Apuleius • 8 nap
A Bursaspor a 2009/2010-es szezon utolsó fordulójában megszerezte a bajnoki címet, de mint később kiderült, gyakorlatilag ez volt a csúcs a gárda életében és szép lassan jöhetett a lecsúszás.
A török bajnokság létrejötte óta (1959) kilencszer fordult elő, hogy a bajnoki címet ne a három isztambuli klub valamelyike, a Galatasaray, a Fenerbahce vagy a Besiktas nyerje meg. A kilenc aranyéremből hetet a Trabzonspor szerzett meg, de egy-egy alkalommal a Basaksehir és a Bursaspor is képes volt felérni a csúcsra. Utóbbi esetében a 2009/10-es szezon utolsó fordulója jelentette a fordulópontot. Az akkor még első helyen álló Fenerbahce hazai pályán csupán 1:1-es döntetlent tudott játszani a Trabzonspor-al (ennek köszönhetően a vendégek kijutottak az európai porondra), míg a Bursaspor hazai pályán 2:1-re legyőzte a dobogó legalacsonyabb fokára pályázó Besiktas-t, ami azt jelentette, hogy a Krokodilok becenévre hallgató klub egy ponttal megelőzte a Fenerbahce-t és története során először lett bajnok a török élvonalba.
A bajnoki címet megelőzően a gárda csupán a Török kupában alkotott maradandót. Először 1971-ben jutottak a döntőbe, majd ugyanez a forgatókönyv volt 1974-ben is, amit ugyan mindkétszer elbuktak, de utóbbi esetében már az európai porondra is kijutottak, ahol három kört bírtak menni. Ezt követően 1986 nyarán szerepelhettek ismét a nemzetközi porondon, de akkor az Ajax oda-vissza legyőzte őket. Nem egész 10 évet kellett várni ahhoz, hogy 1995-ben, immáron az Intertoto kupa csoportkörében szerepeljen a gárda, ahol a Beitar Jeruzsálem, a Kassa, a Charleroi és a Wimbledon alkotta csoportban első helyezettként jusson tovább, hogy aztán a kieséses szakaszban a görög OFI Crete csapatát legyőzve zúgjon ki a Karlsruher SC ellen.
A 2010-es bajnoki cím Ertugrul Saglam nevéhez fűződik, aki 2009. januárjában érkezett a csapat élére. Először egy hatodik hellyel nyitott, majd a következő szezonban jöhetett a történelmi bajnoki cím. Bár a krokodilok szerezték a legtöbb gólt (65) és kapták a legkevesebbet (26) a bajnokság során, mindezt úgy, hogy a házigólkirály 8-8 góllal az irányítót játszó Pablo Battala és a balszélső támadóként bevethető Ozan Ipek lett. A támadók közül Turgay Bahadir szerezte a legtöbb gólt, pontosabban hetet. Csak viszonyításképpen, a gólkirály Ariza Makukula 21 gólt szerzett, mögötte a Gaziantepspor támadója végzett a második helyen a maga 13 góljával.
A következő szezonban már a BL csoportkör is várhatott rájuk, ahol csupán 1 pontot tudtak szerezni a Manchester United, Valencia és Rangers alkotta C csoportba. Ezt követően már nem jutottak be többet európai csoportkörbe és a nemzetközi porondon már csak legfeljebb két kört bírtak menni. A bajnokság végére már a Fenerbahce lett a bajnok, 21 ponttal megelőzve a harmadik helyen befutó Bursaspor-t, akik ezt követően már csak a nyolcadik helyen bírtak befutni. A 2012/13-as szezon januárjának vége felé Saglam lemondott, de még 2012 nyarán a gárda támadója, Bahadir távozott. Távozásakor a hetedik helyen állt a klub, négy pontra lemaradva a második Fenerbahce-től. Saglam búcsúzását követően az elnöki pozíciót 2007 óta betöltő (előtte 1988-tól 1992-ig volt a klub elnöke) Ibrahim Yazici 2013. május 4-én, az Orduspor-Bursaspor bajnokin szívrohamot kapott, majd három napig kómában volt, de 2013. május 7-én elhunyt. Az elnök 2012-ben több szívrohamon is túlélt.
