Kontent • 6 nap
Az Oszmán Birodalom egykoron egész Európát fenyegette sőt fénykorukban három kontinens rettegett az oszmánok hadaitól. Felbukkanásuk egyaránt keltett riadalmat Ázsiában, Afrikában és Európában, miközben az általuk kialakított és a XVI - XVII. századra legnagyobb kiterjedését elért birodalmuk közel 2 millió négyzetkilométert tett ki.
A térkép forrása: tortenelemcikkek.hu
Az oszmán elnevezés valójában egy adott török törzsre vonatkozik és egy konkrét személyhez kötődik. Oszmánnak hívták ugyanis azt XIII. századi török bejt, aki hódításokba kezdett és aki néhány falu megszerzésével megkezdte birodalma kiépítését. Ő vette fel először vette fel a szultán méltóságot 1299-ben, amivel létrehozta a birodalmi kereteket. Oszmán a Márvány tenger irányába tört előre és halálakor 1326-ban már kisebb mai európai országot birtokolt. A vezetői székben fia Orhan követte, aki folytatva apja munkáját Kis-Ázsia jelentős részére terjesztette ki törzsük hatalmát. Ekkor már "oszmán népeként" emlegették őket és elterjedt az Oszmán Birodalom elnevezés is.
Az oszmánok uralkodásának első évszázada még a Bizánci Birodalom elleni harccal telt, mely a legnagyobb kihívást jelentette számukra. Szerencséjükre azonban a Palaiologoszok uralma vagyis II. és III. Andronikosz uralkodása válságos időket jelentett számukra. A XIV. század közepén Bizánc gyengülni kezdett így folyamatosan vesztette el területeit az oszmánok által. Ahogyan olvadt a Bizánci fennhatóság, úgy erősödött Konstantinápoly védelme, így történhetett meg az, hogy bár 1453-ra teljesen eltűnt a térképekről az egykor hatalmas Bizánci Birodalom, fővárosa az utolsó védőig tartotta magát. Konstantinápoly csak 1453 május 29-én esett el II. Mehmed ostromló hadai által.
Ami az Európa felé történő hódításokat illeti: I. Murad idején 1361 és 1389 között vett először hatalmas lendületet az Oszmán Birodalom bővülése, amikor birtokukba került Drinápoly városa és terjeszkedés átcsapott Európára is. Itt I. Murád serege egymás után aratta győzelmeit először a Marica folyónál 1371-ben, majd Rigómezőnél (ma Koszovo) 1389-ben.
I. Murad szultán. Forrás: wikipedia
A két kulcsfontosságú csatában a törökök térdre kényszerítették a balkáni népek egyesített hadait és megnyílt előttük az út a magyar határok felé. Válaszul az 1387-ben trónra kerül Luxemburgi Zsigmond azonnal megkezdte a déli végvári vonal kiépítését. A Szörény - Galambóc - Nándorfehérvár - Szabács - Jajca nyomvonalat követő déli erődrendszer 120 évig oltalmazta a Magyar Királyságot, miközben Hunyadi János bátor támadó hadjáratokkal próbálta határainktól a lehető legtávolabbra úzni a törököket. Azonban XVI. században kezdetére az oszmánok már a Duna-Száva mentén sorakozó várakat sorra vették ostrom alá.
Az oszmán sereg ekkoriban, a XIV - XV. században valóban hatalmasnak és szinte legyőzhetetlennek számított. Elit harcosaik voltak a janicsárok, akik fiatalon, többnyire gyerekkorban elrabolt keresztényekből alakítottak katonai egységeket és külön vezetőjük volt a janicsár aga. A haderő fontos részét képezték még a lovas szpáhik, akik földeket kaptak szolgálataikért, így őket tekinthetjük az oszmánok katonáskodó nemességének. Az egyéb irreguláris egységek között kiemelendőek még a tüzérek vagyis topcsik, a könnyűlovas akindzsik és a gyalogos aszabok. A haderőt maga a szultán vagy legfőbb katonai parancsnoka a nagyvezír vezette, néha pedig egy-egy vilayet helytartója vagyis pasája.
Janicsárok. Forrás: duol.hu
Bár Hunyadi János 1456-ban Nándorfehérvárnál még megakadályozta a törökök betörési kísérletét a Magyar Királyságba, véglegesen még ő sem tudta meggátolni, hogy hatalmas seregeik a XVI. századra ne jelentsenek újra fenyegetést a magyarságra nézve. Hunyadi után ráadásul meggyengült az ország, a nemesek egymás ellen vetekedtek, majd parasztlázadások zajlottak (Dózsa felkelés) ráadásul 1516-ban egy alig 10 esztendős gyermek került a magyar trónra. II. Lajos ugyan próbált külföldi segítséget kérni az ekkor már nagyon is várható oszmán offenzíva ellen, Európa ekkortájt a reformációval és a Valois-Habsburg párharccal volt elfoglalva.
Következett az 1520-as esztendő és minden idők legjelentősebb török uralkodója Nagy Szulejmán került az Oszmán Birodalom élére. Hatalmas haddal indult Magyarország ellen és 1526 augusztus 29-én Mohács mezején egy alig két órás csatában tönkreverte a magyar király seregét. Az akkor már 20 esztendős II. Lajos elesett a csatában a magyarság pedig a töröknek kiszolgáltatva várta a sötétnek ígérkező jövőt.
Tiziano Vecellio követője: Nagy Szulejmán portréja. Forrás: mek.oszk.hu
Nagy Szulejmán közel fél évszázados uralkodása alatt 1520 és 1566 között meghódította a Magyar Királyság középső részeit (Hódoltság) és Erdély teljes területét. Az előbbin vilayetet alakított ki a Budára kinevezett pasa irányítása alatt, utóbbi területnek pedig önrendelkezési jogot adott saját fejedelem-választással de török hűbérben és török adózási kötelezettséggel. Ezzel megkezdődött a 150 éves török uralom, ami viszont már egy másik posztunk témája lesz.
