésére. A XVIII. században a kastély délkeleti sarkához épült egy alápincézett háromszintes torony. A XIX. század második felében (1850-től) véghez vitt romantikus, gótikus stílusú építkezések eredményeként, a homlokzati nyílásrendszer reneszánsz jellege megszűnt, és a belső helyiségekben is alapvető változtatásokat hajtottak végre. A századforduló körül a kastély homlokzatokat újravakolták. Ekkor készült a második emeleti nagyterem freskója is. A XX. század húszas éveiben végzett korszerűsítéseknek köszönhetően bevezették a vízvezetékeket. 1960–1962 között restaurálják a várkastélyt, majd az 1996-2004 közötti helyreállítási, restaurálási munkák során a várkastélyt az eredeti, XVII. századi reneszánsz arculatban állították helyre.
II. Rákóczi Ferenc kétszer is járt az épületben. Először 1703-ban azért, hogy a család támogassa a szabadságharc ügyét, ez alkalommal nyerte meg a Vay-testvéreket, Lászlót, Mihályt és Ádámot a felkelés ügyének. Másodszor 1711-ben, gróf Pálffy János horvát bánnal, a Habsburg fegyveres erők parancsnokával tárgyalt az esetleges fegyverletételről.
A kastélyban jelenleg a Vay Ádám Múzeum működik, amely a Vay család története mellett a Rákóczi-szabadságharc eseményeit mutatja be.