Az elnök halálát követően Erkan Körüstan lett az elnök, aki mindössze 1 évig töltötte be ezt a tisztséget (meg 2000-től 2005-ig már dolgozott a vezetésben). Megítélésének alaposan rontott az a tény, mikor a vezérszurkolót, Selim Kurtulant megtámadta, aki távozásra szólította fel az elnököt. Közben pedig az adósságok is kezdtek megjelenni. Egyébként a szezon közben Pablo Battala Kínába távozott, akiért 3.5 milliót kaptak, de két évvel később, 2016 januárjában visszatért és egészen 2018 nyaráig szolgálta a klubot.
Erkan-t Recep Bölükbasi követte. Az alapból kis költségvetéssel dolgozó klub (ha így nézzük, még nagyobb bravúr, hogy bajnokok lettek 2010-ben) már 43 millió lírás adósságot görgetett maga előtt. Volt itt benzinkút eladás, 2.5 hektárnyi telek eladás és fizetés elmaradások is. Ráadásul az új elnök érkezésekor az UEFA egy éves eltiltást szabott ki a gárdára.
Közben az átigazolási stratégia is a klub ellen szól, bár eladások terén szép bevétellel zártak, de az új érkezőknek köszönhetően – ekkor érkezett Dzsudzsák Balázs is – a fizetések felemelkedtek, ami megterhelte a költségvetést. A csapat helyzetét tovább nehezítette, hogy olyan kiemelkedő tehetségektől kellett megválniuk, mint Ozan Tufan és Enes Ünal, de Ipek is ekkor távozott. Továbbá ott volt Sedat Berisha is, akit 60 000 euróért elhoztak Makedóniából, de a külföldi kvóta miatt (11 külföldi lehetett) úgy ítélték meg, hogy a védőnek nem lesz helye, ezért a szerződését közös megegyezéssel felmondták, a játékos pedig visszatért az előző klubjához. Tehát lehet úgy fogalmazni, hogy 60 000 eurót kidobtak az ablakon.
Balázs 25 meccsen 4 gólt és 5 gólpasszt jegyzett (bár a szurkolók messze nem voltak vele elégedettek), mindezt úgy, hogy a nyáron ismét Saglam vette át a csapat irányítását, de a vele elért 5 győzelem és 9 vereség elég volt ahhoz, hogy a menesztés sorsára jusson. 2016 januárjában már Ali Ay foglalta el az elnöki pozíciót, akinek első dolga volt, hogy rendezze a szeptemberi, októberi és a novemberi fizetéseket. Az átutalt bérek miatt az a gárdának elfogyott a pénze. Az elnök szerint az adósságok ekkor már 19 millió euróra rúgtak. A játékosok fizetését csökkentették, a parkoló pályán lévő játékosokat elengedték. A pályán is meglátszott, hogy az anyagi gondok lassan már a fél millió lírát is elérték. A 2018/19-es szezon végén a gárda kiesett az élvonalból.
A kiesést elnökváltás is követte. Mesut Mestan foglalta el ekkor a pozíciót, akinek a csapatbuszt is visszakellett vásárolnia 50 000 euróért, mivel az levolt foglalva. A klub korábbi játékosa, Furkan Özcal elküldte ügyvédjeit, hogy foglalják le a csapatbuszt, mivel a klub elvolt maradva az ex-játékos bérével. Mestant a következő nyáron Erkan Kamat váltotta, akinek már csak a másodosztályból származó pénzek jutottak.
A szűkös anyagiak miatt az ifijátékosok és a fiatalok beépítése lett a cél, de az évek során az eredmények egyre gyengébbek lettek, az elnökök pedig cserélődtek. A gárda három évet bírt ki a másodosztályba, a harmadik vonalba pedig csak kettőt. A teljes adósság idén – január végén – 1 millárd 298 millió líra volt, ami átszámítva 37 616 000 euró.
