Az ég inspiráló erőforrás volt az emberek számára, segített nekik kapcsolatot létesíteni a csillagok és a bolygó között. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően állítólag az embereknek különféle számítások elvégzésével sikerült erős és nagy civilizációkat létrehozni. A Szíriusz a Földről megfigyelhető legfényesebb csillag, ezért több legenda kötődik hozzá. A Szíriusz azonban valójában nem egyetlen csillag. Ez egy bináris csillagrendszer, amely egy fényesebb Sirius A-ból és egy fehér törpe csillagból áll, amelyet Szíriusz B-nek hívnak, habár több bizonyíték van egy harmadik csillagról is. A Nagy Kutya Csillagképben található, tavasszal látható az északi féltekén. Mivel csupán 8,6 fényévnyire van a Földtől, a hetedik legközelebbi csillag a Naphoz.
Egyiptom
Az ókori egyiptomi civilizáció nagy figyelmet fordított erre a csillagra, Sopdet-nek nevezték. Az egyiptomi papok naptáraikat a Szíriusz csillag szerint rendezték el, nem pedig a Nap szerint, amelyet Ízisz csillagának hívtak és felbukkanása az új év első napját jelentette. Ekkor a Nílus folyó kiáradt, ezáltal a folyó első hullámai megmentették a szárazföldet a szomjúságtól. De nemcsak a naptár szempontjában volt fontos szerepe, hanem kulturális szimbólumként is megjelent. Ezenkívül a csillag rendszeres mozgása az égen nagyban segítette az egyiptomi csillagászokat megfigyeléseikben. A Denderah-i Hathor-templomban a legenda alapján Ízisz teljes fényében ragyog az új év első napján, megvilágítja a templomot és fényei beleolvadnak apja, Ré napisten fényébe a láthatáron. Az egyiptomiak ugyanakkor nem temették el halottaikat 35 nappal korábban és 35 nappal azután, hogy a Szíriusz csillag 70 baljós napig láthatatlan volt. A hetven napig tartó időszakról azt hitték, hogy Ízisz és Ozirisz a Duat nevű másik túlvilágról figyelik a földet. Ízisz akkor szülte meg fiát, Hóruszt is, amikor ez a csillag hosszú idő után újból látható volt az égen. Néhányan összekapcsolták a civilizáció magas szintű fejlődését az Egyiptomban Kr. e. 4000 körül feltehetőleg élő földönkívüli lényekkel. Szerintük a szíriuszi idegenek voltak az ókori egyiptomi civilizáció alapítói és ennek az államnak az első fáraói, a piramisok pedig a csillagok megfigyelését szolgálták, amelyeknek csúcsairól energiát juttattak az űrbe vagy fordítva. Ugyanakkor egyes tudósok a kontinensen nyugatabbra élő afrikai népek mítoszaiból is arra a következtetésre jutottak, hogy régen hüllőszerű földönkívüliek éltek a Földön.
Mali
A dogon néven ismert törzs a Maliban él, állattenyésztéssel és vadászattal tartják fenn magukat, nem ismernek semmilyen modern technikákat. Azonban a kutatások eredményeként felmerült információk eléggé meglepőek, mert a dogonok ismerik a Nap mozgásait, a Jupiter holdjait, a Szaturnusz gyűrűs rendszerét és azt is tudják, hogy kráterek vannak a Holdon. Amikor megkérdezték tőlük azt, honnan tudnak mindezekről, mindegyikük azt a választ adta, hogy az őseiktől. Azt is tudták előre, hogy a Szíriusznak kettős csillagrendszere van, a Szíriusz B-nek pedig ötven éves elliptikus pályája a látható Szíriusz A körül és a tengelyén is forog. Ezek a legendák pedig régebbiek voltak bizonyítottan, mint a csillag jellemzőinek pontos ismerete. A dogon történetek azt is elmagyarázzák. hogy a Szíriuszról származó földönkívüliek Nommo néven több ezer évvel ezelőtt már jártak a Földön. Csúnya kétéltű lényekhez hasonlítottak, akik átadták tudásukat a dogonoknak. Amma, a teremtő nem bocsátotta meg az Nommo engedetlenségét és végül úgy döntött, hogy elpusztítja lázadó gyermekét. Amma amúgy egy kozmikus tojásból keletkezett, amely felrobbant, vagis ez volt a Nagy Bumm. A helyi hiedelmek szerint Nommo ekkor megérkezett a Földre a tűzvihar idején. Az egyik dogon mítosz egy háromcsillagos rendszerről szól, amely a tudomány számára még ismeretlen Szíriusz-C. A hivatalos tudomány hosszú ideje nem is sejtette ennek a csillagnak a létét, míg a tudósok megfigyelték a Szíriusz-A rendszerének röntgensugárzását, amely alapján világossá vált, hogy létezik egy harmadik csillag is.
