Sok legenda kering a kivi nevű madárról, amely csak Új-Zélandon fordul elő. Mindegyik történet tartalmaz némi igazságot is, ha elég alaposan megvizsgáljuk őket. A maori mítoszokat évezredeken át szóbeli formában adták át egymásnak az emberek. A kivi Új-Zéland nemzeti szimbóluma. Ez a röpképtelen madár az éjszaka teremtményeként magabiztosan navigál a sötétben érzékszerveire támaszkodva, hogy felfedezze a világ rejtett titkait. A maorik azt hitték, hogy Tane Mahuta, az óriás kauri fán élő erdőisten védelme alatt áll. Valójában az összes madarat és az erdő fáit Tane gyermekeinek tekintették. Régen a madarat el is fogyasztották, tollaiból pedig a kahu nevű szertartásokon használt köpenyeket készítették. Napjainkra megváltozott a helyzet, már nem vadásznak rájuk és csak az elpusztult kivik tollait gyűjtik össze. A maorik mindent megtesznek azért, hogy megvédjék a madarakat, amelyeket pártfogásukba vettek. Részben ezért járják be az erdőket éjszaka.
Tane-mahuta, az erdő istene nagyon aggódott gyermekeiért, a fákért. A fák leveleit és terméseit bogarak, hernyók és madarak falták fel. Megbeszélte a problémát Tane-hokahoka-val, a madarak istenével, aki megkérte a madarakat, hogy szálljanak le az erdő fáinak tetejéről, és ezentúl éljenek a földön. Azonban mindegyik madár előállt valamilyen kifogással: például a tui félt a sötétségtől az erdő talaján, a pukeko vagy vízityúk pedig nem szerette a nedvességet. Tane-mahuta megbüntette engedetlen teremtményeit: a tui két fehér tollat visel a nyakán a gyávaság jeleként. A pukeko-nak, mivel nem akarta beszennyezni lábait, ezentúl a bűzös mocsárban kellett élnie. A pipiwharauroa, vagyis a fénylő rézkakukk mivel túlságosan elfoglaltnak bizonyult a fészeképítéssel, mostantól kezdve soha többé nem kellett fészket raknia, hanem más madarak költötték ki a tojásait. Csak a kivi áldozta fel szép szárnyait és tollait, hogy az erdő alján élhessen. Jutalomul Tane-mahuta a legismertebb és legkedveltebb madárrá tette.
A mítosz egy másik változata is ismert. Egy nap Tane-mahuta óriás kauri fája megbetegedett, ezért az isten felkérte az erdő madarait arra, hogy segítsenek megtakarítani neki a fa lombjait. Tane-mahuta először a tui madárt kérdezte meg, hogy lenne-e kedve segíteni. A tui azonban visszautasította őt, mert éppen fészket rakott. Tane-mahuta annyira dühös lett, hogy két fehér kaviccsal megdobta a tui nyakát. Ezért van azóta is két fehér folt van a madár nyakán. Másnap a tieke madárt látogatta meg, hogy segítséget kérjen tőle. A tieke is visszautasította, mert nem szerette a hideg földet. Az elutasítás miatt Tane-mahuta ezúttal sem tudta megfékezni magát, ezért élénkvörösre égette a madár hátát. Már csak egy madár volt hátra, amely számára a legkedvesebb volt, a kivi. A harmadik napon megkérdezte tőle: -Segítenél megtisztítani az erdő leveleit? Ezúttal nem kellett csalódnia, a kivi nem tagadta meg kérését. Tane-mahuta annyira boldog lett, hogy jutalmat is felajánlott: - Mire van a legnagyobb szükséged? A kivi így válaszolt: -Szeretnék egy hosszabb csőrt, hogy vele könnyebben megszerezhessem az ételt! Emiatt van a kivinek hosszú csőre napjainkban is.
A kiwi, mint gyümölcs a közhiedelemmel ellentétben nem Új-Zélandon őshonos. Itt csupán új nevet kapott. Az eredetileg kínai egresnek nevezett bogyós gyümölcs nevét meg kellett változtatni egy maori nyelvből származó szóra, hogy könnyebben el tudják adni az Egyesült Államokban és Ausztráliában. Új-Zélandon és Ausztráliában a kivi szó önmagában kizárólag csak a madárra utal. A gyümölcs valódi hazája Kína és India északi része, Arunachal Pradesh, ami a hajnali hegyek földjét jelenti.