Görög világ
Az ókori görög mitológiában Szíriusz Orion kutyája volt. A kutyához kötődő eredetelmélet minden bizonnyal a káldeusoktól származik, akik Kutyacsillagnak nevezték. Az ókori rómaiak aztán a csillagot a Canis Major ( Nagy Kutya) csillagképbe helyezték. A görögök észrevették azt, hogy akkor a legforróbb a nyár, amikor a Szíriusz megjelenik az égen, innen kapta mai nevét is, ami izzót vagy égőt jelent.
Ázsia
Indiában is a kutyához kötik ezt a csillagot. Az itteni egyik legendában négy testvér elindul, hogy eljussanak a menny ajtajához, közülük a legkisebbnek volt egy kutyája is. Amikor elválnak útjaik, a kutya gazdája mellett marad továbbra is annak ellenére, hogy ő nem léphetett be a mennybe. Azóta a csillagos égen látható fényes csillagként. A kínai legendákban és a feng shui hagyományában ez a csillagkép a Nagy Medve csillagképpel együtt mozog, ami később kiderült, hogy valós tény. Megemlítik a Napból és a Szíriuszból eredő pozitív és negatív chi és chakra energiákat. Kínában és Japánban Farkascsillag néven ismerik, amely a balszerencse csillaga. A perzsa hagyományokban istent is kötöttek a csillaghoz Tishtrya névvel, aki az eső felett uralkodott. Gyakran fehér ló alakjában ábrázolják amint megküzd ellentétével, az aszállyal, aki fekete lóként szerepel.
Szenegál
A serer nép teremtésmítoszában Yoonir egy ötágú csillagkép, amelynek legfelsőbb csillaga képviseli Roog-ot, a főistent. A másik négy pont az univerzum sarkalatos pontjaira utal, ez az ötágú csillag pedig a világ szimbóluma hitük szerint. A Xooy nevű ünnepet évente egyszer tartják meg még ma is az esős évszak előtt. A ceremónia utolsó napján A Szíriuszt, vagyis itteni nevén a Yoonir-t a földre rajzolják, tüzet gyújtanak mellette, végül egy vízzel teli edényt tesznek a helyre. Miután a papok ittak a vízből, a tűzbe is köpnek belőle.
Indiánok
Számos kultúra a csillagot íjjal és nyilakkal társította a görög és kínai verziókhoz hasonlóan, valamint a csillagképet a kutyákhoz. A cseroki indiánok az Antares csillaggal társították a Szíriuszt, mint a lélek útjának őrét, de megjelent az Észak-Amerikában őshonos kutyafajták kapcsán is mint Kojotcsillag vagy Prérifarkas. A hopik próféciái szerint amikor a Kék Csillag, Kachina ( Szíriusz ) megjelenik az égben, az ötödik világ mutatkozik meg. Észak felé az alaszkai eszkimók és a csukcsok Szibériában a Bering-szoros túloldalán holdkutyának nevezték ezt a csillagot.
